Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-24 / 352. szám

2 Dunántúlt napló 1975. december 24., szerda A Minisztertanács nemrégen rendeletet adott ki az egyes lakásépítkezési formák pénz­ügyi hitelfeltételeiről és szociál­politikai kedvezményeiről szóló korábbi kormányrendelet mó­dosítására és kiegészítésére. A minisztertanácsi rendelet végrehajtására most elkészülte pénzügyminiszter és az építés­ügyi es városfejlesztési minisz­ter együttes rendelete, amely részletesen meghatározza a la­kásépítés, -vásárlás január 1-én hatályba lépő új pénzügyi és hitelfeltételeit. Ezekről, s a legfontosabb változásokról ked­den Szirmai Jenő, az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója tájékoztatta a sajtó képviselőit. A sajtótájékoztatón ott volt Threton Ferenc pénzügyminisz­ter-helyettes is. A rendelet szerint a magán- lakósépitkezések valamennyi formájában növekszik a kölcsö­nök felső határa: a többszintes lakóház-építkezéseknél a jelen­legi 250 000 forintról 300 000 forintra, családiház-építkezé- seknél valamennyi település- kategóriában 20 000-20 000 fo­rinttal 90 000—120 000 forintra, ezen belül a munkások és a nagycsaládosok részére a tele­püléstői függetlenül 140 000 fo­rintra. További kedvezmény, hogy a meg az ottani klimatikus viszo- nyok miatt. A csavaranyákat például króm és kadmium be­vonattal kellett ellátni a kor­rózió ellen. A gépek vázszer­kezete különleges hőálló acél­ból készült. Az alkatrészek elő­kezelését, bevonását a Buda­pesti Vákuumtechnikai Gépgyár, valamint a MOM komlói gyár­egysége végezte. Mint megtud­tuk, éppen a napokban érkezett, meg az üzembe az a „barnító'' gép, amivel mór a jövő eszten­dőtől a trópusi országokba in­duló berendezések alkatrészeit korrózióállóvá teszik. Az Egyesült Izzó pécsi So­piana Vákuumtechnikai Gyára egyébként a jövő esztendőben száznyolcvanmillió forint érté­kű gépet állít elő, ennek már csak mindössze egyharmada lesz a régi profilmaradvóny, o hús- és konzervipari gép. Rittinger Ferenc 14 éves kora óta készíti a még helyenként ke­resett tutyikat. Tamásiban és a környező községekben Szakályon, Pincehelyen, Regölyben még kedvelik ezt a fajta lábbelit. Rit­tinger Ferenc gépein évi 4—5000 tutyit készít Sikkötögépen készülnek a papucsok. Ládákban az év utolsó export szállítmánya Sopiana Vákuumtechnikai Gyár: változó profil Az Egyesült Izzó Sopiana Vákuumtechnikai Gyárának pé­csi központi üzemében tegnap ládákba rakták az esztendő utolsó exportszállítmányát. Mint- egy tizenegymillió forint érté­kű festékgyári berendezést va- goniroztak be a pécsi vasút­állomáson. A CHEMIMAS Külkereskedel­mi Vállalat révén különböző dobozzáró, kartonba rakó, kar­tonzáró és szállítópályákat küldtek a megrendelőnek, ame­lyek egy szovjetunióbeli festék­gyárban kerülnek beszerelésre. Az említettek is jelzik, hogy a Sopiana a végrehajtott profil­váltást követően a vákuumtech. nikai berendezések mellett kü­lönböző csomagolástechnikai gépeket gyárt a jövőben: ter­mészetesen a lámpagyártó gé­pek javára. Az idei esztendő egyébként nehéz éve volt az üzemnek. Az ötvennyolcmillió forint értékű berendezések több mint felét a vákuumtechnikai gépek al­kották: amiket a Szovjetunióba, Indióba, és Ghánába szállítot­tak. Tizenegyet készítettek be­lőlük, javarészt indiai exportra. A berendezések elkészítése kü­lönleges technológiát kívánt Mindenki karácsonyfája Az árpádtetői területen, Kő­lyuk környékén termett az ez- évi mindenki karácsonyfája, melyet a Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság dolgozói vágtak ki. A 17 méter magas fát a Pécsi Hőszolgáltató Vál­lalat dolgozói szállították Pécsre, ők adták a díszítéshez és felállításhoz szükséges da­rut is. A Hőszolgáltató Válla­lat és a Pécsi Postaigazgatóság dolgozói állították fel a fenyő­fát, melynek feldíszítéséről a Pécsi Tempó Általános Szol­gáltató Szövetkezet dolgozói gondoskodtak. Ök készítették a színes díszeket is. Mindezt tár­sadalmi munkában vállalták a brigádok. Erény lista-e az önismeret • Egyedülálló kísérlet a Ságváriban • Sárospatakról is eljöttek Magasabb kölcsön, kisebb kamat, hosszabb törlesztési idő Szolgálat és hivatás A pécsi temetőben járva gyakran megnéztem egy sír­követ. Rajta a név, és egy ro­bogó mentőautó. A név tulaj­donosa mentős volt, 1960-ban szolgálatteljesítés közben a nagy köd miatt összeütközött egy teherautóval, és a baleset során elhunyt. A mellette ülő ápoló, miután kiheverte súlyos koponyacsont- és egyéb sérülé­seit, visszatért. Nem tudott el­szakadni a mentőzéstől. A pécsi mentőállomásokon mintegy kétszózhúszan dolgoz­nak: betegszállítók, ápolók, orvosok, mentőtisztek, szerelő- és adminisztratív gárda. Való­színűleg mind elhivatottjai a szakmának, hisz különben nem csinálnák a fárasztó szolgála­tot, nappal nyolc, tíz és tizen­két órában, vagy váltva: pél­dául hétfőn reggel héttől este hétig, aztán kedden este héttől szerda reggel hétig, és így to­vább, megállás nélkül. Az or­vosok pedig huszonnégyóráz- nak. — Naponta átlagosan két­száz esetben megyünk ki — tájékoztat dr. Farbaky Iván ve­zető-főorvos — tizenkilenc ko­csi dolgozik a két pécsi állo­máson, vasárnap pedig hat. Köztük esetkocsi, és ambulán­sok. Hogy zajlik a munkájuk? In­duljunk ki egy feltételezett bal­esetből : bejelentés érkezik, hogy Pécsett, a 48-as téren közlekedési baleset történt, kö­zepesen súlyos sérüléssel. A szolgálatvezető rögzíti a beje­lentő nevét, az esetet, a hely­színt és dönt, hogy orvos megy a kocsival, vagy mentőtiszt. A kocsi megérkezik a 48-as térre, ezt rádión jelenti, a mentőtiszt megvizsgálja és gondozásban részesíti a sérültet, megálla­pítja, hogy törésein kívül bel­ső zúzódásokat is szenvedhe­tett, ezért kéri a legközelebbi sebészetet a készültségre. Amint elindulnak a térről, ezt ismét rádión jelenti, majd a kórházba érkezést, és a beteg átadását is. Szerencsére kevés ilyen sú­lyos kivonulásuk van. A két or­vosi szobában, és az ügyeletes ápolók helyiségeiben általában nyugalom honol. Éjjel két ügye­letes kivételével a többiek pi­henhetnek, ha őket riasztják, társaikat ébreszti a csengő. Rá­diójukkal összeköttetésben vannak a bányákkal, a többi mentőállomással és Budapest­tel. Emlékszem, mikor a rádfalvi balesethez mentünk rendőrau­tóval: mire — pedig ugyancsak siettünk — megközelítettük a bekötőutat, a nagy ambuláns­kocsi már jött visszafelé az úton, dülöngélve közeledett. Ak­kor is életet mentettek ... Szántó Péter nem önismeret. Voltaképpen ez nem más, mint mások róluk al­kotott véleménye. Az önismeret más. Egy érzelmi kontroll alatt álló képesség, ami a saját ér­dekeket úgy tudja képviselni az életvitelben, hogy közben más érdekeket ne sértsen ... Ehhez vesztenitudás, kockázat- vállalás, igen nagyfokú ku­darctűrő-képesség, döntési és választási képesség kell... Szaknyelven fogalmazva, reális énkép. — Honnan tudják meg az emberek, hogy létezik ez a ta­nácsadás? — A propaganda megfelelő, plakátok is hirdetik a tanács­adások helyét és idejét. Előfor­dul, hogy ha valaki problémái­val az SOS ÉLET telefonszolgá­latot keresi meg, s o szolgá­lattevő úgy ítéli meg, felajánl­va a személyes, közvetlen em­beri kapcsolat megteremtésé­nek lehetőségét, a tanácsadás­ra irányítja a segítségre szoru­lót. Végezetül csak annyit: a tanácsadás nagyon új, messze­menő következtetéseket még nem illik Jevonni. Egy biztos, ha beválik, országos gyakor­lattá válhat ott, ahol a feltéte­lek erre adottak.- kp ­Tájékoztató a lakásépítkezések pénzügyi és hitelfeltételeinek módosításáról többszintes lakóházépítkezésre adott kölcsönök törlesztési idő­tartamát egységesen 35 évre emelték, s ez egyes konstruk­ciókban öt év hosszabbítást je­lent. Ennyivel növekedett, leg­feljebb 30 évre, a csalódiház építőknek adott kölcsön vissza­fizetési ideje is. Munkáltatói kölcsönt a jövőben legalább 15 évre adnak. Csökkentették a kölcsönökre fizetendő kamatot is. Az ezzel járó terheket — a lakosságnak nyújtott támogatásként — az állam viseli. A szövetkezeti la­kásépítkezéseknél a bérből és fizetésből élőknek az eddigi 2 százalék helyett 1 százalék ka­matot kell fizetniök. A telep­szerű többszintes lakóházépí­tésre adott kölcsön kamata 2— 6 százalék helyett egységesen 2 százalék lesz. Az egyedi több­szintes lakóházépítkezésre nyúj­tott hitel kamata 3—6 százalék helyett 3 százalék, a családi- ház építkezéseké 2—6 százalék helyett 3,5 százalék. A módosí­tások havonta 100—130 forint­tal csökkentik a törlesztési ösz- szegeket. A munkáslakásépítési konst­rukcióban a kijelölt települése­ken a munkáltatói támogatás­sal épülő telepszerű, többszin­tes lakóházépítkezésekhez az állam nagyobb támogatást nyújt: két szobás lakásra pél­dául az eddigi 60 000 forint helyett 80 000 forintot. Kedvező módosítás az is, hogy a többszintes lakóházépít­kezéseknél csökkentik az első öt évben a havi törlesztőrészle­teket. A rendelkezés szerint a tanácsi értékesitésű lakásoknál és a munkáslakásépítéseknél a törlesztő részletet 20 százalék­kal kell mérsékelni, egyéb la­kásépítkezéseknél a fiatal há­zasok, a nagycsaládosok tör­lesztő részleteit — szociális in­dokok alapján — 30 százalék­kal 'ehet mérsékelni. emberek közötti kapcsolatok alakulásának törvényszerűségei, valamint e kapcsolatok zavarai­ból eredő betegségek. Az előadások utón minden hétfőn és csütörtökön délután adtak tanácsot a Megyei Men­tálhigiéniai Intézet e célra fel­készített munkatársai, egy öt­tagú team. A tanácsadásról, az érdeklődésről, mindezek cél­járól beszélgettünk dr. Kézdi Balázs pszichiáterrel. — Azt hogy sokan vagy ke­vesen jöttek, érdeklődnek, nem lehet eldönteni. Ez nemcsak or­szágosan, de a világon is egye­dülálló kísérlet, összehasonlí­tási alapunk nincs. Az érdeklő­dés megvan, felkeresik a ta­nácsadást Pécsről, Baranya más városaiból, sőt, volt, aki Sárospatakról jött ide és csak ezért. A tanácsadásban részt vevő munkatársak, ha valakit például tovább kell küldeni, irányítják sorsát, úgy is mond­hatnám: menedzselik. Az egyet­len, amit az egészségügytől át­vettünk, az a titoktartási köte­lezettség . . . — Akkor ezt a tanácsadást nem is betegek keresik lel. . . — Problémás emberek. Tu­dom, szeretné most azt monda­ni, hogy minden embernek vannak problémái. De ezek között van, aki megoldja önma­gában, vagy környezete segít­ségével. Ez jó, De vannak so­kan, akik erre nem képesek. Problémáikat tovább hordoz­zák, s ha nem kapnak időben megfelelő segítséget, végül be­tegek lesznek. Ez a tanácsadás igazi megelőzés, amikor még csak a problématudat kialaku­lásakor avatkozhatunk be, és képessé tesszük a hozzánk for­dulót gondjainak megoldására. Nem lesz belőle beteg. Hoz­zásegítjük, hogy jobban meg­ismerje önmagát. — Mit mutatnak a tapasz­talatok: ismerik az emberek ön­magukat, vagy nem? — Ha megkérdez bárkit, hogy rendelkezik-e önismeret­tel, azt válaszolják, hogy igen. Az embereknek van egy listá­juk erényeikről és hibáikról. Ez Augusztusban kezdődött meg Pécsett egy országosan egye­dülálló kísérlet, aminek lénye­ge, hogy a mentálhigiéné és a közművelődés együttműköd­ve pszichológiai tanácsadást szervezett. E kísérletnek a MÉV Ságvóri Művelődési Háza adott otthont. A tanácsadás előtt előadássorozatot hallgathattak meg az érdeklődők. A hat elő­adás igen érdekes témákat vá­lasztott ki: a személyiség kiala­kulása, fejlődése, zavarai, az Munka­időben? Telefonon hívom az ille­tékest, helyette kedves női hang válaszol: „Elment vizs­gázni az új KRESZ-ből, ma már nem is jön vissza". Az órámra pillantok, délelőtt 10 óra . . . Sebaj, - gondolom, van más munkám is, de előzőén telefonon majd megbeszé­lem a partnerrel. Hívom. „Nyelvtanfolyamra ment — válaszolják — délután azon­ban már itt lesz." Másnap egy igazgatóval találkozom délelőtt 9 óra­kor, hellyel kínál, aztán bosszankodva mondja:,,Egy levelet kellene lediktálnom, de nincs titkárnőm, elment egy társadalmi bizottsági ülésre. Mondd, mindenütt munkaidőben végzik a tár­sadalmi munkát?" Hogy mindenütt munka­időben végzik-e, azt nem tudom, de a tapasztalatok bizonyítják: a munkaidő egy részét sokan nem a válla­lati, intézményi feladataik elvégzésére fordítják. Mert „maszek” KRESZ-vizsgózni, „maszek" nyelvtanfolyamot végezni — és még hosszan lehetne sorolni - nem a kö­tött munkaidőre „előírt" fel­adatokat. A szakszervezetek kong­resszusán Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára előadói beszédében erről így szólt: „A 44 órás munkahét való­jában nem 44 órás, mert sok helyen részben szerve­zési fogyatékosságok, rész­ben a fegyelem lazasága miatt ezt sem töltik el vé­gig munkával. Ma még na­gyon sok munkaóra kihasz­nálatlan és mind több be­csületesen, tisztességesen dolgozó ember teszi fel a kérdést: miért nem terem­tünk rendet? Miért nem le­het megkövetelni mindenki­től, hogy a munkabéréért a törvényes munkaidőt becsü­letesen ledolgozza? Hiszen ez kötelessége mindenki­nek". „Miért nem teremtünk ren­det?" — hangzott el a kér­dés. Legyen hát kötelessé­ge minden intézménynek, vállalatnak meghatározni azt, milyen tanácskozáso­kat engedélyez munkaidő­ben és melyeket nem! Mert számos társadalmi munka azért társadalmi, hogy oki vállalja, pluszt vállal, mun­kaidőn túli tevékenységet. C-y) m m Ügyeletben a mentőknél Tanácsadás problémákkal küzdő embereknek Balesethez igyekszik a műtős rohamkocsi egyik legénysége. Kétszázhúszan az életünkért

Next

/
Thumbnails
Contents