Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-07 / 335. szám

1975. december 7., vasárnap Dünántuil napló Erős nuinkáshqtqlom fejlett szociqlizmus December 8-án megkezdi munkáját a magyar szakszer­vezetek XXIII. kongresszusa, amely mérleget von négy és fél esztendő munkájáról és megszabja a munkásosztály legfontosabb tömegszervezeté­nek soronlevő feladatait. Mi­lyen kérdések foglalkoztatják ezzel kapcsolatban a szak- szervezeteket - erről beszél­gettünk Hercieg Károllyal, a SZOT' titkárával. Hogyan fejlődött a szak- szervezetek termelést segítő munkája, amely feltétele, alapj] az élet- és munka- körülmények javulásának?- A szakszervezetek terme­lést segítő tevékenysége ter­mészetesen, korántsem öncélú. Hiszen ez o népgazdaság, végső fokon a munkáshatalom erősítését szolgálja, ami a szervezett dolgozóknak nem­csak érdeke, hanem létfeltétele. Ez az a bázis, amin az élet- színvonal emelése nyugszik. Mert — közhelynek hangzik, de ez az igazság — csak azt oszthatjuk el, amit megtermel­tünk. A munka becsületéért — A szakszervezetnek azon­ban nemcsak a termelés segí­tésében. hanem az elosztás módjában is szerepe van, sőt felelősséggel is tartozik érte. De nem hiányzik hozzá felké­szültsége sem: ismeri a lehető­ségeket, a problémákat, az igényeket egyáránt és ren­delkezik az érdemi részvétel­hez szükséges joqokkal is. — A beszámolási időszakban fejlődött a szakszervezetek mun­kája, hozzáértéssel, sokolda­lúan dolgoznak. De — mivel fejlett szocialista társadalmi rend kialakításán fáradozunk — a követelmények is egyre ma­gasabbra emelik a mércét. Az ennek megfelelő tevékenység két alapvető probléma meg­oldását sürgeti. Az egyik: a jogok és kötelességek dialek­tikus eqvsége, amelynek érvé­nyesülését sok szélsőség zavar­ja. Illetve, hol az egyik, hol a másik pólus lép felnagyítva előtérbe. Márpedig a kettőnek együtt kell érvényesülnie, hat­nia gondolkodásunkban. És itt nem véletlenül hangsúlyozom a gondolkodásmód jelentősé­gét. Hiszen a munka becsülete szintén tudati kérdés. Ennek megfelelően a szakszervezet tudatformáló, nevelő tevékeny­sége szempontjából nem kö­zömbös, hogy a szorgalmat még ma sem mindenütt méltá­nyolják megfelelően, a lelkiis­meretesen dolgozót — az igyek­vőket — nem mindenütt be­csülik eléggé. Ennek megvál­toztatásában elsősorban a szo­cialista brigádokra, példamu­tatásukra kell támaszkodnunk. — A másik fő tennivalónk: a választott szakszervezeti tes­tületek, tisztségviselők és a tag­ság kapcsolatának javítása. Nem formálisan, hanem tartal­milag, a szakszervezeti élet demokratizmusának fejleszté­sével. Mit jelent ez? Azt, hogy a tagság véleményezési, egyet­értési, döntési hatáskörébe tar­tozó kérdéseket - legyen az kollektív szerződés tervezési, vagy bérprobléma — érdemben, szervezetten tárgyalják meg azokkal, akik ebben illetékesek, akiket érint. Érteni a munkásokat Gyakran elhangzik, hogy ez csak formális lehet, mert a tagság, pontosabban a munkások tájékozottsága, szakértelme kevés az érdemi vitához. Beszélgetés Herczeg Károllyal, a SZOT titkárával- Valóban ismerős az érve­lés. De nem helyes, nem el­fogadható. Igaz, hogy a két­kezi munkás nem érthet min­denhez, de a vezető azért ve­zető, hogy értse a munkás egyszerűen fogalmazott észre­vételeit, megértse mondanivaló­ja célját és levonja a belőle eredő tanulságokat. És lássa, mi az intézkedésének hatása, következménye a műhelyekben. Hogy egy időszerű példát em­lítsek: ha egy műhelyben vagy üzemrészben szóváteszik a mértéktelen túlórázást, nyilván­való, hogy meg kell vizsgálni az okokat, először azoknak vé­leményét kérve, akik a leg­közelebbről látják, észlelik ezt. Aliq hiszem, hogy ne lenne sok okos, hasznos javaslatuk a megoldásra, ha látják, hogy ezt valóban igénylik tőlük.- Az üzemi demokráciának — mert valójában erről beszél­getünk - fontossága napjaink­ban és a jövőben is növeke­dik. Jelentőségét aláhúzza, hogy az üzemekben egy sor nagy horderejű kérdés vár megoldásra, amiben felmérhe­tetlen segítség a közösség vé­leményének meghallgatása, ér­vényesítése. Napjaink „divatos” prob­lémája a termelési szerkezet változása. Milyen feladatai vannak ebben a szakszerve­zeti mozgalomnak?- A termelési struktúra vál­toztatása igen fontos dolog. Ebből következik, hogy nekünk is felelősségteljes feladataink vannak, amiben közösen kell munkálkodni az irányító szer­vekkel, az üzemekkel, persze kinek-kinek a maga partneré­vel És az eddiginél sokkal kö­vetkezetesebb munka szükséges, lehetőleg megrövidítve az el­határozástól a megvalósulásig terjedő, gyokran indokolatlanul hosszú utat. időt.- Nyugodtan elmondhatom ugyanis, hogy o problémákat jól látjuk - ez az állami, a i izdasági vezetés minden szint­jére vonatkozik de a vál­tozás lassú Itt van például a munkaerő téma. amely egyet­len beszámolóról sem hiányzik. A munkaerő-hiány emlegetésé­től azonban még mindig nem jutottunk el a munkaerő-gaz­dálkodásig, sőt az érvényes rendeletek betartásáig sem, például abban a vonatkozás­ban, hogy ne az járjon jól, aki sűrűn változtatja munka­helyét. Ennek érdekében már a közeljövőben olyan határo­zott intézkedések kellenek, hogy a vándormadarak és alkalma­zóik húzzák a rövidebbet. Gazdasági tennivalók- A közérdekű szigorúság érvényesítése mellett, termé­szetesen gazdasági tennivalók­ban sem szűkölködünk, például a nem gazdaságos termelés fo­kozatos megszüntetése, a mun­kaerő átcsoportosítása, átkép­zése szintén napirenden levő feladat, aminek bőségesen lesznek konzekvenciái a mi te­vékenységünkben is. Hiszen az ilyen átcsoportosítás, a szak képzéstől az egyéni, emberi gondokig, a problémák tucat jóval áraszt el majd bennün két. Nekünk, szakszervezeti tisztségviselőknek pedig terv szerűen, módszeresen, tapintó tosan kell végére járnunk a fel adatainknak. Ehhez további erő sítést kapunk a szervezett dől gozóknak a szakmai, majd a szakszervezetek kongresszusa révén megújult, megerősödött táborától — hangsúlyozta be­fejezésül Herczeg Károly, a SZOT titkára. L. M. Bolgár autóbuszok javítása Pécsett Bolgár autóbuszok nagyjavítását végzik a XIV. AFIT Bolgár Néphadsereg úti telepén. Felvéte­lünk bal oldalán egy munka alatt álló, jobb oldalon pedig egy felújított busz látható Fotó: Maletics László A Pécs városi Pártbizottság várospolitikai munkabizottsága 1973 júliusában a városi pártbizottságok munkájá­val foglalkozva határozat­ban mondta ki a Politikai Bizottság: mint ahogy a pártszervek általában fe­lelősek a területükön folyó gazdasági tevékenységért, ugyanúgy a városi pártbi­zottságoknak a városfej­lesztést kell nagyobb fe­lelősséggel irányitaniok, tehát tevékenységüket is e vonatkozásban kell erő­síteni. Vélemény, javaslat A közérdek leglontosabb ügyei a testület előtt Nem magyarázkodást várnak A Politikai Bizottság határo­zata új vonásokat hozott a Pécs városi Pártbizottság mun­kájába is és a korábbinál ha­tározottabb arculatot kapott a várospolitikai tevékenység. En­nek első kézzelfogható jele az a felhívás volt, amelyet 1973. szeptemberében „Épít­sünk óvodát!" jelszóval adott ki o pártbizottság. Az akció fontos közösségi célra mozgó­sított, s hogy egyetértésre ta­lált, azt a felajánlott milliók és a létesített több száz óvo­dai férőhely bizonyítja. Ugyan, akkor vette kézbe a pártbizott­ság az akadozva induló mun­káslakásépítési akció irányí­tását. — Már 1974-ben létrejött a városi pártbizottság mellett működő várospolitikai munka- bizottság — mondja Novak Szilveszter gazdaságpolitikai osztályvezető. — Mai összeté­telében a városi pórtértekez- let választotta meg a bizott­ságot. Elnöke Petőházi elvtárs, a városi pártbizottság titká­ra, tagjai pedig többségükben a pártbizottság tagjai, s álta­lában azok, akiknek beleszó­lásuk, intézkedési hatáskörük van munkaterületükön, — tehát felelősségük is — város- politikci kérdésekben. így lett tagja a bizottságnak a városi tanács elnökhelyettese, a BÉV, a PTV, a Volán igazgatója, az országgyűlési képviselő és mások. — A munkabizottság folya­matosan foglalkozik várospoli­tikai kérdésekkel a testületek segítőjeként és nem „kiszol­gálójaként”. Véleményez tes­tületek elé kerülő anyagokat; megvizsgál konkrét ügyeket, így gyakorlati tapasztalatokat is szerez; javaslatokat, aján­lásokat tesz párttestületeknek, állami vagy más szerveknek. Ezek eljutnak a pártbizottság munkaapparátusához is és ide kell a „visszaigazolást" is el­juttatni, ha a javaslat, ajánlás címzettje külső szerv. Ez a biz­tosítéka annak, hogy a mun­kabizottság tevékenysége ha­tékony legyen. Szemelvények az idei mun­katervből: munkás-lakásépité- si akció, a negyedik ötéves terv teljesítése, o hivatali ügy­intézés, a folyamatban lévő beruházások helyzete, az óvo­daépítési akció, a gázellátás helyzete és perspektívája, az ötödik ötéves városfejlesztési terv ... A puszta felsorolás­ból is látható, hogy Pécs éle­tének sok fontos és sorsdön­tő kérdése megfordul a bizott­ság előtt. De beleszól napi dolgokba is. A pécsi utak és a közmű- rekonstrukciók helyzetével ab­ban a kritikus időszakban fog­lalkoztak, amikor a Rákóczi út egy részét ki kellett iktatni a város vérkeringéséből és min­den a fejetetején állt a Kór­ház tér — István tér — Janus Pannonius utca vonalon. A bizottság javaslatára operatív tanácskozást hívott össze a pártbizottság az összes érde­kelt részvételével. Nagyon szo­ros és szigorú határidőket ál­lapítottak meg, s ennek kö­szönhető, hogy időben elké­szült a fontos csomópont és Széchenyi tér felé való össze­köttetése. A közművekkel kap­csolatban pedig arra a meg­állapításra jutottak, hogy eset­leg tanácsrendeletben kell szabályozni az egész kérdés­komplexumot, hogy megszűn­jön végre az a helytelen gya­korlat, miszerint egy-egy ut­cában hónapos szünetek van­nak az egyes közműmunkák között, vagy frekventált helye­ken indokolatlanul hosszú ideig húzódnak el a munkák, jól­lehet két műszakkal, hétvégi munkával lényegesen rövidebb ideig kellene zavarni a város életét. Közétkeztetés Legutóbb ismét két fontos téma szerepelt a munkabizott­ság napirendjén: Pécs közét­keztetésének helyzete és a lép­csőzetes munkakezdés. Közétkeztetés. A helyzet rossz és — a bizottság nem kerül­hette ki ennek megállapítá­sát — tovább romolhat. Új létesítményekkel a közeljövő­ben nem lehet számolni, te­hát a meglévőkkel kell jól gaz­dálkodni. A pártbizottságnak tett ajánlás is arról szól, hogy végleges és szigorúan betar­tandó határidőket kell megál­lapítani az ideiglenesen szü­netelő éttermek újra megnyi­tására. Egy helytelen koncep­cióra is ráirányította a figyel­met a munkabizottság. Uj telepítéseknél — így van ez az Engel János úton kialaku­ló iparterületen is — a vál­lalatok csak éttermet és tá­lalókonyhát építenek. És a főzőkonyha? Az ételt nyilván távolról kell majd szállítani. Arra pedig senki nem gondol, hogy a minőségileg kifogásol­ható étkeztetés beleszól a munkahelyi légkörbe. Ésszerű lenne a vállalatok összefogá­sával egy nagykapacitású kö­zös konyhát és éttermet épí­teni. Van ilyenre példa Szek- szárdon, ahol átadásra vár egy közös beruházásban léte­sített 2500 adagos étterem. Ne párhuzamosan vizsgáljunk — Dolgozunk a jövőévi mun­katerven — mondja Novak Szilveszter. — összehangoljuk a városi tanács hasonló jel­legű állandó bizottságainak programjával, hogy elkerüljük a párhuzamosságot. Bár in­dokolt esetben elképzelhető, hogy a két szerv közösen vizs­gáljon és vitasson meg egy- egy jelentősebb témát. Szán­dékunkban áll, hogy egyes té­mák vizsgálatára felkérjük a város illetékes testületét, vagy állandó bizottságát. Címek az 1976. első félévi előzetes programból: a város hús- és zöldáru-ellátásának helyzete, a 6 A út építésével kapcsolatos kérdések, a szállo­daellátottság és o fejlesztés lehetőségei . .. — Egy-egy témába aktívá­kat, külső szakembereket is be­vonunk, vagy éppen ők ter­jesztik a vizsgálati anyagot 3 munkabizottság elé, s az ér­dekeltek mindig jelen vannak a tárgyalásokon is. A közétkeztetési helyzet vi­tájában volt egy pont, amikor az elnöklő Petőházi Szilvesz­ter kénytelen volt megjegyez­ni: „Sok az okok magyaráza­ta és kevés az igazi erőfeszí­tés a gondok megoldására..." A várospolitikai munkabizott­ság tevékenységét éppen ez az igény jellemzi: nem magyaráz­kodást kérnek, hanem határo­zott, számonkérhető intézkedé­seket. És ez a jó! Hársfai István Tető alatt a MOM- tan műhely Jobb szakképzés Négy évvel ezelőtt, 1971 ok­tóberében létesült Komlón o Magyar Optikai Művek gyár­egysége, s a jó ütemben fej­lődő részleg mérlege pozitív: o régi gépek nyolcvan százalékát kicserélték, és jövőre a mara­dékot is új berendezésekkel he­lyettesítik. Foglalkoznak az üzem bővítésével is, hogy elér­jék az össz-termelési érték tíz­millió forinttal való emelését. E munka első részeként épül a tanműhely, oly módon, ami nem általános — a gyáregység maga állja a költségeket. Két szempontból is fontos számuk­ra, hogy mielőbb készen álljon a hatmillió forintos beruházás. Jelenleg az üzemben folyik a szakmunkásképzés. A felszaba­duló terület termelésbe állítá­sával több lesz a termelés, ide is új gépeket állíthatnak be Célszerű a tanműhely létesíté­se a távlati tervezés szempont­jából is A forgácsolókat, mű­szerészeket eddig Komlón nem képezték, s a gyáregység is csak mintegy száz tanuló okta­tásával foglalkozhatott, igaz. ezeknek nagy része a szakmun­kás-képesítés elérése után is dolgozójuk maradt. Az eddigi hiányosságokat most pótolják, az új tanműhelyben korszerűbb képzést nyújtanak, a leendő ta­nulókkal tanulmányi szerződést kötnek, s minden bizonnyal sokkal jobb lesz a szakember­utánpótlás. A területet, amelyen többek közt a műhely is épül, a városi tanács bocsátotta jutányos áron a gyáregység rendelkezé­sére. Idén tavasszal kötöttek szerződést a kivitelezővel, a Tolna megyei Építőipari Válla­lat helyi magasépítő részlegé­vel, nyáron megkezdődött a munka, a héten pedig elké­szült az épület, felhúzták a te­tőt és beszerelték a nyílászáró szerkezeteket. Idén már alig folytatódik az építkezés, a bel­ső szerkezeti elemeket válasz­falakat, víz-villanyvezetékeket és a fűtést 1976-ban szerelik, de az illetékesek szerint telje­síteni tudják a július 31 -i ha­táridőt. A tanműhely gépek nélkül hatmillió forintba kerül, de a beállítandó berendezések is w lentős összeget tesznek ki. El­készülte után 200 hallgatót fo. gad majd, a nagyobb forgá­csoló műhelyben és a két ki­sebb műszerész, illetve lakatos- szerszámkészítő részen, önálló raktárral, leány és fiú fürdő­vel, szociális létesítményekkel, oktatói helyiséggel rendelkezik. Szántó Péter

Next

/
Thumbnails
Contents