Dunántúli Napló, 1976. január (33. évfolyam, 1-30. szám)
1976-01-16 / 15. szám
1976. január 16., péntek Pünantmt napló A legveszélyesebb pontok o közlekedésben Sajtóbibliográfia „Tíz stáció" Amikor a »anal aulóhusszal találkozik • Sok a sorompó nélküli átjáró • A AAAV biztosítási programja • Krónikus pontok a Dél-Dunántúlon Egyszerűsítik az építési engedélyek kiadását Bizonyára emlékeznek még a tragikus végű kecskeméti autóbuszbalesetre, de a közelmúlt is szolgált hasonló példával. 1975. október 14-én Hajdúsámson vasútállomáson egy sorompó nélküli vasúti útátjáróban összeütközött a debreceni Volán autóbusza egy személyvonattal. A következmény 12 halott — közte 7 gyermek — és 14 sérült. A lapok baleseti hírei között is sűrűn találkozhatunk vasúti és közúti jármű balesetével, nem kell hát különösképpen bizonygatnunk: a vasúti—közúti átjárók a közlekedés legveszélyesebb pontjai. A balesetek évről évre szaporodnak. Ezért az elmúlt évben a KPM-ben miniszteri értekezlet foglalkozott ezekkel a balesetekkel, s döntés született: a KPM az V. ötéves tervben 800 millió forintot irányoz elő az útátjárók korszerű biztosítására. Fény- és félsorompóval szerelik fel a legveszélyesebb átjárókat. De hallottunk a Volán Tröszt kísérleteiről is, miszerint közös URH jelzőrendszert dolgoz ki a Volán Elektronika a vasúttal. Ma még azonban meglehetősen nagy a biztosítatlan vasúti átjárók száma. A Baranya megyei Közlekedésbiztonsági Tanács jogi szakbizottságának legutóbbi ülésén —, amelyen Jolántai István, a MÁV Pécsi Igazgatóságának osztályvezetője tartott előadást erről a témáról —, érdekes adatokat hallottunk. Hazánkban 1975. januárjában 8823 közút—vasút kereszteződést tartottak nyilván. Ezeken a helyeken — 1974ben 139 baleset és 272 sorompórongálás történt, 8 százalékkal több, mint az előző esztendőben. A Pécsi Vasútigazgatóság több, mint 1500 kilométeres hálózatára még mindig sok útátjáró jut, s ezeken az átjárókon sok a baleset. S ami meglepő: a sorompórongálás. 1975 elejétől november végéig 34 sorompót rongáltak meg, a legtöbbet Somogy megyében. Somogy egyébként is a legveszélyesebb: a vasúton kívüliek mulasztásából bekövetkezett 22 balesetből 9 Somogybán történt. Mivel ezek a balesetek évről évre nőnek, felvetődik a kérdés: törvényszerű-e ez a gyakoriság? Sokan úgy vélik, az aggasztó helyzetért elsősorban a vasutat terheli a felelősség, mert nem fejleszti elég gyorsan a átjárók biztosítását. Az ország több, mint 8000 átjárójából kétezret biztosítanak hagyományos sorompóval, 235 a félsorompók és 336 a fénysorompók száma. Világos, hogy kevés, hiszen hatezernél több vasúti átjáróban nincs semmiféle biztosítás. Nem marad hát más, mint megtartani a KRESZ szabályait, nevezetesen azt, hogy szükség esetén meg kell állni az átjáró előtt és meggyőződni aj áthaladás veszélytelenségéről. Mellesleg megjegyezzük, hogy az új KRESZ szerint a fénysorompó villogó fehér fénye csak azt jelzi, hogy működik a berendezés ... Miért nem fejleszt hát gyorsabban a MÁV? A válasz egyszerű: mert rendkívül drága. Egy fénysorompós berendezés — a helyszíntől függő járulékos költségekkel együtt — félmillió—egymillió forintba kerül. A legkorszerűbb megoldás — a felüljáróval, aluljáróval épített különszintű keresztezés pedig jóval drágább, 10—150 millió forint. Egyébként ö legfejlettebb országokban sem haladja meg a biztosított közút—vasút kereszteződések száma az összes közúti átjáró 50—55 százalékát. Nálunk ez az arány 30 százalék, öt év múlva 40 százalék lesz. Nagyon sok ugyanis az iparvágány, a tanácsi út, amelyeknek biztosítása már nem a MÁV feladata, s ezek rontják a statisztikát. A MÁV törzshálózatán viszont — a legforgalmasabb vonalakon — már ma is biztosított az átjárók 70 százaléka. Amin, úgymond, tűzoltómunkával is segíteni lehet, az a kereszteződésre való rálátás biztosítása. A nem biztosított átjárókban ugyanis nagyon sok helyen bokrok, fák, föld- kupacok stb. teszik lehetetlenné a biztonságos, megnyugtató áthaladást. A MÁV Pécsi Igazgatósága egyébként öt évre visszamenőleg megvizsgálta a legveszélyesebb átjárókat, elemezte a baleseteket, Megállapították, hogy az Igazgatóság területén a* legveszélyesebb átjárók a következők: Kaposváron a vágóhídi átjáró '— itt 15 baleset történt — Pécsbánya rendező és a Hőerőmű közötti átjáró — itt 12 baleset történt —, Fonyódon a 7-es utat keresztező sínpár — itt is 12 baleset történt —, valamint Villányban a mohácsi utat keresztező vasúton — itt 10 esetet jegyzett fel a krónika. Érdemes hát ezeken a helyeken jobban odafigyelni. De nemcsak az említett helyeken, hanem mindenütt, ahol a közút vasutat keresztez. Mert a legkorszerűbb fénysorompófélsorompó kombinációja sem nyújt biztonságot, ha valaki a tilos jelzés ellenére szándékosan a sínekre hajt, sem a hagyományos sorompó, ha azt felelőtlen emberek megrongálták. Nem beszélve a< sorompó nélküli átjárókról. Évente mintegy 130—140 útátjáró biztosítását tervezi a MÁV, de a biztonságot elsősorban a közúton közlekedők teremthetik meg. (p- gy ) Megszüntették a „putris cigánytelepeket” a szigetvári járásban A szigetvári járásban 1964- ben 1753 cigány élt. Számuk 1975-re 2191-re nőtt. A járás összlakosságának 10,2 százaléka cigány. A cigányok többsége Dencsházán, Kétújfalun, Gyöngyösmelléken, Nagydobszán, Pettenden, Bánfán, Pa- tcpoklosiban lakik benn a faluban — o járás területén 1975-re megszűntek a „putris cigánytelepek"! A jelentős eredmény eléréséhez nagymértékben hozzájárult a lakásvásárlásukhoz nyújtott állami támogatás, a tanácsi, a munkaadói segítség. Számos család pedig saját erejéből oldotta meg lakásgondját. A falvakba beköltözött családok lakásviszonyai eltérőek. A lakás Családok nagysága száma Fő 1 szobás 314 1292 2 szobás 149 813 3 szobás 16 86 Kétségtelen, hogy az első „nagy lépést", az emberibb laA Magyar Tudományos Akadémia nemzetiségi kutató csoportjának megbízásából feldolgozzák a pécsi napilapokban megjelent, minden nemzetiségre vonatkozó cikkeket, tanulmányokat, riportokat így többek között a baranyai dél- szlávokra és németekre vonatkozó írásokat is. Ezek bekerülnek majd az úgynevezett nemzetiségi dokumentációba. Ebből készül azután a pécsi napilapokban a nemzetiségi kérdésről szóló cikkek katalógusa. A pécsi napilapoknak ilyen szempontból való feldolgozása már folyamatban van, de hogy mikor fejeződik be, azt egyelőre még nem lehet tudni. Ezt a munkát a Pécsi Egyetemi Könyvtár dolgozói végzik. Eddig már körülbelül 5000 karton készült el a pécsi napilapokban megjelent és a nemzetiségi kérdésről szóló cikkekről, tanulmányokról. / Balogh János háza Teklafalun káskörülmények megteremtését a szigetvári járásban megoldották. Sokat tettek azért is, hogy munkát vállaljanak és rendszeresen dolgozzanak, 1975- ben a munkaképes férfiak 91,4 százaléka dolgozott. De mind több cigánynő is munkát vállal. Gond a munkaképes cigánynők munkába állításánál a kiskorú gyermekek megfelelő elhelyezése. Kevés még a bölcsőde, óvoda. Mit lehet tenni a cigánylakosság életkörülményeinek további javításában? Erre a kérdésre keresett választ a Hazafias Népfront Szigetvári Járási Bizottsága a „cigányfórumokon". Azokban a községekben, amelyekben a legtöbb cigány lakik, a nyár közepe óta beszélgetésre hívták össze Egy országos adat: a tanácsok által 1972-ben hozott 1 656 975 határozatból 425 858 az építésügyi ágazatban született. Lapunk tavalyi, április 18-i számában „Tíz stáció" címmel már szóltunk arról, hogy mennyi utánjárás, hányféle engedély, határozat megszerzése szükséges addig, amíg kézhez kaphatjuk az építési engedélyt. Pécs megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának titkársága az építési és közlekedési osztállyal, a kerületi hivatalok műszaki osztályaival, illetve a Baranya megyei Tanács Továbbképzési és Módszertani Intézetének segítségével ügymenetvizsgálatot szervezett. Megállapították, hogy számos esetben az érkezéstől számított őket. Tizenegy fórumot szerveztek, az utolsót nemrég tartották Patapoklosiban. Az elkészített összesítő adatok alapján választ kaptak a megoldásra váró feladatokról. A megfelelő jövedelemmel rendelkező családok a lakások berendezésére, karbantartására is nagyobb gondot fordítanak. Például Nagydobszán, Pettenden, Dencsházán, Két- újfaluban nem ritka a korszerű bútor, a televízió és a háztartási gép. A telepek felszámolásával sok család került a községekbe egyszobás, rossz állagú épületbe. Az úgynevezett szolgálati lakásokban lakó cigányok — ezek a lakások többségében pásztorházak — kérték: javíttassák meg a házakat. A Járási Tanácshivatal műszaki osztálya 27 esetben kötelezte a fenntartó termelőszövetkezeteket a szükséges felújítás elvégzésére. Eddig 11 épület felújítását végezték el. A patapoklosi cigányfórumon egy cigányasszony szót kért és elmondotta: sok segítséget ad az állam ahhoz, hogy életkörülményeik javuljanak. „De nekünk cigányoknak is többet kell tennünk saját magunk boldogulása érdekében. Mert vannak köztünk, akik csak követelik a segítséget, de kimara- doznak a munkából, családjukkal nem * sokat törődnek. Csak a segélyért mennek1 rendszeresen .. A cigányfórumok tapasztalatait a Hazafias Népfront Járási Bizottsága összegyűjtötte. A fórumokon részt vettek a Járási Tanácshivatal, a községi tanácsok vezetői is. Nem kétséges, hogy a negyedik ötéves tervben a „putris cigány-telepek” felszámolása után az ötödik ötéves tervben újabb eredményeket érnek el a járás cigánylakossága életkörülményeinek további javításában. Garay Ferenc 10-15, alkalmasint 2Q nap múlva veszi először kezébe az okiratot az ügyintéző. Ha a kérelmező minden szükséges iratot beküldött, reménykedhet, hogy 30 nap alatt valóban lebonyolódik az ügye. Ha valami hiányzik, (telekikönyvi szemle, társtulajdonos vagy haszonbérlő hozzájárulása az építkezéshez) akkor írásban felszólítják, hogy pótolja a hiányzó iratot, s elölről kezdődik a 30 napos határidő. Ugyancsak az ügyfelek látták kárát az ÉVM 1973-ban kiadott rendelkezésének: mely szerint az építési engedéllyel kapcsolatos eljárást addig nem kezdheti az ügyintéző, amíg a kérelmező nem fizeti be az illetéket. Az ügyintézők valóban nem foglalkoztak a kérelmekkel az illeték befizetése nélkül, holott a 11/1966. PM. számú rendelet értelmében az ügyintézés, az illeték befizetésére kötelező felszólítás kiküldése párhuzamosan történik. Az ügymenetvizsgálat megállapította, hogy a jövőben több segítséget kell nyújtani az építési engedéllyel kapcsolatos eljárásnál. Az I. kerületi hivatalnál, (ahol nincs ügyfél- szolgálati iroda) tájékoztatót adnak majd az ügyintézők az állampolgároknak, hogy tudják, mi mindent kell az építési engedély kérelem benyújtásához elintézniük. Javasolják, hogy a tervdokumentációt az engedély kérelemmel együtt adhassák be az állampolgárok a Magántervezői Szakértői Bizottsághoz, s amennyiben a bizottság elfogadásra javasolja a tervet, akkor adja tovább az illetékes műszaki osztályhoz. Biztató, hogy az illetékesek rövidíteni, egyszerűsíteni szeretnék az építési engedély megszerzéséhez szükséges utánjárást, várakozást. A jelenlegi általános elemzés során bebizonyosodott, hogy a 30 napos ügyintézési határidőt nagyon ritkán tudják tartani. Hogy ennek elsősorban ügyintézői mulasztás, vagy a társszervek (például KÖJÁL) szakértői véleményének késve érkezése, netán az ügyfél passzivitása az oka, az a közeljövőben megszervezendő célvizsgálat során derül majd ki. T. É. Változatos program várja a balatoni nyaralókat A Balaton partján a hazai és a külföldi nyaraló vendégek kérésére rendszeresen ismétlődő, állandó programot állítanak össze az idegenforgalmi szervek. A nagyobb üdülőközpontok vendégeinek — meghatározott napokon — társas programot kínálnak. A déli parton rendszeresek a félnapos vitorlás kirándulások, de egésznapos yacht-kirándulá- sokat is szerveznek. Rendszeres programként ajánlják a külföldi vendégeknek a fonyódi kirándulást. A Balatonnál nyaraló külföldiek számára lehetővé teszik, hogy megismerkedjenek az ország más, nevezetesebb helyeivel is. Siófokról minden héten kirándulást szerveznek Budapestre. Balatoni körséta és bakonyi kirándulás is több alkalommal szerepel a programban. Megkezdték a kulturális program tervezését is. Április 30-tól május 3-ig autós ■találkozót rendeznek a ba- latonszemesi Vadvirág nya- ralótelepen. Az 1975-ös Budapesti Nemzetközi Vásár dijával kitüntetett Silkó-féle hangtompitákat szerelnek fel a Dél-dunántúli Gázgyártó- és Szolgáltató Vállalatnál, a nagyteljesítményű levegőturbinákra. A szerelési munkálatokat a vállalat tmk-sai végzik termeléskiesés nélkül. A hangtompító felszerelésével a környezeti zajt a minimumra tudják lecsökkenteni. Fotó: Kóródi
