Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-29 / 28. szám

1976. január 29., csütörtök Dunántúli napló 5 NAGYVILÁGBAN KS/D. NAPLÓ TELEFOTÓ Carlos Arias Navarro spanyol kormányfő szerdán ismertette a kormány távlati programját. Sarlós István az NDK-ban Berlin : Sarlós István, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára szerdán dél­után hivatalos látogatásra az NDK-ba érkezett. Fogadására a berlini 0stbahnhofon megjelent Werner Kirchhoff, az NDK Nem­zeti Frontja Országos Tanácsá­nak elnökhelyettese. Jelen volt dr. Szűrös Mátyás, hazánk NDK-beli nagykövete. Sarlós István egy hétig tartózkodik a Német Demokratikus Köztársa­ságban. • A portugál jobboldal merénylőtől A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának sajtó­irodája szerdán hosszú listát tett közzé azokról a jobboldali terrorakciókról, amelyeket 1975 május vége óta követtek el az országban. A jelentésből kitűnik, hogy a pokolgépes és egyéb me­rényletek 60 százalékát a KP irodái és szervezetei ellen kö­vették el. A szélsőjobboldal to­vábbi „kedvelt" célpontjai a Demokratikus Mozgalom nevű baloldali párt, a szakszerveze­tek és más kisebb haladó pár­tok voltak. A merényletek és a támadások öt százalékát ka­tonai objektumok, három szá­zalékát pedig a szocialista párt helyiségei ellen követték el. • Clll-botrány Olaszországban Újabb botrányt kovaró, szen­zációs részletek láttak napvilá­got az olasz sajtóban a CIA olaszországi tevékenységéről a washingtoni képviselőház vizs­gálóbizottságának jelentése alapján. A Stampa Sera hétfői leleplezéseihez csatlakozva, a torinói La Stampa szerdán washingtoni tudósításában köz­li: Graham Martin római ame­rikai nagykövet 1970-ben 800 ezer dollárt (félmilliárd lírát) juttatott Micheli tábornok, a SÍD (hírszerző és elhárító szol­gálat) vezetőjén keresztül Ráüti újfasiszta újságírónak és más személyiségeknek, „kommunis­ta ellenes propaganda" céljá­ra. Az újabb és újabb részletek nyilvánosságra kerülése orszá­gos botránnyá dagad Rómá­ban. Az OKP képviselőcsoportja alapos parlamenti vizsgálatot követel az ügy tisztázására. Per­tini, az olasz képviselőház el­nöke táviratot intézett Carl Al- berthez, a washingtoni képvi­selőház elnökéhez, amelyben sürgeti, hogy a CIA olaszorszá­gi tevékenységéről készült je­lentést hozzák nyilvánosságra. + NEW YORK: New York Harlem negyedében szerdán ezrek rótták le kegyeletüket Paul Robeson ravatalánál. A templomi gyászszertartáson mintegy 2500-an vettek részt. Paul Robeson fia és Hoggard püspök mondott beszédet. + LONDON: A londoni City egyik hangversenytermében nagy sikerrel lépett fel Kocsis Zoltán és Rónki Dezső. Bartók- és Brahms-művekből összeállí­tott műsorukat a BBC rádió hangszalagra rögzítette. Hétfőn éjjel egy párizsi ga­lériából ismeretlen betörők el­lopták Picasso 125 litográfiá­ját és metszetét - jelentették be szerdán Párizsban. A művek összértékét 2 250 000 francia frankra becsülik. + BELGRAD: Jugoszláviában immár negyedik napja tart az az erős havazás. Belgrád utcáit már félméteres hó borítja és az ország főútvonalai — a hegyek között vezető útszaka­szok kivételével — általában járhatók, de csak téli felszere­léssel. Egyes hegyi falvakat 2—3 méteres hóréteg zár el a külvilágtól. + BEJRÜT: A terveknek meg­felelően tárgyalások kezdődtek Libanonban egy összpárti kor­mány megalakításáról — kö­zölte szerdán a bejrúti rádió. + RÓMA: Ismeretlen szemé­lyek szerdán Rómában egy ro­bogó gépkocsiból rálőttek Piet­ro Margariti bíróra és megse­besítették. Az Igazságügyi Mi­nisztérium magasrangú tisztvi­selőjének sebesülése nem élet-; 1 veszélyes. + PÁRIZS: Az Olajtermelő Országok Szervezetének (OPEC) pénzügyminiszterei szerdán dél­ben befejezték párizsi tanács­kozásukat. Az értekezletről ki­adott közlemény szerint az OPEC külön alapot létesít és abból hosszúlejáratú kamat­mentes kölcsönöket lolyásitanak majd a fejlődő országok részé­re. Az alap csak akkor kezdi meg működését, ha már vala­mennyi OPEC-tagállam ratifi­kálta az erre vonatkozó megál­lapodást. Heroin- és morfium­gyár A thaiföldi rendőrség he­likopterek bevetésével tárna- dóst intézett az ország Chiang Mai tartományában működő, illegális heroin-: és morfium gyártó üzem ellen. Többórás tűzharc után sike: rült elfoglalni a hegyek kö­zött meghúzódó kábítószer­gyárat. Noha az üzemelte­tők és fegyvereseik kereket oldottak, a rendőrség jelen­tős sikernek könyvelte el a razziát, mert sikerült lefog­lalnia összesen mintegy ki­lencven kilogramm heroint és morfiumot. + WASHINGTON: Az ameri­kai szenátus szerdán megerősí­tette George Bush-t, a Köz­ponti Hírszerző Hivatal (CIA) vezetőjének tisztségében. Bush ezt megelőzően az USA pekingi összekötő irodájának vezetője volt. A CIA új igazga­tója mellett a szenátus tagjai közül hatvannégyen adták le voksukat, ellene pedig huszon­heten szavaztak. + BELFAST: Álarcos fiatalok a Belfast közelében lévő Dun- murryban behatoltak egy pro­testáns tulajdonban lévő bár­ba, és ott lövöldözni kezdtek. A támadás következtében két személy életét vesztette, és né­gyen megsebesültek. A ható­ságok feltételezik, hogy az ak­ció megtorlása volt egy katoli­kus klub ellen vasárnap éjsza­ka végrehajtott támadásnak. + TANOE: Húsznapi börtönre ítéltek egy dán férfit, aki ku­tyáját védelmezve tettleg bán­talmazott egy buszvezetőt. A 31 éves Niels Larsen azonban nem volt hajlandó bevonulni a cellába négylábú barátja nél­kül. A hatóságok és a kutya gazdája között egyelőre tart a kötélhúzás, mivel a törvények lehetővé teszik, hogy büntetését egy későbbi időpontban, cella­üresedéskor, önkéntesen bevo­nulva töltse le. + BONN: Mintegy harminc iráni diák szerdán elfoglalta Irán bonni konzulátusát. Akció­jukkal az iráni sah politikája és kilenc személy Teheránban tör­tént kivégzése miatt tiltakoztak. + QUITO: Az ecuadori kor­mány politikai menedékjogot adott négy chilei menekültnek, akik Ecuador santiagói nagy- követségén tartózkodnak. A négy chilei hazafi 1975. január 20-án menekült a nagykövet­ség épületébe. ♦ NEW YORK: Kurt Wald­heim, az ENSZ főtitkára feb­ruárban kéthetes délkelet-ázsiai körútra utazik. Waldheim ellá­togat Üj-Zélandba, a Fidzsi- szigetekre, Ausztráliába, a Fü- löp-szigetekre és Thaiföldre. Egy ENSZ-szóvivő nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a fő­titkár ezt követően Európába utazik, és részt vesz majd az előreláthatólag Becsben foly­tatódó ciprusi béketárgyaláso­kon. A BANKRABLÓ MILLIOMOSLANY PERE. San Franciscóban megkezdő­dött Patricia Hearst pere. A bíróság arra arából fényt deríteni, hogy a sajtókirály lánya kényszerből, vagy saját elhatározására vett-e részt az ,.együttélési felszabadító hadsereg” nevű szervezet 1974-ben végrehajtott bankrablásában. E tettéért a 21 éves milliomoslányt 25 évre ítélhetik és további 10 évre, mert a bűncse­lekménykor fegyvert használt. Megnyílt! Megnyílt! A PAPÍRIPARI VALL. ÉS A PIÉRT KERESKEDELMI VALL. PERGAMEN ELNEVEZÉSŰ PAPIR-IRÓSZER BOLTJA, PÉCSETT, A SZALAI ANDRÁS ÚT 10/A. SZÁM ALATT. ISKOLASZEREK IRODASZEREK EGÉSZSÉGÜGYI és HÁZTARTÁSI PAPÍRÁRUK TAPÉTÁK FARSANGI CIKKEK Külpolitikai kaleidoszkóp, 75 Szeptember — ENSZ-évforduló Hagyományosan az idén is szep­tember harmadik keddjén kezdődött az ENSZ-közgyűlés ülésszaka, ez al­kalommal a 30. A jubileumi köz­gyűlési ülésszakra mintegy 120 na­pirend megvitatása várt, elsősorban a világpolitika átfogó jellegű kér­dései (béke és biztonság, leszere­lés), illetve regionális ügyek (a kö­zel-keleti válság stb.). Mint már annyiszor a világszerve­zet fennállása óta, ez alkalommal is érthető érdeklődés előzte meg a Szovjetunió külügyminiszterének New York-i fölszólalását. Nem véletle­nül, ugyanis a Szovjetunió a leg­utóbbi három évtizedben igen sok ésszerű, a nemzetközi légkört javító, az egész emberiség javát szolgáló, történelmi jelentőségű javaslatot tett az ENSZ-ben. Andrej Gromiko külügyminiszter az idén is előterjesztette kormánya állásfoglalását, amelyben a Szov­jetunió indítványozta, hogy a világ- szervezet tagállamai kössenek nem­zetközi szerződést az atomfegyver- kísérletek általános és teljes eltil­tására. A szovjet javaslat ^ szerint: „Olyan nemzetközi szerződés, amely törvényen kívül helyezne minden nukleáris fegyverkísérletet, hallatlan mértékben hozzájárulna a fegyver­kezési hajsza korlátozásához, ezzel elősegítené az enyhülési folyamat további fejlődését és elmélyülését, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdulását.” A szovjet javaslat szervesen illesz­kedik az SZKP XXIV. kongresszusán elhatározott és nyilvánosságra ho­zott békeprogramba. Alkotó része a lenini külpolitikának, amelyben a szó és a tett mindig egybecseng, szoros egységet alkot. A mostani ENSZ-közgyűlés! ülés­szak gazdag napirendjén — mint már szó volt róla — regionális kér­dések is bő teret kapnak. Világunk egyik legveszedelmesebb tűzfészke immár esztendők óta a Közel-Kelet, ahol szeptemberben amerikai bábás­kodással sikerült tető alá hozni a második egyiptomi—izraeli csapat­szétválasztási megállapodást. (Az eredmény: vajúdnak a hegyek és egeret szülnek . . .) Az egyezmény lényegét igen vilá­gosan maga az izraeli diplomácia vezetője, Jigal Állón külügyminisz­PffM Tudományos-műszaki í® fejlesztés JA a Szovjetunióban A Szovjetunió Kommunista Pártjának közelgő kongresz- szusán az ország gazdasá­gi feladatainak, az új öt­éves tervnek a megtárgyalá­sán belül különleges fi­gyelmet szentelnek majd a tudományos-műszaki fejlő­désnek. A Szovjetunióban ennek a szakterületnek a vezetői - így például Gvi- sianyi, a Minisztertanács mellett működő tudomá­nyos-műszaki kérdésekkel foglalkozó bizottság elnök- helyettese - ismételten rá­mutattak: a szocialista tár­sadalmi rendszer különö­sen kedvező lehetőségeket biztosít a tudományos-mű­szaki fejlődésnek. A terv- gazdálkodás feltételei mó­dot nyújtanak arra, hogy a legfontosabb területekre koncentrálják a kutatási és fejlesztési erőfeszítéseket. A szovjet kormány legfel­sőbb tudományirányítási szerve az Állami Tudomá­nyos és Műszaki Bizottság. Ez alakítja ki a tudomány és technika távlati fejlesz­tésének főbb irányait Emellett javaslatokat ter­jeszt a Minisztertanács és a Tervhivatal elé a tudo­mányos és műszaki vívmá­nyok népgazdasági alkal­mazására. A jelenlegi helyzetben en­nek az utóbbi tevékenység­nek különleges jelentősége van. 1968 őszén ugyanis párt- és kormányhatározat született a termelés és a tudományos műszaki fejlesz­tési tevékenység kapcsola­tának szorosabbá fűzésére. A cél a tudományos munka gazdasági hatékonyságának növelése volt, illetve az, hogy a korszerű technikát gyorsabban vezessék be az iparba. Más szóval: hogy a tudománytól a termelé­sig terjedő „átfutási időt" csökkentsék. Ez a határozat számos rendkívüli fontosságú gya­korlati intézkedést tartal­mazott. így például a tu­dományos intézetek fele­lősségét kiterjesztették és hálózatukat úgy szervezték ót, hogy lehetővé váljék közvetlen kapcsolatuk a termelői egyesülésekhez. Fo­kozták a tudományos kuta­tómunka intenzitását a vál­lalatoknál. S nem utolsó­sorban: a tudományos és műszaki fejlesztési tevékeny­ség területén új ösztönzési rendszert dolgoztak ki. En­nek lényege az, hogy az anyagi ösztönzést a tudo­mányos műszaki fejlesztés tényleges népgazdasági — tehát termelési — hatékony­ságától tették függővé! Mindez még a szovjet gaz­daságfejlődés történetében is páratlan fellendüléshez vezetett a tudományos-mű­szaki fejlesztésben. Az a tény, hogy a Szov­jetunió gazdasági tevékeny­ségében a tudományos és műszaki fejlesztés eddig nem látott jelentőségre tett szert - megmutatkozik a Szov­jetunió nemzetközi tudomá­nyos-műszaki kapcsolatai­ban is. Ennek legfontosabb eleme természetesen a szo­cialista országok közötti többoldalú tudományos és műszaki együttműködés, amelyet a KGST komplex programja ' is hangsúlyoz. Ezek a kapcsolatok a most elfogadásra kerülő ötéves tervben, valamint az 1990-ig terjedő távlati tervben is megfelelő hangsúlyt kap­nak. A KGST-tagállamok je­lenleg is csaknem 300 tu­dományos-műszaki fejlesz­tési témán dolgoznak össze­hangoltan. Az 1980-ig ter­jedő időszakban körülbelül 900 kutatási témán működ­nek együtt a KGST tagál­lamai. Ennek a tudományos mun. kának a kereteit az a több mint 70 többoldalú egyez­mény adja meg, amelyet- a KGST-országok egymással aláírtak. Ezek az energia és energetika területétől a gépgyártásig és az élelmi­szeriparig a termelési ága­zatok egész sorában irá­nyozzák elő a közös tudo­mányos-műszaki fejlesztési tevékenységet. A 70 egyez­mény gyakorlati megvalósí­tásában a KGST-országok több mint 1500 tudományos kutatóintézete vesz részt. Te­vékenységüket 43 koordiná­ciós központ és 12 erre a célra létrehozott nemzetkö­zi szervezet irányítja. Éppen a Szovjetunióban folyó tudományos és műsza­ki kutatás és fejlesztés szín­vonalának gyors emelkedé­se miatt a legfejlettebb tő­kés országok is egyre na­gyobb érdeklődést mutatnak a nemzetközi együttműködés iránt. A pártkongresszus küszö­bén e tevékenységből azt a végkövetkeztetést lehet le­vonni, hogy a Szovjetunió és a KGST-országok kap­csolataiban a tudomány és technológia közvetlen ter­melőerővé vált. Ami a tő­kés viszonylatot illeti, a Szovjetunió a műszaki-tudo­mányos együttműködés te­rületén is készen áll a köl­csönösen előnyös és egyen­rangú kapcsolatok megte­remtésére — ami a nemzet­közi enyhülés komplex fo­lyamatának jelentős alko­tóeleme. (—i—e) tér fogalmazta meg: „Izrael meg­tartja a Sinai-félsziget 87,5 százalé­kát; 5,5 százalék ismét Egyiptomé, hét százalék az ENSZ-csapatok el­lenőrzése alá kerül.” Három esz­tendőre tervezett időszakra Egyip­tom lemondott a megszállt területek katonai erővel való visszaszerzésé­ről és hozzájárult a kék sisakosok ott-tartózkodásának évenkénti meg­hosszabbításához. Érdemes felidézni a sinai megál­lapodás arab, elsősorban Paleszti­nái értékelését. Az egyezmény elem­zői arra hívják föl a figyelmet, hogy benne semmiféle garancia sincs a megszállt arab területek ki­ürítésére, a palesztinok nemzeti jo­gainak visszaállítására. Viszont: le­hetőséget kínál az átfogó rendezés meghatározatlan időre való elnapo­lására, az arab egység megosztásá­ra, a békés erőfeszítések, elsősor­ban a genfi tárgyalások befagyasz­tására. A körülményeket tovább súlyos­bítja a ma már nyílt titokként ke­zelt az a tény, amely szerint a má­sodik egyiptomi—izraeli csapatszét­választási megállapodás 24 szigo­rúan titkos záradékot tartalmaz és e záradék jórésze éppen a palesztin ügy ellen irányul. A Libanoni Kom­munista Párt szerint: a sinai meg­állapodás súlyos csapást mért az arab nemzeti felszabadító mozga­lomra. Kulcsár László (Folytatjuk) Az ENSZ-közgyűlés általános po­litikai vitájában szeptember 23-án fölszólalt Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és javasolta: vegyék föl az ülésszak napirendjére a tö­megpusztító fegyverek új fajtái és új rendszerei kidolgozása és előállí­tása betiltásának kérdését.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents