Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-13 / 341. szám
Eredményes tanácskozás Folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa Gáspár Sándor, a SZOT főtitkárának vitazáró beszéde Ma váiasztássai zárui a kongresszus Pénteken reggel fél kilenckor az Építők Ráz sa Ferenc Művelődési Házában a vitával folytatta munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, és Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára, délután Biszku Béla, az MSZMP KB titkára, a PB tagja, és Brutyó János, az MSZMP KB Ellenőrző Bizottság elnöke. Az ülést az elnöklő Koszorús Ferenc, a vas utasok szakszervezetének főtitkára nyitotta meg. Karakas László felszólalása Elsőként Karakös László munkaügyi miniszter szólalt fel. Elmondotta, hogy a kongresszus elé terjesztett dokumentumokkal, a napirendekhez kapcsolódó beszámolókkal és korreferátumokkal egyetért. — A végzett munka fölötti sikerélmény közös, de közösek a munka fogyatékosságai is, amelyekről a kongresszuson sok szó esett — mondotta. Hozzáfűzte, hogy a munkaügyi területet érintő kritikai észrevételekkel egyetért. A továbbiakban arról szólt, hogy a munkaerőhelyzet, a munkaerőgazdálkodás kérdései ma társadalmi életünk, a párt, az állami vezetés és a szakszervezetek munkájának középpontjában állnak. Ez érthető, hiszen a következő öt-tíz év feladatait e problémák rendezése nélkül nem tudnánk megoldani. A miniszter hangsúlyozta, nagyon fontosnak tartja a helyes munkaidő gazdálkodást, mindenekelőtt a törvényes munkaidő és munkarend betartását és1 betartatását. Mint mondotta, a munkaidő 13—20 százaléka, vagyis körülbelül nyolcmilliárd munkaóra megy évente veszendőbe a dolgozók különféle címeken történő távolléte miatt. Ebben a munkafegyelem fogyatékosságai ugyanúgy közrejátszanak, mint a munkaidőben végzett társadalmi munkák. A vita résztvevői A vita további részében felszólalt Buku Imre, a Borsodi Szénbányák szakszervezeti titkára, Gácsi Ferenc, a Lenin Kohászati Művek szakszervezeti tanácsának titkára, Fehérvári Györgyné, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat művezetője, LIrhán Lajos, a MÁV vezérigazgatója, dr. Zádor György, a Borsodi Vegyi Kombinát igazgatóhelyettese, Claudio Silva, az ecuadori dolgozók szövetségének titkára, Fathi Naji Awad, a jordániai szakszervezetek általános szövetségének főtitkára, Alberto Mino, a san-mari- nói munkásszövetség titkára, Salem Achmed Al-lssa, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság munkásszövetsége központi bizottságának tagja, Hassan Abdulla AI Garas, a jemeni általános munkásszövetség nemzetközi osztályának vezetője, Isidora Gamara, a perui dolgozók általános szövetségének elnöke, Nadesan Sithampéram, a ceyloni szak- szervezeti szövetség elnöke, Jose Manuel Meneses, a Panamai Köztársaság dolgozói szakszervezeti szövetségének titkára, M. M. Maganga, a tanzániai dolgozók országos szövetsége főtanácsának tagja, akik üdvözölték a kongresszust és eredményeikről adtak tájékoztatást. A további felszólalók voltak Berzi Sándor, a SZOT testnevelési és sportosztályának vezetője, Pálosfalvi Brunóné, a Fővárosi Kézműipari Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, Osztafin Sándor kőműves, a Középületépítő Vállalat szak- szervezeti bizottságának tagja, Kiss Béláné, a pedagógusok szakszervezete Pest megyei bizottságának titkára, Hufnágel Sándor, a Zala megyei MÉSZÖV osztályvezetője, Baksa László, a VOLÁN 3. számú Vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, Rédei Alfréd, az ARTEX főosztályvezetője. Ebédszünet után Petrák Ferencnek, a bőripari dolgozók szakszervezete főtitkárának elnökletével folytatta munkáját a kongresszus. A felszólalók a következők voltak: dr. László Ferenc, az Országos Vízügyi Hivatal főosztályvezetője, Victor Ramirez, a venezuelai dolgozók egységközpontjának képviselője, Kettler Pál, az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat vezérigazgatója, Csákvári Erzsébet, a Bp. IV. kerületi szakorvosi rendelőintézet fogászati-röntgen asz- szisztense, dr. Grétsy László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője, Tóth Márton, a Kőbányai Textilművek géplakatosa. A vita — a küldöttek egyetértésével — lezárult. A vita résztvevői sokoldalúan elemezték, bővítették és értékelték a szakszervezeti munkát, számos javaslatot tettek a további feladatokra. Az elnök bejelentette, hogy a kongresszuson a külföldi vendégeken kívül 121-en jelentkeztek felszólalásra, közülük 84-en kaptak szót. Felkérte a többieket, hogy hozzászólásukat nyújtsák be írásban, azok ugyanúgy jegyzőkönyvbe kerülnek, mint a szóban elhangzottak. Ezután az elnök felkérte Her- czeg Károlyt, a SZOT titkárát, a határozatszövegező bizottság elnökét, hogy terjesz- sze elő a bizottság jelentését. Herczeg Károly tájékoztatta a kongresszust, hogy a bizottsághoz több mint ötven észrevétel és javaslat érkezett. A bizottság minden egyes javaslatot megvizsgált és azokat, amelyeket a kongresszusnak elfogadásra javasol, írásban eljuttatta a küldötteknek. A bizottság, gondos mérlegelés alapján, számos — egyébként indokolt vagy megfontolandó — javaslatot jelen(Folytatás a 2. oldalon.) A kongresszus határozata A szakszervezeti kongresz. szus a tegnapi tanácskozó, son határozatot fogadott el. A magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusának határozata öt fejezetben ismerteti a kongresszus állás, foglalását a szakszervezetek munkájáról és további fel. adatairól. A határozat fejezetei : I. A szakszervezetek helye, szerepe, alapvető feladatai a fejlett szocialista társadalom felépítésében. II. A szakszervezetek fel. adata a gazdasági építőmunkában, a szociálpolitikában, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakításában. III. A szakszervezetek nevelőmunkájának fejlesztése, a tagság színvonalasabb politikai, szakmai, erkölcsi és kulturális nevelése. IV. A szakszervezeti demokrácia elmélyítése, a ve. zfető testületek és a tagság kapcsolatának erősítése. V. A magyar szakszervezetek nemzetközi tevékenységének továbbfejlesztése. A határozat leszögezi, hogy a kongresszus elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának a szak- szervezetek elmúlt négy évi tevékenységéről szóló beszámolóját, a számvizsgáló bizottság jelentését és jóváhagyta a magyar szakszervezetek alapszabálya módosítására vonatkozó előterjesztést. A határozat részletesen taglalja az öt fejezet témakörének megfelelően a szak. szervezetek előtt álló fel. adatokat Elkészült a Yázsnok -Sásd bekötő út Egymilliós megtakarítás a hídépítésnél Öt helységet érint az új út Az új kétkilométeres bekötőút Vázsnokon, a Farkas-réten át húzódik. Itt mindig mocsár terpeszkedett, ahogy o helybeliek mondják: a Rinnyás. Még a századfordulón a farkasok megfogták a csikókat, bár a község lakói szalmacsutakokat és rongygombolyagokat gyújtottak ijesztésükre. Emberek nem is jártak erre Sására menet. Aztán lecsapolták a mocsarat; most már csak a Baranya-csatorna és az elapadt „csörqék” jelzik a hajdani vízi- világot. Tíz éve, keskeny betonjárda épült, de a talajvíz mindjobban rongálta. Ez volt a falu „hídja" a külvilágba, no, meg a Rinnyást kerülő, zö- työgős földút, ami a Háromkeresztnek ment a Szentkúti, valamint a Fűzfa dűlő között. Ha esett az eső, az agyagos sár harminc, negyven percesre is nyújtotta az utazási időt. Pedig a távolság csak három kilométer a járási székhelyig. Az Építő és Tatarozó Vállalat dolgozói tetővel fedik be Pécsett a sétatéri vízesés ásatását. A tetőt a munkálatok befejezéséig hagyják a feltárt, illetve a feltárandó egykori sírok felett. Fotó: Erb János Tegnap avatták fel a hétmillióért létesült új bekötőutat. Most már alig 10—15 perces az út a Farkas-réten át a sásd—dombóvári útig. A KPM Közúti Igazgatóság és a Pécsi Közúti Építő Vállalat együttműködésével májusban kezdődött a munka. Tízezer köbméter földet mozgattak meg és majdnem ötezer tonna aszfaltot borítottak le. Az út nyolc méter széles. A 250 lakosú faluban, mely a Sásdi Nagyközségi Közös Tanácshoz tartozik, buszfordulót is kialakítottak. A három csörge-patakra kisebb, míg a Baranya-csatornára egy 18 méteres híd került. A kivitelezők a hídépítésen egymillió forintot takarítottak meg, hiszen nem kértek Budapestről nagy emelő gépeket, ehelyett saját autódarujukkal rakták össze a hídelemeket. Három szocialista brigád dolgozott féléven át: a Mezei, a Khelmann és Scheidl. A vázsnoki a kilencedik bekötőút Baranyában, amit idén átadtak. A tervek szerint még ebben a hónapban új úton járhatnak a rác- falvaiak, a terecsenyiek, cse- bényiek és szárásziak. A vázsnokiak, köztük a falu öregei díszkaput állítottak fel: felvirágozták, fellobogózták. Az avató ünnepségen megjelent Czégény József, az MSZMP Baranya megyei Bizottság titkára, dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács VB. titkára, dr. Vida József, az MSZMP Sásdi járási Bizottság első titkára, valamint Benedek András, a Baranya megyei Tanács sásdi Járási Hivatal elnöke. Fiúkat, lányokat láttam: versenyt futottak az aszfalton Sásd irányába. Egy öreg bácsi leverte cipőjéről a sarat, amikor az úttestre lépett. A völgykatlanból felszállt a köd és előbukkant a nap. Csuti János Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 341. szám 1975. december 13., szombat Ara: 80 fillér
