Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-10 / 338. szám
© Dunántúli napló 1975. december 10., szerda 3ozeí Benx/ Bem apó, Százhuszonöt éve halt meg Bem József tábornok A lengyel és magyar szabadság- harcosok egybefonódó története élő maradt napjainkig A tarnówi mauzóleum, melyhez 1969-ben kis hidat építettek. A hídon haladtak keresztül a koszorúkat és virágokat elhelyező delegációk. A mauzóleum felső részén látható a Bem tábornok hamvait tartalmazó urna. Százhuszonöt évvel ezelőtt, december 10-én halt meg Alep- póban Béni József, lengyel katonatiszt, magyar honvédtábornok, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kiemelkedő egyénisége. Mint a tüzérség kiváló irányítója szerzett magának nemzetközi hírnevet. A lengyelországi harcok után bekapcsolódott a galíciai forradalomba, majd a forradalmi Bécsnek ajánlotta fel szolgálatait. Álruhában érkezett Pozsonyba Becs eleste után, hogy a magyar szabadságharc mellé álljon. Kossuth az erdélyi had- sereq főparancsnokává nevezte ki. Rövid három hónap alatt kiűzte Erdélyből az ellenséget. Már mint altábornagy tisztította meg a Bánátot az osztrákoktól 1849 májusában. A 70 ezer főnyi cári intervenciós sereggel szemben, nehéz küzdelem után vereséget szenvedett, majd Világos után Törökőr, szágba emigrált. Belépett a török hadseregbe, így remélte a cári despotizmus elleni harc folytatását. Murad Tevfik pasa néven Szíria katonai parancsnoka volt haláláig. Lengyelországban járva lép- ten-nyomon találkozunk közös múltunk, egybefonódó történelmünk emlékeivel, melyeket lengyel barátaink oly nagy becsben tartanak napjainkban is. Szóljon ez az összeállítás a megemlékezés jegyében. Tarnów a tábornok szülővárosa. Elmondható, hogy a Bem József nevét őrző, emlékét ápoló lengyel városok között az első. A hagyományőrzésben jelentős szerepe van a jövőre húsz éves évfordulóját ünneplő Tarnówi Magyarbarátok Társaságának. A napjainkban mintegy 400 tagot számláló társaság a magyar— lengyel közös történelmi múlt feltárásában, kulturális értékeink népszerűsítésében szerzett magának elévülhetetlen érdemeket. Mindenekelőtt Petőfi Sándor Bem Józsefhez fűződő barátsága jegyében rendezett kiállítások is. mertek hazánkban is. Tarnówi barátaink segítségével kutattam fel Gabriela Ko- chanska asszonyt Varsóban, aki a nőtlenül elhunyt Bem József nővérének, Emíliának dédunokája. Kérdéseimre Gabriela Kochanska válasza így hangzott: — Ápoljuk emlékét, erről tanúskodik a tény, hogy számtalan utcát, úttörőcsapatot neveztek el róla, nem szólva a Bem József nevét viselő Rakéta és Tüzérségi Katonai Főiskoláról. A háború idején a Szovjetunió területén harcoló egységeket is Bem József csapatoknak hívták. Tarnów, ahol Bem József született, különös becsben tartja szülöttét. Emléktábla jelzi a hőst a házon, melyben született. A gyönyörű reneszánsz tűztoronyban található múzeum több termét is Bem Józsefnek szentelték. Itt őrzik születési anyakönyvi kivonatát, több nyelven kiadott könyveit, portréit és a Budapesten álló emlékművének miniatűr változatát. Én is ott voltam — folytatja Gabriela Kochanska — 1929- ben az édesapámmal azon az ünnepségen, melyet a lengyelmagyar hős hamvainak Lengyelországba szállításakor rendeztek. A hamvakat a tarnówi városi park egy kis szigetén felépített mauzóleum szarkofágjába helyezték. A szarkofágon három nyelvű felirat hirdeti: lengyelül: Jozef Bem, magyarul: Bem apó és törökül: Ferik Murat pasa. Gabriela asszony elmondta, hogy Bem apó leszármazottjai szétszóródtak a világban, közülük többen Angliában élnek, de sokukról egyáltalán nem tudnak. Egy golyótépte honvédzószló került 1967-ben a budapesti Hadtörténeti Múzeumba, amely 1878. május 5-én, Máramaros- szigeten dr. Kovóssy Károly dédapjának sírját takarta. A hadizászlót 1849. február 2-án Máramaros megye lakói adományozták az ott megalakult Woroniecki vadászoknak. A zászló regényes történetének leírásakor fény derül egy sor eddig ismeretlen tényre, melyeket a Magyarországi Bem József Lengyel Kulturális Egyesület kiadványában örökített meg dr. Kovássy Károly. A lengyel és a magyar szabadság- harcosok egybefonódó története apáról fiúra szállva maradt élő napjainkig. A Magyarországi Bem József Egyesület el. nöke, Pabiniak Henrik így vallott az egyesület célkitűzéseiről: — Tagjaink között egyaránt megtalálhatóak a lengyel állampolgárok, a lengyel származású magyarok és azok a lengyelbarát magyarok, akik részt kívánnak venni a népeink közötti barátság ápolásában és elmélyítésében. Ennek a ba. rátságnak terjesztése, a szocialista haza eredményeinek mind szélesebb körben való megismertetése volt a célja kezdettől, 1958-tól társaságunknak. Az első években 10—12 rendezvényünk volt évente, jelenleg több, mint 20 alkalommal emlékezünk meg a jelentős lengyel és magyar évfordulókról, melyeken általában a magyarországi lengyelek többsége részt vesz. Nemrégen Magyar- országon járt a második világháború éveiben ide menekült lengyelek egy csoportja. Végiglátogatták azokat a helyeket, ahol egykor éltek és menedéket találtak. A Münnich Ferenc utca 34. szám alatti ház második emeletén több helyiségből álló egyesületnek vendégszobája is van. Szomorúan állapította meg Pabiniak Henrik, hogy az egyesület társadalmi aktivistái között főleg magyarok az állandó tagok, kevés a lengyel közöttük. A fiatalok nem jelentkeznek, az idősebb generáció pedig nagyon szétszórtan él az országban, nehéz őket összefogni. Az egyesületet támogatja a Hazafias Népfront, az MSZMP V. kerületi Bizottsága és a Kulturális Minisztérium. És végül — a teljesség igénye nélkül — egy-két fontosabb adat századunk lengyel emigrációs történetéből. 1880-ban, hiteles felmérés alapján 125 ezer lengyel élt hazánkban. A bari államszövetség bukása, a novemberi felkelés leverése után újabb nagy csoportok érkeztek hazánkba, majd a magyar szabadságharcosokkal együtt küzdő lengyelek közül is sokan letelepedtek. így jöttek létre a nagy lengyel kolóniák Budapesten, Salgótarjánban, Ruda- bányán, Bánhidán, Dorogon, Tatabányán. 1874-ben megalakul az első lengyel egyesület, majd 1891-ben életre hívták a Lengyel Emigránsok Szövetségét. 1872-ben jelent meg az első lengyel nyelvű lap „Magyarországi Lengyel Hetilap” címmel. Az 1919-es Magyar Tanácsköztársasággal egyidő. ben sorra alakulnak meg a Lengyel Munkások Kommunista Pártjának alapszervei. 1919. március 30-án, Budapesten, a Rózsa utca 61. sz. alatti Nép Házában megalakult a magyarországi lengyel kommunista párt központi bizottsága. A magyar vörös hadsereg soraiban mintegy 1500 lengyel harcolt. A második világháború kitörésekor új korszak kezdődött a lengyel emigráció történetében, 1939-től hatalmas hullámokban érkeztek meg a náci ÉRTESÍTJÜK VÁSÁRLÓINKAT, HOGY 1975. december 22-től 1976. január 3-ig az alábbi telepeink leltározás miatt zárva tartanaks 1. sz. telep, Pécs, 2. sz. telep, Mohács 3. sz. telep, Komló 4. sz. telep, Szigetvár 5. sz. telep, Siklós 6. sz. telep, Sásd 7. sz. telep, Villány 8. sz. telep, Pécsvárad 9. sz. telep, Sellye TAJÉKOZTATASUL KÖZÖLJÜK, HOGY TUZÉP BOLTJAINK 1975. DECEMBER 30-IG NYITVA TARTANAK. megszállás elől menekülő lengyelek ezrei. A magyarok kitárt szívvel fogadták őket, otthonra leltek. Lengyel iskolák alakultak, Balatonbogláron középiskola, több újság, folyóirat látott napvilágot ebben az időben lengyelül. 1944-ben a Gestapo könyörtelen harcot indított a magyarországi lengyelek kézrekerítésére. A magyarok konspirálásának köszönhetően azonban ezer és ezer lengyel életét sikerült megmenteni. 1946-ban hivatalosan 1700 lengyelt tartottak nyilván országunkban, jelenleg egy 'legutóbbi felmérés szerint számuk mintegy 7000-re tehető. Közülük 40 százalék lengyel állampolgár. Hárságyi Margit A Baranya megyei Népművelési Tanácsadó új kiadványa A népművelésben, az ismeretterjesztésben dolgozók munkáját, szakmai tájékoztatását könnyíti meg a Baranya megyei Népművelési Tanácsadó - napokban megjelent — új időszaki kiadványa, a Tarsoly. A Baranyai Művelődés mellett most kiadásra kerülő, színvonalas—nyomdatechnikával készült folyóirat-formátumú kiadvány címlapját Bükösdi Kálmán tervezte, az 1975/1. szám anyagát a szerkesztőbizottság: Bükösdi Kálmán, Mezei József és -Porös Géza állította össze. A kiadvány Művészeti nevelés címet- viselő fejezetében — többek között — Lantos Ferenc és Szelényi Lajos érdekes írását olvashatjuk, s figyelemreméltóak azok a cikkek is, amelyek a művészeti nevelésben a bábozás, a bábjáték és a rajzfilm, az animációs film szerepét vizsgálják meg. A gyepűtől a társadalmasításig * A határrend fogalma és betartásának szabályai Az államhatár nemcsak elválasztó vonalat jelent, hanem kapcsolattartási, érintkezési területet is. Ez önmagában is feltételezi, sőt megköveteli, hogy olyan meghatározott rend legyen, mely a szomszédos államok kölcsönös érdekeinek megfelel. A határrend tehát azoknak a kötelezettségeknek és jogoknak az összessége, amelyek a szomszédos államokat a normális határmenti viszonyok fenntartása érdekében egymással szemben megilletik, vagy terhelik. A szomszédos államok közös határain a kötelező és elvárási viszony azt jelenti, hogy a viszony szabályozott és ezek a szabályok következetesen betartottak. E szabályok egyrészt a nemzetközi jogra, másrészt a két ország közötti kapcsolatokra épülnek és önként vállalt kötelezettségekre támaszkodnak. Amikor a Minisztertanács a határrendet szabályozta, nem átmeneti időszakra, hanem előretekintve. hosszú időre határozta meq az ezzel kapcsolatos feladatokat, úqy a határőrizetben résztvevő fegyveres erők és testületek, mint az állami, társadalmi, gazdasági szervek és a helyi lakosok, valamint a határsávba beutazók részére. ' Számolt a rendelet az európai béke és biztonsági értekezlet záróokmányában szereplő olyan kötelezettségekkel, mint: az államok területi sérthetetlensége. A helsinki értekezlet záróokmányába foqlalt kötelezettségek következetes betartását szolgálja a Minisztertanács határrenddel kapcsolatos intézkedése. Érvényesítése nemcsak pártunk és kormányunk, vagy a határőrség feladata, hanem minden szervé és minden állampolgáré. Éppen ezért minden olyan döntésnek, amely a határsávban realizálódik, számolnia kell annak a határőrizetre, határrendre vonatkozó hatásaival. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy minden jelenség, esemény, cselekmény, amely a határrendet sérti, mindig nemzetközi jelentőségű. Szükséges tehát, hogy minden érintett szerv és állampolgár ismerje meg alaposan a határrendre vonatkozó szabályokat és azok váljanak a határterületen természetessé, szokássá, munka- és életrenddé. A határrend kiterjed: a határsávba való belépés és tartózkodás rendjére, — építmények létesítésének korlátozására, — a határsávban a növénytermesztésre, — a határútok, a határvizek közlekedésrendjére —, a halászat, horgászat, vadászat szabályozására, — a háziállatok tartására és más rendelkezésekre. A Minisztertanács idevonatkozó rendeletének főbb, közérdekű meghatározásai: 0 Szárazföldön a határvonal mentén 5 m szélességű határsávban (határnyiladék) mezőgazdasági művelés nem folytatható, határőrizeti célokat szolgáló éoitményeken kívül más nem létesíthető. 0 A határnyiladékban a látás-zavaró növényzet eltakarításáról a területileg illetékes helyi tanács köteles gondoskodni. ^ Az államhatár mentén végzett vízi munkákhoz, bányaműveléshez, kutatáshoz, mérésekhez a belügyminiszter elvtárs előzetes intézkedése szükséges. 0 A határútokon a határőrség a közlekedést korlátozhatja, amely lehet sebesség-korlátozás, forgalom megállítás, forgalom letérités és meghatározott napszakban a közlekedés megtiltása. 0 A határőrség a Vám- és Pénzügyőrséggel, a szomszédos állam illetékes szerveivel való megállapodás alapján kölcsönösen engedélyezheti a saját és szomszédos állam vizein való közlekedést. 0 Az átmenő forgalomban a Magyar Népköztársaság területén áthaladó vonatokra csak engedéllyel lehet fel-, illetve leszállni. 0 A határvonaltól számított 50 méter széles sávban csak 60 centiméternél alacsonyabb növények termeszthetők. 0 A határőrizet céljából idénybe vett mezőgazdasági és erdőterületeken korlátozásokra külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. A minisztertanácsi rendelet az államhatár közelében tartózkodókkal kapcsolatban meghatározza: a Magyar Népköz - társasáq területén az államhatár közelében tartózkodó személyek kötelesek olyan magatartást tanúsítani, hogy ne sértsék, vagy veszélyeztessék a szomszédos állam területét, az ott tartózkodó személyeket és az ottlévő javakat, illetőleg a nemzetközi jog által védett egyéb érdeket. Mindezekkel összefüggésben a közvélemény szélesebb körű informálására az alábbi részletes tájékoztatót adjuk: © A határsávba való belépés és ott-tartózkodás szabályai : A határsávba csak azok a személyek léphetnek be, illetve tartózkodhatnak, akik érvényes 50, vagy 500 méteres határsávi engedéllyel rendelkeznek. A határsávi engedélyeket a határtól számított 5 kilométeres mélységig az illetékes őrsparancsnok, attól mélyebben lévő területen lakók részére a kerület, illetve a határőrség országos parancsnoksága adja ki. A határsávban tartózkodni kizáróig munkavégzés céljából lehet napkeltétől napnyugtáig, kivételes esetben éjszaka is, de ezt a kérelmen fel kell tüntetni. A határsávba való belépést és az ott- tartózkodás idejét az illetékes határőr őrsparancsnokságra minden esetben be kell jelenteni. A határsávban végzendő időszaki munkához, az abban résztvevők részéről névjegyzéket kell készíteni, engedély csak a csoportvezető részére szükséges. A csoport vezetője köteles a határőr őrsre bejelenteni a munka megkezdését, felmutatni az engedélyt és névjegyzéket, biztosítani, hogy a csoport a határőrség részéről a határrend betartásáról el legyen igazítva. Az engedélyeket egy év időtartamra lehet kiadni, lejárta után azokat a határőrségnek visz- sza kell szolgáltatni. (2) Építmények létesítésének szabályai: Az 500 méteres határsávban valamennyi építkezést a határőrkerület parancsnokságon be kell jelenteni. Az 50 méteres határsávban bármilyen építmény létesítéséhez a kerületparancsnok engedélye szükséges. A határsávban — szükség esetén annál nagyobb mélységben is — a határőrségnek joga van határőrizetet biztosító vagy elősegítő építmények, berendezések létesítésére és azok használatára. (3) Határvizén halászat, horgászat, határsávban a vadászat szabályozása: Határvízen halászatot, horgászatot csak az a személy folytathat, aki az érvényes állami halász-, illetve horgászjegy, valamint a határvízre szóló területi engedélyen kívül rendelkezik a határőrség által kiadott határvízi halászati, horgászati engedéllyel. Állami, szövetkezeti és magánjellegű határvízi halászati, horgászati engedély kérelmet az illetékes horgász egyesületeken keresztül kell a határőrséghez benyújtani. A határvízi halászati, horgászati engedélyhez nem kell külön határsávi engedély. Viszont éjszakai halászat és horgászat határvizén csak akkor lehetséges, ha az engedélyen az fel van tüntetve. A határvízi halászati, horgászati engedélyek egy naptári évre érvényesek. A határtól számított eqy kilométeres sávban a határőrkerület parancsnok előzetes engedélyével lehet vadászatot tartani. Egyéni vadászat, vdlamint éjszakai időben az eqy kilométeres sávban tilos. A vadászatot annak meqkezdése előtt 7 nappal a területileg illetékes határőr őrsparancsnoknak be kell jelenteni, a résztvevők névjegyzékével eqvütt. Az őrsparancsnok, vaav meqbízotti-i köteles a résztvevőket eliqazitani. Tilos vadászatot a határ iránvába véare- hajtani, illetve a határ iránvába feqyvert használni. A vadásrtársa- sáqok vezetői, valamint a vadőrök e^vóriileq i* tartózkodhatnak feav- verrel az 1 kilométeres sávban előzetes heie'entés mellett Rezükre enqedélvezett a feavverhasználat is, dúvad irtás céliából. A- 50 méteres sávban mindennemű vadászat tilos. © Háziállatok tartásának szabályai: A határsávban lakók csak felügyelet mellett enqedhetik szabadon állataikat. Kötelesek gondoskodni arról, hogy állataik ne menjenek át az államhatáron. A határon átment állatok után átmenni tilos, a bekövetkezésekor értesíteni kell azonnal a határőr őrsöt. Jugoszláv területről átkóborolt állatokat befogni, eltulajdonítani tilos, büntetést von maga után. A bekövetkezéskor szintén az illetékes határőr őrsöt kell értesíteni. © Egyéb rendelkezések: A határtól számított 5 kilométeres sáv mellett 2 méter széles kocsi- utat kell biztosítani, melynek használhatóságáról az illetékes qazda- sáqi szervnek ke'l aondoskodni (felszántani, bevetni tilos). Ezt nz utat a gazdasági szerv is használhatja. Az 500 méteres határsávban szalma- és szénakazlat, valamint kukoricaszárat tárolni tilos. A határvizeken közlekedő csónakokat az előírt jelzésekkel el kell látni és csak n kijelölt kikötő-helyeken lezárva lehet tárolni. Mezőgazdasági célra használt reoülőnépeket, helikoptereket az államhatártól számított 1 kilométernél nagyobb mélvségben lehet alkalmazni. 2 kilométernél kisebb távolságra szükséa-reoülőteret vagy leszálló- helyet kijelölni tilos. A határrend és a határsáv rendjére vonatkozó követelmények betartását a határőrség ellenőrzi. A követelmények be nem tartása szebálysértésnek minősül és pénzbírsággal (3000 Ft-ig) büntetendő. A többszöri előfordulás esetén a határsávi enqedély bevonása a következmény. Kászonyi István határőr alezredes TARSOLY
