Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-30 / 358. szám

e

Dunántúli napló

1975. december 30., kedd

Könyvek a zenéről

A zenekedvelők, az opera, és koncertlátogatók, a muzsika birodalmának egy-egy területére elkalandozni vágyók számára a választék imponáló bőségét kínálja a téli könyvvásáron a Zeneműkiadó. Nagy élvezettel lapozott bele bizonyára minden opejrarajongó Várnai Péter Operalexikonjának vaskos kötetébe, mely e témakörben az el. ső — hozzátehetjük sikeres - nagyszabású magyar vállalkozás. Amire egy operakedvelő kiváncsi lehet, mind megtalálható e hatalmas ismeretanyaggal, hozzáértéssel és alapossággal megírt, többezer címszavas könyvben, melynek legfőbb értéke az opera összetett voltát jól tükröző komplexitás. Az operairodalom közel négy évszázada alett keletkezett mintegy negyvenezer műből Várnai helyes érzékkel válogatta ki a nemzetközi repertoár főműveit, valamint azokat, melyek értékelését szükségesnek tartja. A műfaj iráni érdeklődők e lexikonból megismerkedhetnek az operák tolmácsolói- val, elsősorban az énekesekkel (c világsztárok hiteles adatainak beszerzése a szerző által is felemlített problémát jelentett). Elismerés illeti Várnai Pétert, hogy a megyar vidéki városokban működő művészek sem hiányoznak a rangos felsorolásból. Karmesterek és rendezők, a legjelentősebb operaházak és fesztiválok éppúgy helyet kaptak, mint az opera és a tórsművészetek kapcsoló ta, az énektechnikai és dra maturgiaj fogalmak szakkifeje zései, vagy a népszerű opera részletek eredeti nyelvű és ma gyár fordítású kezdősorai. Va lóban régi hiányt pótol e kötet, melyet ugyanolyan örömmel vesz kezébe az olvasó, mint Várnai Péter másik most megjelent könyvét, mely Verdi Magyarországon címmel hasznos fogódzót jelent azok számára, akik részt vesznek a rádió Ver- di-műveltségi versenyén.

A hangversenylátogató közönség örömmel fogadta Pándi Marianne Hangversenykalauzának III. kötetét, mely a korábban megjelent zenekari műveket, illetve versenyműveket ismertető könyvek után a zene- irodalom legjelentősebb, koncerteken leggyakrabban felcsendülő kamaraműveiről és azok komponistáiról szól, Pándi Marianne előző köteteihez hasonlóan ezúttal is időrendi sorrendet követ, végigkíséri a műfaj 400 éves történetét, kezdve kialakulásától, Tommaso Antonio Vitali triószonátáitól, a klasszikus vonósnégyesen, az évszázadok során különböző hangszerekre komponált kama- ramuzsikón át, a nagyúri szeszélyeket kielégítő kompozícióktól a 20. századra jellemző kamaraművekig.

Még két zenei könyv szerez örömet olvasóinak: Darvas Gábor képekkel illusztrált történelmi áttekintése Évezredek hangszereiről, melyben az érdeklődő olvasmányos formában találhatja meg valamennyi ma ismert hangszer történetét, fejlődését, az emberi közösségek életében betöltött szerepét. Külön fejezet szól a hangszerek együtteseiről, a szimfonikus zenekarról és a vezénylés történetéről. A nagyon népszerű Muzsikáló városok sorozat Oldal Gábor Pétervár-Leningrád válogatott képanyagú kötetével gazdagodott. A beszédes fejezetcímek: Város épül az in- goványon - Észak Velencéje - A nemesek városa — Az „ötök" városa - A forradalom városa — azt bizonyítják, hogy minden Leningrádba utazó hasznos ismereteket szerezhet e gazdag múltú város sokszínű világáról és mai zenei életéről.- dnt ■ ■■ <.:.:iiH

A kisiparosok alkalmazotti adója

A lakosság jobb ellátását biztosítják a kisiparosok. Az ipargyakorlás az esetek egy részében alkalmazottak bevonásával történik. Az alkalmazottat foglalkoztató kisiparosnak az adóját is ennek megfeleleőn állapítják meg. Az adóra vonatkozó részletes szabályozást a 42/1971. (XII. 17.) Korm. sz. rendelet és a végrehajtása tárgyában kiadott egyéb jogszabályi előírások tartalmazzák.

Az adó mértéke

Az a kisiparos, aki munka- viszonyban, vagy munkaviszonynak nem minősülő, de rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló jogviszonyban társadalombiztosítás alá eső alkalmazottat foglalkoztat, az alkalmazott után is általános jövedelemadót köteles fizetni.

Az alkalmazott után fizetendő adó mértéke az adóévben kifizetett és a munkáltatónál társadalombiztosítási járulék alá eső munkabér húsz százaléka.

A hatályos jogszabályi előírások értelmében az általános jövedelemadó fizetése alól mentes a magyar állampolgárságú, egy alkalmazottat foglalkoztató és évi 60 000 forintot meg nem haladó adóköteles jövedelemmel rendelkező

a) az ipart szakmai képesítés hiányában tovább folytató özvegy (gyámolt, gondnokolt):

b) a hatvanötödik életévét betöltött férfi, a hatvanadik életévét betöltött nő,

— a 100%-os csökkent munkaképességű, valamint a katonai szolgálatra bevonult személy.

Ki nem alkalmazott?

A most ismertetettek szempontjából nem számít alkalmazottnak:

a) a szakmunkástanuló, valamint a segédlevél megszerzését követő egy évig ugyanott tovább foglalkoztatott személy:

b) aki táppénzes állományba kerül;

c) aki szülési szabadságát tölti, aki gyermekgondozási segélyben részesül:

d) akit a munkáltató a fizetett szabadságon lévő alkalmazottja helyett foglalkoztat;

e) a szünidőben foglalkoztatott tanuló, egyetemi (főiskolai) hallgató:

f) a fizetés nélküli szabadságon levő alkalmazott;

g) akinek a munkáját a munkáltató a felmondási ideje alatt nem veszi igénybe;

h) a háztartási és általában nem az adóköteles tevékenységgel kapcsolatban foglalkoztatott alkalmazott;

i) az áruszállításra alkalmilag igénybe vett személy;

j) akit a munkáltató igazolt és 15 napnál hosszabb időtartamú átmeneti betegsége (munkaképtelensége) miatt saját maga helyett foglalkoztat;

k) aki katonai szolgálatot teljesít.

Lehetőség van arra, hogy a kisiparos adókedvezményben részesüljön, ha csökkent munkaképességű. Ezzel kapcsolatban a jogszabályi rendelkezések előírják, hogy a megállapított adóból 50° »-ig terjedő adókedvezmény illeti meg — korra tekintet nélkül — a legalább 67%-ban csökkent munkaképességű, kizárólag egy alkalmazottat foglalkoztató személyt.

Adóbevallási

kötelezettség

Az adóbevallást az adóévben elért adóköteles jövedelemről a következő év január 15. napjáig kell megtenni.

Abban az esetben, ha az adófizetésre kötelezett tevékenység év közben kezdődik, az adóévre szóló adóelőleg megállapítása végett az adókötelezettség keletkezésétől számított 45 napon belül kell adóbevallást adni az első 30 nap alatt elért adóköteles jövedelemről.

Az adó fizetésére kötelezett, amikor a foglalkoztatott alkalmazottairól a társadalombiztosítási szerv részére havi bejelentést tesz, a bejelentésben szereplő munkabér 20n'(|-ának megfelelő adóelőleget köteles havonta a hónap 15. napjáig befizetni a jogszabályban megjelölt adóhatóságnak.

A társadalombiztosítási szervvel kötött megállapodás alapján a havi rendszeres bejelentés alól mentes adózó, valamint mezőgazdasági biztosított esetében bejelentés nélkül is, az említett, illetőleg a kifizetett munkabér 20° ,,-át előleg címén havonta be kell fizetni.

Abban az esetben, ha valamely társulás vagy közösség jövedelme után a tagok részarányuk szerint adóznak, akkor az alkalmazott utón fizetendő adót is részesedésük arányában kell felosztani és fizetni.

Itt is el kell mondanunk, hogy a kisiparosok az adót kétféle rendszerben fizethetik:

a) átalányban,

b) bevallásos rendszerben.

Az adót átalány útján azok

a kisiparosok (szolgáltató és javító) fizetik:

— akiknek előző évi adóköteles jövedelmük a 80 000 forintot nem haladta meg,

— akik legfeljebb egy alkalmazottal és egy családtaggal folytatják ipari tevékenységüket.

A többiek bevallásos rendszerben adóznak.

Január l-től újfajta lakás- biztosítás, módosított utasbiztosítás

Az Állami Biztosító folyamatosan felülvizsgálva szolgáltatásait, a követelményeknek megfelelően módosítja, bővíti azokat. Január 1-én is egész sor változás lép életbe, két újfajta biztosítást vezetnek be, s módosítják az utasbiztosítást.

Újfajta lakásbiztosítási rendszerrel bővítik a szolgáltatósok körét. Ezen belül külön köthető biztosítás bérlakásokra, családi házakra, szövetkezeti és öröklakásokra, valamint nyaralókra. Ezenkívül kiegészítő biztosításként anyagi védelmet nyújtanak orvosi rendelőkre, műtermekre, kincsekre, garázsokra is. Az újfajta biztosítás kiterjed a lakás épületszerkezeti elemeire, a beépített bútorokra, a belső vakolatra, a festésre, a padlószőnyegre stb. Ezentúl fizet a biztosító akkor is, ha a vihar megbontja az épület tetőszerkezetét, s amiatt a beömlő eső megrongálja a berendezést. Ugyancsak jár kártérítés, ha felhőszakadás önti el az épületet vagy lakást. Az árvíz biztosítás ezentúl nemcsak az épületekre, hanem az ingóságokra is kiterjed, s az árvíz miatti kényszer-kiköltözéskor az eddigi 2 ezer forint helyett 3 ezer forint segélyt fizetnek. A kockázatok közé felvették a vízvezeték-hálózatra kapcsolt készülékekből — mosógép, bojler stb. — kiömlő víz okozta károkat is. A lakás és a nyaraló biztosítás alapján nemcsak a betöréses lopásból eredő károkat térítik meg, kifizetik a betörő által megrongált holmi, felszerelés, berendezés értékét is. Lényeges eltérés a kártérítési rendszerben: a lakóépületek, a lakások, a bútorok kárait — az elhasználódás mértékét nem tekintve — utánpótlási, vagyis új értékben, illetve beszerzési áron fizetik ki.

A nagyobb anyagi védelmet nyújtó új lakásbiztosítás díja bérlakásoknál 4—6 forinttal, 1, 2 és 3 szobás családi házaknál, szövetkezeti és öröklakásoknál átlagosan 35 százalékkal magasabb.

Ma már szinte mindenki igénybe veszi az utasbiztosítást s ez tette lehetővé, hogy azonos díjtételek mellett nagyobb kockázatot vállaljon a biztosító. A balesetből eredő betegség, munkaképtelenség esetén naponta 50 forintot fizetnek minden károsultnak. A poggyászkárokat 8 ezer forint helyett 12 ezer forint értékig térítik meg. A poggyászokra vállalt anyagi felelősség belföldön a balesettel kapcsolatos károsodásra érvényes, külföldön akkor is, ha a poggyász elvész vagy ellopják. Külföldi utazásnál a balesettel kapcsolatos gyógykezelési költségekre az eddigi 5 ezer forint helyett 10 ezer forintig térítik meg a kiadásokat, új szolgáltatásként a hirtelen betegség gyógykezelési költségeit is vállalja a biztosító.

A DN KRESZ-iskolája

Párhuzamos közlekedés

Alapvetően megváltoztak a párhuzamos közlekedés szabályai az új KRESZ-ben. Az új szabály növeli az utak átbocsátó képességét, a lassabban haladó járműveket a jobb szélső külső sávba kényszeríti, és megszünteti azokat a különbségeket, amelyek az autópályák és más párhuzamos közlekedési utak forgalmi rendje között voltak. Párhuzamos közlekedésre az az úttest alkalmas, amelyen az azonos irányú forgalom számára kettő vagy több forgalmi sáv van. A forgalmi sávok megléte nem függ útburkolati jelek alkalmazásától. Forgalmi sáv: „egy gépkocsisor" biztonságos közlekedésére elegendő szélességű úttestrész. (A gépkocsi sor fogalmát legalább 10—12 egymás mögött szabályszerű követési távolság betartásával haladó járművek képezik.) Ezért forgalmi sávról csak ott lehet beszélni, ahol a folyamatos haladás céljára az úttestrész legalább 5—600 m hosszban rendelkezésre áll. Ahol az úttest átmenetileg csak néhány jármű hosszának megfelelő szakaszon szélesedik ki, nem jön létre önálló forgalmi sáv. A forgalmi sáv minimális szélessége 2,5—2,7 m. Ha valamelyik úton kétség merül fel a vezetőben, hogy alkalmas-e az úttest párhuzamos közlekedésre vagy sem, ebben az esetben az úttestet célszerű nem párhuzamos közlekedésűnek tekinteni. A villamos sínpályát nem tekintjük önálló forgalmi sávnak. Párhuzamos közlekedésről csak akkor beszélünk, ha ténylegesen kialakult.

Lakott területen belül

2 forgalmi sáv esetén, ha nincsenek útburkolati jelek felfestve:

a járművek a jobb szélső (külső) sávban közlekedhetnek, a jobbra tartási kötelezettség betartása miatt. A belső sávot csak előzés, bekanyarodás, megfordulás céljára lehet igénybe venni. Személygépkocsival, távolsági és gyorsjáratú autóbusszal a belső sávban történő előzéskor, több külső sávban haladó jármű is előzhető. Ha a külső sávra előzés után a visszatérés lehetősége megvan, akkor kötelező visz- szatérni. (jobbra tartási kötelezettség miatt). Ha a külső sávban a forgalom olyan sűrű, és a sáv telítődik, ebben az esetben a személygépkocsi, a távolsági és gyorsjáratú autóbusz mindaddig megmaradhat a belső sávban, amíg a visz- szatérés lehetősége nem biztosított.

Tehergépkocsival, vagy más járművel, ha a külső sávba való visszatérés nem lehetséges, az előzést megkezdeni nem lehet.

|| Lakott területen belül

**• 3 forgalmi sáv esetén,

ha nincsenek útburkolati jelek felfestve:

ugyanazokat a szabályokat kell alkalmazni, mint a 2 sáv esetén, azzal az eltéréssé , hogy a második sávban minden jár. mű közlekedhet akkor, ha a legszélső külső sáv forgalma telített. (Jobbról balra való fel- töltődés szabálya). A harmadik legbelső sávra csak c személy- gépkocsi hajthat rá előzés céljából és azok a járművek, amelyek balra kívánnak bekanyarodni, vagy megfordulni.

Ha telített a második sáv, csak akkor maradhat meg a személygépkocsi a harmadik sávban, mindaddig, amíg nincs lehetősége a jobbra tartási kötelezettsége folytán a második vagy az első sávra visszatérni.

Ili Lakott területen belül,

Ha a forgalmi sávokat útburkolati jelekkel megjelölték:

a közlekedés szabálya megegyezik a I. és II. pontban foglaltakkal, a személygépkocsi kivételével. Személygépkocsival

bármelyik sávban lehet közlekedni. Ebben az esetben a sze. mélygépkocsira nem vonatkozik a jobbratartási kötelezettség. Akkor is lehet a legbelső sávban közlekedni, ha a személy- gépkocsi csak egyedül halad az úttesten, feltéve, ha mögötte gyorsabban haladó járművek közlekedését nem akadályozza.

IV.

Lakott területen kívül:

az I. és II. pontban lévő szabályokat kell alkalmazni azzal a kivétellel, hogy az autóbusz csak akkor kezdheti meg az előzését, ha vissza tud térni a külső sávba. Lakott területen kívül a belső sávot előzés, bekanyarodás, megfordulás céljára lehet igénybe venni. A személygépkocsi is addiq maradhat meq a belső sávban, amíg a visszatérés lehetősége nem biztosított. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a forgalmi sávokat felfestették.

A párhuzamos közlekedés minden járműre vonatkozó általános szabályai:- párhuzamos közlekedésre alkalmas úton is alkalmazkodni kell a jobbratartási kötelezettséghez.- párhuzamos közlekedés kialakulásának a jobbról balra való feltöltődés adja meg a lehetőségét. (2, 3 sáv esetén).- a gyorsabb előrehaladás érdekében kis távolságokon belül sávot változtatni nem lehet. (tilos a slalomozás).- azonos forgalmi sávban előzni tilos.- ha összefüggő jármű oszlopok alakultak ki, akkor sávot változtatni csak bekanyarodás, megállásra való felkészülés érdekében szabad. Ilyen célból történő sávvóltás esetén nem minősül szabálysértésnek a mögöttes forgalomnak a lassítással való akadályozása.- ha a forgalmi sávok megszűnnek, annak a járműnek van továbbhaladási elsőbbsége, amelyik terelővonal átlépése nélkül tud továbbhaladni. Ha nincsenek felfestve az útburkolati jelek, akkor az irányváltoztatás nélkül továbbhaladó járműé az elsőbbség. Ha mindegyik járműnek irányt kell változtatni, akkor a jobbra eső sávban haladó jármű mehet tovább először.- ahol autóbuszsávot létesítettek, ott a menetrendszerint közlekedő autóbuszok csak ebben a sávban közlekedhetnek. A többi járművek 7—19 h-ig az autóbuszsávon nem közlekedhetnek. Az autóbuszsávra ráhajtani csak bekanyarodás esetében és a sáv keresztezése céljából szabad.

Litványi Tibor

Szilveszteri közlekedési rend Budapesten

A szilveszter és újév napján a főváros forgalmi rendjében az alábbi változások lesznek: 1975. december 31-én 16 órától 1976. január 1-én 06 óráig az üllői út—Ferenc körút kereszteződésében, az EM- KÉ-nél, az Astoriánál és a Deák Ferenc téren a gyalogosok az aluljárók igénybevétele nélkül az úttesten is közlekedhetnek. Az aluljárók fölött az ideiglenes gyalogos közlekedés helyét a kinyitott lánckorlátok és félretolt virágtartók jelzik.

1975. december 31-én 16

órától 1976. január 2-án 08 óráig a főváros egész területén minden jelzőtáblával korlátozott helyen szabad várakozni. A várakozó járművek azonban nem akadályozhatják a forgalmat és baleseti veszélyhelyzetet nem idézhetnek elő.