Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-21 / 20. szám
2 Dunántúlt napló 1976. január 21., szerda Ördöggolyó Az IH irodalmi pódiumprogramja ördöggolyó címmel tegnap este rendezték meg a pécsi Ifjúsági Ház pódiumprogramja keretében Kárpáti Kamii költő szerzői estjét. A ^Pécsi Nemzeti Színház művészei — ifjabb Kőmíves Sándor és Labancz Borbála - közreműködésével megrendezett szerzői est s ennek keretében a személyes találkozás a költővel kezdete annak az íróolvasó találkozó sorozatnak, amelyet a jövőben rendszeressé kívánnak tenni az „IH" vezetői. A pécsi fiatalok a minap Bertha Bulcsu József Attila- díjas íróval és a Kenguru című film alkotóival találkoztak. Alaposabb tájékozódás nélkül is feltűnt, milyen sokan olvasták a Kengurut, holott regényalakban még nem is jelent meg, a JELENKOR című pécsi irodalmi és művészeti folyóirat közölte folytatásokban. Vannak azonban olyan ifjak is természetesen, akik ritkábban vesznek könyvet, folyóiratot a kezükbe. A most beindult pódiumprogram az „IH"-ban működő együttesek tevékenységére épül, elsősorban a fiatal írók-alkotók — és az irodalombarátok köréhez kötődik — nyitott klubként. A hangsúly ez esetben a nyitott szón van, ami annyit jelent, hogy a pódium-rendezvényeket bárki látogathatja. A minden hónap második keddjén, 19 órai kezdettel megrendezendő íróolvasó találkozókat a nagy klubteremben tartják meg. A fiatalok többnyire maguk választanak, kikkel szeretnének találkozni. Az idei évre vonatkozó tervezet elkészült. Ennek megfelelően • februárban Arató Károly, márciusban Hatvani Dániel, áprilisban Pákolitz István, májusban Csoóri Sándor, szeptemberben Péntek Imre, októberben Galambos! László, novemberben Fodor András, decemberben Ágh István szerzői estjét rendezik meg — a költők személyes részvételével, közreműködésével. Kismányoki Károly, az Ifjúsági Ház főelőadója elmondta, hogy később a programot más irodalmi műfajok képviselőinek szerepeltetésével bővítik. BBR-fanácskozás Harkányban A lucernaliszt-gyárak elszaporodása vagy a beporzást végző poszméhek — kemizáció okozta — kipusztulása, a helytelen árpolitika vagy pusztán hanyagság következtében, végnapjait éli a hazai lucernamag-termelés. Egykor a tokaji borhoz hasonlóan, világmárka volt a magyar lucernamag. Nemzetközi perek, viharok dúltak a külföldi hamisítók leleplezésére, s a negyvenes években évi 600 vagonnal exportáltunk Európa különböző országaiba. Ma is van tetemes exportkötelezettségünk a KGST-orszá- gokkal szemben, ám magunkat sem látjuk el, s hogy egyáltalán vetni lehessen, 100 vagonnal kell külföldről importálnunk. Tíz évvel ezelőtt Baranya megye évi 60 vaqon lucernamagot szállított Dombóvárra, tavaly mindössze 21 mázsát. Pedig éghajlati-talaj adottságaink most is épp oly kiválóak, mint tíz vagy 40 éve. Előtérben a vetőmag- termesztés A huszonnegyedik órában, most mégis megmozdult valami, hogy a mélypontról kibillentse, s legalább a hazai önellátás szintjére emelje a lucernamag-termesztést. A ba- barci Búzatermelési Rendszer — a Béke tsz mindig híres volt kiváló lucernamaq-termelésé- ről — a borsó után második társnövényként rendszerbe vonta és kidolgozta a lucernamaq- termesztés technológiáját. Dél- Dunántúl három megyéjében, Baranyában, Tolnában és Somogybán 32 partnergazdasáq vállalta, hoqy 1976-ban a BBR gesztorságával 2500 hektáron állít elő az új technológiával lucernamagot. Ez az igazi szenzációja annak a néqynapos BBR tanácskozásnak. amely teqnap — kedden délelőtt - kezdődött meq Harkányban. A rendezvény szakmai továbbképzés jel- leqű, az .Agrártudományi Egyesület és a Vetőmaqi Vállalat mellett közreműködik a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézete is. Két hazai és egy külföldi kutató intézet képviselteti magát. Ma várják Harkányba dr. Erdei Pétert, a szegedi GKI tudományos iqazqató- helyettesét és a juqoszláviai újvidéki Gabonakutató Intézet egyik kutatóját. Pénteken éppen a legfontosabb témában, a lucernamag-termesz- tésben nyilatkoznak a Szarvasi öntözési Kutató Intézet kutatói a harkányi szakembereknek. Országosan fejlesztik a vetőmagtermesztést • A babarci rendszer a lucernamag-termesztés gesztora • Árrendezés, hitel, támogatás _ Az első nap fő témája a vetőmag-termesztés volt. Szerdán a búza-, csütörtökön a borsó-, pénteken a lucernamag- termesztés napját rendezik meg a BBR három profilnövényének megfelelően. A megnyitón a rendszer 68 partnergazdaságából három megye mintegy nyolcvan szakembere vett részt. A vetőmagtermesztés fejlődése a negyedik ötéves tervben valóban nem tartott lépést az árutermelő rendszerek dinamizmusával — ismerte el előadásában Bedő Zoltán, a Vetőmag - termeltető és Értékesítő Vállalat országos központjának termelési igazgatóhelyettese. Pedig — s ez a vetőmag jelentőségét mutatja — a magyar mezőgazdasági üzemek évente négymilliárd forint értékű vetőmagot vetnek el s ebből 50 milliárd forint termelési értéket állítanak elő. Mit tett eddig a vállalat, amely évente 104 növényfaj 890 fajtáját termelteti s ezzel meghatározó szerepet visz a hazai vetőmag-helyzet alakulásában? ötéves együttműködési megállapodást kötött a termelési rendszerekkel — köztük a BBR- rel, a bólyi PISO-rendszerrel — s ezeken keresztül 615 gazdasággal, 92 ezer hektáron folyó vetőmag előállítására, a legfontosabb növények körében. Teljeskörű árrendezést végzett mind a 890 növényfajtánál. A lucerna mázsánkénti árát 4400 forintról 5000 forintra emelték, de b nemesített első szaporulati fokú lucernamag ára 7200 forint lett. Megnőtt a termelési kedv A termelői árrendezés felkeltette a vetőmag termelői kedvet. A nagy területfelfutást fékezi, hogy a céltermeléseknél a nyugati piac igénye például a fajtaborsó-vetőmag esetében — az előző évhez képest csökkent. A piacképes fajták gyorsabb kinemesítése érdekében a vállalat saját kutatói bázist létesített, átvette a Nyíregyházi Mezőgazdasági Kutató Intézetet és a GKI Szentesi Kutató Állomását. Az ötödik ötéves tervben a vetőmagtermesztés és -feldolgozás műszaki színvonalát az állam támogatással és hitelnyújtással kívánja emelni, a különösen lemaradt ágazatokban a lucerna, a vöröshere és általában a takarmányfélék magvainál, a burgonyagumó és a borsóvetőmag előállításánál. A dombóvári Vetőmag Vállalat is tagja a BBR gesztorságával működő termelési rendszernek. Dr. Katona János, a vállalat igazgatója egyebek között bejelentette, hogy az idén egész Dél-Dunántúlon, így Baranyában is megkezdik a sza- bó-méhek mesterséges telepítését, a lucerna beporzására, a jobb megkötés elősegítésére. Rné Bővítik a rádió és tv vételi lehetőségeit m Újabb ezer nyilvános telefonállomást szerelnek fel A hírközlés, jóllehet sokat fejlődött az elmúlt tervidőszakban, nem tudta kielégíteni a gyorsan növekvő igényeket. A helyközi telefonforgalomban a szomszédos ^országokkal korszerű, sokcsatornás rendszerekkel építették ki a nemzetközi átviteli utakat, befejeződött a belföldi és a nemzetközi távhívó központ építése; belföldön 131 város és község, a nemzetközi forgalomban 15 ország telefonelőfizetői hívhatók közvetlen tárcsázással. A helyi távbeszélőszolgálat fejlesztése viszont elmaradt a tervezettől, a központkapacitás az előírt 234 ezer helyett 210 ezer állomással bővült, így tovább emelkedett a telefonra várakozók száma. A vezeték nélküli hírközlést eqyebek között a jászberényi 500 kilowattos rövidhullámú adóval, a Kossuth, a PetőNagy Ferenc „A lakásépítési program kezdetétől való részvételéért, sikeres közreműködéséért Nagy Ferenc, a BÉV művezetője a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. A kitüntetést Pa- dányi Mihály mil.iiszterhelyettes adta át.” Délután kettő is volt, mire előkerült. Rá várakozva szórakozottan bámultam ki a barakk ablakán — odakint csatok, tiszta sár minden. És a barakkok mögött ott magasodik a „vizsgaremek", az első tévé-panel Kertvárosban, aminek építésekor Nagy Ferenc volt a művezető. Most pedig zavartan ül szemben, kihuzigálja a kabátját, amikor fénykép készül róla. Nem szokta meg, hogy eny- nyit foglalkozzanak vele. Csontos, kérgesbőrű kezét összekulcsolja, mosolyog, arca a homályban csupa ránc, öregnek hinné az ember, pedig csak harminckilenc esztendős. — Kőműves szakmát tanult? — Az 506-osban. A Gyimesi Jani bácsi volt a mesterem, nagyon szerettük valamennyien. Már meghalt. Becsülettel megtanította oz építő szakmára, meg is szerettette vele. Tízemeletes .panelházak vesznek körül minket, hirtelen arra gondolok, hogy Nagy Ferencnek van-e lakásgondja? Az utóbbi évek legveszélyesebb betörési bűnügyében hirdetett ítéletet kedden Győrött, u Győri Járásbíróság. Az elsőrendű vádlottat — Hebenstreit György 36 éves győri lakost — és társait 1975 júniusában vette őrizetbe a rendőrség. Az elsőrendű vádlott 3 év alatt 39 betörést követett el. Ezalatt nem dolgozott, de meghamisított személyi igazolványában az állt, hogy van munkahelye. A betöréseket Győrött és környékén, valamint Veszprémvarsányban és Veszprémben követte el. Kezdetben egyedül működött. A vádlottak padjára azonban már 4 társa is került, akik különböző módon közreműködtek a betörésekben, illetve segítették a rendkívül veszélyes bűnöző tevékenységét. A vádlott a 3 év alatt GyőrElítélték a győri kasszafúrót Sopron és Veszprém megye területén állami vállalatok, intézmények, szövetkezetek páncél- szekrényeit fúrta meg nagy szakértelemmel. Előszeretettel tört be neves győri orvosok lakásaiba is. Együttesen csaknem 900 ezer forint értékben tulajdonított el készpénzt és különböző értéktárgyakat. Egyik legjobb segítője dr. Tóth Sán- dorné (Szigeti Magdolna) győri 48 éves elvált asszony volt, aki élettársával — Tallósi Sándor zenésszel — főszerepet játszott a bűnügyben. A bűn- szövetkezetnek tagja volt még Gyárfás István győri lakos is, aki Siófokon akkor is rejtegette Hebenstreit Györgyöt, amikor a rendőrség már körözte. A vádlott gondosan megtervezte betöréseit. Először alapos felderítő munkát végzett. Amikor úgy érezte, hogy szorul körülötte a hurok, akkor egy időre felhagyott a betörésekkel és elköltötte az összelopott pénzt. A Győri Járásbíróság Hebenstreit Györgyöt halmazati büntetésként 10, dr. Tóth Sándornál ugyancsak halmazati büntetésként 4 évi szigorított börtönben letöltendő szabadság- vesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélte. A harmadrendű vádlott — Tallósi Sándor — 3 évet és 5 ezer forint pénzbüntetést kapott. A negyedrendű vádlott — Gyárfás István — büntetése 2 év. A bíróság az ítélet indoklásában kiemelte a nagysorozatú betörések társadalmi veszélyességét, a vádlottak, elsősorban az első- és a másodrendű vádlott elítélendő életfelfogását, amely szerint a munkán kívül mindent elkövettek magas anyagi jólétük biztosítására. Az ügyész fenntartotta a 3 napi gondolkodási időt. A vádlottak és védőik általában enyhítésért fellebbeztek, csak az elsőrendű vádlott és védője kért 3 napos gondolkodási időt. — Itt lakom Kertvárosban - feleli — a régi KISZ-házak egyikében. Az is panel... Lakásgondja azért volt az elmúlt tizenöt év alatt. Kezdettől fogva részt vesz ugyanis a lakásépítési programban, tizennyolc éves korában már beosztott művezető volt, s az elsők között sajátította el a paneles építés technológiáját — Ismerem a panel minden' csínját-bínját - mondja beszélgetés közben - minden típusát. Itt kezdtük az alagút- zsalúzást, a tévépanelt, sokan jöttek abban az időben tapasztalatokat szerezni. Reggeltől késő délutánig járja az építkezést itt, Kertvárosban. Időnként bent ül a barakkban, a művezetői szobában. Négykor lejár a munkaidő, akkor indul az „öcsiért”, Gabriella utolsó éves óvodás. Van egy nővére is, ő már iskolás. Aztán este a közös program, addigra az asszony bevásárol, megfőz. Ideje van rá, hiszen a Műszergyárban dolgozik délelőtti műszakban. Meglepetés volt számára, amikor kitüntették. Különleges yolt az alkalom, a hely. Padá- nyi Mihály miniszterhelyettes adta át hátuknak a Munka Érdemrend ezüst fokozatát, a tizenöt éves lakásépítési programban való eredményes közreműködésükért, Nagy Feri is köztük volt. Szép siker, egy szakmai pályafutásnak talán a csúcsa. Dehát még annyi minden hátra van ... — Volt már az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban? Nevetve csóválja a fejét. — Most, életemben először ... Kampis Péter fi és a III. műsor sugárzását 17 URH-adó telepítésével javították. A televízió II. programját viszont a tervezett hat helyett csak 2 adó sugározza. A posta V. ötéves terve a népgazdaság és a lakosság fokozódó igényeit, valamint az anyagi lehetőségeket figyelem- bevéve rangsorolta a tennivalókat. A szolgáltatások minőségének javítása érdekében elsősorban a hírközlés biztonságának és üzemkészségének fokozására fordítanak gondot, 13,7 milliárd forintot használnak fel. Az összegnek több mint a fele, 7,5 milliárd forint jut a távbeszélőhálózat fejlesztésére, amelynél ezúttal a vidéké az előny. A belföldi telefonszolgálatban, megelőzve a központok kapacitásának bővítését is, a hálózat rekonstrukciója kerül előtérbe. Ennek során a fő ösz- szeköttetéseket szolgáló légvezetékeket kábelekkel váltják fel, Budapesten és a nagyvárosokban- megkezdik a kábel- hálózat cseréjét is. A tervidőszakban a helyi telSfonhálózat- ban a korábbinál kevesebb, mintegy 200 ezer állomással bővítik a fő- és alközpontok kapacitását. Ennyi új állomást azonban nem szerelnek fel, — jóllehet jelenleg is mintegy 200 ezer várakozót tartanak nyilván és számuk várhatóan tovább növekszik —, mert a központok amúgy is túlterheltek, csúcsidőben már egyre nehezebb telefonkapcsolatot teremteni. Nagyobb gondot fordítanak a kérelmek elbírálására, elsősorban a közérdeket veszik figyelembe, a közületi telefonigények továbbra is megelőzik a lakosságét. Ennek ellensúlyozására újabb ezer nyilvános telefonállomást — köztük távhívásra is alkalmas készülékeket — szerelnek fel, tovább fejlesztik a belföldi távhívást is, minden megyeszékhelyet bekapcsolnak az országos hálózatba. A nemzetközi forgalomban a KGST-tagországok között komplex automatizált hírközlő rendszer épül 1990-ig, a tervidőszakban megkezdődik a rendszerből ránk háruló felr adatok megvalósítása. A tervidőszak elején befejeződik az űrtávközlési földi állomás építése is. A vezeték nélküli hírközlő hálózat nagy beruházása, a solti 200 kilowattos középhullámú rádióállomás várhatóan az idén üzembe kerül. Ezzel és az URH-hálózat rekonstrukciójával, további bővítésével a tervidőszak végére lehetővé válik, hogy a Kossuth rádió műsora az ország területének 97 százalékán, a Petőfié 88 százalékán, a HL műsor pedig monofonikusan 95 százalékán jó minőségben vehető legyen. Átjátszóadók telepítésével, s újabb nagyteljesítményű berendezések üzembehelyezésével a televízió l-es műsoránál a besugárzott terület aránya 94 százalékra, a II. műsoré az orszáq területének 50 százalékára növekszik. Több édesség Szerencsről A negyedik ötéves tervben befejezett rekonstrukcióval az ország legnagyobb édesipari üzeme lett a Szerencsi Csokoládégyár. Az üzemben az idén csaknem negyedmillió mázsa édesipari terméket — cukorkát, csokoládét — gyártanak, ami hatvanezer mázsával több az elmúlt évinél. A KGST-országokból beszerzett automatikus gépsorok több mint tízféle új gyártmány készítését teszik lehetővé.
