Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-30 / 358. szám

Óriási alumíniumtartályok sorakozhak szállításra várva a MEZŐGÉP cserkúti tele­pén. Fotó: Kóródi fő és le cs vetendő példa Határidőre befejeződött a MECHLABOR pécsi gyárának beruházása Jövőre ezer stúdiómagnó készül Pécs új híradástechnikai gyá­rában a hét elejére elkészült a harmincmilliós értékű galva­nizáló üzem. Ezzel a tervezett időre és költségből megvaló­sult a Budapesti Mechanikai Laboratórium 260 milliós beru­házása. amely új szakmát te­remtett a mecsekaljai város­ban. A gyár eddigi története pél­da lehet a jövőben is: 1971 nyarán rakták le az üzem alapkövét, rá egy esztendőre pedig már indulhatott a ter­melés az első csarnokban. Et­től kezdve párhuzamosan ha­ladt az építés-szerelés, vala­mint a termelésnövelés. A „ka­punyitás" óta közel kétezer stúdiómagnetofon készült. A rá­diónál, televíziónál, színházak­ban, művelődési házakban használt értékes berendezések 97 százalékát exportálják. A MECHLABOR pécsi gyára a fiatalok üzeme. A hétszáz fős kollektíva átlagéletkora hu­szonhárom év. A teljesítmény, amit eddig nyújtottak, minden elismerést megérdemel, A ter­melési érték évente több mint harmincmillió forinttal, a gyár­tott berendezések száma kb. kétszázzal ugrott évente. Ezt az ütemet kívánják folytatni. Az 1976-os cél: ezer stúdiómagne­tofon gyártása, és a termék- választék bővítését is tervezik. A galvanizáló üzembe helyezé­se kedvezően hat az önköltség­re. A stúdiómagnók alkatrészei­nek mintegy nyolcvan százalé­ka felületkezelést igényel. Ed­dig ezt a műveletet a vállalat más gyárában végezték, ami tetemes szállítási költséggel járt. A próbák lezajlása után ezt megtakarítják, de nemcsak pénzt, időt is nyernek. A MECHLABOR pécsi gyá­rának terve, hogy az V. ötéves terv végéig ezerháromszáz főre szaporítják a létszámot és az éves termelési érték eléri a háromszáz-háromszázötven mil­lió forintot. Uj telephelyre költözik, várhatóan már januárban a Bányászati Aknamélyitö Vállalat mecseki körzetének pécsi üzeme a Bajcsy- Zsilinszky utcából. Az új, több mint kétezer négyzetméteres terü­letű központot Pécsett, a Boszorkány utca 12-ben alakítják ki. L.íbiai—algériai csúcsta Iái kozó Új típusú kapcsolatokat alakítanak ki a két ország között N EB-vizsgálat a Mecseki Szénbányáknál Csak az erők összefogásával lehet a mélypontról kijutni Az algériai Hassi-Messaoud- ban vasárnap váratlanul csúcs- találkozót tartott Kadhafi líbiai elnök és Bumedien algériai ál­lamfő. Az előre be nem jelen­tett találkozón az algériai hír- ügynökség közlése szerint poli­tikai jellegű kérdéseket vitat­tak meg. Az algériai hírügynökség je­lentése szerint a két államfő a nap folyamán kétszer is ta­lálkozott, s áttekintette a kö­zel-keleti helyzetet, valamint az észak-afrikai térségben le­zajló eseményeket. Kadhafi és Bumedien ezt megelőzően ta­valy decemberben tartott esz­mecserét Tripoliban. Algírban hétfőn közleményt adtak ki Bumedien algériai és Kadhafi líbiai államfő másfél napos megbeszélés-sorozatáról. A közleményben bejelentet­ték, hogy a két ország „intéz­ményesíteni” fogja kapcsola­tait, s ennek során „forradalmi kormányzataik védelmének és az arab országokkal szembeni fenyegetés visszaverésének cél­jait" tartják szem előtt. Kinyil­vánították továbbá azt a szán­dékukat, hogy a két ország - egyébként közelebbről nem kör­vonalazott — új típusú kapcso­latát államfői szintű konzultá­ciók során dolgozzák ki. Bumedien elnök — aki hét­főn visszatért Algírba - újság­íróknak elmondta: tárgyalásaik során elhatározták, hogy a Pa­lesztinái népet és Spanyol-Sza- harát fenyegető veszélyek el­len közösen lépnek fel. A Mecseki Szénbányák hely­zete ismert: tíz esztendő alatt mintegy negyedével csökkent a termelés, négyezerrel keve­sebb munkás dolgozik ma a vállalatnál, mint 1966-ban, minimálisra zsugorodott a fel­tárt- és fejtésre előkészített szénvagyon, elhasználódtak a gépi berendezések. Hiába ka­pott többször is hangot, hogy a magyar szénbányászaton be­lül a Mecsek kiemelt szerepet kapott, a Mecsekre nem vonat­koznak az energiaszerkezet át­alakítása miatti, a szénbányá­szatot kedvezőtlenül érintő intézkedések. Tény, hogy a Me­cseki Szénbányák is csak na­gyon kevés központi támoga­tást kapott, tény, hogy sem lakással, sem kiemelt bérezés­sel nem tudta munkásait meg­tartani, elindult egy visszafej- lődési folyamat, amelyet most megállítani csak mélyreható elemzést követő intenzív fejlesz­téssel lehetséges. A Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizott­ság a maga eszközeivel részt vállalt az említett elemző mun­kából, szakemberek bevonásá­val reális, segítő szándékú hely­zetfelmérést készített, amelyet a megye politikai, állami ve­zetői részvételével tegnap vita­tott meg a NEB. A vitában dr. Schwaicz ló- zsel, a Mecseki Szénbányák pártbizottságának titkára és Jazbinsek Vilmos főmérnök, or­szággyűlési képviselő elmon­dották, hogy a Mecseki Szénbá' nyák a jelentést reálisnak tart­ják, alkalmas arra, hogy ja­vaslatait felhasználva a vállalat mostani nehéz helyzetéből ki­lábaljon. Hangsúlyozták, hogy a Mecseki Szénbányák vala­mennyi vezetője és munkásai mindent megtesznek, „házon belül" rendelkeznek olyan tar­talékokkal, amelyek kimozdít­hatják szorult helyzetéből a vál­lalatot. Egyedül, külső' segítség nélkül azonban csak szerény eredmények várhatók: a főha­tóságok, NIM, NIKEX külke­reskedelmi vállalat, úgy tűnik nem ismeri teljes mélységében a vállalat gondjait. Dr. Földvári lános, Baranya megye Tanácsának általános el­nökhelyettese elismerte, hogy a Szénbányák csupán saját ere­jére támaszkodva nem képes visszafejlődését megállítani, de ugyanakkor felhívta a vállalat vezetőinek figyelmét arra, hogy a bérgazdálkodásban, a lakás­elosztásban eddig is rendelkez­tek olyan lehetőségekkel, ame­lyek a föld alatti széntermelö munkát vonzóbbá tehették vol­na. Wieder Béla, Pécs Város Ta­nácsának elnöke elmondotta, hogy a bányászok életkörülmé­nyeinek javítása döntő módon befolyásolhatja a Szénbányák munkaerőgazdálkodását, végső soron magát a termelést is. A meszesi lakótelep közlekedése, gázellátása, kereskedelmi ellá­tottsága, a közvilágítás, vízel­látás, az I. kerületi rendelőinté­zet mostoha körülményeinek fel­számolása egyik döntő ténye­zője lehet a Mecseki Szénbá­nyák jövőjének. Czégény lózsel, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára kihangsúlyozta, hogy a Mecsekben a mostani termelési szintet figyelembevéve akár száz esztendőre is biztosított a szénvagyon. A koksz az egész világon keresett, ára állandóan emelkedik. A mecseki szén ki­termelése tehát népgazdasági- lag elsőrendűen fontos érdek: a vállalaton belül, s a Mecseki Szénbányák sorsát befolyásoló minden más intézménynek, szervezetnek ezt kell szem előtt tartania. Lombosi Jenő az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa hétfőn ülést tartott. Megtárgyalta és el fogadta az Elnöki Tanács az általa adományozandó kitüntetések 1976. évi keret­számait. Az Elnöki Tanács ezután bírákat választott meg és mentett fel, végül egyéb ügyeket tárgyalt. Koszigin befejezte törökországi látogatását Alekszej Koszigin minisz­terelnök hétfőn Ankarában baráti légkörű megbeszé­lést folytatott Bülent Ecevit- tel, a Köztársasági Néppárt elnökével. A szovjet kormányfő a nap folyamán Ankarából hazautazott Moszkvába. Alekszej Koszigin négyna­pos látogatást tett Törökor­szágban és a többi között részt vett a Szovjetunió köz. reműködésével épült isken. deruni fémkohászati üzem avatásán. Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 356. szám 1975. december 30., kedd Ára: 80 fillér A népgazdaság startja A népgazdaság 1976. évi terve - melyet a lapok, így la­punk is hétfői számukban kö­zöltek - az ötödik ötéves terv első tizenkét hónapjának cél­jait, a népgazdaság startjának teendőit tárja elénk. A népgaz dóság éves terve már hosszú ideje szerves része a középtá­vú programnak, azaz főbb bá­nyaiban megegyezik azzal. A főbb irányokat azonban részle­teire bontja, világosabban mu­tatja meg az egyes feladatcso­portokat, azok jelentőségét a terv egészén belül, számadatok­ba sűríti mindazt, amit közös dolgunk lesz elérni, megterem­teni. Ahogy az ötödik ötéves terv, úgy a jövő esztendei nép­gazdasági program is minden tekintetben a realitásokra ala­pozódik, olyan célokat fogai- máz meg, amelyek kemény munkával elérhetőek. Miért fontos a realitásokhoz való ragaszkodást ennyire hang­súlyozni? Azért, mert óhatatla­nul számolni kell a közvéleke­désnek azzal a — jobb kifeje­zés híján - tehetetlenségi ere jével, mely elmossa a válasz­tóvonalat a szükséges és a le­hetséges, a lehetséges és a kí­vánatos között. A terv, például a nemzeti jövedelem 5-5,5 szá­zalékos növelésének előirányza­tával azt számszerüsiti, amit a gazdasági növekedés törés nél­küli fenntartásához, a népgaz­daság egyensúlyi helyzetének javításához mindenképpen szük­séges elérni. Ettől viszont elvá­laszthatatlan nemcsak az ipari és a mezőgazdasági termelés program szerinti bővülése - hat, illetve mintegy négy szá­zalék -, hanem a nemzeti jö­vedelem korábbinál szerényebb mértékű felhasználása is. Ez utóbbi érthetően kihat - a töb­bi között - az egy keresőre ju­tó reálbér és az egy lakosra jutó reáljövedelem emelkedésé­re, azaz a népgazdasági terv­ben foglaltak így válnak sze­mélyes üggyé. Hajiunk arra, hogy engedve emberi gyengeségünknek, csak azt jegyezzük meg, ami nekünk kedvező, ami gyarapodást ígér. Jónéhány ilyen alkotóelemre lelhetünk az 1976. évi népgaz­dasági tervben - így például a 82 ezer felépítendő új ott­honra, a társadalombiztosítási kiadások tíz százalékos növe­kedésére, a tanácsok fejlesztési alapjának 25 milliárd forintra rúgó összegére -, ám mivel al­kotóelemek, nem választhatjuk el azokat a többitől. Attól, hogy — sok egyéb más mellett- a külkereskedelmi kivitelt nagy iramban, 11-12 százalék­kal szükséges bővíteni, vagy attól, hogy a termelésnövekedés egészét a termelékenység emel­kedésének kell fedeznie. Mert az ilyen és hasonló, sikerrel végrehajtott teendők nyitják meg a forrásokat, melyekből a felhasználás minden formája táplálkozik. Nincs abban semmi hiba, hogy elsőként mindenki azt ke­resi, ami a tervből személyesen érinti, itt azonban nem érhet véget a gondolatmenet. Máso­dikként azt is fel kell fedezni, ami egyszerre személyes és kö­zös, ami mindannyiunktól töb bet követel, ami nélkül a terv papíron maradna. Nem lehet eléggé hangsú­lyozni: a gazdasági élet jó startjára az első naptól, ja­nuár első hetétől szükség van!

Next

/
Thumbnails
Contents