Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-11 / 339. szám

1975. december 11., csütörtök Dunántúlt napló 3 Napirenden a háztáji n após baromfi-ellátás Felszámolták a pécsi Xavér utcai keltető-állo­mást, a gépeket eladták, kiselejtezték. A megma­radt néhány gépben puly-i kát keltetnek még, de jö­vő márciusban ezeket is el­szállítják. A Xavér utcai épületből, amely közel két évtizeden át szolgálta a megye kistermelőinek na- posbaromfi-ellátását, 1977-1 ben végleg kiköltözik a ba­romfi-ipar. Hogy mi lesz a további sor. sa, arról még nem született döntés. Ennél sokkal fontosabb kérdés, hol fogják kikeltetni ez­után a háztáji qazdasógok és általában a baranyai kisállat­tartók naposcsibéit, kacsáit. Nem kevesebb, mint évi 1,5-2 millió naposjószágról van szó és arról a jogos igényről, hogy a kistermelők a jövőben is ga­rantáltan fajtatiszta,vérvizsgált, fertőzés-mentes anyaghoz jus­sanak. A háztáji baromfitartás jelentősége továbbra sem csökkent, ezért fontos, hogy va­laki felelős gazdája maradjon a területnek. Az elért színvonal is erre kötelez. Ma már egyre kevesebb udvarban látni keve­redett, korcs tyúkfajtákat. A központosított ellátás megszű­nésével, a zúg keltetőgépek el­szaporodásával a háztáji állo­mány színvonala kerülne ve­szélybe Ki lesz az új gazda? A kistermelők lényegében észre sem veszik, hogy meg­szűnt a pécsi keltető-állomás, számukra tulajdonképpen kö­zömbös, hogy a csibét Pécsett vagy másutt keltetik ki, a lé­nyeg, hogy hozzájussanak. Er­ről pedig továbbra is az ÁFÉSZ-ek gondoskodnak. A megrendeléseket a szokott mó­don az ÁFÉSZ-ekhez kell be­nyújtani s ennek alapján szer­zik be a fogyasztási szövetke­zetek a naposbaromfit partne­reiktől. A kistermelők részére forgalmazott naposbaromfi sze­zonális cikk, általában január­tól áprilisig igénylik a vevők, az év többi időszakában nem. A fogyasztási szövetkezetek sze­rint az 1976. évi téli—tavaszi szezonban mintegy 1,6 millió naposcsibét, mintegy 60—70 ezer naposkacsát és körülbelül 6 ezer naposlibát igényelnek a baranyai kistermelők. Ennek az igénynek a kielégí­téséről továbbra is a Baromfi- feldolgozó Közös Vállalat gon­doskodik. A déli városrészben most épülő és 1976 végén el­készülő új üzem beindulásával a közös vállalat egyedüli pro­filja a feldolgozás lesz. Ezért minden egyéb termelési profil­jukat — a keltetést is — lead­ják taggazdaságaiknak. Megszűnt a Pécsi Keltető Állomás Űj keltetőbázis Bogád- mindszenten, Bikaion, Sásdon és Mágocson Továbbra is az ÁFÉSZ-ek... A keltetői bázis áthelyezése megtörtént. A naposcsibe-kel­tetést, illetve a háztáji ellátást a közös vállalat egyik alapító tagja, a bogádmindszenti Új Tavasz Tsz vette át. A szövet­kezetben 1971-ben indult be a keltetés. Kezdetben 10 géppel évi 900 ezer naposcsibét kel­tettek ki. Azóta fokozatosan fej­lesztették ezt a tevékenységet, tavaly már 36, az idén 42 kel­tetőgéppel dolgoznak. Kapaci­tásuk évi 2,7 millió naposcsibe. Két fajtával dolgoznak, a ház­tájiban igen kedvelt sárga Hamphsirrel és a Hybro hús­hibriddel. A naposcsibét az ÁFÉSZ-szel kötik le a kívánt mennyiségben — a felesleget nagyüzemeknek adják el, illet­ve exportálják - de a kister­melőktől közvetlenül is elfo­gadnak megrendelést. Saját naposcsibe-szállító gépkocsi- parkjuk van. A szövetkezetben keltetett tenyésztojás minősé­gét a Megyei Állattenyésztési Felügyelőséq ellenőrzi. Kacsa és nyúl A naposkacsa-ellátást a kö­zös vállalat másik alapító tag­ja, q Bikali Állami Gazdaság végzi dombóvári keltető-állo­másáról. Ugyancsak ez a gaz- dasáq látja el a kistermelőket tenyésznyulakkal Ebben az év­ben az állami qazdaság az ÁFÉSZ-eken keresztül 20 000 Fehér Gyöngy tenyésznyulat he­lyezett ki, s ebből 12 000 a ba­ranyai kistermelőkhöz került. A gazdaság a jövő évben ha­sonló mennyiség kihelyezésére készült fel. A háztáji gazdasá­gok naposliba-ellátását a sásdi Búzakalósz Termelőszövetkezet végzi a saját törzsállományá­ból. Pulykakeltetést átmenetileg még a közös vállalat is végez Pécsett és Boldogasszonyfán. 1976-tól azonban ez a tevé­kenység is egy kézbe kerül: a mágocsi Béke tsz, mint a kö­zös vállalat alapító taaia veszi át. A jövő évtől évi több mint félmillió darab napospulykát keltet ki a szövetkezet, amiből bőségesen jut a háztáji igé­nyek kielégítésére is, A keltetői bázis tehát bizto­sítva van. A feladat megosztá­sa bizonyos szakosodás irányá­ba is mutat, ami kedvező jel. A közös vállalatot a Megyei Tanács mentesítette a háztáji naposbaromfi-ellátás alól, még­is nagyon fontos, hogy különö­sen az első időben koordinálja azt a tevékenységet, amit le­adott tag-üzemeinek. Vagyis: gazdája maradjon a terület­nek, hogy ne legyen törés az átállásban, s hogy a kis állat­tartók valóban ne érezzék meg a „gazdacserét".- Rné ­Tovább folytatják az M l-es autóút építését Tanácskozás a KPM vezetőivel Tatabányán Komárom megye vasúti és közúti hálózatának fejlesztésé­ről, valamint a Volán és a Pos­ta szolgáltatásairól rendeztek szerdán tanácskozást Tatabá­nyán, Kiss Dezső, közlekedés és postaügyi miniszterhelyettes, a KPM több más képviselője vitatta meg a megye vezetői­vel, köztük Mokri Pállal, a me­gyei pártbizottság első titkárá­val a legfontosabb tennivaló­kat. Többek között ismertették, hogy a negyedik ötéves tervben több mint 400 millió forintot költöttek állami beruházásból utak építésére, korszerűsítésére. Nemrégiben átadták - rendel­tetésének az M 1-es autóút Tatabánya-Komárom közötti szakaszát, s ezzel számottevően javult q megyében a közúti köz. lekedés. A tanácskozáson be­jelentették: olyan ütemben folytatják tovább a munkát, hogy 1977 tavaszára Győrig befejezzék az M 1-es autóút építését. A minisztérium vezetői tájékoztatták a megye vezetőit arról is, hogy a következő öt­éves terv első felében Budapest és Tatabánya-Újváros között megkezdik az új autópálya épí­tését Befejeződött a lakásépítés Fűszerboltok, kígyózó sorokkal Jártam azokban az utcák­ban. Még sejtem hol volt a kó- dárműhely, hol ittam a tiket- tes sört: az ivót egyszerűen csak Buricsnak tituláltuk. Fő­iskolások, kocsisok, mindenféle emberek jártak oda. A járda „hasított” vörös kövekből volt kirakva, a kapubejáró meg­szürkült az időtől. Az istálló­ban rávertünk a muraközi fa­rára, a házigazda, ostorral ker­getett bennünket a sötét ud­varon. Régi emlék, új látvány A napokban is megfordultam az egykori ivó helyén, ahol most tizenegy szintes panel­épület áll, tv-ablakaival rosz- szalóan hunyorog a valamikori Burics-féle pékségre. Az első világégés idején építették: ma a Pécsi Sütőipari Vállalat sza­nálásra ítélt üzeme. A Honvéd utca — Rókus utcai tömb utol­só épülete még dacol az idő­vel, ám napjai megszámláltat- tak. Az új kenyérgyár elkészül­te után lebontják a sütödét! Utcanevek, őz, Bajtárs, Zója, Kis Rókus, Thury György, Budai Nagy Antal. Valamennyi eltűnt régi házaival. A Budai Nagy Antal utca megmaradt, ponto­sabban a nyár folyamán át­adott új ötszintes sávhózak két végére kiszögelték a régi név­táblát: követendő példa lehet a további szanálások területén is. A BÉV az év végéig 316 la­Az épülő 6-os út Bajcsy-Zsilinszky és Szabadság út közötti szakaszán új kábelcsöveket fektetnek a posta dolgozói. Fotó: Maletics kás átadását tervezi, ezek kö­zül 256 — azaz három tízeme­letes épület — az Ifjúság útján, a Tanárképző Főiskolával szem­ben készül el. Közülük az első tv-ablakos, műszaki átadása már meg is történt: hamarosan fölkerül a 64 lakás ablakaira, erkélyajtóira a fényzáró füg­göny is. Medveczki Antal épí­tésvezető szerint december ti­zediké után jöhetnek az új honfoglalók. A második épület festése jó egy hét múlva el­készül, majd két hétre ró mind­két házban leragasztják a PVC-padlót. Az épületek környéke egy­előre vigasztalan képet nyújt. Földkupacok, árkok, szemét és beépítendő csőszakaszok. Kísé­rőm megjegyzi: „Tudod-e, mi­kor költözött el innen az utol­só lakó? — Ez év februárjá­ban. Mi hamarosan elvonulunk innen, bennünket követ a Ker­tészeti és Parképítő Vállalat... A Honvéd és az Ifjúság útja sarkán azonban tovább dol­gozunk. Hamarosan megkezd­jük a Baranya megyei Élelmi­szerkereskedelmi Vállalat Uni- váz elemekből készítendő há­romemeletes központjának az építését. Földszintién 340 négy­zetméter alapterületű kis ABC- áruházat, dohányboltot, illetve presszót alakítunk ki." Egyedi tervezésű óvoda A Veress Péter, illetve a Bu­dai Nagy Antal utcák közötti területen különleges tetőzetű épületegyüttes hívja fel ma­gára a figyelmet. Az egyedi ter­vezésű óvoda, mely három szekcióra tagolódik, százötven kisgyermeknek ad majd „ott­hont". Az építők szerint több munka fekszik benne, mint eqy tízemeletes panelházban. A né­gerbarna, úgynevezett mű­emlékpalával borított tetőzethez jól illik a halványdrapp vako­lat. Ám, hogy mennyire illesz­kedik a szigorú rend szerint sorakozó panelépületek közé, azon már lehet vitázni. Minden­esetre a tervezői törekvés egy­értelmű: a panelépületek zárt­ságát kívánták feloldani. A BÉV 111/2 -es építésvezetősége a közeljövőben folytatja a qyermekkomplexum építését: az óvoda mellett húzzák majd fel a hasonló szerkezetű, nyolcvan­fős bölcsődét is. A tér keleti részét az AGROBER három- emeletes irodaháza zárja majd le. A feszített vázszerkezetű épület alapozása megkezdő­dött . .. Innen mindössze néhány lé­pés az az árkádszerűen kikép­zett, fűrészfogszerűén összekö­tött üzletsor a pizsamaházak árnyékában, ahol már vala­mennyi bolthelyiség működik: megnyílt a gyógyszertár, a ru­házati bolt, van patyolat és virágüzlet, orvosi rendelő, köny­vesbolt és VILLGÉP-felvevőhely. Ennek folytatásaként a pékség helyén könyvtár, valamint fod­rászüzlet épül majd. A jót könnyű megszokni A Szigeti útig nyúló tömb­ben a tulajdonképpeni bontást építést alig hat éve kezdték meg. Azóta felépült több mint 1350 lakás, legalább ötezer ember él ezen a területen. Jagados Jánosék negyedik éve költöztek a Veres Péter utcai kétszobás lakásba. — Huszonkét évig laktunk a Rákóczi úton, de életveszélyes­sé vált az épületünk. Még most is sokszor eszembe jut a gesztenyefa, a diófa, mely az udvaron volt: sokszor kiültünk alájuk. Jó ez a központi fű­tés, mert ugye fát vágni, szenet hordani nem kell, de azért gondunk is van. Azelőtt négy bolt volt ezen a területen, ám azok eltűntek a roskatag épü­letekkel együtt. Mikor bevásá­rolni készülök, már ideges va­gyok: a férjem fekvőbeteg — bőrgyári nyugdíjas — sokszor jó órába kerül míg vissza­érek. A Steinmetz téri fűszer­bolt előtt a délutáni órákban hosszú sor kíavózik, a sör­gyárral szembeni bolt is állan­dóan zsúfolt, az Ifjúság úti teibolt pedig egyműszakos. Hát miért nincs nyitva az dél­után is? A Szigeti városrészben még kísért a múlt. A lakások fel­épültét nem követte a kommu­nális létesítmények üzembelép­te. Kár. Salamon Gyula Országos tejtermelési verseny indul Jelentkezési határidő 1976. január 31. A MEDOSZ XXIV. kongresz- szusón felszólalt Kiss István Kossuth-díjas tehenész, a Me­zőhegyes! Állami Gazdaság szocialista tehenészbrigádjának vezetője és tejtermelési ver­senyre hívta ki az ország tehe­nészeit, tehenészeti brigádjait A harminckét tagú brigád 400 tehenet lát el. Teheneik tejter­melési átlaga tavaly 3900 li­ter, ez év első tíz hónapjában átlag 4275 liter volt. Ezt a ho­zamnövelést a magyartarka és a holstein-friz keresztezésű ál­lománnyal régi — 100 évnél is öregebb istállókban — értékel. A mezőhegyesi szocialista brigád felhívására a MÉM 1976-ban országos tejtermelési versenyt indít. A verseny célja a tejtermelés gazdaságos foko­zása és a lakosság növekvő tej- és tejtermék igényének ki­elégítése. A versenyben részt vehetnek azok a nagyüzemek, állami gazdaságok és mezőgazdasági termelőszövetkezetek, amelyek legalább 100 tehenet tartanak és csatlakozási szándékukat 7976. január 31-ig bejelentik a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán. A benevezett nagyüzemek orszá­gos és megyei versenyében — a megyék külön is díjazzák a helyezetteket - háztáji, kisegí­tő és egyéni gazdaságok is részt vehetnek. Az országos verseny keretében a leqjobb tíz kistermelőt a minisztérium külön jutalmazza. A megyei verseny keretén belül a kister­melők részére külön versenyfel­tételek és díjösszegek is meg­szabhatok. A gazdasáqok az alábbi cí­mek elnyeréséért versenyezhet­nek: © Eqy feit tehénre jutó tej­termelés. Az országos első 100 000 forintos díjat nyer el, a második 80 000. a harmadik helyezett üzem 60 000 forint jutalmat kap. © Száz hektár mezőgazda- sági területre jutó órutejterme- lés. Ennek a címnek a győzte­se 80 000, a második helye­zett 60 000, a harmadik 40 000 forintos díjban részesül. © Az árutej-mennyiséget az előző évi bázishoz viszonyítva legjobban növelő gazdaság. A díj összege itt ugyancsak 80— 60—40 ezer forint. © S végül az 1—3 pontban meghirdetett versenyben leg­jobb helyezéseket elért nagy­üzem, megyei illetve országos termelési nagydíjat nyerhet. Azf orszáqos nagydíj összege 150 000 forint lesz. Egy gazda: sáq csak egy jogcímen díjaz­ható. A verseny 1976. január 1-én indul. A tejtermelés! versenyt egy-egy naptári év alapján ér­tékelik a következő év május 1-én. Ekkor kerül sor a megyei és országos díjak átadására. Kitüntetések Bensőséges ünnepségre jöt­tek össze szerdán az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézetben a mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozó kísér­leti felelősök, akik 20 éve vé­geznek olyan nagyüzemi fajta­kísérleteket, amelyek jelentős mértékben hozzájárultak, hogy csak a legjobb és a legalkal­masabb hazai és külföldi búza, kukorica és egyéb növények kerülhessenek köztermesztésbe. Ebből az alkalomból az inté­zet igazgatója dr. Kapás Sán­dor, az intézet Kiváló Dolgozó­ja címet adott át 16 kiváló szakembernek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents