Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-24 / 352. szám
6 Dunántúli napló 1975. december 24., szerda NYOLCVAN tU ALATT 1300 ORGONA Erről is beszélni kell! Egyik barátom négyéves unokája hazatérve az „óvi". bál, olyan vaskos tréfát mesélt el nagyapjának, hogy annak tótva maradt a szája a csodálkozástól. Valóban, gyakran előfordul, hogy a legkisebbek a nagymama, a nagyapa füle hallatára olyan biológiai „szak- kifejezéseket" használnak, amelyeknek legtöbbször nem is tudják az értelmét, de mondják, mert így hallották az utcán, az óvodában vagy éppen az iskolában, s egyikük sem akar lemaradni a másiktól. Sajnos, nemcsak a gyerekekkel vagyunk így! Lassacskán mindennapi szókincsünkbe is beférkőznek olyan kurta, durva, furcsa szavak, amelyeket régen csak bizalmas körökben ejtettek ki néha. Balassi Bálint nyers és véres korban élt, s mégis amikor valamiféle illetlenséget közöl leveleiben, azt titkos írással teszi, nehogy mások ízlését, erkölcsét rontsa vele. Petőfi felesége kedvéért még az egyszerűbb szitko- zódósról is lemondott. A modern irodalomban is helye lehet egy-egy keményebb szónak, de ami ma meghonosodóban van egyes helyeken, arra azt szokták mondani, hogy nem tűri a nyomdafestéket. Ma már szinte „sikk" így beszélni nemcsak az óvodákban, az iskolákban, a serdülők körében, hanem a színpadokon, a hivatalokban, a munkahelyeken, a társas találkozókon is. Lassan mindenki hasonul környezetéhez, nem akar „lemaradni", s közben elfelejti, hogy e szavak, bár kétségtelenül nyelvünk ősi rétegéhez tartoznak, mégis állandó emlegetésükkel a beszélő szókészletének szegénységét takarják. Ugyanez vonatkozik a káromkodásokra is, amelyek állítólag azért váltak any. nyira népszerűkké, mert kimondásukkal könnyítettek magukon a káromkodók. Annyira elburjánoztak társas együttélésünkben e durva, csúnya szavak, hogy a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottságának elnökségi ülésén többen is méltán tették szóvá elharapódzásu- kat. Nem erkölcscsőszködés, szemérmeteskedő szemfor- gatós az, ha valaki például vonaton utazva visszautasítja az ilyen hangoskodók beszédét. Hogy miért csúnyák a „csúnya" szavak, egy most megjelent rendhagyó illemtani könyv, Cyenes István: Mi illik, mi nem illik? című munkája is tárgyalja, örvendetes, hogy e hasznos könyvecske nem a régi ce- remóniás világ ál etikettszabályait ismerteti, bevallott célja: gondolatokat kelteni az emberi kapcsolatok rendjében. Gyenes Istvánnal együtt valljuk: a csúnya szavak szegényitik szókincsünket, s legtöbben éppen szókészletük szegénysége miatt használják unos-untalan. Nyelvi műveltség kérdése, ki milyen szavakat használ, s e téren élen kell járnia az irodalomnak, a sajtónak éppúgy, mint más intézményeknek. Nem az kerül közelebb a fiatalokhoz, aki minden áron hajhássza „egyes” fiatalok zsargonját, hanem az, aki feltárja édes anyanyelvűnk bőségszaruját, a rokonértelmű szavak garmadát, szavaink csodálatos zeneiségét, szépségét. Dr. Tóth István Egy elfelejtett szobrász 1919. május elsején Kun Béla koszorúzta meg az alig néhány napja elhunyt, szászvári születésű Kiss György szobrászművész sírját Budapesten, a Kerepesi temetőben. A Magyar Tanácsköztársaság kegyelettel emlékezett a neves művészre, aki egy évvel korábban készített „Forradalom" című szobrával tett tanúbizonyságot elkötelezettségéről. Érdemtelenül merült feledésbe Kiss György alakja, aki nem kevesebb mint 146 szobrot készített. Alkotásai Budapest, Pécs, Pozsega, Apotin, Temesvár, Szombathely és más városok épületeit, köztereit díszítik. Művészi pályájáról, eletútjáról ezideig keveset tudtunk. Csupán Várady Antal tollából maradt ránk néhány sornyi megemlékezés. Néhány évvel ezelőtt a Baranya megyei Tanács és a Sás- di Járási Hivatal rendbehozat- to sírhelyét, szülőhelyén, Szászváron pedig szobrot emeltettek tiszteletére. A közelmúltban Bucsky Mihály, a Megyei Tanács nyugalmazott művészeti főelőadója írt könyvet Kiss György életéről és munkásságáról. Kiss György 1852-ben született Szászváron. Szülei szegény parasztok voltok, így a gyerek taníttatására nem is gondolhattak. Inasnak adták, hogy mesterséget tanuljon, mert kézügyessége, faragókészsége már korán megmutatkozott. Nem sokkal később Grácba szökött, ahol Keltz Ferenc képfaragó mester műhelyébe került. Rövidesen kitűnt társai közül tehetségével, s 1874-ben már a müncheni akadémián kopogtat. Á hangszerek hangszere Kiállítás az Angster-cég történetéről, legszebb munkáiról Pán, a mitológiai pásztor isten a nádszálló változtatott nimfából faragta sípját, s annak hangjai mellett búslakodott szerelmese utón. Ez a néhány egymáshoz kötözött, különböző hosszúságú síp még alig emlékeztet későbbi leszármazottjára, az orgonára. Hosszú idővel később az alexandriai Ktezibiosz mérnök az időszámításunk előtti III. században feltalálta a víziorgonát. Csúnya, fülsértő hangot hallatott ez a szerkezet, de már a mai orgonák ősének tetekinthető. E fajtából az aquincumi ásatások során 1931-ben egy igen jó állapotban lévő példány került elő. A római birodalomban ismert és használt orgonák a lakomák, ünnepségek hangszerei voltak, s a cirkuszi játékok kezdetét jelezték vele. A keresztény egyház templomaiban csak a XIII—XIV. századtól alkalmazták, bár Kis Pipin már ilyen hangszert kapott ajándékba V. Konstantintól. Az orgonáktól való idegenkedés érthető, hiszen annak hangjai mellett vonultak az őskeresztény mártírok az arénák porondjaira. • Orgona - görögül „orgo- non”. Annyit jelent, hogy a hangszerek hangszere. A korai alig, de a kései változatai már joggal kérkedhettek ezzel az elnevezéssel. Pécsett nemrégiben nyílt meg a Feledésbe merülő mesterségek című kiállítás, melyet Horváth Csilla, a Janus Pannonius Múzeum muzeológusa rendezett. Itt az orgonakészitő műhelyéről nevessé vált Angster József életútját, alkotásait mutatják be. Ha az alapító Angster József nem Pécsett élt és dolgozott volna, a városnak akkor is igen sok köze lenne az orgonákhoz. Egyes adatok szerint ugyanis már 1437-ben fellelhető ez a hangszer Pécsett. Szélesebb elterjedése az országban is e korra tehető. Hunyadi János pénzt áldozott orgonaépítésre, fia, Mátyás udvarában pedig egy világhírű ezüst orgona zengett. A pécsi székesegyház felújított, négyklaviatúrás orgonája. Fotó: Érb János Angster»József, a messzeföl- dön is ismertté vált pécsi or- gonaépitő műhely alapítója 1834-ben született, a Baranya megyei Kácsfaluban, - ma Jugoszlávia - paraszt szülők gyermekeként. Asztalos mesterséget tanult Eszéken 1852-től, majd vándorútra indult, amely során Titz P. ismert bécsi orgonakészítő műhelyébe került. Innét Prágába, Drezdába, Lipcsébe, Berlinbe, Kölnbe és Svájcba ment. 1863-ban a világhírű Cóvaille-Coll műhelyébe szegődött, ahol épp akkor készítették a St. Sulpice és a Notre-Dame orgonáját. 1866-ban tért haza és telepedett le Pécsett. Három év alatt már nyolc orgona hirdette Angster József mesterségbeli tudását, 1869-ben pedig már elkészült az Izraelita templom hangszere is. Nem sokkal később megépítette a kalocsai székesegyház reneszánsz stílusú orgonáját, életének századik alkotása pedig a pécsi dóm hangszere. Az 1889. április 3-án Budapesten megjelent Zenelap o következőket írta: „Arcképét és életrajzát számos bel- és külföldi lap hozza és mind nagy elismeréssel szállott róla. Művészünk nincs híjával a kitüntetéseknek sem. Az 1879. székesfehérvári kiállítás alkalmával arany éremmel lön kitüntetve. 1888-ban a pécsi kiállításon állami ezüst érmet és a kiállítási nagy arany érmet nyerte el.” G. de Machaut nevezi az orgonát a „hangszerek királynőjének". Angster József remekei már valóban megérdemlik a koronát. Liszt Ferenc, miután játszott a kalocsai orgonán 1878-ban azt írta báró Augus Antalnak, hogy kedvére lenne, ha az új zeneakadémia orgonáját a pécsi Angster cég készítené. Közben a műhely gyarapodott, s kinőve korábbi helyét a József utcába költözött. Minőségi alkotásaira jellemző, hogy gyakran tízéves garanciát is vállaltak. A cég 1887-ben jubilált, s ekkorra készült el a pécsi székesegyház orgonája. Míg az első száz orgona megalkotásához 19 évre volt szükség, addig a második százéhoz már csak ötre. A századforduló táján két fia, Emil és Oszkár is csatlakozik a jól menő céghez, s Angster József 1918-ban bekövetkezett halála után ők vették át az irányítást. Az Angster József és fiai Orgona és Harmonium Gyár fennállásának 80 éve alatt 1300 orgonát készített, köztük az országban a legnagyobbat, a szegedi fogadalmi templom 12 500 sípos hangszerét. A világon először 1868- ban alkottak villamos működtetésű orgonát. Angster József, s ez jellemző a mester korszerű műhelyére, igény eseten ugyr csak készített ilyet. A kiállításon, amely az államosításig mutatja be az Angster cég történetét, a Baranya megyei Levéltár birtokában lévő iratok, tervrajzok, az első szerződések, katalógusok, elismerő oklevelek láthatók. Ma, amikor az orgonamuzsika az emberek százezreit csalogatja a hangversenytermekbe érdemes néhány pillanatot szentelni a neves pécsi orgonaépítő mester, Angster József emlékének. Itt „Ismeretlen szamaritánus" című szoborkompozíciójával első díjat nyert. Ezt követően Rómába ment, ahol az anatómiailag tökéletes „Apagyilkos” című szobrával aratott sikert, majd Rafael emlékmű tervével harmadik helyezést ért el. Közben természetesen itthon is dolgozott. Elkészítette a pécsi . székesegyház szobrait: a „Magyar szentek imádása" szoborkompozíciót, valamint a 12 apostol alakját. Pécsről ugyan Pestre költözött, de mór elképzelésében élt Szepessy püspök szobrának a terve. Rövidebb berlini tartózkodás után ismét itthon alkot. Tehetségét elismerik és művészetét Fadrusz Jánoséval tartják egyenrangúnak. Termékeny szobrász, az Orszógház számára alkotások egész sorát ké- szítette, Szombathelyre Berzsenyi Dániel emlékműve került, a Szépművészeti Múzeum pedig o Faun-csoportot kérte a művésztől. Esztergomban húsz szobrát találjuk, melyek a Hild József alkotását, a Székesegyházat díszítik. Fia halálát követően 1915- től már csak ritkán dolgozik. Mély gyásza élete végéig tart, nem tudja felejteni gyermekét aki talán még nagyobb tehetséggel büszkélkedhetett, mint ő. Kiss Károly alkotása Ábrányi Kornél sí emléke. Kiss György szobrászművész 67 éves korában 1919-ben halt meg, rákban. Bucsky Mihály Kiss György életét feldolgozó könyve ezekben a napokban kerül forgalomba. F. J. BÉLYEQ XII. TELI OLIMPIA December 29-én kerül forgalomba az innsbrucki téli olimpiát köszöntő bélyegsorozat és blokk. A sorozat 433 000 fogazott és 9500 fcgazatlan, a blokk pedig 333 000 fogazott és 10 500 fogazatlan példányban készült Szabó János grafikusművész tervei alapján. A bélyegek alaprajza közös, csupán az értékjelzés és az ábrázolt kép változik címletenként. A bélyegek kerete keskeny ezüst színű, amelyet balra lent „MAGYAR POSTA" felirat fekete színnel szakít meg. A bélyegkép alatt balra 1975. évszám, jobbra a tervező művész neve fekete színnel olvasható. A bélyegkép kétharmad részén balról jobbra haladva stilizált pálya látható, az ultramarinkék egész, fél és negyed tónusában. A pályán belül különböző sportágak sportolói különböző színnel láthatók. A pálya mellett bélyegként más-más háttérszínben fent „XII, TÉLI OLIMPIA" felirat ezüst, alatta a téli olimpia emblémája piros és fehér, jobbra lent az értékjelzés fehér színnel olvasható. A 40 filléres bélyeg melegokker háttérszínnel jégkorongo- zókat fekete, a 60 filléres bélyeg hidegzöld háttérrel női műlesik- iót bordó, a 80 filléres bélyeg világoskék háttérszínnel óriás műlesiklást végző sportolót kékes viola, az 1.20 Ft-os bélyeg narancsbarna háttérszínnel síugrót zöldeskék, a 2,- Ft-os bélyeg lila háttérszínnel női gyorskorcsolyázót vörösesbarna, a 4— Ft-os bélyeg zöldessárga háttérszínnel sífutó versenyzőt világosbarna, a 6,- Ft-os bélyeg almazöld háttérszínnel négyes babot kékeszöld színnel ábrázol. — OQp XII. TÉLI OLIMPIA INNSBRUCK 1976 A blokk keretén balra fent ar olimpia 5 karikája kék, »árgo, fekete, told és vörös, a keret jobb oldalán stilizált hópehely kék és ezüst, a bélyeg alatt „XII. TÉLI OLIMPIA, INNSBRUCK 1976'* felirat ezüst színnel, egymás alatt két sorban helyezkedik el. A bélyegkép zöld háttérszínnel jégtáncos párt ábrázol bordó színnel. Érdekességek A világ első bélyegkiállítását 1860-ban New Yorkban rendezték meg. A ..bélyegszemle” rendezője a bélyegeket gombostűre tűzte, házának ablakába helyezte, így csábította az érdeklődő gyűjtőket és vevőket Filatelista tárgyú dolgozottal szerzett doktori címet a bonni tudomány- egyetem filozófiai fakultásán a Posta és Távközlési Minisztérium egyik főtanácsosa, aki mint bélyegtervező is jó nevet szerzett. Tudomásunk sze- rint ez az első eset, hogy valaki elnyerte a filatelista tudományok doktora címet. Füzes János rtesítjük kedves vásárlóinkat. hogy 1975. december 30, és 31-én ÁRUHÁZUNKAT leltározás miatt zárva tartjuk Az új esztendőben is nagy választékkal állunk vásárlóink rendelkezésére.
