Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-28 / 356. szám
Széchenyi Zsigmond „unokái” I egparányibb csend- II1—zavarás se hallatszott hacsak a fejem felett munkálkodó, ágról-ágra rebbenő őszapók tűvékony cip- pegését nem nevezem annak . . . De aztán még felfokozta, szinte hallhatóvá tette a csöndet. Míg csak meg nem ütötte fülemet a várva várt, halk ropogás — a kocogva közel- qő disznó jellegzetes árulója .. . Fa mögé simulva, archoz emelt puskával, jó előre vártam a közelgőt. . . S amint a sűrűből kifeke- téllett — azon sebtiben lőttem. Láttam, hogy helyben- maradt.. Eképp számol be a nagy magyar vadász, Széchenyi Zsig- mond lírai emlékiratában első „vaddisznójáról". A Széchenyi- féle vadászromantika ma is él, ám valahogy átalakult. A vadásznyelvbe új fogalmak- keveredtek: kilövési terv, korszerű vadgazdálkodás, bérkilövés, vadexport. Az 1881-ben alakult Országos Vadászati Védegylet utódja, a Magyar Vadászok Országos Szövetsége 756 vadász- társaságot irányít, amelyben huszonhatezer vadász ténykedik. A hazai vadgazdálkodásról, a társaságok tevékenységéről, gondjairól beszélgettünk dr. Koller Mihállyal, az MVOSZ főtitkárával. Fiatalodnak a vadászok- Az első Vadászati Világkiállításnak négy évvel ezelőtt Magyarország adott otthont, ami a hazai vadászat és vad- gazdálkodás elismerését jelentette. Ám az utóbbi időben mind többet hallunk arról, hogy kevés a fiatal, öregszenek a vadászok.- Néhány évvel ezelőtt a harminc éven aluli vadászok száma mindössze nyolc százaléka volt a teljes létszámnak. Hiányzott a fiatalos lendület. Ezért is határoztunk úgy, hogy a vadásztársaságokba felvettek zöme fiatal legyen: ma ez az arány meghaladja a kilencven százalékot. És bármennyire is furcsa — a közhiedelemmel szemben — a huszonhatezer vadász fele fizikai munkás, amit egészséges aránynak tartunk.- A vadászat egyáltalán nem tartozik az olcsó elfoglaltságok közé. Drágák a felszerelések, akadozik a töltényellátás, arról nem is szólva, hogy hazánkban nem kapható vadászöltöny. Javul az ellátás- Az észrevételek jogosak. Mindennek az az oka, hogy a kereskedelem profiljába valahogy „nem fér bele" a vadászati felszerelések árusítása, illetve ahol ilyen szakbolt van, Huszonhatezren vadlesen Beszélgetés a Magyar Vadászok Országos Szövetségének főtitkárával tevékenységére nem fordítanak kellő figyelmet. Ezért is kereste meg a szövetség a különböző szerveket a jobb ellátás érdekében: hatása már januárban érezhető. Ismét lesz sörétes töltény.- A vadásztársaságok jelentős devizaszerző tevékenységet is folytatnak. Hogyan ítéli meg a vadgazdálkodás helyzetét, a vadexportot?- Társaságaink évente átlagosan tizenhat-tizennyolcmillió dollárhoz juttatják a népgazdaságot, ami az élővad, a lőtt vad, valamint a trófea-exportból tevődik össze. A bevétel jelentős részét — 30—40 százalék — az élőnyúl-, a fácán- és fogolyexport alkotja: főként Franciaországba szállítunk. Az ország területének több mint 80 százaléka van a társaságok kezelésében, amelyek önellátók, semmiféle támogatásban nem részesülnek. A területen mintegy egymillió nyúl, kétmillió fácán, kilencszázezer fogoly, húszezer szarvas, száz- ötvenezer őz és tízezer vaddisznó él. Az állományból idé^ nyenként négyszázezer nyulat, egymillió fácánt, százezer foglyot, kilencezer szarvast, negyvenezer őzet és nyolcezer vaddisznót lövünk ki. A legfontosabb vadfajokból hosszú távon biztosított a törzsállomány, ami a felsorolt számokból is kiderül. Vadászat és növényvédelem — Emlékszem arra az időszakra, mikor a vadászok tiltakoztak a leghangosabban a DDT-, valamint a Thyodon növényvédőszer használata ellen. Ezek veszélyesek voltak vadra és emberre egyaránt. Mi a helyzet ma? Mennyire veszi figyelembe a korszerű mező- gazdaság ezeket a szempontokat?- A növényvédő állomásokkal rendszeres kísérleteket végzünk az új szerekkel: a Tolna megyei Fácánkerten és Abád- szalókon. Ezen a vadászterületen a növényvédelem már felsorakoztatta azokat a legkorszerűbb technológiákat, amelyek alkalmazása veszélytelen. A végső célunk az, hogy a mezőgazdaság ne használhasson olyan vegyszereket, amelyek károsak lehetnek a rrielegvé- rűekre. Ha a komplex védelem megvalósul, a mi fajtáink is védetté válnak: ebbe beleértem azt a több mint háromszáz madárfajta egy részét is, amelyből általában hat-hétre vadásznak Nimród utódai. Salamon Gyula 1 i i 1 WKKKKKKfi■■■ •» II • •.; • •••':4í^^: v-:í5. . 1.1* I i I 4 •'•: :' |. |íl • m £ % w mRIÉI 1 WmB. m 1 v- i 1 m H H A hőmérséklet hiányzik, melyben kipattan a vicc Interjú Abody Bélával Rendhagyó „nyomozáshoz" kértem segítséget Abody Bélától : — Kevesebb vicc születik ma, mint nyolc-tiz évvel ezelőtt. Véleménye szerint miért? — Elfogadom a sokszor elhangzott véleményt — a magyar irodalom „sors" irodalom. A történelem alakulásából adódóan, az írók sohasem tehették meg azt, hogy „csak" írjanak. Választ kellett adniuk, utat is mutatni — egyszóval vállalni kellett a valóság konkrét kihívását. Ugyanez a megállapítás a humorra is vonatkozik. A humornak is megvan a maga „sors” funkciója. — A jelenség, nevezetesen az, hogy kevesebb vicc születik ma, mint régebben, mindenképpen figyelmeztető. A humor, az emberi együttlétnek harmóniája. Másszóval: közösséget kíván. De úgy érzem, egyre inkább elmaradnak életünkből o meghitt, csendes beszélgetések ... A hőmérséklet hiányzik, amelyben kipattan a vicc . . . (Zárójelben, de feltétlenül szeretném megjegyezni: köztudott dolog, hogy a humor egyik forrása a kávéház volt, amelyek ma már megszűntek. Még oly modern és szép bisztróban, vagy állóbüfében, ahol fogyasztás után nyomban át kell adni a helyet, soha nem születhet vicc.) Az ok — nem o szórakoztatás művelőiben, mélyebben, a társadalomban gyökeredzik. Felelősnek érzem humorunk kon- zertvativizmusában az iskolai oktatást. Azt a rettenesen sivár, kicsi helyet — pedagógiai munkásságomból jól emlékszem rá — amit az iskolai tananyagban a humor elfoglalt. Innen a magyarázata, hogy szinte középkorba illően elnézőek vagyunk még ma is a huBÖRZE SAROK Eladó bontásból eredő gerenda, szarufa, deszka, parketta. Ócsárd, Kossuth L. u. 24. Házat vennék 3 szoba összkomfortosat, garázs vagy kocsibejáratosat, 2 szoba, összkomfortos cserelakásom van Pécsett. ,,Buszmegálló közel van" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Azonnal beköltözhetően eladó komfortos házrész kiskerttel. Déli fekvésű. Irányár: 250 ezer készpénz. Sipos. Doktor S. u. 8. Német nyelvet anyanyelvi szinten beszélő, érettségizett lány állást keres. ..Januártól kezdek" jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe. Esküvői ruha kölcsönzés, 300,— Ft-tól, különleges íejdíszek, rövid és hosszú fátylak eladása. János utca 11. (Pécsi Rádiónál) Fekete dog kölykök olcsón eladók. Pécs, Hősök tere 6. Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön! BÉRELJEN GYERMEKÉNEK CSECSEMŐMÉRLEGET. Pécs, Bajcsy-Zs. u. 3. Telefon; 15-740. 50 literes villanybojler, Alba Regia televízió, új teleajtó, tokkal eladó. Meszes, Komját Aladár utca 20. Eladó nagyméretű tégla, fagerenda, több méretben, szarufa, deszka, léc. Pécs, Pipacs u. 11. (Légszeszgyár u. alsó végénél.) Pénzt takarít meg, ha parkettáját On csiszolja. BÉREDEN „MIGNON" PARKETTA- CSISZOLÓGÉPET 220 voltra. Kívánságra házhoz szállítjuk. Telefon: 15-740. Lakásomról eltűnt 4 hónapos, ordas színű, német juhász szuka kutyám. Megtalálóját jutalmazom. Cím: Kőrös utca 25. Telefon: 11-463, Szirmainé. — Mi hozhat megújulást a humorba? — Szembe kell nézni avval, hogy végül is melyek humorunk nagy hagyományai? Jók-e ezek a hagyományok? A kérdésben megfogalmazódik véleményem is: nem jók. A múlt század végi, bécsi kedélyesség jelentené csak a humor hagyományát? És hol van a humor avantgarde korszaka? — melyet egyedül Karinthy „tartott a vállán", mint Atlasz kései utóda? Hol van a weimari humorstílus, melyet Brechték követnek? Gyakran hangoztatják, hogy kabaré-kultúránk sikere nemzetközisége. Számomra ez a „nemzetköziség" megkérdőjelezi a sikert: ha ugyanazon derül a disszidens magyar, mint az itthon élő honpolgár — baj van! A befogadóképességünk valahol megállt. Más szóval, konzervatívak maradtunk. De — csak a humorban? Ez gyanús. mórral. — Abody Béla milyen viszonyban áll a humorral? — Eddig megjelent könyveimben, melyeket komolyan írtam — afféle skizofrén perlekedésben önmagommal — mindig sikerült egy humoros felhangot eltalálnom; a humoros írásaimban voltam inkább drámai . . . — ön négy évig súlyos beteg volt, hallgatott. Az évek csendje, a betegség távolsága nyújtott-e valamit az embernek; az írónak? — Egy erkölcsi értéket feltétlenül; megszűntek a hamis kapcsolatok, az ál-gondolatok, az ál-barátságok. Független lettem, ennek a ténynek minden szomorúságával, diadalával. Azt írom csak, amit múlhatatlan belső kényszer diktál ... Petőfi-legendák nyomában A magyar irodalom nagyjai közül kétségkívül Petőfi Sándor nevéhez fűződik a legtöbb monda és emlékezés. Nagy népszerűségét mindenekelőtt a szabad, ságharcban betöltött szerepének köszönheti. 1848 ugyanis az a történelmi esemény, amely az íratlan szóhagyományban máig is a legelevenebben él. Ez a hagyománykor a múlt század közepe óta száll nemzedékről-nemze- dékre, bővül, terebélyesedik. A napi- és hetilapok tanúsága szerint a költő „szibériai utóéletéről" még napjainkban is születnek új változatok. A hagyománykörben műfajilag mondák es emlékezések váltják egymást. A mondák között akadnak szépen megformáltak és sután, vázlatosan odavetettek. Az emlékezések a valóságot csak elnagyoltan érintik. A mondabeli Petőfinek kevés J<öze van az élőhöz. A HALHATATLAN PETŐFI A legtöbb monda — az európai hagyománykörbe illően - a költő születésével, halálával és álruhás megjelenésével foglalkozik. Petőfi halálhírét nemcsak a magyarok, de a szomszéd népek is elutasították. A szlovákoknál mondák terjengtek álruhás megjelenéséről, szibériai fogságáról. A szerb Vreme c. belgrádi lapban megjelent egy cikk, amely szerint Petőfi nem halt meg, hanem Románián keresztül Törökországba, majd Szerbiába menekült. Petrus álnéven sekrestyésként évtizedekig élt Crna Travában. Verseket is írt, amelyeket maga fordított le szerb nyelvre. A Petőfi mondakör egyik leggyakor'bb motívuma is az álruhás megjelenés. Ezeknek a mondáknak az alapgondolata: a költő egy a néppel, együtt eszik-iszik vélük, gondjaikkal azonosul. A felismerés formája a hátrahagyott írás. Hogy ez a monda a múlt század második felében mennyire elterjedt volt, bizonyítja az, hogy szélhámosok Petőfinek adták ki magukat s hetekig élősköd- tek a hiszékeny emberek nyakán. Az egyik változat a bécsi besúgók füléhez is eljutott. 1850. júliusában jelentik Bach-nak, hogy Kossuth ügynököket küldött Magyarországra, köztük a költőt: „Petőfi Sándor, az ismert magyar költő nincs Párizsban, hanem juhásznak maszkírozva a Muraközben, éspedig annak horvátországi részén tartózkodik". A számtalan változat közül, amely máig fennmaradt, egyet közölnék csupán; „Petőfi nem esett el a segesvári csatában . . . megmenekült, aztán álruhában bujdosott az országban, és a pajták, meg a pincék ajtajára írt verseket, hogy tudják oz emberek, hogy él még Petőfi Sándor". (Hajdú megye). A SZABADSÁGHARC HŐSE Gyakoriak az olyan emlékezések is, amelyek a költő életének valóságos eseményeiből nyernek inspirációt, a valóságos kiindulópont azonban többnyire a felismerhetetlenségig kiszínezve, eltúlozva ölt testet. Az ilyen emlékezések legnagyobb csoportja Petőfit a szabadságharc kiemelkedő hősének, vezéregyéniségének ábrázolja. Ezekben az emlékekben legszembetűnőbb a valóságban bonyolult események egyszerűsítésé. A legtöbb emlékezés Petőfi és Kossuth barátságáról szól. Lelkes szónoklatokkal, versekkel megindítva a harcot eltörölték a nemesi kiváltságokat, ki-' vívták az egyenlőséget, kiverték az osztrákokat. „Petőfi Sándor barátja volt Kossuthnak. Együtt csinálták a szabadságharcot, Kossuth szóval, Petőfi írással". — „Kossuthnak a katonák önként álltak be. Az elnyomók ellen mindenki állt be, lóháton. Petőfi járt faluról-falura, lelkesítette a népet”. Az emlékezések másik nagy csoportja Bem tábornokhoz fűződő bensőséges kapcsolatról szól: „Bem apó igen féltette, egy kicsinyt gyöngébb egészsége volt. Mondta neki: .Fiam, neked csak a szüved nagy ám, úgy gyönge vagy!' De szavaival úgy fellelkesítette a csapatot, hogy erősebb volt, mint akármilyen vezérlet alatt . . . Petőfi őrnagy volt. Amerre ment, mindenfelől elhajtották az ellenséget". AZ ÖZVEGYI FÁTYOL" ELDOBÁSA Számtalan variációban maradt fenn a múlt század második felének ncgy pletykája, Szendrey Júlia hűtlenségéről. Ez a monda különösen az -Alföldön és Erdélyben terjedt el. A monda a társadalom különböző szintjén másmás formában fogalmazódott meg: „Én úgy tudom, hogy Petőfi Sándor nem jól élt a feleségével, aztán elterjedt a híre, hogy ő meghalt volna, az asszony meg nem gyászol, hanem elment a bálba. A tisztekkel még táncolt is. No már most, akárhol is volt Petőfi, megtudhatta ezt és ezért nem jött vissza." A Petőfi mondakör kialakulására nagy hatással voltak legnépszerűbb versei. „Az úr jó dóga akkor szűnt meg, mikor Petőfi azt mondta, hogy .Talpra magyar!' " — „Jött Petőfi, akkor felszabadult a nép, és attól kezdve nem vitték el tőle azt, amit termelt. Attól kezdve jobban mertek beszélni az uraikkal, azok is jobban bántak a cselédekkel, attól kezdve kommen- ciót mértek. Petőfi fain gyerek volt, úgy tudott az beszélni, hogy az egész magyar népet mind felrázta. A Topra magyar-t Petőfi ta- náta ki, a maga eszitől". - „Petőfi is de mcrha egy ember volt, mikor erővel kiment a frontra. Mondta is neki egy tábornok, hogy .poétának nincs itt semmi helye’ - ,Ott essem el, a harc mezején' A ponyvák és olajnyomatok hatása is érezhető bizonyos fokig, különösen az AMöldön a parasztság felső rétegének emlékezéseiben: „Petőfi? Talpig magyar (!) volt. Híres költő korában halt rneg Segesvárnál. Volt e9Y k®P a községházán, rajta volt félig fekve Petőfi, megsebesülve és a saját vérével írta egy kőre, vagy mire, hogy .Hazám'!" Mindmáig Petőfi az a költő, akinek emléke a néphagyományban a legerősebben él. Rajta kívül Csokonaihoz fűződnek még Debrecen környékén anekdoták és mondák. Mivel az iskolai, írásos műveltségtől viszonylag független szóhagyomány egyre jobban elhalványul, beleolvad a közkultúrába, lehetséges, hogy Petőfi az utolsó költőnk, akinek emlékét országszerte népmondák őrzik. Dobos Ilona László Ilona
