Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-16 / 15. szám
1976. január 16., péntek Dunántúli napló A filmkritikusok díját kapta Törocsík Mari Egy számoszlopot olvastunk a filmszemlén: az új magyar filmek közül tavaly a Dunai hajóst 648 ezer néző látta, a Tűzgömböket 227 ezer, az Ereszd el a szakállamat 206 ezer. Mellettük szolid 8 ezer ember szerénykedett Maár Gyula rendező és Törőcsik Mari művésznő filmje, a Déryné, hol van? mellett. A magyar filmkritikusok mégis Törőcsik Marit tartották méltónak arra a díjra, amely a legjobb filmszínésznőnek kijár. Az egyetlen számsor mentén tehát ismét belefutottunk a művészeti alapkérdésbe: tömegigény, vagy magas művészi színvonal? Láttuk a filmben: a Déryné. hol van? a tehetség drámája. Nem dramaturgiai bizonyíték képpen, hiszen arra nincsen szükség, csupán a népszerű művésznő saját szavainak szuggesztívebb hitele végett kérdeztük meg és mondta el ő maga, hogy kit jelképez Déryné: — A nagy magyar művésznő életében, éppen pályafutása kellős közepén, ismét megjelenik egy férfi, a volt férje. Tizennyolc esztendeje nem látták egymást, de a férfi még mindig szereti. Azóta gazdaq lett, el is hívja magához Dérynét. A művésznő azonban hamar visszamenekül a művészpálya vonzási körébe. Ha valakiben benne lobog a tehetség, akkor nem menekülhet, ha gyötrelme'sen is, de végig kell futnia az utat. De a tehetség nem kizárólag színészi tehetség, hanem orvosi, tanári, szövő, virágkötő és ezer más képesség. Hiszen legtöbbünk művész lehet a maga belső világában, legtöbbünk gazdag valamivel, saját egyéni képességével. A művészet a mindennapiságból ered és állandóan oda-vissza áramlik a mindennapiság és az alkotások között. Maár Gyula és Törőcsik Mari filmje a mindennapok asszonyának tehetségéről szól, az ő tehetségük drámájáról. A végig nem vitt pedagógiai hivatásról, a szövőmunka bármiért otthagyott szépségéről, a kedves foglalkozások virághangulatairól, amihez nem mertünk hűek maradni. Déryné pedig ebben a filmben merte vállalni a tehetség szálkás útját. Törőcsik Mari olyan művészettel szug- gerálta belénk a küzdő asz- szonyerő szépségét, hogy tudtuk: ez nem csak a színészi pálya, ez a mindennapok asszonyának küzdelmét sugallja. Földessy Dénes §s§lt*if€j^’lfsec£t A kenguru A regény folytatásokban jelent meg a Jelenkorban, s az ígéretek szerint már a könyvpiacon is fel kellett volna bukkannia. De mindegy is: ne hasonlítsuk össze a filmet a regénnyel, hiszen a film végülis önálló alkotás, a regény csak alapjául szolgált a forgatókönyvhöz, amelyet Bertha Bulcsú és Zsombolyai János, a film rendezője és operatőre együtt írtak. A kenguru — végre igazi mozi. Temperamentumos, jól pergő, magával ragadó film. Szórakoztat és leköt. Remek zenéje van, színes. Nem akarja agyonnyomni a nézőt mondanivalójával. de azért elgondolkodtat. Jönnek- mennek az autók, kanyarognak, fogynak az utak és közben alakulnak az emberek. Nem történnek velük csodák. A történelem csak apró, köznapi formáiban van jelen. De jelen van. A film nem hamisít, de remél. Hősei fiatal emberek. Mindenekelőtt Varjú, a kőbányai gyerekek, a kamion-vezetésről ábrándozó teherautósofőr. Furcsa fiú. Semmi rendkívüli nincs benne, csak éppen egy kicsit, alig láthatóan céltudatosabb a többieknél. „Tervei vannak." Ezek a tervek is bizonytalanok, elmosódok eleinte. És ezekbe a tervekbe is beleszól az élet, pofonokkal, lányokkal, újabb pofonokkal. Varjú ül a volánnál és gondolkodik. Nézelődik, csodálkozik, tervezget, vár. Hogy végül a döntésre belülről kényszerül, mégis az élet külső körülményeinek hatására — ez a film egyik legrokonszenvesebb vonása. Varjú cselekvései nem nagy cselekvések, de lényegesek. Vállalni c „kenguruságot” nem valami népszerű dolog. Ő maga is viszolyog tőle. Ahhoz a nemzedékhez tartozik, amely viszolyog a nagy szavaktól, a komolyságtól, a nagyképűségtől. Dehát kenguruk ebben a nemzedékben is vannak. Vagy születnek, lassacskán, bátortalanul, szégyenlősen, mint Varjú. Nem tudni, mi lesz vele később, de reménykedhetünk. A film fővonala mellé a hétköznapok ezernyi bizarr képe sorakozik fel, villanások, arcok, magatartások, életképek. Leginkább ezekben mentődött át Bertha Bulcsú stílusa a filmre is. E nagyon frappáns, apró momentumok többnyire nevetésre ingerük a nézőt, ezért is alakult ki némelyekben az a félreértés, hogy vígjátékkal van dolguk. Ez persze nem baj. A film kitűnő zenéjét a Fonográf, a Gemini, a Generál, a Lokomotiv GT, az M—7, a Skorpió együttes új számai és közreműködése, valamint Bódi Magdi, Délhúsa Gjon, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarolta szavatolják. (Egyébként az új dalok lemez formájában is megjelentek a film bemutatására.) A szereplők szinte valamennyien telitalálatok, Gálffy László, Vándor Éva, Pásztor Erzsi, Kottái Róbert, Trokán Péter, Csapó János és mások. Zsombolyai János, a kitűnő operatőr ezzel a filmmel sikeresen mutatkozott be, mint rendező is. Jó tempóérzéke, humora, a színészarcok iránti érzékenysége, ízlése egy- csapásra az „öreg" rendezők közé emelte. S ha már a filmszemlén vagyunk, ahol épp ebben a tárgykörben csaptak össze erősen a vélemények, hadd tegyük hozzá: ha egy új magyar film, ami nem giccs, hanem értelmes, mulatságos, szellemes és a fiatalokat elgondolkodtató alkotás, nagy közönségsikerre számíthat, akkor szívből örülhetünk megszületésének. H. E. Találkozás az alkotókkal Szardíniás dobozhoz hasonlított a klubterem, ahol a „Ház” ifjú vendégei már jóval négy óra előtt igen nagy számban várakoztak Bertha Bulcsú József Attila- díjas íróra és a Kenguru című új magyar film alkotóira. A vendégeket Nagy Sándor igazgató köszöntötte. A legtöbb kérdést Zsombolyai Jánosnak tették fel első rendezésével kapcsolatban. A rendező szellemes válaszában utalt az első rendezés nehézségeire: — Mint tapasztalt operatőr igyekeztem segíteni a tapasztalatlan rendezőnek . . . Mi a kenguruság? Hogyan bukkant rá Bertha Bulcsú erre a jelképrendszerre? És hogyan dőlt ki a 103-as kilométerkő? Hogyan választották ki a szereplőket? A filmben a fiú nem vágyódik any- nyira a lány utón, mint ahogy olvastuk — kifogásolta az egyik kislány. Bertha Bulcsú megpróbál visszaemlékezni a részletekre. Nem könnyű — mondja, mivel most mór egészen máson dolgozok. Nem emlékszem pontosan ... A . filmet pedig még nem látta — mondja Kudlik Júlia. Ma este nézi meg. A munka fóruma volt Szabó B. István véleménye a Vili. Magyar Játékfilmszemléről- A Filmfőigazgatóság az idei szemlét mindenekelőtt a munka fórumává kívánta tenni. Ezt a célkitűzést elértük. Bebizonyosodott, hogy nemcsak az úgynevezett fesztivál külsőségek — zsűrizés, díjazás, stb — jelenthet vonzerőt a filmszakma és a közönség számára, hanem a helyzetet mélyen elemző, a szellemi értéket, izgalmat jelentő munka is. A pécsi szakmai vitákat, a közönség-művész találkozókat a nyíltság, a közös felelősségvállalás, a közös gondolkodás komolysága jellemezte. — Külön szeretném kiemelni Rényi Péternek, a Nép- szabadság főszerkesztő-helyettesének, a Filmművészeti Tanács elnökének referátumát a plenáris tanácskozáson, amely azért volt színvonalas, s a felszólalók szerint is reális, objektív a magyar filmművészet mai helyzetének megközelítéséről, , mert a filmművészetet nem önmagában vizsgálta, hanem a társadalmi, politikai mozgások, tendenciák ösz- szefüggésében. Nemcsak a filmekről mondott véleményt, hanem a valóságot is értelmezte, a valóságról is véleményt mondott. Csak így érhető el az az igény, aiyiit a párt kultúrpolitikai míin- kaközösségének kritikai állás- foglalása is megfogalmazott és a napi kritika bizony ritkán teljesít, hogy a valóság mű és elvek, eszmények állandó egybevetése tengelyében kell vizsgálni az alkotásokat. — Azoknak a szervezőknek és a filmszakembereknek véleménye szerint, akik resztvettek több pécsi szemlén, az a megállapításuk, hogy ez volt a legtartalmasabb, legszínvonalasabb találkozás.- Ami a jövőre nézve leginkább értékes a pécsi vitákból: a kölcsönös bizalom. Se a magyar film és közönsége vitában, se a filmek értékelésénél nem a kicsinyes vádaskodás kapott hangot, és a filmek értékelésénél sem ez szerepelt a vita központjában. Mindegyik alkotói fel-' fogás képviselőinél előtérbe került az a legfontosabb kérdés, hogy a hetvenes évek korszakában milyen film lehet szinkronban céljaival és a valósággal.- Baranya megye és Pécs város közönsége, párt, állami vezetői, tudományos intézményei minden segítséget megadtak ahhoz, hogy ezekről az eredményekről beszélhessünk a szemle zárásakor. Köszönettel tartozunk ezért Pécsnek, Baranyának, amelynek művészetszeretete, művészetpártolása .közismert.- A magyar játékfilmművészet utóbbi tízéves történetében mindig úgy tekintettük a pécsi szemléket, mint egy- egy fontos állomást a feladatok megfogalmazásában. Az idei szemléért, az eddigi tíz évi támogatásért köszönettel tartozik a filmszakma.- Reméljük, hogy a legközelebbi pécsi játékfilmszemlén a mostani központi vitában megfogalmazott igé' nyekkel már filmekben is megvalósult eredményekkel találkozhatunk. Közlemény Portugália külügyminiszterének látogatásáról Púja Frigyes külügyminiszter meghívására Ernesto Meló An- tunes, a Portugál Köztársaság külügyminisztere január 12-15. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A portugál külügyminisztert fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsága első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. Ernesto Meló Antunes és kísérete megismerkedett Budapest nevezetességeivel és üzemlátogatáson vett részt. A látogatás alkclmóval kultuárlis egyezményt írtak alá. A külügyminiszterek megbeszélést folytattak országaik két- oldalú kapcsolatainak alakuló; sáról és a mindkét felet érdeklő nemzetközi kérdésekről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a diplomáciai kapcsolatok újrafelvétele óta eltelt rövid idő alatt országaik kétoldalú kapcsolatai minden területen gyors fejlődésnek indultak. Kiemelték a kereskedelmi árucsere, a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztésére vonatkozó megállapodás, továbbá a légügyi egyezmény jelentőségét. A miniszterek megállapították, hogy a két ország kapcsolatainak fejlesztése, a kölcsönösen előnyös együttműködés kialakítása megfelel mind a Magyar Népköztársaság, mind a Portugál Köztársaság érdekeinek és elősegíti az európai béke megszilárdítására irányuló erőfeszítések sikerét. Megerősítették kormányaik elhatározását, hogy a két ország kapcsolatait továbbfejlesztik és hatékony együttműködést alakítanak ki politikai, gazdasági, tudományos és kulturális téren egyaránt. A külügyminiszterek eszmecserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről is. Kiemelték az enyhülés uralkodó szerepét a jelenlegi nemzetközi politikai életben, és hangsúlyozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségét az enyhülés eredményeinek megszilárdításában, az államok közötti bizalom erősítésében. Megállapították, hogy az értekezlet záróokmányának aláírása valamennyi békeszerető erő sikere, az abban foglalt rendelkezések vclóraváltása minden népnek egyaránt érdeke. A közlemény a továbbiakban kitér arra, hogy a Portugál Köztársaság nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság tevékenységét, amelyet az európai béke és biztonság megszilárdítása érdekében kifejt, hogy fokozott erőfeszítéseket kell tenni a fegyverkezési verseny fékezése, majd megszüntetése érdekében. A külügyminiszterek hasznos eszmecserét folytattak az angolai helyzetről. A külügyminiszterek rámutattak a gyarmati rendszer maradványai felszámolásának szükségességére és kinyilvánították támogatásukat a még gyarmati sorban élő népek önrendelkezési jogának érvényesítésére, az ENSZ Biztonsági Tanácsa és közgyűlése vonatkozó határozatainak megfelelően. Meló Antunes hivatalos portugáliai látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A látogatás időpontját diplomáciai úton egyeztetik. Meló Antunes / elutazott Ernesto Meló Antunes, kíséretének tagjaival együtt — elutazott Magyarországról. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes külügyminiszter, Szarka Károly külügyminiszter-helyettes, Csaba Ferenc a Magyar Népköztársaság lisszaboni nagykövete, és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. Jelen volt Lopes Vieira, a Portugál Köztársaság budapesti nagykövete. Ott volt dr. Václav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete is. Meló Antunes portugál külügyminiszter Prágába érkezésekor újságírók előtt kijelentette: látogatásának az a célja, hogy eszmecserét folytasson a két országot érintő, széles témakört felölelő kérdésekről. A portugál diplomácia vezetője csütörtökön kezdi meg tárgyalásait csehszlovák kollégájával, Bohuslav Chnoupekkel. Búcsú Csou En-lajtól A kínai főváros csütörtökön végső búcsút vett Csou En-lajtól. Az országos népi gyűlés épületének csarnokában a Pe- kingben dolgozó párt- és állami vezetők, valamint a hatmilliós főváros dolgozóinak ötezer képviselője gyűlt össze, hogy meghallgassa Teng Hsziao- ping miniszterelnök-helyettes búcsúbeszédét. Mao Ce-tung, a KKP KB elnöke ezúttal sem volt jelen: jelenlétét, akárcsak a korábbi gyászszertartásokon, az általa küldött koszorúk szimbolizálták. Emlékbeszédében Teng Hsziao-ping mind belpolitikai, mind külpolitikai téren az elhunytnak Mao Ce-tung politikájához és vonalához való hűségét emelte ki, majd az újabb idők szellemében megjelölte, mit kell tennie Kína népének ahhoz, hogy „gyásza erővé változzék". A többi között „lelkiismeretesen kell tanulmányozni a proletárdiktatúra elméletét", „az osztályharcot kell kulcskérdésnek tekinteni", „meg kell szilárdítani és fejleszteni kell a nagy proletár kulturális forradalom vívmányait”. Csou En-laj miniszterelnök hamvait — végakaratának megfelelően — „Kína földjein és vizeiben szórják szét". ♦ NEVZ YORK: Az ENSZ Biztonsági Tanácsa közel-keleti vitájában szerdán az összes leiszólaló a palesztin nép törvényes jogainak biztosítását jelölte meg a béke előfeltételeként. + MOSZKVA: Súlyos veszteség érte a szovjet sajtót: elhunyt Viktor Majevszkij, a Pravda politikai hírmagyarázója, aki a lapnál végzett csaknem három évtizedes munkájával nagy megbecsülést szerzett magának az olvasók körében. + BELGRAD: Csütörtökön Belgrádban közölték, hogy az isiászban szenvedő Tito elnököt jelenleg gyógykezelik, ezért bizonyos időt pihenéssel tölt. + BERLIN: A Neues Deutschland csütörtökön nyilvánosságra hozta a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága irányelveit a párt IX. kongresz- szusára. A dokumentum az NDK népgazdaságának 1976— 80 közötti fejlesztésével foglalkozik. A 12 teljes újságoldalnyi terjedelmű irányelvek bevezetőből és 12 fejezetből állnak. ♦ BUENOS AIRES: Az argentin rendőrség csütörtökön újabb három, golyólyugatta holttestre bukkant. Ezzel harmincra emelkedett az idén végrehajtott politikai gyilkosságok száma Argentínában. /
