Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-02 / 330. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 330. szám 1975. december 2., kedd Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Cselekvési program mindannyiunknak Kadar Janos fogadta IÁI erner Lám herzet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hétfőn fogadta a hazánkban tartózkodó Werner Lamberzet, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, valamint a kíséretében lévő Kurt Tiedkét és Rudolf Singert, a KB tagjait. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Győri Imre, a Központi Bizottság titkára és Grósz Károly, a KB osztályvezetője. Jelen volt Gerhard Reinert, az NDK budapesti nagykövete is. Világviszonylatban is újdonság Ukácfaíves tetőszerkezet a harkányi strandon Téliesítik a IV-es fürdőmedencét Felavatták a Mecseki Természettudományi Stúdiót Hatmilliós létesítmény Mennyezetre vetített égbolt P olitikánk töretlen folytatásának gazdasági feltételeit formálta ki, két tervidőszak legfontosabb jellemzőit, s az 1976. évi terv- és állami költségvetés fő irányait határozta meg a párt központi bizottsága november 26—27-i ülése. Azaz: gazdasági életünk fontos csomópontjait — az elért eredményeket, s a teendőket — világította meg a KB tíz esztendőre kiterjedően. Az ülésről kiadott közlemény — melyet a lapok, így lapunk is, szombati számukban hoztak nyilvánosságra — joggal állapítja meg, hogy a szocialista építőmunka eredményei a negyedik ötéves terv időszakában számottevően gyarapodtak. Ez megfelelő alapot teremt ahhoz, hogy a kedvezőtlen világgazdasági változások ellenére is, társadalmi céljainkkal összhangban, tervszerűen folytassuk népgazdaságunk fejlesztését. Mérleget készített és cselekvési programot adott a Központi Bizottság. A negyedik ötéves terv teljesítését értékelve leszögezte: „az elmúlt öt évben a gazdasági építés a párt politikai céljaival összhangban sikeresen előrehaladt; népünk erőfeszítései a szocializmus anyagi-műszaki bázisának szélesítésére eredményesek voltak. Fejlődött és erősödött a szocialista tervgazdálkodás, az előirányzatok többsége a korábbinál nagyobb tervszerűséggel valósul meg. A jövőért érzett felelősségtől vezettetve, az eddigi gazdaság- politikát folytatva, a Központi Bizottság úgy határozott, hogy a népgazdaság ötödik ötéves tervének fő előirányzatai igazodjanak a gazdasági élet bélés külföldi realitásaihoz, azaz viszonylag szerény, de biztos haladást tegyenek lehetővé. Szembe kell néznünk ugyanis azzal a ténnyel, hogy a külgazdasági feltételek számunkra kedvezőtlen irányzatai tartósnak bizonyulnak, sa nyersanyagok megvásárlása nehezebbé válik a szocialista országokból is. Ezért a negyedik ötéves tervben — s különösen a két legutóbbi esztendőben — felhalmozódott tapasztalatokat és tanulságokat következetesen érvényesíteni kell a jövendő tervidőszakban. Nemcsak arról van szó, hogy a növekedési ütem meghatározásában ez döntő tényező, hanem arról is, hogy éppen ezért feladataink kettősek. r*"*"* nnek alapfeltétele, ' hogy — amint az kitűnik a Központi Bi- zottsáa meghatározta fő előirányzatokból — célratörőbb, koncentráltabb, s ezzel differenciáltabb legyen a következő években a fejlesztési tevékenység. Ami nemcsak az új beruházások népgazdasági szükségletek szerinti szigorú rangsorolását követeli meg, hanem azt szintén, hogy a meglévő állóeszközöket hatékonyabban működtessék. Indokoltan húzza alá a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény, hogy minden területen a mainál nagyobb figyelmet kell szentelni a tartalékok feltárásának, -a szervezésnek, a vezetés tökéletesítésének. A nehezebb gazdasági feltételek közepette csakis ezen a módon tudjuk megteremteni a folyamatos és nagyobb zavaroktól mentes építőmunka bővülő alapjait, az új követelményeket tükröző kereteit. Korábban utaltunk arra, hogy az ötödik ötéves terv fő előirányzatai a stabilitást, a minden tekintetben biztosított előrelépést tartják szem előtt. Erre utal a többi között, hogy a nemzeti jövedelem tervezett 30—32 százalékos növekedése mellett a fogyasztás és a felhalmozás együttesen ennél kisebb mértékben, 23—25 százalékkal emelkedhet. Rendkívül fontos teendő, hogy a termelés bővítése lényegében a termelékenység javulására alapozódjék. Az ipar termelés 33— 35, a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékos növekedése mindenütt és mindenkire nagy, nehéz, felelősségteljes feladatokat ró. Az ötödik ötéves terv, valamint az 1976. évi népgazdasági terv és állami költségvetés fő előirányzatai, melyeket elfogadott a Központi Bizottság, azt mutatják: tervszerű, arányos fejlődésre törekszünk a következő esztendőkben, még azon az áron is, hogy a legfőbb területeken a haladás léptéke nem haladja meg a negyedik ötéves tervben elértet. Lehet, akadnak, akik efölött értetlenkednek. Mert nemcsak arról feledkeznek meg, hogy a világ sok fejlett országa súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, s korábban ismeretlen mértékű inflációval kényszerül szembenézni, hanem arról is, hogy egyenletes ütemű és időarányos gazdasági fejlődés nem képzelhető el irreális célok kitűzésével. Azaz reális célokat határozhat csak meg az ötéves és a jövő évi népgazdasági terv — akár a nemzeti jövedelem termelésében, akár az évi reáljövedelmek, reálbérek, alakulásában, a lakásépítés 420—440 ezres darabszámában, az évenkénti nyugdíjkiegészítések felemelésében, a bölcsődei, óvodai dolgozók bérnövelésében —, s bár ezek a célok hatékonyabb munkával túlhaladhatok, a hangsúly mégis elérésükre jut. Nagy hiba lenne ugyanis mellőzni azt az alaptételt — melyet a Központi Bizottság ülése kiemelt —, hogy a népgazdaság növekedésének üteme, s vele az élet- színvonal emelése a jövőben elsősorban és meghatározó mértékben a munka társadalmi hatékonyságától, a termelékenység javulásától, a gazdaságos termékszerkezet kialakításának meggyorsításától, a termékek világpiaci versenyképességétől függ. Erőfeszítéseink ebben az irányban nagy támaszt találnak a KGST-országok együttműködésében, a bővülő kölcsönös kapcsolatokban. Mégis, céljaink elérése, a folyamatos haladás biztosítása — s nem pusztán gazdasági, hanem vele szoros összefüggésben társadalmi értelemben is — döntő módon saját igyekezetünk, célratörő cselekvésünk következménye lehet csak. A Közpon'i Bizottság ülése joggal mutatóit rá azokra a hatalmas forrásokra, amelyeket a dolgozó tömegek alkotó aktivitása, a fejlett szocialista társadalom építése céljaival, gondjaival való azonosulása hoz létre, s amelyeket értő módon kell az ötödik ötéves terv, s elsőként a jövő évi népgazdasági program megvalósítása érdekében, valamennyiünk javára felhasználni. S ezért bátran leírhatjuk: a haladás záloga mindannyiunk közös erőfeszítése, a szorgos, a gondoktól vissza nem riadó hétköznapi munka. Bámulatos gyorsasággal dolgoztak: amikor jelentették, hogy a beton megkötött, s terhelhető, egyetlen nap alatt beemelték valamennyi faívet a helyére. Az építmény már áll, faívek szelik át a harkányi strandfürdő új épülete melletti, IV. számú medencét. A faszerkezet története egy esztendőre nyúlik vissza, amikor az 1. számú medence födémét kellett cserélni, mert a vas erősen korrodálódott. Anyag után kutatva győzték meg a vállalat igazgatóját, hogy az akácfa lesz a legjobb. Az egyéves gerendákon semmi sem látszik, igaz, a fa nem rozsdásodik ... Az új medencét viszont már teljes egészében fafödémmel fedik. Wittmann Gyula erdő- és Pluzsik András faipari mérnök, a szerkezet tervezői a következőket mondották : — Magyarországon még nem építettek harmincnégy méteres fesztávolságú faszerkezetet. E rétegelt, ragasztott gerendák akácfából készültek, ez világviszonylatban újdonságnak számít. A kivitelezést a MEZIPSZOLG lakatosipari részlege vállalta. Vaczi József a „karmester", a munkálatokat irányító technikus.- A magunk részéről megtettünk eddig is, s ezután is mindent, hogy a medencét átadhassák a közönségnek. Hu- szonkilencedikén beemeltük az összes ívet, nekünk már kevés munkánk van. Mindenesetre elsejétől megduplázzuk a létszámot, s ha minden jól megy, január végére fürödhetnek a medencében. Lehet, hogy már előbb, de felelőtlenül nem aka-' rok ígérni semmit. Zsifkó Ferenc, a Baranya megyei Fürdő Vállalat igazgatója kedvező tapasztalatokról számolt be a faszerkezettel kapcsolatban: — Úgy tűnik, hogy bevált. Lehet, hogy a vízgőz még használ is az akácfának. Bennünket egyetlen szempont vezérel: minél hamarabb megnyitni a szépen téliesített, befedett medencét. Mert szép lesz. A medencének kétharmad része kap tetőt, oldalt alumínium keretben üvegfal borítást kap, tetejét pedig üvegszerű műanyag trapézlemezek borítják. Szellőzése korszerű, állandó levegőáramlást biztosít. A medence szintjétől ötven centi méternyire zárja le a fedett részt egy akácgerenda, alatta ki lehet bújni a szabadba. A költségekről csak annyit, hogy mintegy kilencmillió forintba került ez a tető, s ami érdekes, hogy nem is a faszerkezet,, hanem a krómacél-papu- csok, csavarok és összeeresz- tések drágították meg. Felavatták a Mecseki Természettudományi Stúdiót november 30-án Pécsett, a Szőlő utca 65-ben. Az új közművelődési intézmény első üteme valósult meq mintegy hat millió forint értékben a Mecseki Szénbányák építési üzeme kivitelezésében a TIT Országos Központja, a Pécs városi Tanács, a KISZ Baranya megyei Bizottsága, az Úttörő Szövetség Baranya megyei Elnöksége, a TIT Baranya megyei Szervezete anyagi összefogásával. A Me- csek-oldalban lévő modern vonalú, hatszintes létesítményt Kovács Antal építészmérnök tervezte. A mélyföldszinten a 81 négyzetméteres, ötven személyt befogadó klub és előadóterem található: színes és ipari televízióval szerelik fel hampro- san. Itt állítják fel a fizikai, kémiai és biológiai kísérletek bemutatására a 3x1 méteres kísérleti természettudományi asztalt. Ugyanezen a szinten a fotólaboratóriumban a csillagá^- szati fényképek készülnek. A földszinten kapott helyet a planetárium egy hatméter átmérőjű, félgömb-alakú teremben. A két és fél méter magas, kétmázsás kisplanetárium a Jénai Zeiss Művek terméke, értéke másfél millió forint. A szabad szemmel látható éjszakai égboltot vetíti ki mozgó képekben a mennyezetre magyarázat és zene kíséretében. Egy műsorban ötvenen qyönyöiködhetnek a legalább kétezer csillagban harminc—negyven perc alatt. Az alkony, a hajnal, és a későéj csillagai tűnnek fel az északi sark éjféli napjával, féléves éjszakájával együtt. A diavetítő álló, színes képekben kivetíti az érdekesebb jelenségeket. A vasárnapi megnyitón részt vettek Bocz József, az MSZMP Baranya megyei és Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára, dr. Földvári János és Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács elnök- helyettese, Papp Imre és dr. Németh Lajos, a Pécs városi Tanács elnökhelyettese, Piti Zoltán, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára, Komlódi lózsefné, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára, Gergely László, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának titkára, Vér László megyei úttörőelnök. Az avató ünnepséget dr. Llssák Kálmán, akadémikus, a TIT megyei elnöke nyitotta meg, a stúdiót dr. Vonsik Gyula, kandidátus, a TIT főtitkára és Wieder Béla, a Pécs városi Tanács elnöke avatta fel. A jó és pontos kivitelezési munkáért Szabó János építésvezető a Városi Tanács „Közművelődési Emlék- plakett”-ját kapta meg. Knézits Sándor művezetőt, Radocsai János, Csizmadia Gyula brigádvezetőt a TIT Baranya megyei Szervezete egyhetes harkányi beutalóval jutalmazta. A már felavatott létesítményben december 8-tól 12-ig öt foglalkozással csillagászati előadássorozat indul. A stúdió decemberben csak szombaton, vasárnap, valamint a karácsonyi ünnepek alatt fogad látogatókat 16 órától. Januártól már teljes programmal működik. Iskolai és munkakollektívák csoportjai előzetes bejelentéssel délelőtt is megtekinthetik a stúdiót. Csuti J. Vasárnap a Mecsek-oldalon felavatott Természettudományi Stúdió planetáriuma. Pfan&tárium a Mecseken Akácfából készültek a tetőszerkezet elemei a harkányi strand IV. számú medencéje fölött Fotó: Kóródi Gábor
