Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-25 / 24. szám
1976. január 25., vasárnap DunantQlt naplö 3 létszámgondok fl mecseki szén- medence jelentősége meghatározó A legfontosabb feladat a műszaki fejlesztés, a szénvagyon előkészítése A megváltozott viszonyok miatt ismét megnőtt a szén jelentősége és a következő években elsődleges feladata a Mecseki Szénbányáknál a termelési feltételek javítása, a hatékonyabb műszaki fejlesztés, a termelés bővítése. Mindezt a hatodik ötéves terv első éveiben üzembe helyezendő harmadik dunaújvárosi kokszolóblokk is megköveteli. Ezért az V. ötéves terv első három esztendejében nagyobb hangsúlyt kap a szénvagyon előkészítése, a vágathajtás, valamint a vágatok rekonstrukciója és a műszaki fejlesztés, ami átmenetileg 1976-ban a széntermelés 200 000 tonnás csökkenésével jár. 1980-ra a vállalatnak el kell érni az évi 3,1 millió tonnás termelést úgy, hogy a mélyszintekről 2,9 millió tonna szén kerüljön kiszállításra, a jelenlegi 2,45 * millió tonnával szemben. Új vágatok Évente átlagosan 47,3 kilométer hosszúságú feltáró, illetve előkészítő vágatot szükséges kihajtani. Az üzemek szénvagyon bővítését, Vasas, valamint Hosszúhetény térségében új területek bekapcsolásával, Pécs-Bányaüzem és Kossuth- bányán pedig a pillérekben levő szénvagyon felszabadításával kívánják elérni. A tervciklus végére Vasas-bánya napi termelése eléri az 1970 tonnát, Pécs-Bányaüzemben is napi háromszáz tonnával nő a termelés. A vállalat terve azzal is számol, hogy amennyiben a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mecseki körzetének felkészültsége nem lesz elegendő a tervezett bányaépítési munkálatokra, a vállalatnak kell nagyobb erőket átcsoportosítania főként a vágathajtások területére. A népgazdaság a Mecsektől Jövőnk jelzőszámai Az építés alatt álló vasasi csilieboritó. az 1980-as évekre 670 000 tonna kokszszén koncentrátum termelését várja. Ez megkívánja, hogy javuljon a szén hamutartalma. A komlói aknáktól 1,2 százalékos hamutartalom csökkenést, a pécsi üzemektől pedig „tisztább” termelést vár a terv: azaz kevesebb meddőt. Az 1980-ig terjedő időszakban az összüzemi teljesítmények 7,5 százalékkal nőnek, ami meglehetősen szerény célkitűzésnek látszik. Mindez azzal is összefügg, hogy öt év múlva a jelenlegi 14 százalékról 6 százalékra csökken a külszíni művelés részaránya. Ezzel egyidőben a mélyműveléses vágatok fejtési teljesítménye 14 százalékkal nő. Ehhez természetesen igen dinamikus műszaki fejlesztés és korszerű munkahelyi szervezés bevezetése szükséges. Vasason, Zo- bákon és Béta-bányán a vállalati átlagot meghaladó termelékenység-emelkedéssel számolnak: Vasason 2,4, Bétabányán 2,2, Zobák-bányán 1,6 tonna lesz az egy főre eső teljesítmény műszakonként. A létszámgondok mindjobban sürgetik a gépesítést. Egy felmérés szerint- 1977-től évente négyszázötven fizikai dolgozó megy nyugdíjba a Mecseki Szénbányáktól. A vágathajtások gyorsítása érdekében négy vágathajtó gépsort, öt hidraulikus fejtőkalapácsot, tizenegy rakodógépet vásárolnak. A fejtésgépesítés korszerűsítését segítik majd elő a marógépek, a beszerzendő széngyaluk. A bányabeli szállítás könnyítésére többek között széleskörűen elterjesztik a felső sínpályás szállítási módot. A meredek dőlésű telepek lefejtését köny- nyíti majd meg a Szovjetunióból vásárolt ASCS berendezés. A nagynyomású sűrítettlevegős robbantás széleskörű alkalmazásával tovább korszerűsödik a technológia. Hatékonyabb kutatás Növelik a kutató munka hatékonyságát, nagyobb összhangot teremtenek az elméleti és kísérleti tevékenység valamint az eredményes kutatások gyakorlati alkalmazása között. A gázkitörés elleni eredményesebb védekezés érdekében szorosabb együttműködést alakítanak ki a műszaki fejlesztéssel Gépkapacitást ajánlunk fel 2 és 5 mm LEMEZ VÁGÁSÁRA ÉS ÉLHAJLÍTASRA, PÉCSI ÉS MOHÁCSI ÜZEMÜNKBEN. Érdeklődés: MEGYESZER PÉCS, LYCEUM UTCA 4. Termelési osztálynál.- Telefon: 14-955/6 mellék. foglalkozók és a kutatási osztály tevékenységében. A hatékonyabb műszaki fejlesztés eredményeként 1980-ra 11,6 millió tonna lesz a mecseki szénmedence feltárt készlete, az előkészített szén mennyisége meghaladja az 1,6 millió tonnát, a fejtésre kész szénvagyon pedig eléri a 990 000 tonnát. A vállalat beruházási igénye az 1980-ig terjedő időszakban 2,9 milliárd forint. A tervek végleges jóváhagyása után dől el, hogy a tervezett szénvagyon- és géppótlást a Mecseki Szénbányák végre tudja-e hajtani ebben a tervciklusban, avagy azok közül több áthúzódik a következő időszakra. A szénvagyonpótló beruházások közül a legfontosabbak a következők: szállítóakna mélyítés Pécs-'Bányaüzemben, Vasason szellőztetési kapacitás bővítése. A terv jelentős feltárási munkák elvégzésével is számol Vasason, Bétán, Zobá- kon, valamint Szászváron. Jelentős figyelmet fordítanak a munkaerő-gazdálkodásra, a munkások megtartására, a fluktuáció csökkentésére, a vájár utánpótlás biztosítására. Ennek érdekében többek között 2500 bányászlakás épül a tervidőszakban és 2,5 millió forint vállalati támogatást biztosítanak ötven, saját erőből építendő bányászlakáshoz. A felsorolt szociálpolitikai intézkedések a tervek töredékét jelzik csupán. A vállalat vezetősége arra is gondolt, hogy bővítse, illetve korszerűsítse az üzemi fürdőket, a bányászok munkaruháinak mosását, illetve javítását magára vállalja a Mecseki Szénbányák. Munkahelyi szervezés Az V. ötéves terv időszakában 3—4 százalékos bérfejlesztéssel számolnak. A bérintézkedések elsősorban a nehéz földalatti munkát végzőket érintik. A norma szerinti bérezés szélesebb körű kiterjesztésétől a teljesítmények növekedését várják. Az üzem- és munkaszervezés területén, a munkahelyi szervezés kerül előtérbe. A fejtéseknél és elővájásoknál a veszteségidők csökkentése, a munka- folyamatok párhuzamosítása, az új technológiák és gépek hatékonyabb kihasználása a cél. Szervezettebbé teszik a bányaveszélyek elleni védekezést, ami elsősorban a gázkitö- léses munkahelyekre vonatkozik. A bányabeli szállításnál csökkentik a fizikai munkát, javítják a munkahelyek anyagellátását. A külszíni anyagmozgatás munkaerő igényét csökkentik, a kötegelhető anyagok szállítását konténerekben oldják meg. Az V. ötéves terv időszakában a vezetésre háruló feladatok közül az egyik legfontosabb, az irányító tevékenység . hatékonyabbá tétele. A fő célkitűzések közé tartozik a szellemi kapacitás jobb kihasznáSzokolai felvétele lása, az alkalmazotti munka termelékenyebbé tétele. A Magyar Szénbányászati Tröszt egységes információs rendszerének kidolgozásában a Mecseki Szénbányák is részt- vesz. A tervciklusban a műszaki fejlesztési „gépezet” kimunkálása a feladata, ezen kívül részt vállal a biztonságtechnikai, a beruházási és az ásvány gazdálkodási, valamint bányamérési információs rendszer kidolgozásában is. BERUHÁZÁS (milliárd Ft) 870 Ipar: 340-350 Mezőgazdaság: 105-107 ^Szállítás és hírközlés: 105-107 -Közúthálózat: 43-45 “Belkereskedelem: 33-34 pEgyéb: 227-244 TERRA-KS Salamon Gyula Adatok a népgazdaság V. ötéves tervéből Lesz-e közműalagút Pécsett ? A hatvanas évek elején szükségszerűen jött a panel, különben nem győzte volna a magasépítés téglával. Most a mélyépítéssel vagyunk ugyanígy. Kell valami újnak jönni, különben bajban leszünk. - Egy építőipari szakember mondta ezt, s hogy a „bajt” illusztrálja is, hozzátette: Miskolcon, Budapesten kész házak álltak sokáig beköl- tözhetetlenül, mert a közmű még hiányzott A mélyépítési kapacitáshiány országos jelenség. A magasépítkezés túlnyomórészt nagyipari módszerekkel, termelékenyen, gyorsan folyik. Ezzel szemben a mélyépítés ma is „özönvíz előtti" módon történik. A gépesítés egymaga kevés. Gyorsítja ugyan a munkát, de amíg minden vezetéknek külön árok kell, addig a gyorsaság csupán viszonylagos. A szükséges létszámfejlesztés is nehezen megy, mert — legyünk őszinték — az építőiparnak hovatovább ez az egyetlen területe, ahol a jelen körülmények között nem biztosítható sem a kulturált munkavégzés, sem az időjárástól való független ítés. Mindezek a tényezők együttvéve már korábban a közműalagút felé terelték a figyelmet. Sok országban a gyakorlatban jól bevált módszer, hogy valamennyi közművet épületeken kívül bejárható alagútban, épületekben pedig közműfolyosóban vezetik. A módszernek e tömör leírásából is következtetni lehet arra, hogy számos előnye van. Sok helyett egyetlen munkaárkot kell ásni, a vezetékeknél a hosszú leágazások helyett a közvetlen felszálló vezetékeket lehet építeni, az alagútban lévő vezetékek károsodására kevesebb a lehetőség, mint a földbe fektetetteknél, de hibaelhárításhoz sem kell az utat felvágni, s mindezeken túl az építés időszakában jelentkező rendkívüli előny, hogy ti. a magas- és a mélyépítés egyszerre, egymás zavarása nélkül folyhat. A mélyépítési kapacitáshiány országos jelenség Az ÉYM az új módszert ajánlja Ezekután hogyan is állunk a közműalagutak építésével? Nos, az első kísérleti közmű- alagutat az ÉVM Pécsett látta volna szívesen. Ehelyett most Pesterzsébeten épül a hazai prototípus. A jelenlegi helyzet pedig az, amit az ÉVM egyik közelmúltbeli miniszteri értekezletének állásfoglalása határoz meg. Eszerint az ötödik ötéves tervben hazánkban 40—50 ezer lakást közműalagúthoz, közműfolyosóhoz kapcsolódóan kell megépíteni. Ez elsősorban az ezergél több lakást magá- bafoglaló új városrészekre vonatkozik. S hogy senkinek ne legyen kétsége aziránt, hogy mire is gondol a minisztérium, az állásfoglalás melléklete felsorolja azokat az építkezéseket, amelyeknél már a közműalagút építése ajánlatos. Pécs a -Siklósi, a Budai városrésszel és a Mecsek-Nyugattal szerepel a listán csaknem 8800, az ötödik és hatodik ötéves tervben megépítendő lakással. Az ötödik ötéves terv mintegy 30—40 százalékos kapacitásnövekedést igényel Pécsett az építőipartól. Ennek természetesen megvan a maga közmű-vonzata is. A kapacitás- növelésnek viszont ellene- mond, hogy a BÉV mélyépítési építésvezetőségénél a létszám évek óta változatlan, márpedig a hagyományos módszerhez munkáskezek kellenek. De van még valami, ami gondolkodásra késztet. Lvov-Kertvárosban a laza, löszös talaj miatt várható nagyszámú csőtörést megelőzendő a közműveket már védő- csatornába helyezték. A talaj- viszonyok a Siklósi városrész területén hasonlóak, a védőcsatornáktól pedig már rövid az út az egyetlen, beton köz- műalagútig. A Siklósi városrész telepítésénél már felvetődött a közműalagút építésének gondolata is. Ezt támogatta egy, a közmű- alagutakkal szembeni alapvető idegenkedés okának kiesése. Az új városrész nem kap gázt, így attól sem kell tartani, hogy a robbanásveszélyes gázvezeték a többi közművet veszélyeztetheti. Ellenvetésként hangzik el az is, hogy az üzemeltetők érdekei esetleg nem egyeznek. Nos, a közműtulajdonos vállalatok egyetértenek a közműalagút gondolatával. Megnyugtatóbbnak tartják, ha naponta könnyűszerrel ellenőrizhetik a vezetékrendszert, mint a már bekövetkezett baj konstatálását. Az új városrész első építési ütemének rendezési terve mégis közműalagút nélkül készült el, s csak utólag módosították az épületek elhelyezését úgy, hogy alkalmasak legyenek a közműalagút és folyosó vonalvezetésére. Hanem az épületek tervei mégsem közműfolyosóval, hanem bejárhatatlan közmű- csatornával készültek. Ez a felemás megoldás nem bizonyíthatja az új szisztéma előnyét. Tervezői ellenvetés, hogy az átmenő lépcsőházak kialakításában akadályt jelent az épület testében lévő, de attól mégis elkülönített folyosó. A PTV a terület közműveinek elhelyezésére kidolgozta a hagyományos és a korszerű módszernek megfelelő tervet, ám az utóbbi az említett közmű- csatornát ajánlja. Új megbízás szerint az év közepéig el kell készíteni az új közműalagutas- folyosós változatot. Ha a mostaninál kedvezőbb kép alakulhat ki a közműfektetés új módjáról, Pécs új városrészének építését már eizel kezdhetik. Hársfai István
