Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-27 / 26. szám

e Dunántúli napló 1976. január 27., kedd Soliom bűne Kétségtelenül érdekes öt­letre építette Makk Károly és Zimre Péter a Soliom bűne című tévéjáték for­gatókönyvét. Arra, hogy va­jon egy vérbeli fotós mit tesz olyan esetben, ha a véletlen a kezére játszik egy körözött gyilkost. Föl­jelenti, beviszi o rendőr­ségre? Szó sincs róla, él a lehetőséggel, „megtartja magának" a zsákmányt, mint élete egyik nagy ri­portjának lehetőségét. Sa­rokba szorítja, gyötri, fag­gatja, játszik vele, mint macska az egérrel, csak nem azért, hogy felfalja, hanem azért, hogy kiszed­jen belőle a fényképező­géppel mindent, amit csak lehet. Arckifejezéseket, moz­dulatokat. Rémületet, elé­gedettséget, gyanakvást, lelkifurdalást, emlékezést. Mi a bűne Soliomnak? Lendvaj György, a tévéjá­ték dramaturgja úgy nyilat­kozik a műsorújságban, hogy Soliom kamerája mint­egy „kiszákmányolja a meg­hajszolt embert, s így egy végeredményben antihumá- nus művészet eszköze." Ez azonban így csak az egyik oldala a dolognak. A tévé­játék nemcsak ezt sugall­ja. Soliom lényének, tettei­nek van egy másik anti- humánus vonása is, ami bonyolultabb és súlyosabb is, mint a gyilkos személye iránti kíméletlensége. Mert ez így önmagában — gon­doljunk csak egész egysze­rű példákra — nem is olyan nagy bűn. Megörökíteni va­lamit, különösen egy fotós­nak, csakis az érzelmek fél- retevésével, bizonyos fajta kíméletlenséggel lehet. Nem kíméletlen-e a fotós vagy filmes, aki szakmáját gya­korolja az összecsukló se­besült láttán egy háború kellős közepén? Nyilván, ez a példa más, hiszen a té- véjáték-belí Soliom a szi­tuációt maga idézi elő. De- hát_ egy gyilkosról von szó elsősorban, nem pecíiq egy üldözött emberről. Soliom bűnössége súlyo­sabbnak látszik épp azon a ponton, hogy ezt a mo­mentumot — riportalanya egy gyilkos - csak mint ér­dekességet fogja fel, „külö­nös ismertetőjelnek". Egy­felől nemigen veszi ember­számra vendégét, mert an­nak csak az a szerepe ér­dekli, amit saját felvételei számára játszhat. Másfelől úgy kezeli, mint egy számá­ra közömbös embert, füg­getlenül attól, hogy mit je­lent ez az ember a társa­dalom számára. Azt is mondhatnánk, Soliom tulaj­donképpen nem önmagát teszi ki veszélynek, hanem mindenki mást: a gyilkost, mert újabb lehetőséget ad számára újabb bűn elköve­téséhez, környezetét, mert tisztázatlan helyzetet teremt, saját közbeavatkozásával furcsa viszonylatokba keveri maga körül az embereket. Kár, hogy a tévéfilmet csak Soliom módszere ér­dekli, a gyilkos személye pediq csak mint jelenség. Juhász Jácint teljes azono­sulással játssza a munká­jába nyakig belefeledkező s minden más dolgot semmi­bevevő fotós szerepét. Bűn- hődése, épp a fentiek miatt, semmiféle megrendülést nem vált ki a nézőből, se igazságérzetével nem talál­kozik egyértelműen, se tra­gédiának nem érzi. Harsá- nyi Gábor sokat adott a történet hiteléhez saját szí­nészi kelléktárából. H. E. Mit mond az áj rendelet? Amit az ebadóról tudni kel Bérházban nem tartható házőrző eb! Kedvezményt kaphatnak a törzskönyvezett magyar fajták Olvasóink jelentős része ku­tyát is tart Az állattartással együtt jár a vonatkozó jogsza­bályok kellő ismerete. Mind­annyian hallottunk, olvastunk arról, hogy az elmúlt év vé­gén az ebadóról és az ebek kötelező oltásáról új jogsza­bályi rendelkezés jelent meg. A könnyebb és jobb tájékozó­dás érdekében ma ismertetjük a nemrég megjelent 36/1975. (XI. 5.) PM. számú rendelet fontosabb előírásait. A megjelent pénzügyminisz­teri rendelet értelmében a há­rom hónaposnál idősebb eb után adót kell fizetni. Az adó mértéke Az új rendelkezések értelmé­ben az ebadó mértéke eben­ként és évenként a következő: aj 60—80 forint a házőrző, valamint a nyáj, erdő, mező, hal, gát és egyéb közületi lé­tesítmény őrzése céljából tar­tott eb után, b) 100—200 forint a vadász eb után, ej 500—800 forint a kedv­telésből, tenyésztés céljából, valamint kereső foglalkozás céljára tartott eb után. Nem kell adót fizetni: a) a vakvezető, jelző, figye­lő eb után, ha tulajdonosa a lakóhely szerint illetékes szak­orvosi rendelőintézetnek a fo­gyatékosságot elbíráló szakor­vosa által kiállított orvosi bizo­nyítvánnyal igazolja, hogy sa­ját maga vagy hozzátartozója testi fogyatékossága miatt van szüksége a vakvezető, jelző, figyelő ebre; b) a fegyveres erők, fegyve­res testületek és a rendészeti szervek, az állami, szövetkezeti és társadalmi szervek állomá­nyába tartozó, szolgálati és kí­sérleti célra használt eb után, valamint a hivatásos vadász tulajdonában lévő eb után, ha azt szolgálati feladat ellátásá­hoz használják. Az adómentesség a tulajdo­nost az a) pontban felsorolt esetekben csak egy eb után illeti meg. A pénzügyminiszteri rendel­kezés lehetőséget ad arra, hogy ideiglenesen mentes le­gyen az adó fizetése alól a szolgálati célra nevelt eb egy­éves koráig, abban az esetben, ha a tulajdonosa a nevelési kötelezettségét a Magyar Eb­tenyésztők Országos Egyesüle­tével kötött szerződéssel iga­zolja. Az esetleges viták elkerülése végett a 36/1975. (XI. 5.) PM. számú rendelet meghatározta a vadász eb és a házőrző eb fogalmát. A jogszabályi rendelkezés értelmében házőrző eb az, amelyet állandóan a családi ház körül tartanak és alkatát tekintve a szabadbantartást té­len is ártalom nélkül viseli. Vadász eb a vadászat cél­jára tartott, az érvényes va­dászjeggyel és fegyvertartási engedéllyel rendelkező vadász tulajdonában lévő eb. Nagyközségben, községben és tanyákon háztartásonként legfeljebb kettő, városban ház­tartásonként legfeljebb egy ebet lehet házőrzőnek tekinteni. A városoknak és községek­nek sűrűn beépített területein, nem családi házban tartott bármilyen ebet kedvtelésből tartott ebnek kell tekinteni. Ez alól kivételt képez az a) pont­ban felsorolt vakvezető stb. eb. Februárban összeírás Az adó fizetéséhez szükség­szerűen hozzátartozik az ebek nyilvántartása. Ezért a három hónaposnál idősebb ebeket minden évben február hó vé­géig össze kell írni. Az össze­A házőrző ebnek a szabadban­tartást télen is ártalom nélkül el kell tudnia viselni. írást az arra illetékes szerv mindig a helyben szokásos mó­don teszi közzé. Az eb tulajdonosa köteles a szakigazgatási szervnél az e célra szolgáló nyomtatványon 15 napon belül bejelenteni, ha az eb a) az évi összeírásból bár­milyen okból kimaradt, b) a három hónapos kort eléri, ej más helységből, illetőleg más állattartótól az összeírást követően került a tulajdonos­hoz, d) elpusztult vagy elveszett. Az ebek összeírása után ke­rül sor azok minősítésére, majd az adó összegének megállapí­tására. A minősítésről és az adó összegéről a tulajdonost jogorvoslattal megtámadható határozatban kell értesíteni. A jogorvoslat azonos az állam- igazgatási törvényben megha­tó rozottal. Az eddig ismertetettekből következik, hogy az ebadót az eb állandó tartózkodása — tartási helye -.— szerint illeté­kes szakigazgatási szerv vet­heti ki, szedi be és tartja nyil­ván. Az ebadó az év első napján esedékes és március 15. nap­jáig adópótlék mentesen fizet­hető be. A kedvtelésből, tenyésztés céljából, valamint foglalkozás céljára tartott eb után járó évi adó félévenként, félévi egyen­lő részletekben a félév első napján esedékes és adópótlék mentesen fizethető március, il­letve szeptember 15. napjáig. A késedelmes adó fizetése esetén az adópótlék minden megkezdett hónapra 5% Az ebek veszettség elleni vé­dőoltása kötelező. A védőoltást helységenként csoportosan vég­zik. A csoportos védőoltás idő­pontját és helyét az illetékes tanácsi szakigazgatási szerv a helyben szokásos módon teszi közzé. Az ebtulajdonos köteles az esedékes ebadó befizetését igazoló befizetési lap elismer­vény szelvényét az oltás alkal­mával az állatorvosnak átadni. A védőoltás megtörténtét az állatorvos a szelvény lepecséte- lésével igazolja. A jogszabályi rendelkezések lehetőséget biztosítanak arra is, hogy az ebadót az illetékes szakigazgatási szerv mérsékel­je, illetve elengedje. Mikor mérsékelhető az adó? A "most ismertetett rendelet 9. § (2) bekezdése értelmében a szakigazgatási szerv köteles elengedni az ebadót, ha az eb tulajdonosa nyugellátásban, járadékszerű ellátásban, szo­ciális ellátásban részesülő sze­mély, feltéve, hogy havi nyug­díja, járadéka, szociális ellá­tásának összege az 1500 forin­tot nem haladja meg és vele közös háztartásban élő, nagy­korú kereső családtagja nincs. A törlésre való jogosultságot az ebtulajdonos köteles iga­zolni. *. Az adózó kérelmére a szak- igazgatási szerv 30%-os ked­vezményt adhat tenyésztési ér­dekből a törzskönyvezett ma­gyar fajta eb — puli, pumi, mudi, komondor, kuvasz, ma­gyar vizsla, magyar agár, er­délyi kopó — utón. Az ebadó mérséklését, elen­gedését az adózó kérelmére végzi el a szakigazgatási szerv. Vita merülhet fel abban a kérdésben, hogy az eb az ál­landó szabadbantartást ártalom nélkül elviseli-e és annak alapján házőrző ebnek minő­sül-e, vagy nem. A vita eldön­téséhez be kell szerezni az ál­latorvos írásbeli szakvélemé­nyét. Az ismertetett rendelkezések 1976. január 1. napjával lép­tek életbe. Az utóbbi években 5gen sok baleset származott a járművek helytelen kivilágí­tásából - a világító beren­dezések használatának té­ves értelmezéséből. Az új KRESZ egyértelműen és mindenki számára közért­hetően szabályozta a vilá­gítással kapcsolatos teen­dőket. Az új fogalmak, az esti szürkülettől a reggeli szürkület megszűnéséig ter­jedő időszakot „éjszaká­nak”, ha ezen időszakon túl erős felhösödés, köd, eső, hóesés, porfelhő miatt nem lehet rendesen látni, akkor ezt az időszakot pe­dig a KRESZ „korlátozott látási viszonyoknak” tekinti, és a forgalomban résztve­vő járműveket az említett időszakban ki kell világíta­ni. 1. _ Haladó járművek kivilágí­tása Lakott területen belül köte­lező a tompított fényszóró és a helyzetjelző (volt városi lám­pa) együttes használata, a gépjárművek — mezőgazdasági vontatók és lassú járművek köz­lekedése esetében. Kerékpárt, segédmotoros kerékpárt, lovas­kocsit elegendő egy lámpával (egy fényforrással megvilágíta­ni). Megszűnt a „kellően kivilá­gított lakott terület” fogalma — mert akármilyen a megvilá­gított úttest — a tompított fény­szóró és helyzetielző lámpa együttes használata a kötele­ző, lakott területen belül. Távolsági fényszórót (reflek­tort) lakott területen belül csak akkor szabad felvillantani, ha egyébként szükséges és indo­kolt lenne a hangjelzés adása (személy és a vagyonbiztonság megóvása - a baleset elkerü­lése érdekében) ha a távolsá­gi fényszóró felvillantása nem zavarja a közlekedés többi résztvevőit. A fent említett in­dokolt esetben a hangjelzéssel együtt - de hangjelzés nélkül is lehetséges a távolsáqi fény­szóró (reflektor) használata. 2. Lakott területen kívül: Tompított fényszóró helyett távolsági fényszórót (reflektort) használni csak lakott területen kívül szabad. A lámpák hasz­nálata szoros összefüggésben van a jármű sebességével. Éj­szaka és korlátozott látási vi­szonyok között a jármű csak olyan sebességgel közlekedhet, amely mellett az általa belá­tott távolságon belül járművét meg tudja állítani. E szabá­lyokból következik, hogy ha a vezető nem látja be a féktá­volságát, akkor vakon vezetés jön létre, és az előtte lévő akadálynak ütközik. Gyakori volt az elmúlt időben az az eset, amikor a gépjárművezető a távolsági fényszóróját átkap­csolta tompított fényre, de nem csökkentette sebességét a tompított fény által bevilágí­tott útszakasznak megfelelően, és emiatt elütötte az előtte ha­ladó gyalogost, kivilágítatlan kerékpárost stb. Ha lakott te­rületen kívül a jármű tompí­tott világítással halad, akkor a sebessége száraz sík úton 50 km/ó-nál nem lehet na­gyobb. Ha nagyobb sebesség­gel halad a jármű, akkor kö­telező a távolsági fényszóró használata. Tompított világításra kell át­kapcsolni és sebességet csök­kenteni akkor, ha szembe jövő jármű, hajtott vagy vezetett ál­lat közlekedik. Az új KRESZ nem írja elő, hogy hány méter távolságra kell a szembejövő jármű előtt a fényszórót tompítani. Ez nem jelenti azt, hogy az eddigi 150 méter lerövidülne, sőt ellenke- zőleq — a fényszórók egyre na­gyobb fényereje miau a szük­séges távolság inkább nő. Ha a szembejövő jármű vezetője fényjelzéssel jelzi, hogy a tá­volsági fényszóró zavarja, ak­kor azonnal át kell kapcsolni tompított fényszóróra, akár 300-400 méter távolságból is. Előfordulhat olyan eset is (pl. útkanyarban), hogy méq 150 méterről sem zavarja a távol­sági fényszóró a szembejövő jármű vezetőjét, ilyen esetben elegendő kisebb távolságban átkapcsolni a tompított fény­szóróra. Tompított fényszóróra kell át­kapcsolni másik gépjármű kö­vetése esetében olyan távolság­ból a fényszórót, hogy az elöl haladó járműnek a visszapillan­tó tükrén át vezetőjét a fény ne zavarja. Új szabály, hogy az úttal párhuzamosan szembe haladó vasúti pályán vagy ví­zi úton közlekedő jármű ese­tében is tompítani kell a fény­szórót, ha zavarná e járművek vezetőit. 3. Ködfényszóró és hátsó helyzetjelző ködlámpa haszná­lata: Az új KRESZ megengedi, hogy a gépjárműveken elöl ködfényszórókat, hátul pediq a bal oldalon helyzetjelző köd­lámpát szereljenek fel. A köd­lámpák használata csak akkor megengedett, amikor a látási viszonyok egyébként csak egé­szen lassú haladást tennének lehetővé. 25—30 km/'ó sebes­séget már olyannak lehet te­kinteni, amely e rendelkezés alkalmazása szempontjából lassú haladás. Ha tehát köd­fényszóró hiányában a látási viszonyok korlátozottsága miatt legfeljebb ilyen sebességgel lehetne haladni, akkor a köd­fényszórókat — ha a kocsin van ilyen - és a ködfényszóróval együtt a hátsó helyzetjelző ködlámpát is be lehet kap­csolni. Kifejezetten ezeknek a lámpáknak a tiszta időben va­ló használata tilos. 4. Álló járművek kivilágítása: A világítás alkalmazása szempontjából kétféle álló jár­mű van. Egyik: amikór a meg­állást a vezető határozta el, rendszerint várakozás céljából. (Az a klasszikusan álló jármű.) Másik: amikor a megállás kül­ső körülmény hatására — a ve­zető szándékától függetlenül jött létre. Ilyen például a for­galmi torlódás, jelzőlámpa pi­ros jelzésére történő megállás, elsőbbségadás teljesítése érde­kében történő megállás stb. Álló járművön - forgalmi okból megálló járművet kivéve - tompított fényszórót csak erős ködben vagy sűrű hóesés­ben szabad használni. Ha a jármű forgalmi okból állt meg, akkor a tompított fényszóró használata megengedett. Tá­volsági fényszórót, ködfényszó­rót és hátsó helyzetjelző köd­lámpát álló járművön használ­ni tilos. Az úton álló járművet nem kell kivilágítani - ha kül­ső fényforrás kielégítően meg­világítja. A qépjárművet, me­zőgazdasági vontatót és lassú járművet álló helyzetében „helyzetjelző’’ lámpákkal kell kivilágítani. A 6 méternél nem hosszabb - 2 méternél nem szélesebb pótkocsi nélküli gép­járművet lakott területen ele­gendő az úttest közepe felé eső egy-egy első és hátsó hely­zetjelző lámpával vagy egy elő­re fehér, hátra piros fényt adó lámpával kivilágítani. Litványi Tibor Megnyílik! Megnyílik! JANUÁR 27-ÉN, KEDDEN 13 ÓRAKOR A PAPÍRIPARI VALL. ÉS A PIÉRT KERESKEDELMI VALL. ELNEVEZÉSŰ PAPIR-IRÓSZER BOLTJA PÉCSETT, A SZALAI ANDRAS ÚT 10/A. SZÁM ALATT. ISKOLASZEREK IRODASZEREK EGÉSZSÉGÜGYI és HÁZTARTÁSI PAPÍRÁRUK Tfí TAPÉTÁK * FARSANGI CIKKEK A járművek kivilágítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents