Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-27 / 26. szám

2 Dunántúlt napló 1976. január 27., kedd Egy kiállítás képei Gerő Pál hangversenye Sok szép műsor elhang­zott már a Csortváry-ma­tinékon, de a helyszínhez annyira illő még aligha, mint Gerő Pál vasárnap délelőtti zongora-hangverse­nyén. Muszorgszkij: Egy ki­állítás képei című ciklusát éppen egy képkiállításon előadni — ragyogó ötlet volt. De a műsor másik szá­ma, Ravel: Le tombeau de Couperin-je is hangulato­san illeszkedett a képtár miliőjébe. Ravel remekműve nemcsak technikai nehézségeivel, de tartalmi többrétűségével is próbára teszi az előadót. Ügy hódol Couperin emlé­kének, hogy eközben őt magát is idézi. Az idézetek azonban szüntelenül bele- mosódnak a raveli hangba, eggyé olvadnak vele majd újra külön válnak, állandó villódzásukkal hidat verve múlt és jelen közé. Más ez, mint Sztravinszkij neoklasz- szicizmusa, Ravel nem ölti magára a régi dicső korszak stílus-mezét A nogy előd szellemét idézi meg, hitért, bátorításért fordul hozzá egy olyan korban, amikor a közelgő emberte­lenség felhői már előre ve­tették árnyékukat A zenei anyagnak ez a kétarcúsága, a barokk táncok köntösébe rejtett huszadik századi gon­dolat pontosan érzékelhető volt Gerő Pál előadásában. Talán épp azért, mert nem akarta mindenáron megma­gyarázni azt A mű iránti alázattal törekedett annak a lehető leghűségesebb megszólaltatására, ami a kottában áll. Egy éven belül harmad­szor hallhatta a pécsi kö- zönséq az „Egy kiállítás ké­pei"-!. Anélkül, hogy a há­rom művész ugyancsak kü­lönböző felfogását szembe­sítenénk, meg kell állapí­tanunk: Gerő Pál előadása a szélsőségektől leginkább mentes, arany középutat képviselte. Ha a technikai kivitelezésbe apróbb pon­tatlanságok itt-ott bele is csúsztak, (A Tuilleriák kert­je, A lírhoges-i piac) az elő­adás egésze hitelesen, színesen, helyenként magá- valragadóan adta vissza Muszorgszkij gondolatait. Külön is ki kell emelnünk az Ódon várkastély lírai szépségét, és a Kijevi nagy­kapu igazi szláv pompáját, fokozásra mindvégiq lehető­séget adó, nagyszerű felépí­tését. Dobos L. „A tej mennyiségének csökkenése következtében hetenként csak két-három alkalommal üzemel a nem­rég felépült Pécsi Tejpor­gyár. Jelenleg - tekintettel arra, hogy tej nem áll rendelkezésre - csak savó­port állítanak elő egyrészt a túróból, másrészt a sajt­gyártásból származó savó­ból. Remélhetőleg a jövő évre kiírt tejtermelési ver­senyben növekedni fog a tejmennyiség, különben a Pécsi Tejporgyárat a jó népgazdasági tervezés el­lenpéldájaként fogják em­legetni.'1 Részlet a Megyei Élelmiszer ellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet gyors­jelentéséből. Azt semmi esetre nem lehet elmondani, hogy némán áll­nak a gépek ebben az üzem­ben. Mert az igazgatóval, dr. Szupper Mártonnal és fotós kollégámmal az üzemben áll­va egyetlen szót sem tudtunk egymással beszélni, hacsak nem szájról olvastuk le a mondanivalót, mint a süket­némák. Iszonyatos zaj fogadott bennünket a Pécsi Tejporgyár­ban, azért hősiesen végignéz­tük az egész üzemet, ami na­gyon szép, korszerű és — két műszakban folyamatosan üze­mel. Igaz, „csak" savóport állít elő. Persze, ez a csak-savó igen komoly dolog. Fontos ta­karmány-alapanyag, tele fehér­jével, cukorral, nyomelemekkel. A Phylaxia Vállalatnak küldik, s mielőtt megépültek volna az országban a tejporgvárak, tő­kés importból szerezték ezt be. Komoly valutamegtakarítást je­lent tehát nekünk ez a tejpor­Két műszakban dolgoznak a tejporgyárban ■ Kétezerötszázas tehenek ■ Sok valutát jelent gyár is, a zalaegerszegivel, csornaival, gyulaival, berettyó­újfaluival és répcelakival együtt. A kihasználatlanság — Qhogy azt a köztudatban ér­telmezik — nem egészen igaz. A fő feladat ugyanis az, hogy a beérkezett tej feleslegét dol­gozzák fel tejpornak, s ha nincs tej, hát a savóból készít­senek alapanyagot. Remélhető valóban, hogy a tej mennyisége növekszik — különösen a most hirdetett tejtermelési verseny következtében — hiszen jövőre már a kátolyi Holstein-friz ál­lomány tejével is számolhatunk. A számítások szerint nálunk egy tehén kétezerötszáz liter tejet ad évente, a gazdaságossági küszöb pedig háromezer liter. Európa más helyein négy és fél ezer liter hozam alatt szóba sem állnak egyetlen tehénnel sem ... Rentabilitás? A kételkedők­nek csak emlegetni kéne azt az időt, amikor a tejfölösleg sajttá készült, s a félkemény, egyhónapos időtartamra gyár­tott sajtok egy esztendeig bol­dogították a belvárdgyulai ter­melőszövetkezet almatárolóját, mert a piac nem igényelte ép­pen a sajtot. Az sem volt gaz­daságos, má1- ami a készlet utáni kamatokat, a raktárbért, s magát az eladatlan sajthe­gyet illeti. E gyárnak kiegyenlítő szerepe van, amelyet jól tölt be. Lehe­tőséget jelent - természetes, hogy maguk is csak örülnének annak, ha sokkal több tej öm- lene hozzájuk . . . Kampis Napirenden a népgazdaság 1976. évi feladatai Ülést tartott a SZOT elnöksége Hétfőn ülést tartott a SZOT elnöksége, amely a többi kö­zött az idei népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tár­gyalt. Az elnökség hangsúlyoz­ta, hogy a népgazdasági egyensúly fokozatos megterem­tését csak a nemzeti jövedelem kiegyensúlyozott növelése, a bel- és külföldi kereslethez egyaránt rugalmasan igazodó gazdaságos és hatékony ter­melés teheti lehetővé. Ezért az iparági szakszervezetek bővít­sék együttműködésüket az ága­zati minisztériumokkal, segítsék azok intézkedéseinek megvaló­sítását. A vállalati szakszerve­zetek támogassák a műszaki fejlesztést, a termékek és tech­nológiák korszerűsítését, a mi­nőség javítását, a munka és üzemszervezés korszerűsítését, a piaci kapcsolatok fejlesztését. Szükség esetén kezdeményez­zenek szankciókat az ésszerű, Baranya bemu Megyénkkel ismerkednek a Nemzetközi Diákklub tagjai A Budapesten működő Nem­zetközi Diákklub fórumot ren­dez a Magyarországon tanuló külföldi diákok számára. A minden hónap utolsó hetében megtartandó rendezvény kere­tében hazánk megyéivel ismer­kednek. Elsőként Baranya kép­viselőit látják vendégül, s e hét szinte valamennyi napján szí­nes programokon tájékozódnak a megye politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életé­ről. Tegnap az esti órákban a Nemzetközi Diákklub titkársá­ga fogadást adott a HNF, a KISZ, a Baranya megyei Ta­nács művelődési osztálya, va­lamint a sajtó és a rádió Ba­ranyából érkezett képviselői számára. Ezt követően tájékoz­tató hangzott el a Nemzetkö­zi Diákklub életéről, majd két filmet vetítettek le Baranya múltjáról és jelenéről. Dr. Var­ga Gyula pediq Vallomások Pécsről című diasorozatát mu­tatta be. Gergely László, a HNF Pécs városi titkára a vá­ros életéről tartott tájékoztatót, végül Labancz Borbála, o Pé­csi Nemzeti Színház művésze Itt élek . .. címmel mutatta be műsorát. Január 28-án a KISZ Bara­nya megyei Bizottsága rende­zésében 30 fős ifjúsági és klub­vezető küldöttség utazik fel a Nemzetközi Diákklub meghívá­sára. A hónap utolsó napján és február elsején pediq a Klub 50 fős csoportja Baranyá­ba látogat, amikor a megye és Pécs nevezetességeivel ismer­kednek. ízig-vérig m Látogatás Andruskó Károlynál Tegnap nyílt meg a pécsi kiállítása Szabadka felől Palics-fürdő mellett vezet az út Zentára. Az autóbusz a városka állomásá­nál áll meg, honnan rövid séta után érek a külsejében is egy­szerű kis házhoz. Csengetésem­re joviális megjelenésű, ked­ves, mégis komoly tekintetű férfi nyit ajtót. .Magyarázkodásomra betessékel és odabent a csöpp­nyi műteremszobában már job­ban oldódik a szó. Nyomdász ő is, s így néhány mondat elég: úgy társalgunk, mintha régtől barátok, szinte testvérek len­nénk. Hivalkodás nélkül, csak fag­gatásomra nyitja szét mappáit, mutatja nagyszerű fametszet sorozatait, lágy koloritású, s ezért harmonikus hatást kiváltó festményeit. « Andruskó Károly művészete, alkotásai — akármilyen esz­közzel, akármilyen anyaggal dolgozik is, — egyképpen tük­rözi az ő sajátos, munkósszív- vel-lélekkel érző belső énjét. Művei között nem találunk csendéleteket, sem szenvelgő női figurákat, — de annál több­ször színesben, vagy fekete-fe­héren a markáns férfias erő, a „Csak tiszta forrásbóf...” Az ARMA díszítőművészeti szakkör kiállítása Baranyai vagdalásos asztali terítő, mezőségi keresztszemes fal'iszőnyeg, kristályosán áttört csipkés karádi fehér hímzés, kalocsai, matyó és még so-ol- hatnám a finom mívű, tarka népművészeti alkotásokat, hu­szonhárom lelkes alkotó mun­káit a FÉK égisze alatt működő ARMA díszítőművészeti szakkör kiállításán. A FÉK galériájá­ban megrendezett tárlat a négy éve újjászerveződött szak­kör eredményeit dokumentálja, de nem titkolt céljuk — ahogy Zakariás Lászlóné szakkörveze­tő elmondotta — új tagokat to­borozni az érdeklődők táborá­ból. A szakkód tagok — fiata­lok, öregek — többségében a helyőrség hivatásos állományá­nak női családtagjai. Közös munkájuk során elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában eredeti, tiszta formájukban tud­ják felhasználni a különböző etnikumok sajátos szín- és for­mavilágát. ■ A kiállítás tegnap délután 5 órakor nyílt meg Tímár Irmá­nak, a Megyei Tanács V. B. művelődésügyi osztály közmű­velődési csoportvezetőjének be­vezető gondolataival. A kiállí­tás • január 30-ig tekinthető meg, naponta 9-től 18 óráig. P. L A látogatók nagy gyönyörűséggel szemlélték a szebbnél szebb hímzett térítőkét, igényes kézimunkákat. munkásélet bővérű, néha már nyers ereje, robbanásig feszülő akarata nyilvánul meg alkotá­saiban. Csak két fametszet sorozatára utalok: a „Hóvihar" képsorá­ban szinte együtt didergünk a vihar elemi erejével küzdővel. — a „Kubikus-élet—baráber- élet", amely a zentai híd újjá­építésénél dolgozók életét pél­dázza döbbenetes hitelességű és kifejező erejű képsorával. Mint a tiszta szívű emberek, ő is szeret játszani, — keresi a játékos örömet, a feszültsé­gek feloldását és ezt a minia­tűr fametszeteivel készített mi­ni-könyveivel valósítja meg. Am ezek sem kedvtelésének heve­nyészett termékei, hanem egy- től-egyig művészi szépségű és mondanivalójú alkotások. A Szeged, Esztergom, Pápa és más városokról már megjelent alig négy centiméteres köny­vecskék sok-sok fametszete hűen adja vissza e városok ar­culatát. Andruskó Károly művészetét Európában, sőt a tengeren túl is már számos országban isme­rik, hazánkban is már sok ön­álló kiállítása volt, s most rövidesen alkalma nyílik a pécsi közönségnek is találkoz­nia ezen ízig-vérig munkás­művész nagyszerű alkotásaival. Borsy Károly Andruskó Károly Kisgaléria- beli kiállítását tegnap délután 5 órakor nyitotta meg Papp Imre, a Városi Tanács elnök- helyettese. A megnyitón meg­jelent Szentirányi József, a Pécs Városi Pártbizottság tit­kára. A kiállítást február 9-ig tekintheti meg az érdeklődő a Hírlapolvasó nyitvatartási ide­jében. takarékos energia- és anyag- gazdálkodást veszélyeztető vál­lalatokkal és intézményekkel szemben. Az elnökség rámutat, hogy az 1974—75-ben kibontakozott kongresszusi és felszabadulási munkaverseny során elért ki­emelkedő eredmények példája nyomán szervezzék a munka­versenyt az V. ötéves terv, il­letve az 1976-os népgazdasági terv sikeres megvalósítására. Fontos feladat, hogy a verseny eddigi lendülete tovább foly­tatódjék, a vállalások és azok teljesítése összhangban legyen a népgazdasági és vállalati tervekkel. Felhívják az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a szállítás és hírközlés, a keres­kedelem dolgozóit, hogy ez évi munkaverseny vállalásaik ki­alakításakor fordítsanak meg­különböztetett figyelmet az anyaggal, az energiával, a munkaidővel való takarékosság­ra, a kifogástalan minőségű munkára, a termékek korszerű­ségének, megbízhatóságának növelésére, a szervezettebb és fegyelmezettebb munkavégzés­re. A szakszervezeti szervek felada­tává teszi az elnökség: hassa­nak oda, hogy a gazdasági ter­vekkel együtt olyan megalapo­zott szociális tervek készüljenek a vállalatoknál, amelyek bizto­sítják a dolgozók munkakörül­ményeinek javítását, kulturális, művelődési és sportolási lehető­ségeinek bővítését, valamint o bérenkívüli juttatások fejleszté­sét. Program közgazdászoknak Miniszterhelyettes, miniszté­riumi főosztályvezető, egyetemi tanár, gazdasági vezető és mások előadásai, csaknem har­minc téma . . . Elkészült a Ma­gyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének tavaszi programja, amelyet tegnap délután a pécsi Technika Háza Széchenyi-klubjában ismertet­tek. A változatos programban ezúttal az ötödik ötéves terv­időszak megyei és vállalati feladatai kaptak különös hang­súlyt, több előadás keretében igyekeznek felölelni a témát. Ugyanakkor összeállították azon előadásaik sorát is, amelyeket a márciusban—áprilisban tar­tandó műszaki és közgazdasági propaganda hónap keretében tartanak. Tallózva az előadások kö­zött, februárban az ötödik öt­éves terv lakásépítésének pénz­ügyi feltételeiről dr. Fekete László, az OTP vezérigazgató­helyettese, márciusban a me­zőgazdasági szabályzók módo­sulásának főbb irányairól és várható hatásairól dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyet­tes tart előadást. A társaság tagjai ugyancsak első kézből szerezhetnek értesüléseket a meghívott minisztériumi főosz- vezetők: dr. Rózsa József kandi­dátus, dr. Selényi József; és a Magyar Nemzeti Bank ügyve­zető igazgatói: dr. Bácskai Ta­más és Danes István előadá­sain. Rajtuk kívül természete­sen számos pécsi szaktekintély tart előadást, s hogy csak a pesti előadókat említettük, azt az udvariasság teszi, nem pe­dig az előadások színvonala között tett valamiféle színvonal­beli rangsorolás. A társaság ifjú közgazdászai­nak klubja februárban érdekes­nek ígérkező rendezvényt tart, a Magyar Tudományos Akadé­mia Szociológiai Intézete és a Dunántúli Tudományos Intézet munkatársai a szociológiai ku­tatások magyarországi helyze­téről tartanak előadást. Áprilisi klubnapjukon kandidátusi érte­kezés ismertetésére kerül sor. A fiatalok klubja vezetősége tervbe vette, tekintettel arra, hogy a pécsi egyetemen egyre több közgazdász végez, felméri a fiatal baranyai közgazdák helyzetét és fokozottabban be­vonja a társaság munkájába.

Next

/
Thumbnails
Contents