Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-11 / 339. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 339. szám 1975. december 11., csütörtök Ara: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Nyílt légkörben Jolytatta munkáját a magyar szakszervezetek kongresszusa A külföldi delegációk vezetőinek üdvözlete Állásfoglalás a chilei, a portugál és a spanyol dolgozók harca mellett KS/D. NAPLÓ TELEFOTO Folytatja munkáját a magyar szakszervezetek XXIII. kongresz- szusa. Kép az elnökségről: az első sorban (balról a második) Losonczi Pál, balról a negyedik: dr. Maróthy László Szerda reggel fél 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanács­kozását a magyar szakszervezetek XXIII. kongre sszusa. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköz társaság Elnöki Tanácsának elnöke, dr. Maróthy László, a KISZ Központi Bizottságának első titk ára, Németh Károly, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Hozzászólások, vita a beszámoló felett A tanácskozást az elnöklő Pavlovszky Ferenc, a Nyomdász Szakszervezet elnöke nyitotta meg. Utalt arra, hogy az Athénben megtartott chilei szo­lidaritási konferencián magyar javaslatra elfogadott határozat alapján ma a haladó erők az egész világon chilei szolidari­tási akciónapot tartanak. Az elnök megadta a szót a chilei dolgozók egységes köz­pontja elnökének, Luis Figue- rca-nak, aki a chilei dolgozók nevében köszöntötte a kong­resszust, a magyar dolgozókat. Ezután így folytatta: — Chilére ma a fasizmus sö­tét árnyéka borul. — Ma, de­cember 10-én ünnepli az egész világ — az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt — az emberi jogok nemzetközi napját. Megköszönjük az athé­ni konferencián részt vett ma­gyar delegáció nemes gesztu­sát, javaslatát, amelynek nyo­mán ez a nap a chilei szoli­daritás napjává vált. Ezután Gál Lász-ló SZOT-tit- kár következett felszólalásra. Megállapította, hogy a szak- szervezeti tagság közvetlen vagy közvetett részvétele még nem vált általánossá a különböző szintű szakszervezeti állásfog­lalások kialakításában. Ezért a szakszervezeti élet demokratiz­musát a vezetés minden szint­jén növelni kell, s gazdagítani azokat a formákat, amelyek kifejezik és lehetővé teszik, hogy a tagság egészét vagy fontos szakmai rétegeit érintő ügyek eldöntése előtt a vezető testületek figyelembe vegyék az érintettek észrevételeit, javas­latait. Füzesy Gáborné, a Pannó­nia Szálloda- és Vendéglátó­ipari Vállalat szakszervezeti titkára a szakszervezeti segé­lyek elosztásával kapcsolatban kifejtette; a segélyek elapró- zásti nem oldja meg a való­ban rászorulók problémáit. Minden esetben gondosan kell mérlegelni, valóban a legrá­szorultabbak kapják-e az anya­gi juttatást, és számukra na­gyobb összegeket kell kiutalni. Klenovics Imre, a Szakszerve­zetek Somogy megyei Tanácsá­nak vezető titkára elmondta: javult a megyei szakszervezeti szervek irányító, ellenőrző és koordináló tevékenysége. (gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgo­zók Szakszervezetének főtitkára a lakásépítésben és a nagybe­ruházások megvalósításában el­ért eredményekről, gondokról beszélt. Hangsúlyozta: az V. ötéves tervben előirányzott 150— 160 ezer állami lakás felépíté­sében már nem a kivitelezői kapacitás, hanem a lakáskölt­ségek alakulása lesz a kulcs­kérdés. Az állami pénzeszközök adottak, többet nem lehet el­költeni, ha drágábban építe­nek, akkor csökkenteni kell a lakások számát. Ez az új hely­zet megköveteli, hogy a beru­házók, a tervezők és a kivi­telezők szigorúan tegyenek ele­get az előírásoknak és gondo­san hangolják össze munkáju­kat. Czerván Mártonná dr., a SZOT nőbizottságának elnöke kiemelte: az utóbbi öt eszten­dőben - a párt nőpolitikái ha­tározata nyomán — gyorsult a nők társadalmi felemelkedésé­nek folyamata. Ugyanakkor az állami, gazdasági szerveknek többet kell tenniök a nők kép­zéséért, mert még mindig na­gyon sok a magyarázkodás, az objektív okokra és egyéb ne­hézségekre hivatkozás. Pavel Stelán, a Román Szak- szervezetek Általános Szövet­ségének titkára beszámolt azokról a jelentős erőfeszíté­sekről is, amelyeket a Román Kommunista Párt vezetésével fejt ki a román nép a szocia­lizmus építésében, az ország sokoldalú fejlesztésében. Dusán Bogdanov, a Jugo­szláv Szakszervezetek Szövetsé­gének alelnöke utalt a két or­szág baráti kapcsolataira, amelyhez szakszervezeteink együttműködése is hozzájárul. Dajka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének fő­titkára m'egállapította: a ta­pasztalatok szerint az üzemi demokrácia fejlődése jelentő­sen meggyorsult azoknál a vállalatoknál, amelyek külön­böző okok miatt átmenetileg gazdaságilag nehezebb hely­zetbe kerültek. Belső László, a MÁV szolno­ki Járműjavító üzem Szakszer­vezeti Bizottságának tagja a szakmunkásképzésről szólva hangsúlyozta; jobban kell köt­ni a szakmunkástanulókat az üzemekhez, mint első számú nevelő intézményekhez, s nem­csak egyszerűen tanítani, ha­nem a munkáséletre felkészí­teni kell őket. Tréfás György, a debreceni • Csokonai Színház tagja a mű­vészetnek az egyénre és a tár­sadalomra gyakorolt hatásáról szólt. Dr. Voksán József, a Peda­gógusok Szakszervezetének fő­titkára kifejtette; a tartalmá­ban korszerűsített köznevelési rendszer egyre közvetlenebb feltétele a politikai, gazdasági és kulturális előrehaladásnak. Babos László, a Győr-Sopron megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat szocialista bri­gádvezetője a szocialista bri­gádmozgalom eredményeiről, gondjairól és feladatairól be­szélt. Dr. Martos Istvánná, a Szak- szervezetek Budapesti Tanácsá­nak vezető titkára a főváros ötödik ötéves tervével kapcso­latos területpolitikai tennivalók­kal, a szakszervezet és a ta- ' ne ,s kapcsolataival foglalko­zott. Papp Klára, a soproni Se­lyemszövőgyár szövőnője be­számolt arról, hogy a textil­iparban — miután egész sor központi intézkedésekre került sor — javult a nők helyzete. Jósé Sobiado Cid, a kubai dolgozók központja országos bizottságának tagja tolmácsol­ta a kubai dolgozók forró elv­társi üdvözletét. K. Zardihan, a mongol szak- szervezetek központi tanácsá­nak titkára megelégedéssel ál­lapította meg, hogy évről-év- re eredményesen fejlődik a mongol és a magyar szakszer­vezetek közötti együttműködés. Bemard Dizier, a francia de­mokratikus munkásszövetség or­szágos elnökségének tagja a CGT-vel közösen szervezett ak­cióiról, közös fellépésük céljá- jairól tájékoztatta a konresz- szust. Pantelis Varnavas, az össz- Ciprusi Munkásszövetség titká­(Folytatás a 2. oldalon) Egyesültek a tsz-szövetségek Megalakult a baranyai tsz-szövetség Dr. Nagy József és Szabó István felszólalása a küldött-közgyűlésen Újabb fontos állomásához érkezett tegnap a Baranya megyei termelőszövetkezeti mozgalom, Pécsett, a városi ta­nács nagytermében 9 órai kez­dettel aktíva ülésen vettek részt a mohácsi és a pécsi tsz szövetségek kommunista kül­döttei. A küldötteket Czégény József, a Baranya megyei Párt- bizottság titkára tájékoztatta a területi szövetségek egyesülé­sével kapcsolatos párthatáro­zatról. Ezt követően a két területi szövetség külön-külön küldött- gyűlést tartott. Ezeken megvi­tatták az előkészítő bizottság javaslatait. A két küldöttgyű­lésen a 137 küldöttből 121 je­lent meg s adta le szavazatát. Egy ellenszavazat és három tartózkodás mellett a küldöt­tek megszavazták az egyesü­lést. Ezzel pécsi székhellyel megalakult a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Baranya megyei Szövetsége, amely el­látja a tsz-ek érdekképvisele­tét. Délután a városi tanács nagytermében megtartotta első közös küldött közgyűlését az egyesült szövetség, hogy elfo­gadják a módosított alapszó­A chilei nép mellett, a fasizmus ellen tartottak tiltakozó gyűlést a MÉV Ércdú­sító Üzemben is. (Tudósítás a 2. oldalon) bályt és megválasszák a szö­vetség tisztségviselőit. Az el­nökségben helyet foglalt dr. Nagy József, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára, Szabó István, a KB tagja, a Termelőszövetke­zetek Országos Tanácsának el­nöke, dr. Földvári János, a Ba­ranya megyei Tanács általános elnökhelyettese. Részt vettek a társszövetkezetek szövetségei­nek — MÉSZÖV és KISZÖV — vezetői is. A küldöttközgyűlést Brun Jó­zsef, az előkészítő bizottság elnöke, a Baranya megyei Pártbizottság vb tagja, az új- petrei tsz elnöke nyitotta meg. Az előkészítő bizottság állás­pontját ismertetve rámutatott; nyolc évvel ezelőtt helyesen döntött a 119 baranyai terme­lőszövetkezet, amikor területi szövetségeiket létrehozták. A két területi szövetség csaknem minden tekintetben megfelelt azoknak az elvárásoknak, ami­ért létrehozták. A szövetkezetek száma az egyesülések folytán csaknem felére csökkent. A tagszövetkezetek — egyetértve a párt végrehajtó bizottság ez év augusztus 26-i állásfoglalá­sával és határozatával — úgy látják, hogy a két területi szö­vetség egyesülése politikailag indokolt, gazdaságilag meg­alapozott. Az új alapszabály értelmé­ben - amelyet a küldötteknek elfogadásra javasolt — az ed­digi 11—11 tagú elnökség he­lyett az egyesült szövetség el­nökségének 15 tagja lesz, az ügyintéző apparátus létszáma pedig nem haladja meg a két tsz-szövetség ben eddig alkal­mazott létszámot. A megnöve­kedett feladatot az elnökség az eddigi három helyett öt ál­landó társadalmi bizottsággal oldja majd meg. Kibővítik és általánossá teszik a revizori iroda szolgáltatásait. Dr. Földvári János, a Bara­nya megyei Tanács általános elnökhelyettese kért szót. Mél­tatta azt a nagy utat, amit Ba­ranya termelőszövetkezeti moz­galma 1960 óta megtett. Ma már közel kétezer közép- és felsőfokú végzettségű szakem­ber dolgozik a megye tsz-eiben, a tagság 20 százaléka szak­munkás és háromezer traktoros, (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents