Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-28 / 356. szám

Január elsején bezár a Pannónia Az utolso éjszaka Milyen lesz az új Nádor Szálló? Angol kocsma a földszinten A kávéház megmarad, de szebb lesz Lenne víz, Ha volna motor.., Miért késik a tortyogói és a palléréi vízmű­beruházás? r Állatvilága jórészt ismeretlen... Elkészült a zselici tájvédelmi körzet rendezési terve Jövőre megkezdik a tervek kivitelezését Szilveszter éjszakáján alsza­nak utoljára vendégek a Pan­nónia Szállóban. Már aki al­szik ilyenkor... Aztán az új­évi reggeli terítékei helyükre kerülnek, s legközelebb csak 1979-ben fogad vendégeket a Pannónia, azaz akkori nevén már Nádor — hiszen a Pannó­nia nevet az időközben belépő Kórház téri szálloda kapja meg. A Hungária Szálloda és Ét­terem Vállalat Nádor és Pan­nónia szállójának, valamint a hozzájuk tartozó vendéglátó egységeknek a 100-100 millió forintos költségű teljes re­konstrukciója, egybeépítése ezzel megkezdődik. Mi változik és mi marad meg jelenlegi for­májában? Milyen lesz az új Nádor? Ezeket a kérdéseket tettem fel Varga Csaba igaz­gatónak, akinek az eddiginél is nehezebb dolga lesz, hiszen az átépítés nem megy máról- holnapra. ♦ A Nádor és a Pannónia igaz­gatója elmondta, hogy a nagy­szabású rekonstrukciót két ütemben végzik el, A jelenleg 150 személyt befogadó Nádort és a 250 személyt befogadó Pannónia Szállót szervesen egy­beépítik. Az első ütemben a Pannónia kerül sorra, ez 250 szállodai hely átmeneti kiesé­sével jár együtt. A Pannónia Szállóban a szállodai rész mellett bezárják még az éttermet és a borozót, a bisztrót és a bárt tovább üze­meltetik. Átmenetileg a helyén marad a Magyar írók Köny­vesboltja és az Interturist üzlet is Az előreláthatólag 1979-re elkészülő felújítás után 110 (fürdős) szállodai szoba várja a Pannónia vendégeit. A jelen­legi nagyteremből 300 szemé­lyes reprezentatív, galériás kon­ferencia-termet alakítanak ki. A légkondicionált terembe tol­mácsberendezést szerelnek fel. ♦ A jelenlegi bár és a bisztró helyén Snake-bárt, azaz étel­bárt alakítanak ki, amely ren­deltetését tekintve a budapesti Astoria-ételbórhoz lesz hason­latos, méreteit tekintve azon­ban nagyobb lesz annál. Az ételbár önkiszolgáló rendszerű gyors étkeztetési lehetőséget is biztosít déli csúcsidőben mint­egy 600-800 embernek. A bár a jelenlegi étterem és borozó helyén lesz. Természetesen a hangulatos borozót és sörözőt hiányoló vendégekre is gondol­tak. A mostani könyvesbolt he­lyén angol kocsmát rendeznek be. A teljes felújítás második ütemében, amely majd csak a mostani Pannónia átadása után, tehát 1979-ben kezdődik meg, tényleg bezár a kávéház, bezár a Nádor Szálló és per­sze a söröző is. A söröző meg is szűnik, a kávéház azonban megmarad — igaz máshova ke­rül. A felújítás utáni Nádor szállóba belépő vendég a be­járattól balra fogja megtalálni a kávéházat, jobbra — azaz a mostani kávéház helyén szál­lodai előcsarnok lesz. Az étte­rem természetesen megmarad — sőt külön termekkel egészül ki. ♦ Dr. Bédi Imre könyvelő fel­kutatta és feldolgozta a Nádor és a Pannónia történetét. A Nádor Szállót 1845-ben építet­ték, 1902-ben lebontották, és még ugyanebben az évben át­építették. A Pannónia Szálló 1914-ben nyílt meg, a Ha- merli-kereskedőcsalád építtette. Szecessziós stílusú homlokzatán ma is ott az egykori felirat: Pannónia Grand Hotel Ven­dégfogadó. A nagyszabású felújítási, át­építési munkálatok terveit a Pécsi Tervező Vállalat ifjúsági irodája készítette — Oltói Péter vezetésével. Meg kell jegyezni, hogy munkájuk során a jelen­legi építészeti adottságokat nagymértékben figyelembe kel­lett venniök. Az átépítés után ugyanis a mostani homlokza­tok, az épületek külső képe változatlan marad. Bebesl Károly Naponta 6-8 ezer köbméter friss víz még nem jut be a pé­csi fogyasztókhoz a pellérdi vízgyűjtőterület új kútjaiból, pedig a város igényli. A napi átlagtermelés jelenleg ötven­háromezer köbméter. Ebből a normából Tortyogó 18—20 ezer, Pellérd 16—18 ezer, a Tettye 2500 köbmétert ad, a többi Du na-víz. Kísértettelep Az újabb vízmennyiség kiesé­sét az okozza, hogy egy csak­nem kétszázmillió forintos be­ruházás befejezése késik. Már július 31-én üzembe kellett vol­na helyezni a pellérdi új vízmű- központot és a hozzátartozó egyéb létesítményeket. Ha az átadás sikerül, akkor Pellérd 25 ezer köbméter vízzel „rukkol ki", sőt rendkívüli hiány ese­tén naponta a 30 ezres csú­csot is elérheti. Most ..kisértet-telepre” ha­sonlít inkább a pellérdi köz­HAriadá volt szombaton Szombat hajnalban országos havazást jeleztek a KPM Út- ügyeletének, ezért azonnal riasztották a készenlétben álló gépek egy részét, hogy az át­lag 5 centiméter hótól meg­szabadítsák az utakat. Még az éjjel a közúti szolgálat több mint 300 hóeltakarító és sószó­rógépe látott munkához, leg­többet Veszprém megyében kellett „bevetni”, ahol a hó a 8-10 centimétert is elérte. Az összehangolt munka és az idő­közben enyhére fordult idő eredményeként itt és az ország más vidékein szombat délre el­tűnt a hó, több helyen a szél és a nap fel is szárította az aszfaltot, betont. A Mátrában szombaton reg­gel tovább gyarapodott a hó­réteg vastagsága. A magyar síparadicsom tehát hét végén pompás téli öltözékben fogad­ta vendégeit. Kékestetőn és Galyatetőn valósággal megro­hanták a kirándulók és a spor­tolók a lesikló- és ródlipályá- kat. pont. üresen kong az ötezer köbméteres víztároló, nem ont meleget a kazánház. Befeje­ződtek a magasépítési mun­kák, de nem működik a transz­formátorház, a búvárszivattyú­próbaterem, a központi gép­ház a diszpécser központtal. Jelenleg a 35 régi és a közel­múltban ideiglenesen üzembe­helyezett nyolc új kút napi 16— 18 ezer köbmétert produkál. A negyven négyzetkilométeres víznyerő-terület északnyugati részében, a kilenc újabb kút- bál még nem jutott víz Pécsre. Az okok A késés egyik oka, hogy a magas talajvíz miatt nehezen fektették le a kútgyűjtővezeté- keket, kábeleket, alig győzték a víztelenítést. A MEGYESZER Vállalat időben szállította a kútvezérlő automatikák szekré­nyeit, a helyszínen az üzembe­állításuk azonban vontatottan halad. így csak négy kút lép­het be januártól a tervek sze­rint napi 1500 köbméteres mennyiséggel. A további 5 kút várhatóan májustól segíti Pécs vízellátását, naponta újabb két­ezer köbméter vízzel. A kilenc kutat bekötik majd a városi csőhálózatba, de teljesítmé­nyük nem éri el a teljes ka­pacitást, ugyanis hiányzik a központi gépház szivattyúinak öt meghajtó motorja. Az északnyugati új kútcso- port például napi 1500—2000 köbméterrel többet nyújthat, ha a központi gépház elkészül. Alig félmillió forint értékű a két 250 kilowattos és három 200 kilowattos, ami az egész országban hiánycikk. A Villamossági és Szerelési Cikkeket Értékesítő Vállalat a beruházó sürgetésére válaszol­va csak 1977-re ígérte a szál­lításukat. Peílérden 1972-ben indult az Országos Vízügyi Hivatal be­ruházása az OVIBER bonyolí­tásában. Kopaszhegyen most is gon­dozzák Kis Pali betyár sírját. Tűzpárbajban ezen a dombon ölte meg a zsandár-golyó. A Zselicről ma is legfeljebb Patkó Bandit, Subri Jóskát, Juhász Andrást sirató betyárdalok, his­tóriák jutnak eszünkbe. Arra menet megcsodáljuk a Sziget­vártól Kaposvárig nyúló több mint kilencezer hektáros he­gyes-dombos tájat, melynek 80 százalékát ősi bükkösök, gyer­A pellérdivel azonos nagysá­gú tortyogói vízgyűjtőterületen 1973-ban kezdődött a közel százmillió forintos beruházás. A teljes beruházás várhatóan 1976 közepére fejeződik be, 1975. december 31-e helyett. Az üzembiztonságot fokozó beren­dezések szerelése okoz bosszú­ságot. A régi mondás azt tart­ja: ha Pécs felett villám csap­kod, az első Tortyogót éri, a második Pellérdet. Júniustól augusztusig vihar esetén napi kél súlyos villámcsapással szá­mol a pécsi Vízmű; ami egy perces áramkiesés esetén is két- három órás vízellátási zavart okoz, többek 'között a városi hálózatban csökken a nyomás. Ezért a működő ötven kutat a pellérdiekhez hasonlóan auto­matizálják, hogy villámcsapás­kor másodperceken belül ter­meljenek. De ehhez Tortyogón tíz kilométer telefonkábel hiány­zik a Magyar Kábelművek jó­voltából, és Peílérden is 15 kilométerre lenne szükség. Je­lenleg késik a MEGYESZER 25 kútvezérlő automatika-szekrénye is. mert a gyártásukhoz szük­séges villamos alkatrészek egy részét 1976-ban szerzi be a vál­lalat. A jövő a Dunáé A tortyogói, pellérdi vízgyűj­tőterületet 20—25 év múlva a kimerülés veszélye fenyegeti, hiszen évente a rétegekben a szintsüllyedés eléri az 50—100 centit is. A kitermelés naponta majdnem negyvenezer köbmé­ter, míg a természetes pótló- dást alig 16—20 ezer köbmé­terre becsülik. Az ötödik ötéves tervben a pécs-mohácsi vízmű- rendszer-rekonstrukció első üte­mének megvalósulása után a pécsi kutakat „visszafogják" és elsősorban „csúcsfogyasztásra" tartalékolják. Pécs vízigényét mindinkább a Duna elégíti majd ki. Csuti János tyános tölgyesek, ezüsthársasok alkotják. A betyártanyák, hajdani ki­rályi kanászközségek romjait rejtő vidék tájvédelmi körzet lesz. A nemrég elkészült vé­dettségi javaslat most került az Országos Természetvédelmi Hi­vatalba: elfogadása csupán napok kérdése. A védettségi javaslat a Zse­be történelmi értékeiről is szól. A Táborvölgy, Templom-domb- dűlőnevek a néprege szerint a török csaták helyéről vallanak. Részben helyreállították a zse- lisszentjakabi bencés apátsági kolostort és kisvárat is. A Csikó­völgyben faszenet égető bok­sák helyére még rábukkanunk: a faszénnel az úgynevezett ha- musbetyárok kereskedtek. Szá- gyon, Lukafán, Szentlukán, Ka- poshomokon az uradalmi üveg­huták álltak, ahonnan az üveg­fúvók remekei Szabadkára is eljutottak. A zselici folklór központjává fejleszti Szennát a Somogy me­gyei Tanács műemléki albizott­sága, ahol szabadtéri néprajzi gyűjteményt hoznak létre. Res­taurálták a népi kazettás meny- nyezetű templomot, áll egy gaz­dasági pajta. 1980-ig szakaszo­san több létesítményt adnak át, jövő nyárra például egy teljes paraszti portót, összeszerelik a Csökölyből, Rinyakovácsiból be­szállított zsúpfedeles házakat, boronafalú épületeket. Csököly­ből régi paraszti ekéket is el­hoztak. Növénytani értékeire Kitaibel Pál, Boros Adóm, Borhidi Atti­la, Horváth A. Olivér figyelmez­tetett. A baranyai Zselicben az almamelléki ősbükkös négy hek­táron már rég védett. Megho­nosodott a nyugat-dunántúli és erdélyi elterjedésű kakasmandi- kó, a kisvirágú hunyor, a dél­kelet-európai eredetű zalai bükköny, a Mecsekben honos lonyelvű csodabogyó és egér­tövis. Érdekes virág az egy mé­terre növő genyőte. A húszcen­tis hóvirágot Terecseny-puszta, Bőszénfa, Gálosfa körül ma is vesszőkosárba szedik az öreg­asszonyok, hogy Pesten eladják. Állatvilága jórészt ismeretlen. Az Országos Természetvédelmi Hivatal felkérte a Pécsi Janus Pannonius Múzeum természet- tudományi osztályát, hogy a jö­vő évtől kutassa a Zselic fauná­ját. A zselici természetvédelmi körzet fejlesztési tervét az Ál­lami Erdőrendezőségek műszaki irodájának balatonfüredi osztá­lya dolgozza ki. A végleges terv jövő év elejére készül el, és kivitelezését 1976 első negyedé­ben megkezdi a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság csak­nem négymillió forintos beru­házás keretében. A munkával a gazdaság 4—5 év alatt vé­gez. A Zselic legnépszerűbb he­lyei: a Kaposvár környéki Ro- petyi-erdő, a Töröcskei-tó, a Gyertyános-völgy. Az északi ré­szen ezért 200—300 hektáron kialakítják 1976-tól Kaposvár közjóléti erdejét. Kardosfa- pusztán az erdőgondnokságon a zselici tájvédelmi körzet köz­pontja működik. A Szalajka- völgyi erdei múzeumhoz hason­ló erdészeti, természetvédelmi állandó kiállítás anyagát gyűj­tik össze az egyik épületben. Egy másik épületrészben kap helyet az úttörőotthon is; a ter­mészetvédelmi oktatás bázisa. Egy turnusban csaknem 50 diák ismerkedhet a természettel, nö­vény- és állattani megfigyelé­seket végezhet. Cs. J. Hétfői O Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó formaöntödéje felajánl 1976. JANUÁRTÓL 1 db Bühler H—400—D típusú függőleges hidegkamrás gépére, továbbá 1976. II. FÉLÉVÉTŐL további 2 db azonos típusú öntőgépre szabad gyártási kapacitást. Szerszám biztosítása esetén soronkívüli gyár­tás! További szerszámok gyártását szerszám- üzemünk a kapacitása függvényében is vállalja. Ügyintéző: Salamon József. Telefon; Ajka, 14/318. — Telex: 03, 22.34

Next

/
Thumbnails
Contents