Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-09 / 337. szám
1975. december 9., kedd Dunántúlt Tlaplö 3 Megnyitották a TIT Téli Egyetemét Hallgatók négy országból Javítják a munkáslakta települések ellátását Bulgáriából, Lengyelországból, az NDK-ból, Jugoszláviából és természetesen hazánkból érkezett az a száz résztvevő, akik előtt vasárnap délelőtt Harkányban megnyílt a TIT Baranya megyei Elnöksége által szervezett VII. Téli Egyetem. A megyei elnökség nevében Právitz Lajos titkár üdvözölte a vendégeket, majd Márk Bertalan nyugalmazott tanszékvezető főiskolai tanár, a TIT megyei ügyvezető elnöke mondott megnyitó beszédet. Ebben többek között arról szólott, hogy az egyetem immár hagyománnyá vált Baranyában, amit nemcsak az bizonyít, hogy hetedik alkalommal kerül sor megrendezésére, hanem az is, hogy többen évről évre visszatérő hallgatói a rendezvénynek. Hagyomány ez olyan értelemben is, hogy folytatója annak a kulturális örökségnek, amivel Pécs és Baranya rendelkezik. A megnyitó után került sor az első előadásra, amelyet Gyenes Imre elvtárs, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa tartott, Magyarország 30 éve a szocializmus útján címmel. A nagy érdeklődéssel kísért, színvonalas előadás részletesen foglalkozott, nemcsak hazánk, hanem megyénk elmúlt 30 évének fejlődésével is, külön kitérve a környezetünkben különösen aktuális nemzetiségi politika eredményeire. A Téli Egyetem hallgatóinak kéthetes programja igen gazdagnak ígérkezik. Pihenve, gyógyulva bővíthetik ismereteiket, előadásokat hallgatva többek között a szocialista haza- fisáq, a drávamenti felszabadító harcok, a nők helyzete, a fejlett szocializmus feladatai témakörökből. Színes diavetítés lesz Pécsről és a Mecsek legszebb tájairól, de ezeket a helyeket személyesen is megismerhetik, mert szépnek ígérkező kirándulások is várják a résztvevőket: Siklós, Villány, Abaliget, Orfű, Drávaszabolcs, Máriagyűd, Pécs az úticél. Ambrus György „A fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója a képzőművészetben” címmel a Lengyel Néphadsereg képzőművészeti kiállítása nyílt meg tegnap délután 4 órakor a FÉK Galériájában és előadótermében. A Dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi államtitkár felszólalása a tanácskozáson T egnap a pécsi járási hivatal barokk-ter- méber ülésezett Baranya megye Tanácsa. Horváth Lajos megyei tanácselnök terjesztette a tanácsülés elé a végrehajtó bizottság és a tisztségviselők munkájáról szóló beszámolóját, melynek vitájában felszólaltak: dr. Ambrus László- né, dr. Bertha Pál, dr. Dió- fási Lajos, dr. Erhardt Imre, dr. Jerszi István, dr. Máté Győző, Takács János- né és dr. Vida Sándor megyei tanácstagok. A vita után a tanácsülés a beszámolót elfogadta és utasította a végrehajtó bizottságot az 1980-ig szóló új ciklusprogram kidolgozására. Ezután lakabos Zoltánná osztályvezető terjesztett beszámolót a tanácsülés elé a kereskedelmi osztály munkájáról. Elmondta, hogy az elmúlt öt esztendőben a megyében 3 milliárd forinttal — 53 százalékkal — nőtt a kereskedelmi forgalom, s ötezer forinttal az egy főre jutó forgalom. Ez valóságos életszínvonal-növekedést takar! Időben és területileg mégis voltak problémák. A hús- és húskészítmények kivételével javult az élelmiszerellátás, panaszok vannak viszont időnként a kenyér minőségére és kiszállítására. A napirendi pont vitájában többen felszólaltak. Csanády Béla, a gazdaságpolitikai bizottság javaslatait ismertette: fordítsanak naqyobb figyelmet arra, hogy a kereskedelmi létesítmények a lakásokkal egy- időben valósuljanak meg; a sok kisüzlet helyett a nagy alapterületű, áruház-jelleqű üzleteket létesítsenek; a közétkeztetés jelenlegi válságának megoldására helvezzék előtérbe az önkiszolgáló rendszerű éttermek létesítését. Czéqény József, a Baranya megyei Párt- bizottság titkára rámutatott: az a tény, hogy a megye kereskedelmi hálózata az elmúlt 5 évben 70 ezer négyzetméterrel növekedett, s főleg nagy átbocsátóképességű egységekkel gazdagodott, ami önmagában is elismerésre méltó. Ennek ellenére aránytalanságok vannak, s a feszültség főleg Pémegnyitó beszédet Bernics Ferenc, a Megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője mondotta. A kiállítás a Győzelem Napjának állít kegyeletes emléket, de egyúttal bemutatja számunkra a lengyel képzőművészet elkötelezett, művészi tradíciókra épülő, társadalmi igényeket kielégítő, realista ábrázolásmódját is. A kiállítás a Felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére meghirdetett pályázat alapján jött létre. A kezdeményező, a Lengyel Néphadsereg Politikai Főcsoportja a képzőművészektől olyan műveket várt, melyek a szabadságért, az önálló nemzeti létért folytatott fegyveres erőfeszítésekkel, a katonaságnak az ország békés építőmunkájában betöltött szerepével, a haza biztonságának megerősítésével kapcsolatos széleskörű tematikát ragadják meg. E tárlat szép bizonyság- tétele annak az igaz, őszinte ideológiai köteléknek, amely a lengyel művészeket a társacsett és a megye városaiban, valamint a közétkeztetésben érezhető. Nagyobb, jól szervezett egységekre van szükség a centrumokban, a szerepkörrel rendelkező településeken. Callusz lózsef a munkáslakta területek ellátásának javításáról szólt, s Komló ellátásának fogyatékosságait tette szóvá, külön kiemelve a vendéglátás helyzetét. Kiss György az idegenforgalom kereskedelmi von- zatairól beszélt, Pernecker Imre pedig a pécsi bányászlakta területek ellátásának javítását szorgalmazta. Takács Jánosné a szigetvári tanács és a kereskedelem jó kapcsolataiból fakadó eredményeket ismertette és szólt a város közétkeztetési gondjairól. Felszólalt a vitában dr. Sághy Vilmos külkereskedelmi minisztériumi államtitkár is. Bevezetőben kereskedelempolitikai kérdésekről beszélt:- Célunk biztosítani mindenJó dolguk volt a Fonyó gyerekeknek. A karácsonyfa alatt csodálatos bababútorok álltak, mindig meg mindenféle más faragott játékok és a legcsodálatosabb, hogy olyan csak a Fonyó gyerekeknek volt, senki másnak egész Pesten. Tegnap édesapjuk bevallotta. — Én kérem mindig kertész akartam lenni, már a legpöt- tömebb pesti srác koromban. Mert a kertésznek mindig jár a keze. Mindig beültettem volna. De raktáros lettem, így hát negyven évvel ezelőtt a farigcsáló kedvem, a mindig valamivel bigyózó hajlamom a két gyerekem javát szolgálta : egyedi játékokat csináltam mindig nekik. Most meg a keresztespusztai szociális otthon öregjeinek az dalom legéletbevágóbb ügyeihez kapcsolja. Megcáfolhatatlan ideológiai és intellektuális értékek (meggyőződés, hazafias érzelmek, találékonyság és művészi tapasztalat) teremtik meq a kiállítás atmoszféráját. A művek meqjelenítésének személyes élményektől motivált, szuggesztív erejét fokozza a dokumentatív jelleg. A nagy szenvedések árán születet győzelem művészi regisztrálása drámai hangvételű, magas technikai fokon megoldott mű. vekben tárul a néző elé. A kiállítás egyúttal megjelöli a jövő művészi perspektíváit is, hiszen az ifjabb lengyel művésznemzedék képviselői, akik az ún „Új generáció” irányzatát követik, a hagyományok magasabb szintű továbbfejlesztésének zálogát is jelentik. A festményeket, grafikákat, textileket, szobrokat és érméket tartalmazó kollekció december 21-ig tekinthető meg, naponta 9-18 óráig. Proksza László képpen a lakosság ellátását - mondta. A fejlesztés feladatairól szólva elmondta, hogy a kereskedelem fejlesztése valamelyest meghaladja-az átlagos fejlesztés ütemét. Állami támogatásokkal a népgazdasági érdekeknek megfelelő irányba terelik a kereskedelmi beruházásokat, s ilyen irányban hatnak az új szabályozók is. A helyP tennivalók közül kiemelte a tömegétkeztetést, az üzemi élelmezést és a gyermekélelmezést, mint fejlesztésre váró gyenge pontokat. Az államtitkár felszólalása után Horváth Lajos mondott vitazárót, majd a tanácsülés határozatot hozott a kereskedelmi tevékenység javításáról. A továbbiakban az egészség- ügyi és szociálpolitikai bizottság, valamint a tervgazdasági bizottság munkájáról tárgyalt a tanácsülés, majd interpellációk hangzottak el. alkotó kedvét szolgálja. Mióta Fonyó István nyugdíjas, ott él a feleségével, divat lett az ilyenfajta „bigyózás". Ehhez csak segített az a mozgalom, amely öt esztendővel ezelőtt indult el Baranyában: életkedvet adni az idős embereknek, régi szép álmokat farag- tatni velük fába, varratni textilbe, formázni babába. Megszervezték a megyében, hogy sok vállalat adjon hulladékot: jött a bőr, meg a textilmaradék Pestről, Pécsről, mindenhonnan. Fonyó István a bőrt választotta; szép tárgyakat formált meg: kulcstartót, könyvjelzőt, a keresztespusztai réteken fogott pillangók színeiről festett díszeket. Előbb azt mondták ezekre a tárgyakra, hogy „kedves”. Ma már azt mondják rájuk: „népművészet". Tegnap, a pécsi Leöwey Gimnáziumban megnyílott és három napig várja a vevőket az az áruvósár, amelyre sok baranyai szociális otthon öregjei hozták el a népművészetből fakadó munkáikat. Unaloműző, életkedvet adó babrálások szép eredményeit. Tegnap Fonyó Istvánnak két munkája aratott nagy sikert: a bőrkabátra való ízléses bőrvirág és a feketedióból faragott művészi nyaklánc. A 30. évforduló jegyében A Lengyel Néphadsereg képzőművészeti kiállítása Jó dolguk volt... Nyaklánc — feketedióból Az MSZMP KB levele a szakszervezeti kongresszushoz A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK XXIII. KONGRESSZUSÁNAK ELNÖKSÉGÉHEZ Tisztelt kongresszus! BUDAPEST Kedves elvtársak, elvtársnök! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága szívből köszönti a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusát, a kongresszus küldötteit, személyükben a négymillió dolgozót tömörítő Magyar Szakszervezeteket, az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem, az egészségügy, a kultúra, az oktatás, a közigazgatás, valamint a szolgáltatás szervezett dolgozóit. Kedves elvtársak! A magyar nép az elmúlt években nagy eredményeket ért el a szocialista társadalom építésében, a dolgozók életszínvonalának emelésében idehaza, a nemzetközi életben pedig hozzájárult a béke védelméhez és megszilárdításához, a társadalmi haladás ügyéhez. Népünk nagy vívmányainak létrejöttében, a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseiben méltó szerepük volt a Magyar Szakszervezeteknek, amelyeken híven legjobb hagyományaikhoz, a munkáshatalom támaszaiként jól betöltötték hivatásukat. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága köszönetét és elismerését fejezi ki a szakszervezeti mozgalomban tevékenykedő bizalmiak, üzemi, vállalati szakszervezeti bizotttsági tagok, területi és országos szervezetekben dolgozó tisztségviselők, minden aktivista áldozatos, felelősségteljes munkájáért, amelyet szocialista hazánk építésében, a szakszervezeti tagok érdekében fejtenek ki. Kedves elvtársak! A Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusa hazánk nagy jelentőségű társadalmi eseménye. Tanácskozásuk fontosságát növeli, hogy társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa ez év tavaszán megerősítette a párt fő politikai irányvonalát, kijelölte a legközelebbi feladatokat, az új programnyilatkozatában meghatározta a fejlett szocialista társadalom építésének azokat a tennivalóit, amelyek végrehajtásával hazánk közelebb jut a végső célhoz: a kommunista társadalom megteremtéséhez. A Hazafias Népfront felhívását követve népünk a választásokon szavazataival is hitet tett e program mellett és hozzá is látott megvalósításához. A népünk további felemelkedését. a haza felvirágzását szolgáló nagy program megvalósítására az ország, a rwnvzet minden alkotó erejét össze kell fogni. A munkában a párt szánjit minden társadalmi és tömegszervezetre, mozgalomra, mindenekelőtt a munkásosztály, a dolgozók legszélesebb tömegszervezete- re, a szakszervezetekre. Az ország erejét most a gazdasági feladatok megoldására összpontosítjuk. A Központi Bizottság értékelve a végzett munka eredményeit és tapasztalatait, gazdaságunk helyzetét, széles körűen megvitatta és jóváhagyta az 1976—80-as évekre szóló új, V. ötéves népgazdasági terv, s az 1976-os népgazdasági terv irányelveit. A feladatok nem csekélyek, a számunkra kedvezőtlenül alakult nemzetközi gazdasági feltételek közepette is biztosítanunk kell népgazdaságunk további dinamikus fejlődését és a lakosság életkörülményeinek szolid, de megalapozott javítását. Pártunk továbbra is megkülönböztetett figyelmet fordít a nagyüzemi munkásság életkörülményeire, a munkásosztály és a dolgozók cselekvő támogatására építve mindent megtesz, hogy tovább javuljon valamennyi társadalmi réteg életszínvonala, szociális és kulturális ellátása. Tovább kívánjuk bővíteni a társadalmi gondoskodást a nagycsaládosokról, a nőkről, a fiatalokról és a nyugdíjasokról; változatlanul kiemelt feladat a lakáshelyzet javítása. Népgazdasági terveink nagy és lelkesítő célokat tartalmaznak, biztató jövőt tárnak fel. Áz új, V. ötéves terv és az 1976. évi terv harci program a szocializmus minden hive számára. A szakszervezetek sokat tehetnek azért, hogy minden munkahelyen növekedjék a tervszerűség, jobban kihasználják a munkaidőt, takarékoskodjanak anyaggal és energiával, az üzem. és munkaszervezés javítása folyamatos legyen, a munkanormák mindig megfeleljenek a növekvő követelményeknek, a bérezés is a jobb, hatékonyabb munkára ösztönözzön. A szakszervezetek mozgósítsák a dolgozó milliókat, fáradhatatlanul szervezzék és segítsék a szocialista munkaversenyt és munkamozgalmakat, a szocialista brigádok példamutató tevékenységét a népgazdasági feladatok megoldására. A fejlett szocialista társadalom építése jelentős feladatokat állít a szakszervezetek elé a dolgozók szocialista nevelésében. A szakszervezeti nevelőmunkában kapjon nagyobb szerepet a munkára nevelés, a kiváló dolgozók népszerűsítése, a jó tapasztalatok elterjesztése. Nevelömunkájukkal alapozzák meg és segítsék elő a dolgozók szakmai ismeretének bővítését, a munkásöntudat, a munkásszolidaritás, a közösségi szellem, a szocialista emberi méltóság és erkölcs megszilárdítását és szélesedését, tegyenek többet a szocialista bérezés érvényesítéséért, a szorgalmas, jól dolgozó munkás társadalmi, anyagi és erkölcsi megbecsülése érdekében. Segítsék elő, hogy mielőbb megvalósuljon egész társadalmunkban a szocialista brigádok jelszava: „Szocialista módon dolgozni, tanulni, élni!" Kedves elvtársak! A szakszervezetek munkája és harca segített a munkáshatalom kivívásában, a szocializmus alapjainak lerakásában, s ma segit a fejlett szocialista társadalom építésében. A követelmények növekednek; a szakszervezetek munkájának továbbfejlesztéséhez a feltételek hazánkban biztosítottak. A mozgalom célkitűzéseinek valóra váltása igényli, hogy emeljék a szakszervezeti munka színvonalát, javítsák munkamódszereiket, tökéletesítsék szervezetüket és jobban éljenek az üzemi demokrácia adta lehetőségekkel. Mindezzel érjék el, hogy a szakszervezetekben egyre több munkás és dolgozó szerezzen mozgalmi tapasztalatokat, vezetési ismereteket, hogy a szakszervezeti mozgalom a lenini gondolatnak megfelelően „a gazdálkodás, a vezetés, a kommunizmus iskolájává" váljon. A Magyar Szocialista Munkáspárt biztos abban, hogy a szakszervezetek, amelyekre mindig számíthatott, q jövőben is eleget tesznek feladataiknak. Központi Bizottságunk eredményes munkát, sikert kíván a kongresszusnak. Meggyőződésünk, hogy a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusa szocialista céljainknak megfelelő határozatokat hoz és a szervezett dolgozók, a párttagok és pártonkívüliek együttes munkával azokat megvalósítják. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megbízásából: KÁDÁR JÁNOS első titkár
