Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-25 / 353. szám

1975. december 25., csütörtök Dunántúli napló 7 Beszélgetés dr. Jerszl Istvánnal, a Megyei Pártbizottság titkárával, a pártépítés időszerű kérdéseiről Az 1975-ös esztendő kiemel­kedő jelentőségű volt népünk egésze számára. Ebben az év­ben ünnepeltük hazánk felsza­badulásának 30. évfordulóját, az év első negyedében került sor pártunk XI. kongresszusára: országgyűlési képviselőket vá­lasztottunk, a közelmúltban ért véget a magyar szakszervezetek XXIII. kongresszusa. Ezek a nagyjelentőségű események fo­kozták az emberek közéleti ér­deklődését, növeli a politizáló kedvet. Nőtt a kommunisták pél­damutató és mozgósító ereje, fokozottan érvényesült felelős­ségük. Erről a példamutató és mozgósító szerepről, erről a fokozott felelősségről, a párt, a párttagság előtt álló legidő­szerűbb feladatokról beszél­getett dr. Jerszi Istvánnal, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkárával Békés Sán­dor, lapunk főszerkesztőhelyet­tese. Hegfelelni a követel­ményeknek — A XI. kongresszus a fej­lett szocialista társadalom épí­tését tűzte ki célul. Ez azt je­lenti: magasabb szintre kell emelni a munkát, hisz a fel­adatok összetettebbekké bonyo­lultabbakká, sokoldalúbbakká lettek. Milyen kötelezettségeket ró mindez a ma kommunistá­jára? Mire kötelezi öt a párt, melynek önként lett tagja, és mit vár el tőle joggal a legszé­lesebb közvélemény? — A párt vezető szerepének erősítése és továbbfejlesztése a megváltozott viszonyok szük­ségszerű következménye. A párt azonban csak akkor tudja be­tölteni hivatását, ha tagjai — akikből összetevődik —, egyé­nenként is megfelelnek a párt­tal szemben támasztott maga­sabb szintű követelményeknek. Ezt a magasabb szintű követel­ményrendszert a Politikai Bi­zottság 1972. évi novemberi határozata tartalmazza, melyet a XI. kongresszus is elfogadott és a Szervezeti Szabályzatban rögzített .......... A Magyar Szo­c ialista Munkáspárt önkéntes harci szövetség: soraiba tömö­ríti a magyar nép leghaladóbb erőit, akik a munkásosztály szocialista eszméit és céljait maqukévá teszik, megvalósítá­sukért küzdenek...” A párt elvárja tagjaitól, hogy sajátít­sák el a marxizmus—leninizmus alapjait, rendszeresen fejlesz- szék politikai tudásukat mű­veltségüket; védelmezzék a párt eszmei-politikai-szervezeti eavségét. Következetesen szol­gálják a szocializmus ügyét, mutassanak példát a munká­ban: tartsák be a pártfegyel­met, államunk törvényeit. Le- qyenek őszinték. Harcoljanak a bírálat elfojtása és az önelé­gültség ellen; erősítsék a párt­nak a tömegekhez fűződő kapcsolatait... — A Politikai Bizottság, mint ismeretes, 1972-ben szabályozta a pártba való lelvételek üte­mét, s bizonyos megszorításo­kat léptetett életbe a szociális összetételt illetően. Ennek a határozatnak a szellemében folyt idén is a pártépítő munka. Mik a tapasztalatok? Milyen ütemben nőtt pártunk tagjai­nak száma Baranya megyében, s ezen belül megfelelőnek mondható-e a munkások és fi­zikai dolgozók aránya? — A Politikai Bizottság 1972. novemberi és az 1974. júniusi határozatában szabályozta a pórtépítő munka legfőbb kér­déseit. Az elmúlt években ezek alapján végeztük mi is ezt a munkát, ami eredményesnek mondható. Ez évben mintegy 800 fő felvételére került sor a megyében. A felvettek 77 szá­zaléka munkás, ezen belül 59 százalék a szakmunkás. Fontosnak tartom megjegyez­ni, hogy pártunkban a fizikai munkások arányának alakulása nem statisztikai, hanem igen fontos elvi-politikai kérdés, mert a párt munkásjellegének Életünk minden területén erősödjön a párt vezető szerepe, összeforrottsága népünkkel a tagság szociális összetételé­ben is ki kell fejeződnie. A fentiek azt bizonyítják, hogy a megye pártszervei és szervezetei jól értik a tagfelvé­teli munka új követelményeit, azt eredményesen valósítják meg. Egyes helyeken azonban indokolatlanul magas munkás­arányra törekedtek, így kevés figyelmet fordítottak a kiemel­kedő munkát végző értelmisé­giek és alkalmazottak legjobb­jainak párttaggá nevelésére. Szükséges kihangsúlyozni, hogy nem volt és ma sincs tag- felvételi zárlat a nem fizikai munkás kategóriák vonatkozá­sában. Közülük is fel lehet sőt kell venni azokat, akik megfe­lelnek a Szervezeti Szabályzat­ban lefektetett magasabb kö­vetelményeknek. Az 1975-ben felvettek 2/3-a 30 éven aluli és közel 1,/3-a (28 százaléka) nő, s ezt az arányt még tovább kí­vánjuk javítani. A felvett 30 éven aluli párttagok 80 száza­léka KISZ-tag és 72 százaléká­nak egyik ajánlója a KISZ tag­gyűlése volt. Az új párttagok 98 százaléka huzamosabb idő óta végez kiemelkedő társadal­mi munkát, s a beosztásukból eredő munka végzésében is példamutatáak. öntisztulási folyamat — Nyilvánvaló, hogy a meg­szorítások egyetlen célt szol­gáltak: a minőségi összetétel javítását. De az is nyilvánvaló tény, hogy fizikai munkás volta senkit sem tesz automatikusan alkalmassá a párttagságra. Milyen eredményeket könyvel­hetünk el a párttaggá nevelés terén? Es milyen tapasztalatok­ról adhatunk számot az úgyne­vezett intézményi alapszerve­zetek pártépitő munkájával kapcsolatban? — A munkáslét automati­kusan valóban senkit sem tesz alkalmassá a párttagságra. A fizikai dolgozók soraiból épp úgy, mint az értelmiségiek és alkalmazottak köréből azok ke­rülhetnek felvételre, akik meg­felelnek a követelményeknek. A megfelelő munkásarány biztosítása mellett célszerű fog­lalkozni a tudományos élet, a művészet, az igazságszolgálta­tás, az oktató-nevelő munka, valamint a termelőmunkával közvetlen kapcsolatban lévő közgazdasági és műszaki terü­leten dolgozó értelmiségiek és alkalmazottak legkiválóbbjai­nak párttaggá nevelésével. A felvételre jelentkezőkkel szemben az új, magasabbszin- tű követelményrendszert az alapképzettségnek megfelelően differenciáltan kell alkalmazni. Nem lenne helyes azonos mér­cét alkalmazni például egy szakmunkásképzőt vagy közép­iskolát végzett szakmunkás és egy középfokú politikai végzett­séget is jelentő egyetemet vagy főiskolát végzett fiatal értelmi­ségi esetében. Az utóbbinak kétség kívül előnye van a poli­tikai, szakmai és általános műveltség vonatkozásában. Ép­pen ezért a vele szemben tá­masztott követelményeket ezek alapján kell meghatározni. — Kilépések, törlések. Ezt sokan kényes témának érzik, pedig nem az. A kilépés nem szakítás — csak annak beisme­rése, hogy nincs valakiben elég erő a párttagsággal járó köte­lezettségek maradéktalan telje­sítéséhez. Hogy alakult tehát Baranyában a kilépések, tör­lések száma? Másszóval: meg­felelőnek mondható-e az ön­tisztulás folyamata? — A párttagokkal szemben támasztott követelmények nö­velése nemcsak azt jelenti, hogy emeltük a felvételeknél a mércét, hanem természetszerű­leg a meglévő párttagokra is vonatkozik. Közismert, hogy senki sem születik kommunistá­nak csak azzá lehet, ha ma­ga is akarja és a kommunista közösség is segíti ebben. Azt sem szabad figyelmen kí­vül hagynunk, hogy nem min­denki válik kommunistává, aki belép a párt soraiba. Vannak emberek, akik időközben kike­rülnek a pártból, megszűnik párttagságuk. Ennek különböző okai és formái vannak. A kilé­pés és törlés természetesen csak azoknál vethető fel, akik önhibájukból nem tesznek ele­get önként vállalt kötelezettsé­geiknek. Pártunk védi az idős, beteg elvtársainkat, akik több évtizeden keresztül példamuta­tóan dolgoztak, de előrehala­dott koruk, vagy megromlott egészségi állapotuk miatt már nem képesek aktív tevékeny­ségre. A pártba való belépés ön­kéntes, ebből egyenesen követ­kezik, hogy lehetőség van az önkéntes kilépésre is. A kilé­pésnek sok oka lehet. Sokan kívülről szemlélve könnyebbnek vélrk a pórtmunkát, mint ami­kor már párttagként tevékeny- kedniök kell a mozgalom ér­dekében. Előfordul, hogy vala­milyen személyes érdek, elő­léptetés reménye, vagy rábeszé­lés eredményezte a belépést. Ilyen esetekben önkéntelenül felmerül a kérdés: meggyőző­dés nélkül mit ér a párttag­ság? Minden pártszervezetnek elő kell segítenie, hogy meggyőző­dése ellenére senki se legyen párttag. Ez azonban csak ak­kor valósulhat meg, ha a kilé­pést nem követi egzisztenciális hátrány. A különböző funkciók­ban nem azért dolgoznak em­berek, mert párttagok, hanem azért, mert arra a munkára, beosztásra megfelelnek. Ez az elv egyben védelmet is nyújt pártunknak a karrieristákkal szemben. A törlésre akkor kerül sor, ha a párttag saját hibájából, figyelmeztetés ellenére nem tel­jesíti a párttagsággal járó kö­telezettségeit. Nem vesz részt az alapszervezet munkájá­ban, nem fizeti a tagsági dí­jat, vagy nem tesz eleget át- jelentkezési kötelezettségének. A kilépési szándékot a párttag írásban bejelenti, viszont tör­lési határozatot csak a tag­gyűlés hozhat, illetve hagyhat jóvá. Vissza-visszatérő kérdésről szeretnék szólni akkor, amikor hangsúlyozom, hogy a szerve­zeti élet elhanyagolása, a tag- díjfizetés elmulasztása nem ki­zárási indok, hanem törlést igé­nyel. Megyénkben ez évben mint­egy 170 fő került ki a pártból kizárás, kilépés vagy törlés út­ján. Ez nem magasabb mint a korábbi évek átlaga. Az ön­tisztulás folyamatát egészsé­gesnek és reálisnak tartjuk, de ezalkalommal is ki szeretném emelni: azért, mert valaki nem alkalmas a párttagságra még lehet becsületes ember, olyan aki a számára megfelelő kö­rülmények között segítheti ügyünket, céljaink teljesítését. A pártból kikerült embereket nem megbélyegezni kell, ha­nem segíteni és kisebb-na- gyobb társadalmi feladatokkal megbízni.- És ezzel el is jutottunk a következő év nagy pártpolitikai feladatához: a tagkönyvcseré- hez. Mi tette szükségessé, ho­gyan lehetne röviden megfo­galmazni célját? — A Politikai Bizottság a tag­könyvcsere célját az alábbiak­ban határozta meg: „Erősítsük tovább a párt eszmei-politikai és cselekvési egységét, növel­jük a párttagok aktivitását a szocialista építés soronlévő fel­adatainak megvalósításában, tömörítsük sorainkat a XI. kong­resszus határozatainak végre­hajtására. Célunk, hogy a tár­sadalmi, gazdasági, kulturális életünk minden területén erő­södjön a párt vezető szerepe, tömegkapcsolata, összeforrott­sága egész dolgozó népünk­kel.” A tagkönyv- csere jelentősége- Sokszor hangsúlyozzuk: nem tagrevízióról van szó. Mégis tapasztalni olyan jele­ket, melyek arra utalnak: meg­lehetősen sokan csak fogal­mazásbeli különbségnek érzik ezt... — A tagkönyvcsere nyilvá­nosságra hozatala után mind a párttagok között, mind a köz­véleményben valóban találkoz­tunk értelmezési problémák­kal. Egyesek nem tartották idő­szerűnek, mások pedig elneve­zésétől függetlenül tagrevízió­nak minősítették. A XI. kongresz- szus olyan időszakban és kö­rülmények között határozta el a tagkönyvcserét, amikor pár­tunk vezető szerepe minden te­rületen érvényesül és fejlődik. A párt létszáma és szociális összetétele egészséges, tömeg­kapcsolata jó. Mindebből kö­vetkezik, hogy semmi esetre sem adhatunk azoknak igazat, akik valamilyen párttisztításról, tag-revízióról beszélnek. A tagrevízió ellen hadd hoz­zam fel a XI. kongresszuson el­hangzottakat, amelyek teljes egészében megyénk kommunis­táira is érvényesek. „A párt­tagok döntő többsége a párt normái szerint, kommunista mó­don él és dolgozik, küzd a párt politikájának valóra váltásáért.'» A párt a tagrevízió eszközé­hez általában akkor nyúl, ha A kongresszus előkészítésének időszakában ezrek, tízezrek szól­tak bele a politikába... politikai ingadozás mutatkozik a párt soraiban, ha frakciózás akadályozza a politika megva­lósulását, vagy szociális össze­tétele, vagy minőségi színvona­la határozott intézkedéseket kö­vetel. Úgy érzem, joggal mond­hatjuk, hogy ilyen veszély és ilyen helyzet a mi pártunkban nincs. Miről van tehát szó? A XI. kongresszus határozata alap­ján a tagkönyvcsere célja: a pártegység erősítése, a párt tömegkapcsolatának javítása, a párt akcióképességének fo­kozása. Mindez eszköz a XI. kongresszus határozatai végre­hajtásának. A tagkönyvcsere előkészíté­sének időszakában minden párttaggal elbeszélget a párt­vezetőség, illetve az elbeszél­gető bizottság. A beszélgeté­sek őszinte véleménycserék kell, hogy legyenek a párt politiká­járól, a pártszervezet és az egyes párttagok munkájáról*, magatartásáról. Arra van szükség, hogy a párttagság felzárkózzon a szi­gorúbb, magasabb követelmé­nyek alapján a párt politikája mögé. Azokat, akik nem ütik meg a mércét, de hajlandók mindent megtenni annak el­érése érdekében — és ennek a pártszervezet segítségével van reális alapja — segíteni kell, hogy felzárkózhassanak. Akik ezt különböző okok miatt nem tudják, vagy nem akarják vál­lalni, kiléphetnek, kérhetik tör­lésüket, illetve kezdeményezni kell törlésüket.- Egy konkrét kérdés: mi lesz például azzal a vállalati osztályvezetővel, akit az alap­szervezete eltanácsol?- Döntéseinket mindig a konkrét helyzet konkrét elem­zése alapján kell meghoznunk. Abban az esetben, ha a válla­lati osztályvezető a közvetlen beosztásából adódó feladatok­nak eleget tesz, nem származ­hat a kilépésből vagy törlés­ből egzisztenciális hátránya. Az más kérdés, ha munkája során súlyos hibákat követ el, vagy alkalmatlanná válik vezető be­osztásra. Ez azonban nem a tagkönyvcserével kapcsolatos feladatok közé tartozik, hanem a kádermunkához. A lebonyolítás üteme — Végezetül a lebonyolítás üteméről, részfeladatairól kérem tájékoztatását. Hogyan zajlik majd ez a munka, a gyárak, üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények alapszervezeteiben s hogyan a különböző bizott­ságok szintjén?- A Megyei Pártbizottság in­tézkedési tervet fogadott el, mely magában foglalja a párt- szervezetek és pártalapszerve- zetek ezzel kapcsolatos felada­tait. A járási, városi jogú párt- bizottságok a Központi Bizott­ság és a Megyei Pártbizottság határozatainak szellemében már elkészítették és jóváhagyták saját feladataikat tartalmazó intézkedési tervüket. Talán a leglényegesebb idő­pontokról egy-két szót. A tag­könyvcserével kapcsolatos párt- alapszervezeti feladatok az 1976 január-februárban sorra- kerülő beszámoló taggyűlése­ken kerülnek megfogalmazásra. Ezt követően 1976. márciustól július végéig kerül sor az egyé­ni elbeszélgetésekre - az alap- szervezeteknél. Hangsúlyozom, hogy minden párttaggal — le­gyen az bármely felsőbb párt­szerv tagjp —, az alapszerve­zete beszélget el, hiszen mun­káját, közvetlen tevékenységét e helyen ismerik a legjobban. A beszélgetések tapasztalatait összegező taggyűlésekre 1976. augusztus hóban, illetve a be­szélgetések befejezése után ke­rül sor. Végül 1976 november­december hónapban ünnepé­lyes taggyűléseken osztjuk ki az új párttagsági könyveket.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents