Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-12 / 340. szám

2 Dunántúlt napló 1975. december 12., péntek Folytatja munkáját a szakszervezetek kongresszusa (Folytatás az 7. oldalról) Nagy az érdeklődés az új KRESZ iránt A megyei KBT elnökségének ülése Nyilvános olvasópróba Miről szól „A tanú” Gyorsinterjú Hernádi Gyulával Tegnap délben Ismét nyilvá­nos olvasópróba volt a Pécsi Nemzeti Színházban: megint új magyar dráma szövegét hal­lottuk, s újból Hernádi Gyula a szerző, immár negyedszer. Tőle kaptuk ezt a gyors inter­jút: — A darab a XVI. századi német parasztháborúkról szól és a középpontjában Münzer Tamás áll, aki a legérdeke­sebb, legdinamikusabb és leg­forradalmibb alakja ezeknek a háborúknak. A cselekmény egy per, amelyet disznók ellen in­dítanak. Ha ennél többet mon­dok, akkor „lelövöm a poént”. — Falanszter, Antikrisztus, Vérkeresztség és most A tanú. Vagyis egy, a forradalmakról szóló drámasorozat?! — Igen. Más-más arányban, de mindegyikben két vonás uralkodik: az irracionalizmus elleni harc és a törekvés a forradalmak természetrajzának felvázolására. Mind a négynek Czimer József volt a drama­turgja, s kettőt Sik Ferenc — A Falanszter-t és az Antikrisz- tus-t — rendezett, kettőt pedig Nógrádi Róbert, aki a Vérke­resztség után most A tanú ren­dezője is. A főbb szerepeket Bárány Frigyes, Győry Emil, Huszár László, Petényi Ilona és Vajda Márta alakítja, a díszletet Jánossá Lajos, a jel­mezeket Vágó Nelli tervezte. F. D. 10 év művészi termése fo­gadja a látogatót Horváth Oli­vér festőművész tárlatán a Vá­rosi Tanács Déryné utcai ki­állítóhelyiségében, amelyet teg­nap délután 5 órakor nyitott meg Martyn Ferenc Kossuth- díjas festőművész. A megnyitón jelen volt Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkára és Csor­ba Tivadar, a Pécs Városi Ta­nács művelődésügyi osztályá­nak vezetője. A 60. születésnapját ünneplő művész kiállítása — az össze­gezés és számvetés jegyében — egy évtized alkotói eredmé­nyeit reprezentálja. A kiállítás célja a művészi útkeresés és kibontakozás egy évtizedének helyen fegyelmezettebb, ter­melékenyebb, takarékosabb, ésszerűbb gazdálkodást való­sítsunk meg. Kedves Elvtársak! A kormány a Központi Bi­zottság határozatai alapján ki­dolgozta és az országgyűlés­nek benyújtotta az ötödik ötr éves tervről szóló törvényjavas­latot. A törvény tervezete kellő módon figyelembe veszi a ne­gyedik ötéves tervidőszakban elért eredményeket, számol a megváltozott külgazdasági és a nehezebbé váló belső feltéte­lekkel, ugyanakkor épít arra, hogy az eddiginél jobban ki­használjuk gazdasági erőforrá­sainkat és tartalékainkat. Nö­veli tervünk megalapozottságát és biztonságát, hogy a tervező szervek a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal lefoly­tatták és eredményesen befe­jezték a tervek koordinálását és már megkezdődött a terv- koordinációra alapozott hosz- szú lejáratú szerződések meg­kötése. Úgy gondolom, nem szükséges hangsúlyozni, fejlő­désünk egyik fontos megala­pozója, a szocialista országok­kal és mindenekelőtt a Szov­jetunióval folytatott együttmű­ködésünk tervszerűsége a mai világgazdasági helyzetben mi­lyen nagy biztonságot és se­gítséget jelent. Tisztelt Kongresszus! A kormány számít a szak- szervezetek állandó és folya­matos támogatósára a gazda­sági tervek végrehajtásában. Számít arra, hogy a szakszer­vezetek még inkább, mint ed­dig kezdeményezői, szervezői lesznek a céljaink megvalósí­tását segítő munkamozgalmak­nak. Számolunk az ember kez­deményező, alkotó erejére. A kormány munkaprogramjá­ban hangsúlyoztuk az ország- gyűlés színe előtt, hogy most és a következő években a szo­cialista demokrácián belül kü­lönös jelentőséget tulajdoní­tunk az üzemi, a munkahelyi demokrácia fejlesztésének. Meggyőződésünk, hogy a mun­kahelyi demokrácia növeli a dolgozók felelősségérzetét, megteremti a széles körű lehe­tőséget arra, hogy a munká­sok, az alkalmazottak, a dol­gozók aktívan bekapcsolódja­nak a közügyek, a vállalati ügyek intézésébe. Kedves Elvtársak! Az előttünk álló politikai, társadalmi, gazdasági tenniva­lók szükségessé teszik az álla­mi szervek és a szakszerveze­tek kapcsolatának erősítését. Az együttműködés elvi alap­ja az, hogy a munkásosztály államát és a szakszervezeteket munkájukban, állásfoglalásaik­ban azonos politikai elvek, azonos osztálycélok vezérlik, a maguk eszközeivel egyaránt a dolgozó nép hatalmát, az egész dolgozó népet szolgálják. A párt útmutatásai alapján létrejött szervezett együttműkö­mintegy módszertani nyomon- követése. Hogyan egyszerűsö­dött, formálódott autonóm kom- pozíciós rendbe Horváth Oli­vér korábbi realista formavi­lága? Számos technikai megol­dással készült grafikai lapja­in a figurák szerkezeti elem­mé egyszerűsödnek, megőriz­ve a tárgyak sajátos karakte­rét. E konstruktív ábrázolás­móddal párosul a logikai épít­kezés és rendszerteremtés igé­nye. Jelentős hangsúlyt kap a művek gondolatisága, amely a sokoldalú formai és műfaji pró­bálkozások mellett sem szen­ved csorbát. Az utóbbi négy évben ered­ményes kísérleteket tett a zo­máncműfajban. Huzalzomán­désnek már sok éves múltja van. A Minisztertanács és a SZOT vezetői rendszeres véle­ménycserét folytatnak az idő­szerű kérdésekről. Hasonlókép­pen gyakori a minisztériumok vezetőinek és az ágazati, ipar­ági szakszervezetek vezetőinek tanácskozása is. Mindez hasz­nosnak bizonyult, és eredmé­nyeket hozott. Mégis egyetér­tek a kongresszus dokumentu­mainak azzal a megállapításá­val, hogy még nem használ­tuk ki mindazokat a lehetősé­geket, amelyek az együttmű­ködés továbbfejlesztése érde­kében-rendelkezésünkre állnak, ezért egyetértek azzal a javas­lattal is, hogy vizsgáljuk meg és dolgozzuk ki a magasabb követelményeknek megfelelő kapcsolati és munkamódszere­ket. A kormány elsőrendű felada­tának tekinti, hogy megfelel­jen a nép bizalmának, s hogy a gyakorlatban kipróbált poli­tika következetes állami végre­hajtásával elősegítse nagysze­rű terveink végrehajtását. E törekvésünkhöz kérem a ma­gyar szakszervezeteket, a szer­vezett dolgozók millióinak ak­tív támogatását. Lázár György nagy tapssal fogadott beszéde után Tóth József, a Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának vezető titkára, Kovács István, a ME- DOSZ főtitkára, James H. Dol- lan, a Skót Szakszervezetek Kongresszusa Főtanácsának tagja, majd Haider Ibrahim, a Palesztin Munkás Szövetség tit­kára szólalt fel. Ebédszünet után dr. Fűzi Istvánnak, az Or­vos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete főtitkárának el­nökletével folytatódott a ta­nácskozás. Az elnök bejelentet­te, hogy a kongresszust újabb üzemek, vállalatok, hivatalok köszöntötték táviratban, s ió munkát kívántak a tanácsko­zásnak. Ezután Bordás András, az Országos Takarékpénztár Vállalati Szakszervezeti Taná­csának titkára, Pataki Gizella, a Budapesti Távbeszélő Igaz­gatóság osztályvezetője, a Pos­tások Szakszervezetének kül­dötte, Ondrejovics Károlyné, az Athenaeum Nyomda Szakszer­vezeti titkára, Roberto Prieto, a Latin-amerikai Dolgozók Szakszervezeti Egysége Állandó Kongresszusának titkára, Ben K. Edjah, a Ghánái Szakszer­vezeti Kongresszus Végrehajtó Bizottságának tagja. Szolimán Ali Achmed, az Arab Szakszer­vezetek Nemzetközi Szövetsé­gének főtitkára, Alphonse On- donda, a Kongói Szakszerveze­ti Szövetség titkára, Sayed El- Zettawy, az Egyiptomi Arab Köztársaság Munkásszövetségé­nek VB-tagja, Toure Abdoulaye, a Mali Dolgozók Országos Szö­vetségének titkára emelkedett szólásra. Felszólalt a kongresszuson Varga György, a Győri Vízügyi Igazgatóság szakszervezeti ta­nácsának titkára, Szalay Ist­vánná, a Helyiipari és Város­gazdálkodási Dolgozók Szak- szervezete Békés megyei Bizott­ságának titkára, Huszár Gó­cait a salgótarjáni II. és III. Tűzzománc Biennálén láthattuk. A kiállítás értékes darabjai ezek a zománcképek, amelyek egyúttal a művész legterméke­borné körmendi gyógyszertár­vezető, Tawzi Abou Moujahid, a Libanoni Munkások és Alkal­mazottak Szakszervezetei Or­szágos Szövetségének főtitkára, Abdelkader Awad, a Marokkói Munkásszövetség titkára, Sos- tenes Garda, a Mexikói Mun­kások és Parasztok Általános Szövetségének főtitkára, Jamal Abduldine, a Szíriái Szakszer­vezetek Általános Szövetsége Végrehajtó Bizottságának tag­ja. A Szíriái szakszervezeti kül­dött felszólalásával befejező­dött a magyar szakszervezetek kongresszusának negyedik mun­kanapja. A tanácskozás pénte­ken reggel 8.30 órakor folyta­tódik. • A szakszervezeti kongresszus küldöttei és vendégei csütörtö­kön este az Operaház díszelő­adásán vettek részt. Megtekin­tették Bartók: Fából faragott királyfi és Sztravinszkij: Tűzma­dár című táncjátékát. A kong­resszusi küldötteket és vendé­geket Lukács Miklós, az Ope­raház igazgatója üdvözölte. 309 millió forint díjbevétel — 276 millió forint összegű kárrendezés — így vonta meg az Állami Biztosító idei bara­nyai mérlegét dr. Vámhidy László, az ÁB Baranya megyei igazga­tóságának vezetője a tegnapi sajtótájékoztatón, amelyen az 1975. évi tevékenységről és a január 1-től bevezetendő új biztosítási módozatokról tájé­koztatták az újságírókat. A kárrendezésből legna­gyobb mértékben a mezőgaz­daság részesült. A 140 millió forintos díjbevétellel szemben az állami gazdaságoknak 75, a termelőszövetkezeteknek 125 millió forintot fizetett ki a biz­tosító. Baranyában kedvező a biztosítási érdekeltség: a mint­egy 425 ezer lakosú megyében 250 ezer különféle lakossági biztosítós van. 85 ezer lakás- biztosítás, 12 ezer Casco és 134,5 ezer CSÉB-biztosítás van Baranyában. Elmondta a biztosító igazga­tója, hogy 1975-ben megszü­lettek azok a korszerű biztosí­tási módozatok, amelyeknek el­terjesztése jövő évi feladat. Az Állami Biztosító tevékenysége az állami költségvetés teher­nyebb, legérettebb festői kor­szakát is jelzik. A kiállítás december 31-ig látogatható. P. L. Szervezetten kezdődött me­gyénkben az új KRESZ oktatá­sa - állapította meg tegnapi ülésén a Közlekedésbiztonsági Tanács megyei elnöksége. A TIT és az Autóklub által szer­vezett tanfolyamokra sokan je­lentkeztek, s a nem hivatásos gépjárművezetők közül is töb­ben vállalják önként a vizsgák letételét. A megyében lévő mo­torosklubok és kultúrházak se­gítségével bekapcsolódtak az új KRESZ oktatásába a motor- kerékpárosok és segédmotoros­kerékpárosok is. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy az új jogszabályok helyes el­sajátításához, a vizsgákra való felkészülésekre a jelenleg szer­vezett 14 és 6 órás tanfolya­mok nem elegendőek, elég nagy arányú azoknak a száma, akik nem tudnak megfelelni a vizsgakövetelményeknek. Né­hány vállalat már kötött a TIT- tel szerződést 30 órás tanfolya­mok megszervezésére. A me­mentesítését szolgálja és része az életszínvonal-politikának. Gombos Károly vagyon- és személybiztosítási osztályvezető az új vállalati biztosítási mó­dozatokról szólva elmondta, hoav az állami vaqyon biztosí­tására 1968. január 1-től szűk kockázati körben tűz és betö­rés elleni biztosításra volt le­hetőség. A vállalatokat azon­ban jóval többfajta olyan ká­rosodás érheti, amelyekre ki lehetne terjeszteni a biztosító kockázati körét. 1976. január 1-től ez megtörténik, így a jö­vőben a biztosítóssal fedezhe­tő kockázatot az Állami Biz­tosító fedezi és nem a népgaz­daság költségvetése. Széthú­zott tarifarendszer alkalmazá­sával biztosítják, hogy orszá­gos átlagban nem lesz díj­emelés. Kiszélesítik a tűzkárra! kap­csolatos kárrendezések körét, s fenntartják a robbanás, villám- csapás okozta károk eddigi biztosítási rendjét. Új módo­zatok: viharkár, árvízkár, bel­víz- és felhőszakadás okozta kár, a vízvezeték, technológiai csővezetékek töréséből szárma­zó kár, a felelősség körében okozott károk, a környezet- szennyezést okozó károk (kö­rülhatárolt körben és 1 millió forint összeghatárig), munka- vállalóknak okozott károk. Az új biztosítási módozatok sorá­ban szerepelnek a földmozgás okozta károk — ezen belül az 5-ösnél nagyobb erősségű földrengések és az üregbeom ■ lások. Ez utóbbival kapcsolat­ban elmondták: ez a biztosítá­si módozat a pécsi és egri pince- és üregrendszer miatt került az AB kockázati körébe. Az állami vállalatok ismeret­len pincék, üregek által okozott károkra köthetnek biztosítást. Ha ismert, egyébként jó álla­gúnak tudott pincék, üregek váratlan károkozásáról van szó, a károsodást kiváltó ok szerinti kárrendezés képzelhető el. Az új biztosítási módozatok­ról részletes tájékoztatást kap­nak a vállalatok. A totális ká­rokat nyilvántartott bruttóér­téken, a javítható károkat tel­jes javítási költség, a készle­tek teljes károsodását pedig beszerzési áron téríti a biztosí­tó. Az állami vagyon új biz­tosítás rendszerében 20 díjosz­tály lesz — 14 a termelő, 6 pedig a nem termelő tevékeny­ség körében. gyei KBT elnöksége megállapí­totta, hogy a tanfolyamokat vezető és a vizsgákat! lebonyo­lító mintegy 90 előadó és vizs­gabiztos elismerést érdemlő jó munkát végez, eredménye­sen hozzájárulnak ahhoz, hogy a lehető legjobban felkészít­sék a gépjárművezetőket az új közlekedési szabályok ismere­tére. Az elnökség segítséget kí­ván nyújtani minden vállalat­nak, intézménynek, ahol még eddig nem kezdődött meg az új KRESZ oktatása, hogy dol­gozóik részére a tanfolyamokat megszervezzék. Azon járműve­zetők részére, akik valamilyen okból tanfolyamon nem tudnak résztvenni, 1976. januárjától kezdve a megye városaiban, járási székhelyein nyilvános vizsgákat tartanak. A továbbiakban az elnökség megvitatta a megye tanulóifjú­sága körében folyó közlekedés- biztonsági felvilágosító és neve­lő tevékenység fejlesztéséről szóló írásos előterjesztést, majd elfogadta a megyei KBT 1976. évi munka- és költségvetési tervét. Végezetül dr. Orbán István, a megyei KBT elnöke tájékoz­tatta a jelenlévőket az 1975. évi megyei baleseti helyzetről és annak főbb tanulságairól, Ki tud többet Lengyel- országról ? Mohácson került sor a Ki tud többet Lengyelországról? című vetélkedő Baranya megyei dön­tőjének megrendezésére. A döntőre tegnap délután meg­érkezett Kornél Argasinski is, a lengyel utazási irodák ma­gyarországi képviseletének igazgatója. A vetélkedőn több, mint 40 fiatal vett részt 14 ba­ranyai gimnáziumból, szak- középiskolából, szakmunkás­képző intézetből és ifjúsági klubból. Az első díjat, — egyhetes lengyelországi út Krakkóba és Zakopánéba - a pécsi Szé­chenyi Gimnázium és Szak- középiskola nyerte, a második helyre a mohácsi Fiatal Uta­zók Klubja került, jutalmuk egyhetes belföldi üdülés jövő nyáron. A harmadik díjat a pécsi Komarov Gimnázium és Szakközépiskola csapata kap­ta, emellett tárgyjutalomban részesültek. Elítélték a gázolót Mint arról lapunkban korábban már beszámoltunk, Komló-Mecsek- jánosi község belterületén 1975. jú­nius 13-án, halálos kimenetelű köz­lekedési baleset történt. A bűncselekmény elkövetésekor még fiatalkorú Csonti Zoltán és barátja, Deák Gyula jócskán ittas állapotban éjjel egy óra körül haza­felé tartottak, amikor motorkerék­párjukkal elütötték az úttest szélén álló Orsós György 50 éves mecsek- jánosi lakost. Ezután a vádlottak az eszméletlen, súlyosan sérült embert durván bántalmazták, rúgdosták, hogy „talpra állítsák”. Majd az erősen megrongálódott motorkerék­páron elmenekültek. Orsós György három nap múlva belehalt sérülé­seibe. A Megyei Bíróság dr. Csatlós Lo- ránd tanácsa tegnap hirdetett íté­letet az ügyben. A bíróság Csonti Zoltánt, a motorkerékpár vezetőjét szeszesitaltól befolyásolt állapotban halálos közúti baleset gondatlan okozása, segítségnyújtás elmulasz­tása és különös kegyetlenséggel el­követett súlyos testi sértés miatt öt évi szabadságvesztésre ítélte, ame­lyet a fiatalkorúak börtönében kell letöltenie. Deák Gyulát, különös kegyetlen­séggel elkövetett súlyos testi sértés bűntettében és segítségnyújtás el­mulasztásának a vétségében mondta ki bűnösnek a bíróság, és másfél évi fiatakorúak börtönében eltöl­tendő szabadságvesztésre ítélte. Egy évtized teírriéée.41 Horváth Olivér festőművész kiállítása Sajtótájékoztató áz AB-nál Új módozatok az állami vagyon biztosítására A pincék és üregek okozta károk a kockázat körében

Next

/
Thumbnails
Contents