Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-04 / 3. szám
1976. január 4., vasárnap Dunántúlt napló 3 A mozdony- és vagonpark többségé korszerű Első a vasúti közlekedés A hazai utakon tavaly több mint húszezer személy sérült meg közúti baleset következtében. Közülük 1353-an a helyszínen vagy a kórházban meghaltak. A közúti balesetek száma sokszorosa a MÁV vonalain előfordulóknak. Mégis az utóbbi időben a vasúti jobban magára vonta a figyelmet. Gondoljunk a miskolci vonalon történt kisiklása, a délegyhózi, a nyékládházi vagy a szajoli balesetre. A felsoroltakból a MÁV- nak több mint tizennégymillió forint kára származott. Naponta ötezer vonat — A MÁV vonalain naponta átlagosan ötezer szerelvény közlekedik, ezek fele tehervonat. Az évente előforduló ütközések, kisiklások száma tíz— tizenkettő. Ezt Kummer István, a MÁV Vezérigazgatóság vasútüzembiztonsági osztályvezetője közli, aki a közelmúltban Siklóson rendezett „futástechnikai" szeminárium egyik résztvevője volt. — A tragédiák, legyenek azok közúti vagy vasúti balesetek megdöbbentik az embereket. Különösen igaz ez akkor, ha vonatokkal fordulnak elő. Talán ez lehet az oka, hogy a felsorolt balesetek méq mindig emlékezetben élnek, holott a MÁV vonalain nem lett több a balesetek száma. Azzal egyetértek, hogy azok súlyosabbak mint korábban. — Miért? — A tárca az utóbbi években nagy gondot fordít a vasúti közlekedés korszerűsítésére, ezzel együtt a utazás biztonságára. A villamos és diesel vontató járművek aránya jelenleg meghaladja a 85 százalékot és rövid időn belül egyeduralkodó lesz. A vonalainkon közlekedő személykocsik nyolcvan százaléka korszerű. Mindinkább általánossá válnak a nagyraksúlyú, négytengelyes teherkocsik, amelyekből évente átlagosan háromezret importálunk. — Az új technika új veszélyforrásokat hordoz magában? — Tudományosan keressük azokat a lehetőségeket, melyek segítségével növelhetjük a vasúti közlekedés biztonságát. Ezt szolgálják azok az intézkedések is, hogy minden balesetet a legapróbb részletig földolgozzunk. A feltárt okok a megelőzést segítik, amiket a vasúti dolgozók oktatásában is hasznosítunk. Az elmondottakkal összefügq a vasúti pálya rendszeres ellenőrzése, a biztosító berendezések, a járműpark állandó vizsgálata, a karbanbiztonsága Pályakorszerűsítés és könnyű szerelvény A MÁV-nál nem növekedett a balesetek száma tartási munkák tökéletes elvégzése. A selejtes munkavégzés nálunk tragikus következményekkel járhat.- A megelőzés műszeres vizsgálatokat is feltételez. — A MÁV 1975-ben készítette el az első ultrahangos vizsgálókocsit, mely óránként huszonnyolc kilométernyi pályaszakaszt képes tesztelni. A berendezés filmszalagra rögzíti a sín jellemzőit, az esetleges torzulásokat, a belső hibákat. A mérőkocsis vizsgálatok a törzs- hálózaton a leggyakoribbak, mert ezeken a vonalakon történik a forgalom nyolcvan százaléka. Előtérben a vasúti szállítás — Ismeretes, a vonalrekonstrukció elmaradt a tervezettől és legalább 1600 kilométer pályát kellene átépíteni, hogy a korszerű járműveket gazdaságosan kihasználjuk. — Ez a legégetőbb gondunk. Megjegyzendő, hogy a vasút reneszánszát éli, a közútról ismét a sínekre irányul a forgalom. Ez történik a nyugat-európai országokban és nálunk is érezteti hatását. Az NSZK-ban és Franciaországban a fővonalakon ma már kétszázkilométeres sebességgel rohannak a szerelvények, Bologna és Róma között a közelmúltban kezdték egy korszerű vonal építését. A nemzetközi forgalomban hazánk jelentős szerepet tölt be. Nagyarányú az átmenő forgalom, amit csak úgy tarthatunk meg illetve növelhetünk, ha ugyanolyan korszerű pályával rendelkezünk, mint a többi európai fővonal.- Az önök statisztikája szerint tizenötezer fővel csökkent a pályamunkások száma. Számos - a vasútépítéssel összefüggő - munkafázis még nincs gépesítve. Mi tehát a megoldás?- Olyan időtálló szerkezetű vasúti pályát kellene építeniük, mely minimális karbantartást igényel és nagy tengelynyomást elbír. A másik lehetőséget a könnyű szerelvényekben látjuk: azok nem veszik any- nyira igénybe a síneket, az alépítményt. Ennek köszönhető a népszerű „Piroska” vonatok ki- fejlesztése. Salamon Gyula 100 éves a Győr-Sopron vasút Fúvószenekar hangjai mellett futott be a soproni vasútállomásra szombaton reggel a Győrből érkező, postai küldeményeket is szállító személyvonat. A szerelvényt azért fogadták ünnepélyesen, mert száz évvel ezelőtt indult meg a két város között a vasúti közlekedés, s egyben a vasúti mozgóposta-forgalom is. A postai szállítmány egy részét — a vasúti mozgóposta elődjére emlékezve, lóvontatta postakocsira rakták. Postatörténeti kiállítás nyílt a városban, „125 éves a soproni postaigazgatóság” címmel. A kiállításon alkalmi postahivatalt is berendeztek, felvonultatták a régi és az új postai szállítóeszközöket, a ló- vontatású delizsánsz pedig egész nap az érdeklődők rendelkezésére állt. M Ot év gyorsmérlege a Carbonnál 207-ről 510 millió forintra növekedett a termelés értéke Keresett termékek itthon és külföldön Egyenletes, dinamikus fejlődés, folyamatos korszerűsödés jellemzi a komlói Carbon Köny- nyűipari Vállalat elmúlt öt évét. 1970-ben 207 millió forint volt a termelési érték, 1975-ben pedig 510 millió forint. A teljesítmények megduplázódása érvényes a vállalat tevékenységének mindhárom ágazatára. Hagyományosan a ruházati konfekció volt a Carbon fő teriSüol Villány q betelepülök községe Sajátos életmód Négyszáz gépkocsi nyolcszáz családnak .Két esztendeje negyven házhelyet alakítottak ki Villányban az új kollégium mögötti részen és már elfogyott. — Azt hittük — mo&dja Ambrus Gábor vb-titkár —, hogy tíz évre megoldjuk vele a község gondjait. Tévedtünk. Azt latolgatjuk, hogy mi ennek az oka, miért szeretik az emberek annyira Villányt? Azt kérdem először, hogy költöznek-e el a községből, és jönnek-e máshonnan? — Hogyne — válaszol Ambrus Gábor — Pócsa, lllocska, Jakabfalva, Villánykövesd, Pal- konya, Magyarbóly községekből sokan települtek át eddig és a ■költözés még tart. Jönnek a vidékiek. Egy pillanatra megütközöm a megfogalmazáson. De végül is igaz. Villányban vidékinek mondják a pócsait, Pécsett a villányit és Budapesten a pécsit. Ha viszont a vidékiék szemszögéből vizsgáljuk a teA villányi új kétszintes lakóházak lepüléseket, rá kell jönnünk, hogy valamit várnak az új lakóhelytől, ami több, jobb és szebb, mint a „vidék”. A legtöbbet hangoztatott indok — mármint a nagyobb településre költözés indoka — a kulturális ellátottság színvonala. — Van könyvtárunk — sorolja a vb-titkár —, de nem sokan látogatják. Nem tudom miért nem. Sok oka lehet. A mozit már intkább felkeresik, főleg, ha kosztümös filmet játszanak. Annak itt nagy a sikere. Néha az ŐRI rendez műsort az Oportó étteremben. Általában sikeres rendezvények. Látogatottságuk arra utal, hogy van igény az emberekben. Arra vagyok kíváncsi, hogy mit tud még nyújtani Villány, megfelel-e a vele szemben támasztott követelményeknek? Vízmű van, a szennyvíz elvezetése jórészt megoldott. A lakásokban majdnem mindenütt kialakították a fürdőszobát. Új ház, lakás, nem is épül anélkül. Az életmód sajátosan alakul itt, a szőlővidéken. Villány biztos megélhetést nyújt lakosságának. Az őslakosságnak kivétel nélkül van szőlőterülete. Ez a községben élő családoknak mintegy hetven százaléka. A megmaradó harminc százalék valamikor, vagy a közeli múltban beáramlott „vidéki". Úgy mondják, Villány gazdag falu. Nyolcszáz család él itt, négyszáz autót tartanak nyilván. Ez azt jelenti, hogy minden második család gépkocsival rendelkezik. Nagyon szép szám, még akkor is, ha akad olyan família, ahol három kocsi van. Érdekes a családok összetétele. Talán száz olyan család van, ahol a három generáció együtt él — a törekvés tehát mutatkozik az elkülönülésre. Lakásgondokkal . alig küzdenek, hét lakásigénylőről tudnak a tanácson. Gyakorlatilag mindenkinek van lakása. A házhelyek gyors fogyasztása is erre utal: a fiatalok ilyen irányú gondjait könnyebben oldja meg a nagy család, mint másutt, nagyobb településen. Jószág van, amit a nagyszülők látnak el. Az öregek végzik az apró-cseprő kertészkedést is. A középkorú szülők mindketten dolgoznak, de foglalkozásuk mellett megművelnek egy bizonyos nagyságú szőlőterületet. Az unoka tanul, s ha végez, nősül vagy férjhezmegy — a családi összefogás eredményeképpen lakáshoz, kocsihoz jut. Kialakult, hagyományos élet- v',tel-minta ez. Kedvező, különösen, ha arra is gondolunk, hogy a település maga is előnyére változik. A lakosság hajlandó áldozatokra és kompromisszumokra is, igen nagy az összetartás, a munkakedv. Ez nemcsak a nemzetiségi összetételnek tudható be, hanem a rájuk ható településnek, környezetnek is. Az igények is változók, s a kulturálódás iránti érdeklődés nagy szóródásokat mutat. Van villányi, aki minden hétfőn koncertre jár Pécsre és van, aki még ott sem megy moziba. Nem ez a valódi iqény és tükörkép, hanem a lakóhelyszeretet, ami a községet formálja, szebbé és korszerűbbé teszi. Csak egyet említsek: még döntés nincs, de számítanak a földgázra, s tudják, hogy egycsapósra nagyot emelkedik az életmód színvonala. — Kampis — méke. Ebből 1975-ben mintegy 220 millió forint értékűt készítettek. A gyártmányösszetétel jelentősen változott öt év alatt. A tervidőszak első évében még olcsóbb fehérneműt és munkaruhákat készítettek bérmunkában. A fejlődés jelentős állomása volt, amikor megjelentek a piacon a saját tervezésű női, férfi és gyermek felsőruházati termékeikkel. Arra törekedtek, hogy exportképes cikkeket készítsenek. Évente átlag 150 ezer négyzetméter bőrt dolgoznak fel a cipőgyártásnál. A tervidőszak eleién megszűnt a papucskészítés. azóta egy év alatt mint- eqy 700 ezer pár, többségében férfi cipőt készítenek saját tervezéssel. Harmadik termékcsoport az évi 80—90 millió forint értékben készített qyermekbútor. A tervidőszak első felében kárpitozott bútorokat gyártottak. Jelenleg — főleg hazai piacra — szekrénysorokat, heverőket, ülőkéket, kis íróasztalokat is készítenek. A gyártott mennyiség többszöröse is vevőre találna. A Carbon jelenlegi termelésének minteqy 75 százalékát exportálja. Vásárlóik között a Szovjetunión és a többi szocialista országon kívül számos nyugat-európai és közel-keleti ország van. Az öt évvel ezelőtti 24 millió helyett jelenleg 384 millió forint értékű termékük talál vevőre külföldön. Az ötéves tervben 13 millió forint értékben vásároltak gépeket. Komlón három, a környező községekben négy telephelyen végzik a termelést. A vállalat dolgozóinak létszáma jelenleg 2420 fő, alig négyszázzal több az öt évvel ezelőttinél. Nagy gondot fordítanak a szakmunkásképzésre, évente átlagosan 160 tanulója van a Ca rbonnak. Saját erőből jelentős összeget fordítottak a munkakörülmények javítására. Mintegy kétmillió forint értékben klimati- záló berendezést szereltettek a konfekció üzembe. Sokat javult a vállalat dolgozóinak bérezése. A korábbi 19 000-ről 25—26 000 forintra emelkedett a dolgozók átlagos évi fizetése. A negyedik ötéves tervben elért fejlődés után a vállalat arra törekszik, hogy állandósítsa a jelenlegi termelési szintet. A további fejlődést szolgálja majd a több tízmillió forint értékű, szocialista országokból származó gépbehozatal. Készül a vállalat központi telephelyének bővítései; szeretnék a következő tervidőszakban felszámolni a régi, korszerűtlen barakképületeket. A közeljövő terveiben szerepel az új üzemorvosi rendelő felépítése. K. Gy. Készülődés a szegedi vásárra Országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg az 1976. évi Centenáriumi Szegedi Ipari Vásár iránt. Az idén ünnepli a Tisza-parti város az 1876. évi „Magyar Országos Ipar-, Termény- és Állatkiállítás" megrendezésének 100. évfordulóját. Az akkori országos jellegű és méretű szegedi rendezvényt tekintik az első szegedi ipari vásárnak. Az érdeklődésre jellem-* ző, hogy eddig több mint 250 hazai ipari vállalat, állami gazdaság, termelőszövetkezet jelentette be részvételét. A Baranya megyei vállalatok közül a többi között jelen lesz a pécsi Bőrgyár, a Baranya és Tolna megyei Téglaipari Vállalat, a Kesztyűgyár, a Mohácsi Farostlemezgyár. A szegedi termékbemutató már évek óta lehetővé teszi a felhasználóknak, a kereskedelemnek, a fogyasztóknak, hogy kedvező körülmények között tájékozódjanak a kínálatról. A július 23- tól augusztus 8-ig megrendezésre kerülő vásárt olyan fórummá kívánják tenni, amely ■a ma piacát tükrözi a holnapi üzletkötés céljaira. Ez alkalommal nemcsak a magyar, hanem a külföldi vállalatok, elsősorban Szeged testvérvárosainak üzemei nagy számban mutatják be termékeiket. Szeged méltó módon készül az első ipari vásár 100. évfordulójára. N. P.
