Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-09 / 337. szám

e Dunántúlt Tlgplö 1975. december 9., kedd KozonsegszQigalat Garázsok kiutalása és használata # Építés és kiutalás # Jogos és Jogtalan használat 9 A megtérítés módja Új jelzőtáblák (II.) A DN KRESZ-ISKOLÁJA 1. ábra i. ábra 3. ábra Képernyő ^||j|l§|J Pedagógusok fóruma A Pedagógusok fóruma nem tartozik a legérdekfeszítőbb műsorok közé. Feltehetőleg nem is számít szakmán kívül- eső nézőtáborra. Legalábbis az elkészült műsorokból ez tűnik ki. Pedig ha van valami, ami­ben kellene a nagy kö­zös beszélgetés, amiben szükség lenne végre egy közös nyelv kialakítására, hát éppen a pedagógia lenne az. Értetlenségek, bosszúságok, viták szinte kimeríthetetlen for­rása ez a terület. Mégis, a tévének ez a mű­sora jócskán belül rekedt saját bűvös körén, az igyekezet, hogy közüggyé tegyék az ott tárgyalt kérdéseket, nem járt sikerrel. Holott például a vasárnapi adás első témája, a készülő új tantervek és az új tankönyvek írására kiírt pályázat előbb- utóbb igazán sokakat érint, ér­dekel. A beszélgetés ebben a tárgykörben lehangoló példája maradt annak a gyakorlatnak, miszerint „megbeszélgetjük egymás között a dolgokat”, kí­sérleteket sem téve, hogy eb­ből valami világos össrkép de­rüljön ki. Gondolom, a nézők — akár véletlenül, akár előre megfontolt szándékkal figyelték az adást — nem tudták eldön­teni, mért, milyen okból és cél­lal készülnek az új tantervek és könyvek, valamint miben fognak eltérni a jelenlegiektől. S gondolom, kevesen értették, mire való a tankönyvírási pá­lyázat, amelyen többszáz gya­korló pedagógus készíti majd el saját változatát (mint hal­lottuk, alkotói szabadság nél­kül, vagyis a tanítási idő és energia rovására), s mégkevés- bé tudták meg, hogyan, mi mó­don- lesz ezekből egyetlen, immár minden kritikát kiálló tankönyv. Általános elveket hallottunk, nem is egyet, olyan igazságokat például, mint „a megőrizve megváltoztatás el­ve", amit még olyasvalaki is meg tudna fogalmazni, aki éle­tében a szót sem hallotta: pe­dagógia. Ám az új csepeli tanárképző főiskola létrehozását indokló, magyarázó vélemények ennél súlyosabb kérdőjeleket kelthet­tek a nézőkben. Olyan nehéz gondokra derült fény, hogy pél­dául Csepelen sok a képesítés nélküli nevelő, ami első hallás­ra indokolná is egy intézmény szükségességét. Nem tudtunk azonban mit kezdeni azzal az érvvel, hogy az új főiskolának nemcsak mennyiségileg kell a szükségleteket fedeznie, hanem azt várják tőle, hogy „kielégít­se a sajátos budapesti igénye­ket is”. Vagyis a főváros szá­mára „sajátos” pedagógusokat kell oktatni, kiképezni. Vajon miért? Miért nem felelhet meg a sajátos budapesti igények­nek a Pécsett vagy Egerben végzett pedagógus? Hallhattunk egy gyakorlatias érvet is: a vidékről jövőknek lakást kell adni. De ha a cse­peli lányok, fiúk Egerben vé­geznek, vajon nem tudnak-e ugyanott lakni a főiskola után, mintha Csepelen tanultak vol­na? Számos hasonló érvelés után tanulságos kis felmérés következett: a hallgatóknak leg­alább az ötven százaléka nem is tanárnak készül, vagy nem általános iskolainak. De akadt itt egy főiskola a fővárosban, hát elment Ide. Hogyan fogja tehát a főiskola megoldani a ta- nórgondokat? Azokat, amelye­kért létrehozták? Lehet, hogy másként áll a kérdés, én azonban csak a té­véműsort láttam, abbói tudok következtetést leszűrni. Az pe­dig nem más, mint hogy sok a hűhó, egyelőre nem látni, miért. Pécs város területén az ál­lami telken és az állami tu­lajdonban lévő épületben épü­lő és megépült garázsok ki­utalására irányuló kérelmet,— mely 200 forint illetékköteles, — formanyomtatványon a Pécs m. város Tanácsa VB. II. kér. Hivatal Igazgatási Osztályán az elhelyező hatósághoz kell benyújtani. Kérelem benyújtá­sára — az 1/1973. számú Ta­nács rendelet — alapján csak az a magánszemély jogosult, aki forgalmi engedéllyel, vagy a MERKUR vállalat visszaiga­zolásával az igényjogosultsá­gát igazolta. Garázs kiutalá­sára azonban a MERKUR visz- szaigazolás nem elegendő, ah­hoz az igénylőnek már gépjár­művel kell rendelkeznie. A gép­jármű fogalmába a motorke­rékpár is beletartozik, így a forgalmi engedéllyel rendelke­ző motorkerékpár tulajdonosá­nak is biztosítható garázshelyi­ség. A beérkezett kérelmekről az elhelyező hatóság nyilván­tartást vezet és az alábbi el­osztási elv figyelembevételé­vel választja ki a leendő bér­lőket. A közületi szervek igé­nyének kielégítése után első­sorban a garázsépítéssel, il­letve a megüresedett garázs- zsal érintett ingatlanon álló épület bérlőinek a garázsigé­nyét kell megoldani. Ezen túl­menően előnyben kell része­síteni azt a gépjárműtulajdo­nost, akinek arra hivatása gya­korlása érdekében szüksége van, továbbá azt, aki a gép­járműadó fizetése alól men­tességet kapott, mert testi fo­gyatékossága vagy egyéb be­tegsége miatt helyzetváltozta­tásához a gépjármű üzemben- tartása indokolt és szükséges. Az eljárás módja A garázsok építési eljárása az illetékes műszaki osztály el­vi építési engedélyének kiadá­sával indul meg, de a bérlőt az elhelyező hatóság az — elosztási elvnek megfelelően — előzetesen kiutaló határo­zattal jelöli ki. Ennek alapján kell beszerezni a kezelői hoz­zájárulást és a végleges épí­tési engedélyt, melyet köve­tően megkezdhető a garázs építése. Az építés befejezése­kor a műszaki osztálytól hasz­nálatbavételi engedélyt kell kérni és a fenti tényt az elhe­lyező hatósághoz 8 napon be­lül be kell jelenteni. Áz épít­tető részére az igazolt építési költség 75 százaléka — ameny- nyiben az ingatlan kezelőjétől kéri — bérbeszámítás útján megtérül. Ki használhatja? Garázshelyiséget csak az a magánszemély használhat, aki­nek azt az elhelyező hatóság jogerős határozatával kiutalta. Ha a bérlő a garázsát enge­dély nélkül más személy ré­szére használatra átengedi, a helyiség tőle használatbavételi díj visszafizetésének kizárásá­val, — tehát kártalanítás nél­kül, — igénybevehető és a ha­tóság a garázst új igénylőnek kiutalja. Ebben az esetben a bérlő és a jogosulatlan hasz­náló szabálysértést követ el, mely miatt 3000 forintig terjed­hető pénzbírsággal sújtható. Igénybevehető az a helyiség is, amelyet rendeltetésellene­sen nem garázs céljára — ha­nem például raktár, műhely stb. — használnak, továbbá az is, melynek bérlője gépjármű­vét eladja, forgalmi engedélyét az arra illetékes hatóság be­vonja, vagy igényjogosultsága bármilyen címen megszűnik, s ezt a körülményt az elhelyező hatóságnak 8 napon belül nem jelenti be. Ha a gépjárműtu­lajdonos bejelentési kötelezett­ségének eleget tett, kérelmére az új gépjárművének megvá­sárlásáig, de legfeljebb 1 évi időtartamra, a hatóság halasz­tást ad. Ebben az esetben en­gedéllyel a garázs ideiglenes jellegű használatra átengedhe­tő, de csak az erről szóló jog­szabályban meghatározott bér­leti díjért. Ha feleslegessé válik Az a magánszemély, aki a garázst a jövőben nem kíván­ja használni, köteles azt az el­helyező hatóság rendelkezésé­re bocsájtani. Ilyen esetben le­mondó nyilatkozatot kell tenni, melybem közölni kell a garázs felszereltségét( víz, villany, sze­relőakna) és csatolni kell a garázs kiutaló határozatát. Amennyiben az elhelyező ható­ság a felajánlott garázst elfo­gadja, a pénzügyi osztály út­ján rendelkezik a használat­bavételi díj visszatéríttetéséről is. A használatbavételi díj össze­ge lakóépület alatti garázsnál 23 000 forint, mely szerelőak­na esetében 2000 forinttal nö­vekszik. Sorgarázsban lévő he­lyiség használatbavételi díja 19 000 forint, mely összeg a felszereltségtől függően 2000— 2000 forinttal emelkedik. Ha magánszemély saját költségén garázst épít, használatba­vételi díjat nem kell fi­zetnie. Megüresedett ga­rázs esetében — a nyilvántar­tásból az elosztási elvnek meg­felelően kijelölt igénylőnek — a garázs után előirt haszná­latbavételi díjat viszont egy- összegben, a kiutaláskor a ta­nács számlájára be kell fizet­nie. A csere lehetősége Fentiekből kitűnik, hogy ma­gánszemélyek egymásnak a rendelet hatálya alá eső ga- rászt nem adhatnak át és az átadó az új bérlőtől a garázs után pénzbeli térítést nem kö­vetelhet. A kiutaló határozat jogerőre emelkedésétől számí­tott 15 napon belül kell a ga- rászt elfoglalni, de az elfog­lalás előtt az ingatlan kezelő­jével bérleti szerződést kell köt­ni. A bérleti díjat a garázsok alapterülete után kell fizetni. Jogszerűen használó magán- személyek megállapodással ga­rázsukat egymás között az el­helyező hatóság engedélyével elcserélhetik. A csere jóváha­gyása megtagadható, ha a he­lyiségek valamelyikére közületi elhelyezés céljára szükség van, vagy a csere következtében va­lamelyik fél indokolatlanul rosszabb körülmények közé ke­rül. Cserekérelmet megállapo­dás nélkül is be lehet nyújta­ni, melyet a hatóság nyilván­tartásba vesz és a kérelmek egyeztetésével a cserét előse­gíti. Dr. Kovács Endre Pécs m. város Tanácsa VB. II. kér. Hivatal Igazgatási Osztály főelőadója Az országgyűlés kulturális bizott­ságának ülése Hétfőn délelőtt a Parlament­ben ülést tartott az országgyű­lés kulturális bizottsága. A kép­viselők dr. Ortutay Gyula el­nöklésével megvitatták a nép­gazdaság V. ötéves tervéről szóló «törvényjavaslat tervezetét, valamint a Kulturális Miniszté­rium, az Oktatási Minisztérium, a Magyar Tudományos Akadé­mia, a Magyar Rádió, a Tele­vízió és az MTSH 1976. évi költségvetését. Az elmúlt évekhez hasonlóan a következő tanévben is jelen­tősen javul az általános iskolai tanulók napközi otthoni ellátá­sa. A tanácsok csaknem 700 új napközis csoport szervezésével kívánják emelni az ellátás szín­vonalát, elsősorban az ipari jellegű városokban, illetve a nagyvárosok ipari körzeteiben. A gyermekvédelem és gyógy­pedagógia területén befejező­dik és átadásra kerül a tisza- dobi gyermekotthon 100 sze­mélyes úp épülete, várhatóan befejeződik a balatonberényi gyermekotthon kialakítása 120 hellyel, továbbá néhány gyer­mekvédelmi és gyógypedagó­giai intézet bővítése, korszerű­sítése. Egy adat a Kulturális Minisz­térium jövő évi programjából: folytatódik a Budavári Palota és a Pesti Vigadó helyreállítá­sa. 1. ábra: „Rakpart vagy meredek part.” Az út vízpart vagy szakadék mellett vezet. 2. ábra: „Bukkanó.” 4. ábra: „Kőomlás.” 5. ábra: „Oldalszél.” Az úton gyakori az erős oldalszél. Ajánlatos a jármű sebességét csökkenteni. 7. ábra: „Egyéb veszély.” A ve­szély fajtáját a tábla alatt kiegé­szítő táblával jelzik. 8. ábra: „Zsákutca.” 9. ábra: „Várakozóhely.” a) ki­egészítő tábla azt jelenti, hogy vá­rakozást ellenőrző pra (parkometer) van. Hétköznap 8—18-ig, szomba­ton 8—14 óráig csak úgy szabad várakozni, ha a vezető az órában meghatározott Ft-ot bedobta. Ilyen helyen két motorkerékpár (2 kerekű) várakozhat. A parkolási idő letel­tével a parkolóhelyet el kell hagyni. 10. ábra: „Előzni tilos.” Általá­nos előzési tilalmat jelent. Gépjár­művel megelőzhető a tábla után a kétkerekű motorkerékpár, a segéd­motorkerékpár, a kerékpár, az ál­lati erővei vont jármű és a kézi­kocsi. A tábla az úttest közepén haladó villamosra nem vonatkozik. Ha a villamos az úttest szélén ha­lad, akkor a tábla hatálya a villa­mosra is vonatkozik. Sem a villa­most, sem pedig a villamos nem előzhet. 13. ábra: Ha a jelzőtáblán több jelkép van feltüntetve, akkor a jel­képekkel jelzett valamennyi jármű­vel tilos behajtani. A táblánál te­hát: a személygépkocsi jelképe alapján „Gépjárművel, mezőgazda- sági vontatóval és lassú járművel”, a motorkerékpár jelképe alapján „valamennyi motorkerékpárral (2 ke­rekű, 3 kerekű, motoros triciklivel) behajtani tilos”. 14. ábra: „Mozgó járművekre vo­natkozó tilalmak vége.” A tábla jelentése bővült. Feloldja a meg­3. ábra: „Kavicsfelverődés.” Az úttest laza szerkezete miatt a jár­művek kerekei kavicsfelverődést idéz­hetnek elő. Ajánlatos a tábla utón nagyobb követési távolságot tartani. 6. ábra: „Villamos.” Az utat vil­lamospálya keresztezi és egyben azt jelzi a vezető számára, hogy a vil­lamos elsőbbséget élvez. b) kiegészítő tábla a parkolás idő­tartamát jelzi. A parkolás megkez­dését a járművezető a szélvédő üveg mögött parkoló tárcsával kö­teles jelezni. A parkoló tárcsán a mutatót az odaérkezést követő fél vagy egész óra jelzéshez kell állí­tani, és a megengedett maximális várakozási idő előtt el kell távozni. Pl.: ha 11.40 órakor érkezett a ve­zető, akkor az órát 12 órára kell állítani. Új jelentésük van a következő tábláknak: 11. ábra: „Gépjárművel, mezőgaz­dasági vontatóval és lassú jármű­vel behajtani tilos.” Kivétel a két­kerekű motorkerékpár. 12. ábra: „Tehergépkocsival be­hajtani tilos.” Tehergépkocsival, vontatóval, mezőgazdasági vontató­val és lassú járművel behajtani ti­los. Kivétel a 2,5 tonna megenge­dett legnagyobb összsúlyú zárt ko­csiszekrényű tehergépkocsi. fordulni tilos, a sebességkorlátozás, a legkisebb követési távolság, az előzni tilos, és a tehergépkocsival előzni tilos táblák hatályát. Nem oldja fel a kötelező legkisebb se­besség tábla hatályát. Amelyik úton több tilalmat rendelnek el, ott ez­zel a táblával a több tilalom fel­oldása lehetséges. 15. ábra: „Egyenetlen úttest.” Azt jelzi, hogy az úttest lényegesen rosszabb állapotban van a megelő­ző útszakaszhoz képest. Litványi Tibor (M % ERŰ KÉR A SZALAI ANDRAS ÚTI KÉSZRUHA BOLT pta karácsonyi áruajánlata — FÉRFI OSAKA KABÁTOK 1340— Ft-től — FÉRFI ÖLTÖNYÖK 730,— Fl-tól — FÉRFI JUGOSZLÁV JERSEY PANTALLÓ 520,— Ft-tól — FÉRFI KABÁTOK 1110,— Ft-tól — NŐI LENGYEL MŰSZŐRME BUNDA 1280,— Ft — NŐI TEDDY BUNDA 1920,— Ft — NŐI PANTALLÓ 400,— Ft-tól — NŐI ALJ 250,— Ft-tól — BAKFIS BARANYBUNDA 4650,— Ft Rendkívül nagy áruválaszték! 4. ábra 5. ábra 6. ábra 7. ábra 8. ábra 9. ábra 10. ábra 11. ábra 12. ábra Hallama Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents