Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)

1976-01-20 / 19. szám

1976. január 20., kedd Dunántúlt Ilaplo 3 így teljesítette építési tervét Pécs Lnkásépílés számokban- figyelmeztető tanulságokkal Az adatok még előzetesek. Január elején vagyunk és a negyedik ötéves terv eredmé­nyeinek értékelése még csak ezután kezdődik. Mégis meg­próbáltunk a lakásépítési prog­ram teljesítéséről tájékozódni. Bizonyos következtetések levo­nására a még nem végleges adatok is alkalmasak. Sásd: hárommal több Megyei szinten Péccsel együtt összesen 13 433 lakás építését tervezték, ehelyett becslés sze­rint 13 800 épült meg. Az ösz- szetevők közül pontosan még csak az állami célcsoportos la­Államií célcsoportos Egyéb tanácsi Egyéb állami Családi ház Társasház ÖSSZESEN; Pécsett eredetileg 4400 la kás építését tervezték állami célcsoportos eszközökből. (Eb ben a kategóriában vannak tanácsi bérlakások és a taná esi értékesítésű - szövetkeze ti - lakások.) Ezt a tervszámot 1973 augusztusában Budapes tével és a másik négy vidék nagyvároséval együtt módosí tóttá a Gazdasági Bizottság mert világos volt, hogy az ár változások miatt a terv nem teljesül. Ekkor lett a 4400-bó 3680, s kapott a város további 130 milliós költségvetési támo­gatást, ami a terv teljesítését biztosította. A 21 lakásnyi többlet nem sok. Ennél azonban több is épülhetett volna. A meqyeszék- hely lépéshátránnyal kezdte a tervidőszakot. Megfelelő tervek hiányában nem lehetett meg­valósítani az esedékes panel­váltást és az új építési terü­letként kijelölt Kertvárosban váratlanul súlyos alapozási problémák jelentkeztek. Ez az első tervév alacsony lakásszá­mában fejeződött ki. A terv­időszakban egyébként így ala­kult Pécsett évenként — üzem­behelyezés szempontjából — a célcsoportos lakásépítés: 299, 1362, 865, 516, 659. S ami a lehetséges többlet esetében nem feltételezés, hanem való­ság: Lvov-Kertvórosban 94 la­kást nem tudott átadni az épí­tőipar 1975-ben szakipari ka­pacitáshiány miatt. Kapacitáshiány Nem teljesült az „egyéb ta­nácsi" lakásépítési terv. Ebben a kategóriában terveztek egye­bek között foghíjbeépítéseket. Pécs területén sokfelé vannak üres telkek, s számuk az idő haladtával szaporodik, hiszen szinte termelődnek az életve­szélyes, lebontásra ítélt épüle­tek. A foghíjak beépítése régi gond. Hiányzik ugyanis a vá­rosban az ún. hagyományos építési mód kivitelezői kapaci­tása. Emiatt késik pl. a Citrom, az Anna, a Kossuth Lajos, a Kolozsvár utcai és egyéb, évek óta tervezett foghíjbeépítés. Remélhetőleg segíteni foq e gondon a Pécsi Építő és Tata­rozó Vállalatnál tervezett tech­nológiai fejlesztés. Nem teljesült az „egyéb álla­mi" címszóval tervezett prog­ram sem. Ez alapvetően válla­lati lakásberuházásra épült, ám ez a forma sokat veszített korábbi lendületéből. A válla­latok saját beruházás helyett szívesebben éltek a vevő- és bérlőkijelölési jog megvásárlá­sának kedvező lehetőségével. kásépítés eredménye ismert. Ebben a kategóriában terv-ol­dalon 5875, tény-oldalon 4998 lakás szerepel. Általában min­denütt kevesebb épült a terve­zettnél. Komlón 454 helyett 406, Mohácson 338 helyett 304, Szi- getvárott 301 helyett 185, Sik­lóson 204 helyett 162. Egyedül Sásd „büszkélkedhet” túltelje­sítéssel. Igaz, ez is naqyon sze­rény: 70 helyett 73 lakás épült. A program teljesítését a ható­sági árváltozások befolyásolták, de előfordult, hogy o túlzott igényesség hatott mérséklőén a tervteljesítésre. Részletesebb értékelésre Pé­csett nyílik alkalom. Minde­nekelőtt ismerkedjünk meg azonban (ugyancsak előzetes adatok alapján) a tervtúltelje. sítés számaival. Terv Tény 3680 3701 150 17 480 430 300 ' 730 1800 1256 6410 6134 Ami még nem készült el... Társasház-épitkezés a Jurisics Mik­lós úton. kapacitás krónikus hiánya já­rul. Erre megoldást kell talál­ni, mert a helyzet előbb-utóbb tarthatatlanná válik. Pécs nem engedheti meq magának azt a fényűzést, hogy az amúgyis szűkösre méretezett lakásépíté­si programot ilyen okok miatt ne teljesítse. Rendkívül sokat jelent mind­ezek után, hogy a családiház­építési program — amit egyéb­ként a dolog természeténél fogva igen nagy bizonytalan- sági tényezővel terveznek — nagymértékben túlteljesült. A 430 családiház-többlet jelentő­sen enyhítette a város lakás­gondjait. Ez is bizonyítja, hogy ez a lakásépítési forma válto­zatlanul fontos tényezője a la­kásprogramnak. A negyedik ötéves terv indí­tásával kapcsolatos nehézsé­gek tanulságosak voltak a vá­ros számára. Pécsett 1973-74- ben megkezdték az új lakás- építési program előkészítését és ma már mind az építési te­rületek, mind a tervek rendel­kezésre állnak az eredményes induláshoz. Hársfai István II termék exportképes Modern gépeken tanulók dolgoznak Segített a munkaerőgondon a Cipőipari Szövetkezet Régen elmúlt már az az idő, amikor a cipész szó hallatára a csiriz, a háromlábú szék — tehát a régi „suszterájok” ju­tottak eszünkbe. Tudjuk, hogy modern gépsorok könnyítik a cipőkészítők munkáját, a szak­ma mégsem tartozik a leg­népszerűbbek közé. Ez már a szakmunkásképző intézetek felvételi kérelmeiből is kiderül, amelyeknél a sok fodrász, koz­metikus, szabó tanuló között elvétve találunk egy-két cipő­gyártás iránt érdeklődő fiatalt. Frontáttörés volt ebben az évben Pécsett. A Pécsi Cipő­ipari Szövetkezet és az 508. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet közösen kidolgozott ter­ve alapján új gépsorra állí­tották be az elsős és a máso­dikos cipőkészítő lányokat. A többi cipőipari szövetkezet és gyár már évek óta alkalmazta a női munkaerőt is a cipőalj készítésénél, Pécsett ez telje­sen új kezdeményezésnek szá­mít. Pedig, mint ahogy Foki Jenő, a szövetkezet elnöke el­mondja, nagyon nagy szükség van ennél a munkánál is a nőkre. — Szakmánkban főleg nők a tervidőszak második felében pedig a munkáslakás-építési akció támogatásával. E kate­góriában szerepelt egyébként a MÉV utolsó pécsi lakásberuhá­zása, a 17 emeletes újmecsek- aljai épület és a Mecseki Szén­bányák néhány építkezése. j Nem épült meg... Szembetűnő módon nem tel­jesült a társasházak építésé­nek terve, jóllehet, ezt a lakás- építési formát minden eszköz­zel elő kívánta segíteni a vá­ros. Előkészített területet bo­csátott rendelkezésre Lvov- Kertvárosban és más területe­ken, hogy ezzel is ellensúlyoz­za a meglehetősen szerény állami lakásépítésből eredő fe­szültséget. A több mint 500 la­kásos lemaradás érzékenyen érinti a várost, s hatása ezután is érződik. Mik voltak az okok? Lvov-Kertváros északnyugati sarkát az OTP-nek adta át a város és ott alagútzsalús mód­szerrel a Pécsi Építőipari Szö­vetkezet építkezett. Program szerint a tervidőszak végéiq be kellett volna fejezni a munkát. Ez azonban nem történt meg, s méq 186 lakás hátrq van. A haladó, qyors technológiát nem tudta követni q szakipar, ezért van a lemaradás. Ugyancsak a Kertvárosban a BÉV maradt adós 85 OTP-lakással. Az ok itt is a szakipari kapacitás elégtelensége volt. 500 lakás „hiányzik" a Mecsek-Nyugaton, ahol az alapközművel ellátott területen a hagyományos épí­tési kapacitás hiánya miatt nem indult az építkezés. 249 lakás nem épült meg lakás­szövetkezeti beruházásban a Zsolt utcában, a Nap utcában és ugyancsak a Mecsek-Nyu­gaton. Az ok itt is a kapacitás hiánya volt. Megjegyzendő, hogy ezek között van olyan társasház is, amire a város már 1971-ben megkötötte a megállapodást az OTP-vel és a MESZÖV-vel. Intő jel Komoly figyelmeztetés ez a jövőre nézve. Ennyire élesen, ennyire riasztóan nem jelent­kezett rnég Pécsett a kapaci­táshiány, s ezért is tartottuk fontosnak, hogy egyéb problé­mák taglalása helyett erre irá­nyítsuk a figyelmet. Eddiq csak a paneles kapacitás hiánya merült fel időnként (legújab­ban: a BÉV 1975 novemberé­ben jelezte, hogy idén 182 la­kást nem tud vállalni), amihez most a hagyományos építési IC i ne látott volna utá­latos felnőtt embert? Mindennapjaink kel­lemetlenkedőjét? Aki félrelök az autóbusz lépcsőjén, rálép a lábunkra a színházi büfé­ben, s utána méltatlankodva néz ránk — tekintete elárulja gondolatát: marha, miért teszi lábát az én lábam alá? —, aki habozás nélkül megfúr, de- nunciál, belök a szakadékba, ha ezért cserébe ő fentma- radhat. . . Látjuk őt a nap bármelyik szakában. Szilárd állkapcával, szigorú nézéssel megy a dolga után, csupa fontos dolgot tesz, nélkülözhetetlen ember. Persze, csak egyetlen dolog érdekli, ő, saját maga, személyesen. Mert ő szép, dundi és vörös arcú, elálló fülű és zseniális, ő hát megérdemli. Szörnyeteg lény. Azon tűnődtem, hogy mikép­pen keletkeznek az ilyen faj­ta emberek? Valami genetikus meghatározottsága volna en­nek a dolognak? Genetikára hivatkozni manapság sikkes. Csak vajon igaz-e? így szület­nének? Ilyen utálatosnak? Egy­szerűen hihetetlen. S nemrég, amikor egy boltban járva bele­néztem egy kisgyermek szemé­be, rájöttem mindenre. Az a gyerek szorongott. Riadt tekintetét segélykérőn hordozta körül a boltban, egy kis szatyrot szorongatott a ke­zében, elfehérlő apró ujjai kö­zött pénzt és cédulát tartott, amire felírták neki, mit hoz­zon. A pult magas, magasak a felnőttek is — valahogy ki­esett hát a látókörből ez a kisgyerek, akit ha odament a pulthoz, félrelöktek, majdnem minden felnőtt ember indigná- lódva, dühödten nézett rá, sőt, rá is szólt egyójük: „Ne tola­kodj öcsi, te úgyis ráérsz .. Ki tudja, mióta próbálta az a gyerek odaadni céduláját annak a néninek ott a pult mögött? Gyanítom, hogy már nem először járt a boltban. Félrevonulva figyeltem, a kül­földi italok között turkálva, hogy mi is történik majd ve­le? Végül felpipiskedve oda­Nagyobb feladatok a termelőszövetkezetek előtt A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácso hétfői ülésén megtárgyalta a IV. ötéves terv teljesítésének tapasztalatait és az V. ötéves tervben előirány­zott legfontosabb feladatok megvalósításának teendőit. Szabó István, a TOT elnöke beszámolójában elmondotta, hogy a szövetkézetek az el­múlt tervidőszakban általában egyenletesen és dinamikusan fejlődtek. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelése éven­te átlagosan 4,5 százalékkál növekedett. Az ötödik ötéves terv'a me­zőgazdasági szövetkezetek gazdálkodósában is magasabb szintre emeli a mércét, a köve­telményeket, előírja a termelés hatékonyságának növelését, a tervszerűbb munkát. Mint Sía- bó István elmondotta: a terv a közös gazdaságok mező- gazdasági termelésének évi 4,7 százalékos emelésé* irá­nyozza elő, ezen belül az ál­lattenyésztés fejlődésében évi 5,3 százalékos növekedést kell elérni. Az egyik legfontosabb feladat a szarvasmarha- tenyésztés fellendítése, ami minden eddiginél nagyobb erő­feszítést, átgondoltabb és szer­vezettebb fejlesztő munkát igé­nyel a szövetkezetek dolgozói­tól. nyújtotta a papírszeletet, a ki­szolgáló meg — biztosan örült egy pillanatnyi szünetnek a délutáni forgalomban — hatá­rozottan haragudott rá, „na, ez is itt van, az ember nem állhat meg egy pillanatra sem ...” — ezt mondta a te­kintete és ezt mondták moz­dulatai. Dörmöqve szolgálta ki a kisgyereket, aki végül el­ment, s otthbgyott engem el­tűnő gondolataimmal együtt. Otthon kap néhány pofont, mert sokáig volt távol, bizto­san csavargott. Meg anyu nem tudja elkészíteni a vacsorát amiért apu káromkodik. Apu nem kapja időben a sörét, ezért egész este fel-alá sétál a szobában és elzárja a tele­víziót éppen akkor, amikor az esti mese van. Hát még, ha kinyitják a csomagot, és rá­jönnek, hogy véqe-parízer van benne, csupa ficli-fecli, akkor jön az igazi haddelhadd! Zu­hognak a frászok, a kisgyerek pedig szörnyű következtetések­re jut: minden áron hozzá kell jutni a javakhoz, nem szabad hagyni, hogy lemaradjon egyet­len pillanatra sem. Ahogy nő, egyre szemtelenebb lesz, tolak­szik, ártatlan képpel türemke- dik mások elé, arcizma sem rebben, ha közben rálép vala­kinek a lábára, később pedig megtanul szigorúan nézni mindehhez . .. Ismerős a kép? Alakul az utálatos felnőtt, akit valamennyien megfojtanánk egy kanál vízben. Váltsuk tehát meg a világot — lehet. Nem úgy, hogy ne küldjük el gyerekünket a bolt­ba, hanem - ha van rá egyet­len mód -, ne őt hibáztassuk a késedelemért. A legtöbb esetben ndm ő a hibás. Ha pedig boltban vagyunk és cet­lit szorongató, riadt tekintetű kisgyereket látunk, engedjük oda, lássuk el inkább taná­csokkal, sőt, fiqyeljünk oda, hogy mit kap. Nem akarják-e rásózni a fecliket? És, ha iqen, hát szóljunk annak a kiszolgá­lónak, adjon neki szép árut, hadd örüljön, ba megdicsérik érte otthon. E néhány pusztába ki­áltott szó után pe­dig fogom magam és én is elmélkedek. Az utála­tos embert mi készítjük, e kü­lönös homonculusnak a kohó­ja az emberi kapcsolatok szö­vevénye. Azokon kéne javítani valamit. Kampis Péter dolgoznak, jelenleg a 420 dol­gozó közül a nők csaknem 80 százaléka van gyermekgondo­zási szabadságon. Mivel a hiányzó munkaerőt pótolnunk kell, ezért jött létre idén az intézet és köztünk ez a meg­állapodás, hogy a szakmunkás tanulókat beállítjuk a legmo­dernebb qépsorba és nem csak cipő félsőrészt, hanem aljat is készítenek a lányok. 40 fő kellene Lehangoló a kép az aljkészí­tő műhelyben. A gyönyörű új gépsorban szinte elvesznek a tanulók, olyan kevesen van­nak. Helyes Ferenc, az 508. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet gyakorlati oktatást ve­zető tanára az üresen álló gé­pekről elmondja, hogy ide 40 ember kellene, az intézet elsős és másodikos hallgatói mindössze tizenhatan vannak, majd így folytatja: — Nyilvánvaló, hogy nép- gazdasági szempontból is na­gyon lényeges lenne a gépe­ket kihasználni. Mivel azt sze­retnénk, ha tanulóink a leg­modernebb technikával ismer­kednének, elképzelhetetlen, hogy régi gépeket használjunk. A divatos szakmákra jelentke­ző tanulók cipőkészítésre irá­nyítása nem könnyű feladat, pedig a szövetkezetnél megta­lálhatják helyüket végzés után mint szakmunkások is. Puskás Józsefné, tanműhely­vezető, a szövetkezet párttitká­ra elmondja, hogy ebben az évben is több tanuló kapott jutalmat a szövetkezettől, a KISZ-esek védnökséget vállal­tak, társadalmi munkában se­gítik a tanulókat a nehezebb munkafolyamatok elsajátításá­ban, valamint az elméletben elsajátított kémiai, mechanikai ismeretek gyakorlatban alkal­mazásában. Mivel a szövetke­zetben két műszakban dolgoz­nak, a munkakezdés időpontjá­nak megállapításánál is gon­doltak a vidékről bejáró tanu­lókra, reggel fél órával később kezdenek. A munka és tovább­tanulási lehetőségekről a je­lenlegi tények bizonyítanak: Jó szakma — Nálunk darabbérezés van, így természetes, hogy a felké­szültség, a szakmai tudás a döntő. Végzés után átlagban 2000 forintot lehet keresni. Úgy gondoljuk, hogy az a legjobb, ha mindjárt az iskola elvég­zése után tanulnak tovább dol­gozóink, amíg egyéb, családi gondjaik nincsenek. Ebben az évben 25 felnőtt szakmunkás vett részt továbbképzésben, so­kan járnak esti gimnáziumba és a budapesti cipőipari szak- középiskolába is. Kevés az a munkahely, ahol ilyen sokrétűen gondoskodnak szakmunkásokról és tanulókról, mégis kevés a jelentkező. Le­het, hogy mindössze egyfajta szemléletváltozásra van szük­ség, hogy ne álljanak a gép­sorok? És végül a leqilletékesebbek, az elsős tanulók véleménye: mindegyikük más szakmára je­lentkezett, azonban rövid fél év alatt megszerették a cipő­készítést. Látják minden nap munkájuk végeredményét, hi­szen gyakori, hogy teljes mun­kafolyamatokat végeznek. A végeredmény pediq olyan ci­pő, mely a nyugati piacon is közkedvelt, minőségi. Mert a szövetkezet termékeinek 90 százalékát exportálja, ezért vállalja a munkaigényes, a legutolsó divat szerint készült cipők gyártását. Hárságyi Margit Gyerekek a pult előtt T Avagy hogyan „készül“ az utálatos nagykorú?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents