Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-19 / 18. szám
MÉG EGYSZER A LÁNGOLÓ KUTAKRÓL... Megálltak a telkek... ■ Sok az eladhatatlan ingatlan ■ Lapulásra nincs sok esély Sok szó esett már a telekrendeletről, vitattuk, tárgyaltuk úton-útfélen. Most aztán kiderül — súgtunk össze cinkosan hogy kinek mennyi van? Kialakult a honpolgárok két tábora: egyik oldalon a lakás- és ingatlantulajdonosok, a másikon pedig az albérlők, a tanácsi lakások lakói. Az „egy ház, egy üdülő” mottó nem mindegyik táSor fülében csengett egyformán. Akkoriban — a rendelet megalkotásakor - két időpontot is hallottunk: a többlet-telkeket 1972, december 31-ig, a többletlakásokat pedig 1973. december 31-ig értékesíteni kell, azaz a tulajdonosoknak illik e „nyűgtől" megszabadulniuk. Tizennégy háza van... Biztos forrásból tudom: Pécsen akad még ma is — 1976. január 15-én - akinek tizennégy háza van a város, az ország különböző pontjain. Mint ahogyan Pécsett nem, úgy a megyében, sőt az 'ország egyetlen területén sem akod, ahol maradéktalanul végre tudták volna hajtani a tanács illetékesei e feladatot. Pedig a rendelet alkotóinak szeme előtt igazán nemes cél lebegett: ösztönözze ez az állampolgárok jogos lakásigényének kielégítését; a munkanélküli jövedelem- szerzés, a spekuláció e forrását pedig szüntesse meg. A kérdés tehát jogos: vajon a rendeletben avagy a végrehajtásban volt-e a hiba? Miért engedjük azt, hogy a mai napig legyen olyan háztulajdonos körünkben, akinek 14 lakása van, miért nem tesznek ez ellen semmit az illetékesek? jóindulat minden fronton? Hogy pontos feleletet kapjunk minderre, kicsit vissza kell kanyarodnunk térben és időben. Megyénkben - Pécs kivételével - 1972-ben kétezer olyan család volt, aki többlettel renrjnlkezett, Pécs városában pedig közel négyezer. Az akkor azonnali bejelentési kötelezettségnek természetesen nem tett mindenki eleget, gondolván, hogy a tanácsi apparátus figyelme csak elsikkad felettük. Pedig ha tudták volna, hogy időt és fáradtságot nem kímélve megkezdődött a telkek, házak, üdülők felmérése, s e tekintetben a tanácsi szerveket kölcsönös értesítési kötelezettség terhelte. Ez alapján - csak példának említem — néhány hónapon belül megtudták, hogy a pécsi lakosok közül kinek van balatoni, hajduszo- boszlói, harkányi üdülője és családi háza Tatabányán, vagy mondjuk Nyíregyházán. Baranyában 1972-ben 36 esetben füleltek le sumákolót, 1973-ban 239 tulajdonosra pirítottak, 1974-ben pedig két esetben figyelmeztették a többlet-tulajdonnal rendelkezőt, hogy elmulasztotta a bejelentést megtenni. (Ezzel szemben mindössze 44 esetben éltek a bírságkiszabással, ami az enyhe bánásmód legszemléletesebb bizonyítéka. Hozzáteszem: főleg a községekben volt jóságos a tanácsi vezetés: kerülve a veszekedést, ösz- szezördülést.) Hogyan állunk ma? / A rendelet igen hasznos volt, hiszen élénkünlt az ingatlan- forgalom, s a további felhalmozásnak egyöntetűen gátat szabott. A tanácsi illetékesek is dicséretes munkát végeztek. Lemérhetjük ezt abban is, hogy plusz-üdülője ma kevés embernek van: értékesítette, vagy a kényszerértékesítés során szabadult meg tőle. Ma megyénkben - sőt mondhatjuk országszerte — ez egy kézben levő plusz-ingatlanok többsége forgalomképtelen: azaz nem kell a kutyának sem. Falvak, községek szélén, külterületen, eladhatatlan helyen. S annak a pécsi lakástulajdonosnak sem tehetünk szemrehányást, akinek 14 háza van. E házak mindegyikében családok laknak, akik nem hajlandók a vételről tárgyalni, másnak pedig nem kell lakottan az épület. (Logikus.) Jelen felmérés szerint a többtelkes, többházas tulajdonosok döntő része ebben a cipőben jár. Hozzáteszem: azokat sem fenyegeti nagy veszély, akik jelen pillanatban a nyilvántartási labirintusban megbújnak, hiszen az, amitől féltek, nem következett be. A Damoklesz-kardként fenyegető kényszerértékesítés során nem kapnak a ház, üdülő vagy éppen telek forgalmi értékénél kevesebbet. Ez esetben tehát nem érdemes mozgolódniuk. Várakozó állásponton vannak, miképpen a tanácsi apparátus is. Újabb lökésre volna szükség, ami a mai holtponton átsegítene. A végrehajtás vonalán kellenének a dopping-injekciók. (Csak eqy ötlet: meg lehetne próbálkozni a lakások esetében — hiszen az éget — a részletvétellel is, hátha a bentlakóknak tetszene. Az eladási árak csökkentése is, mint végső megoldás járhatónak látszik.) Újabb spekuláció? A törvényhozó megalkotta a mentesítés intézményét is. Ez jelenti azt, hogy akinek forgalomképtelen ingatlana van, azért befizethet engedély birtokában OTP lakásra, ha lakóhelyétől távolesik a munkahelye, odaköltözhet saját házba is; joga van magasabb komfortfokozatú lakásra; külterületről belterületre mehet. Két évre felmentést kaphat az értékesítés alól, akinek házában keresőképtelen, vagy nyugdíjas lakik. Vannak persze egyéb esetek is. S olyanok is, amelyek újabb spekuláció veszélyét rejtik. Az okos honpolgár jó kibúvót talált. Zártkertjében, kiskertjében gyümölcstároló, szerszámosbó- dé vagy éppen présház néven — emeletes villát épít. Hozzáteszem: engedély nélkül. Hátha megesik rajta a hatóság szíve. Közölhetem: nem fog. Ugyanis a rendelet végrehajtásának további finomítása mellett a tanácsok feladata jövőben e vadhajtások letörése. Kozma Ferenc SZÖVŐIPAR ZALÁBAN: A kőbányai Textilipari Vállalat a IV. ötéves tervidőszak során szövőüzemet létesített Zalaegerszegen. Az új gyáregység ma már mintegy hatszáz zalai dolgozónak biztosit munkát. (MTI Fotó — Jászai Csaba felv. — KS) Beszélő szőrszálak... A főiskola kísérleti alanyai: kameruni törpe kecskék A módszert kifogástalanul alkalmazzák a magyarok Vajon természetes halállal halt meg Napóleon? Nem, megmérgezték, s a mérget, ami arzén volt, a hajában kimutai- ták. A kriminalisztika már igen régen és rutinszerűen alkalmazza az emberi haj analízisét gyilkosságok bizonyítására. Az élőlények szőrzetében, így az emberi hajban is az ásványi anyagok akkumulálódnak, halmozódnak fel és hosszú éveken át, sőt a halálon túl is tárolódnak. Ez a humán vonalon már jól bevált módszer irányította pár évtizeddel -ezelőtt a francia és német kutatók figyelmét arra, hogy a módszert a gyakorlati állattenyésztés szolgálatába állítsák. Az élő állat szőrében található makro- és mikroelemek (kalcium, kálium, foszfor, magnézium, mangán, réz stb.) mennyisége, többlete vagy hiánya egészen pontos választ ad arra, hogy melyikből van kevés, és melyikből a többlet a takarmányban. Mindkettő súlyos zavarokat idézhet elő az állat szervezetében, meddőséget, teljes sterilitást okoz, enyhébb esetben csak gyengíti a termé- kenyülési képességet. A tehén például ritkábban foqamzik, kevesebb borjút ellik. Az a jó index, ha száz tehéntől egy évbén legalább 90 borjú születik. Megyénkben az utóbbi évek indexe csak 70, tehát igen alacsony. A Megyei Állattenyésztési Felügyelőség szakemberei ezért siettek elfogadni a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola ajánlatát, ahol a francia és német műszerek alapján — az országban elsőként és máig is egyedül — kezdetben kutatási, később gyakorlati szinten megkezdték a tehenek szőr analízisén alapuló takarmányozási szaktanácsadást Dél-Dunántúl területére. Kaposváron dr. Walger János laborvezető irányításával folyik a munka. A kísérleteket kameruni törpe kecskén kezdték el, mivel ez az apró kérődző a szarvasmarha modellállata — ugyanúgy, ahogy a sertésé — a laborpatkány. A főiskolán Lassú Istvánná üzemmérnök, o labor egyik főmunkatársa mutatta be az állományt. — Az első pár egzotikus állatkákat a pécsi Állatkertből vásároltuk néhány évvel ezelőtt, s ma már 41-es a nyáj. Előbb a kecskéken próbáljuk ki azokat a makro- és mikroelemekkel dúsított takarmánykiegészi- tőket, amelyeket később a tehenek kapnak szaporaságuk fokozására. Tizenhét termelőszövetkezetben a három megyében összesen 60 tsz a partnerük — szőrmintát vesznek az állomány 15 —20 százalékából. Egy tehénről átlag tíz deka szőrt nyírnak le. Ezt egyedileg jelölve Kaposvárra viszik, ott előáztatás után a laborban elégetik, s a hamut sósavban feloldják. A kémcsövekbe már oldott állapotban kerül be a szőr, s akkor jön a csodakészülék — az országban pillanatnyilag egyedüli — angol import atomadszorp- ciós készülék, ami pillanatok alatt kimutatja a kért elemeket, a rezet, a mangánt és a többi 10 vizsgált elemet és ezek mennyiségét. A hazai kutatók — hisz soksok labor működik az országben — egy része a vérből mutatja ki az ásványi anyagokat. Más kutatócsoportok a talajt vallatják, mennyi benne a makro- és mikroelem többlet vagy hiány, s oda is pótolják visz- sza. A kaposvári kutatók az egyedüliek az országban, akik a dolgot megfordították, s magát az „állatot" kérdezik meg, miből van hiánya. A szőr pontosan megmondja, a főiskola le is gyártja ezeket a nyomelemmel dúsított kiegészítőket, amit a tsz-ek aztán megvásárolnak, s a táphoz keverve az állatok szervezetébe juttatnak. A kísérlet időtartama két év, 1974-ben csak három tsz küldött szőrmintát, 1975-ben 17, tehát végső értékelést még nem kaphatunk. Ám kezdeti sikerek vannak. Somberekén a kiegészítők adagolásával egy év leforgása alatt a teheneknél és üszőknél is kétszeresére nőtt o szaporodási arány, míg korábban egy kisborjú „előállításához" két adag mélyhűtött sperma kellett — ez nem olcsó, hisz 100 forinttól 800 forintig számítják az árát, az apaállat értékességétől függően. A pénzmegtakarítás már itt is jelentkezik, nem is beszélve, hogy a két ellés közti idő csökkentésével lényegesen több kisborjú jön a világra. Több borjúból lesz a több hús és a több tej. Kaposváron a végső cél az úgynevezett tájpremixek kialakítása, Dél-Dunántúl szűrővizsgálatokon alapuló feltérképezése után egy-egy, vagy fél járás részére gyártanak majd speciális takarmánykiegészítőket, ezek forgalmazását később majd a kereskedelem végzi. Hogy dr. Walger János és kutatócsoportja jó úton jár. azt a módszer két nemzetközi reprezentánsa, a francia dr. Bros- sar és a német dr. Anke profesz- szorok múlt év májusi látogatása is igazolja. Baranyában is jártak, többek között a vé- méndi termelőszövetkezetben, s a látottak alapján kijelentették; a módszert a magyarok korrektül, kifogástalanul alkalmazzák és a jövőre nézve komoly eredményjavulást várhatnak a tehenek termékenyülésében o szaporodásbiológiában. — Rné — Olcsóbb lett az ivóvíz Olcsóbb lett a víz köbmétere. A Baranya megyei Vízmű Vállalat műszaki apparátusának, mérnökeinek, s a Pollack Mihály Műszaki Főiskola számítógépének „együttműködése" az áhított eredményt meghozta. Annak ellenére, hogy évről évre drágul az anyag, az energia, s hogy a vízmű több kutat üzemeltetett 1975-ben, mint koráBban — jobb évet évet zártak, mint eddig bármikor. Jobbat, mert a 66 baranyai községben és Komló városában — a vízmű ellátási területén - nem igen panaszkodhattak a fogyasztók. Még az évről évre krónikus vízhiánynyal szenvedő Harkány és Siklós sem szólhat semmit: a tavaly épített regionális-rendszer minden gondjukat megoldotta. S e mellett a vállalat is jól járt, a számítógépes munka- szervezéssel. Mit is csináltak tulajdonképpen? A termelés irányításhoz segítségül hívták a technikát. Mert mi kell ahhoz, hogy a folyamatos vízszolgáltatást biztosítsák? Közel 150 kút járatása, javítása, karbantartása, többszáz kilométernyi vezeték- rendszer szemmel kísérése, s ehhez a javító-tmk személyzet állandó mozgatása, átcsoportosítása, a javításhoz többszázféle anyag. Felmérték tehát az igények mellé a lehetőségeket, s mindezt betáplálták a számítógépbe. A számítógép pedig válaszolt: elmondta, hogy mit csináltak eddig rosz- szul vagy kevésbé hatékonyan, elmondta, hogy mi kell a kutak legoptimálisabb üzemeltetéséhez, s azt is, hogy miként lehet olcsóbbá tenni a víztermelést. Nomármost a vízmű e parancsokat betartva sok-sok forintot megtakarított. Elérték azt, hogy az üzemegységek közötti telexkapcsolat és a Műszaki Főiskola számítógépével való naprakész együttélés segítségével ma 16 óra alatt mindennemű vízgondon úrrá tudnak lenni. (Az országos norma, 24 óra helyett.) Most pedig már azon gondolkodnak, hogy milyen termelésirányítási folyamatot tudnak még fellelni, amit a számítógépre lehetne bízni. A számítógép végső soron a vízhiány megszüntetését eredményezte. Egy másik pedig azt, hogy az égő-vizek témáját lesöpörte Baranya térképéről. (Az országban közel 5000 gázos-kút van. E kutak üzemeltetése igen pontos paraméterek közé van szorítva, hiszen életveszélyről van szó, és senki számára sem közömbös, hogy mondiuk víz helyett gáz érkezik a fürdőszobájába.) Annakidején országos feladatként jelentkezett a gáz elleni védekezés, ezért aztán Völgyesi József, a vízmű dolgozója, gázmentesítő készüléke ajándékként érkezett. S meg is maradt annak, mert ahelyett, hogy Völgyesi József kivárta volna a hosszadalmas, — néhány esztendős - szabadalmaztatási eljárást, közkinccsé tette a készüléket. Mindenhol bíztatták, így a helyes, majd később kamatozni is fog ... A találmány a szakemberek szerint szenzációs, seqítséqével a Baranya megyei Vízmű Vállalat 15 millió forint helyett 600 ezer forintból minden baranyai kút gázmentesítését meqoldotta. Az Országos Vízügyi Hivatal illetékesei pedig meqfeledkez- tek Völqyesiről. A gázmentesítő készülék ennek ellenére jól működik, s kezd elterjedni az országban, mindenütt. OVH utasítás értelmében 1976 végéig. hazánk összes kútját qáz- talanítani kell. Abban, hogy ez menni fog - kevesen bíznak. Ugyanis ehhez az kéne, hogy a találmányt széles körben, mint kötelezőt propagálják, s hogy rendeljenek beTö- le. A gyártótól: az Országos Földtani Kutató és Fúró Vállalat komlói üzemegységétől. Még van egy évünk. K. F. Héttői □ 1976. JANUÁR 19-ÉN 20 SZÁZALÉKOS VISSZATÉRÍTÉS Import asztali rádió 1620—1650—1700 forint * (OTP hitelre is)
