Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-23 / 351. szám
6 Dunántúli napló 1975. december 23., kedd Képernyő előtt Ha gyerek lennék A gyerekek közt végzett, reprezentatívnak nemigen mondható magánfelmérésem szerint a beszélgetés jellegű televíziós gyermekműsorok sokkal kevésbé keltenek osztatlan izgalmat körükben, mint akár egy se füle- se farka krimi. Más kérdés, hogy menetközben kitalálják, ki a tettes és azután már unatkoznak, vagy a történet mindent átható unalma kiöli érdeklődésüket még a tettes személye iránt is. Dehót nem is ez az érdekes, hanem az, hogy bármiféle izgalmasnak ígérkező történet elé szívesebben leülnek, mint az olyan műsor eié, amely ugyan éppen nekik készült, de előreláthatólag valakik valakikkel beszélgetni fognak. Ha magam is gyerek lennék, lehet, magam is így lennék ezzel. Szoktuk mondani: ha a mai eszemmel lehetnék ennyi meg ennyi éves ... Igen, ha a mai eszemmel lehetnék nyolc vagy tíz vagy akár tizennégy éves, bizony végignéztem volna Vargha Balázs minden vasárnap délelőtti műsorát. Irigyeltem volna persze azokat a fiúkat és lányokat, akik okosakat (vagy néha csacsiságokat, mondhattak a kamerák kereszttüzében, és akik gyönyörű zsírkrétákat és nagy árkus papírokat kaptak, csináljanak vele, amit csak akarnak. De élveztem volna a feladványokat, egy fotelban vagy széken ülve innen is belebeszéltem volna a játékba, mégha ott nem is hallják, mondtam volna rímet, szólást, furcsa szavakat magam is. Játszottam volna velük. És sokat tanultam volna közben. Egészen más, furcsa és izgalmas szemszögből ismerkedtem volna meg legcsodálatosabb kincsünkkel, az anyanyelvűnkkel. Tanultam volna firtató gondolkodást is, logikát is, a játékos ötletek örömét, a nyelv fölényes birtoklásának gyönyörűségét. Dehát sajnos mindezt csak feltételes módban mondhatom el. Arra, hogy ugyanilyen lelkesedéssel nézném a műsort akkor is, ha igazi mai gyerek lennék, nem esküdhetem. Lehet, hogy akkor zavarna kissé, hogy Vargha Balázs játszópajtásai időközben kissé megnőttek, mégis úgy játszogatnak a műsor elején és végén, mintáz óvodások. Lehet, hogy ez valami hamis érzést keltene bennem. Lehet, hogy akkor néha kicsit tudálékoskodónak látnám a kortársaimat a képernyőn, olyanoknak, okik már tudják, hogy ők „szerepelnek". Lehet, hogy akkor például a Perpetuum mobile című műsor sem tetszene ennyire, pedig mennyi érdekes dolgot elmesélnek ott a tudások. Honnan ered a karácsonyi ünnep maga, a fények gyújtása, a karácsonyfa, az ajándékozás. De mondom, lehet, hogy gyerekként sokallanám a beszédet és kevesellném a képeket. Mert ha gyerek lennék, szörnyen kritikus lennék, majdnem kielégíthetetlen, hiányozna belőlem a sznobság, mások jószándékának elismerése és mindenfajta szempont figyelembevétele. Lehetetlent követelnék a tévétől is, azt kívánnám, hogy az egész világ énértem dolgozzon, erőlködjön. Ha gyerek lennék, alighanem újra meg újra leülnék, hogy megnézzem Bubó doktor pompás kalandjait, de félszemmel a mellettem ülő felnőttekre sandítanék és rosszallóan állapítanám meg, hogy az én műsoromon ők sokkal nagyobbakat nevetnek, mint jómagam. S lehet, hogy arra is gondolnék, hiába jó ez a Bubó, sörnyakalás mellett persze hogy mégjobban tetszik a csőrmester és a gyengédszívű Ursula. Amilyen kritikus szellem akkor lennék . . . Hallatna Erzsébet Ismerjük meg törvényeinket A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződések A tartási, az életjáradéki és az öröklési szerződések érvényességét a Polgári Törvénykönyv hatósági jóváhagyáshoz köti. Az írásban megkötött szerződéseket jóváhagyás végett annál a járási, városi, városi kerületi hivatal igazgatási osztályánál kell bemutatni, ahol az eltartott (az örökhagyó) lakóhelye van. Eltartó és eltartott kötelezettségei A tartási szerződésben az eltartó arra vállal kötelezettséget, hogy a másik felet saját háztartásában megfelelően eltartja. A tartási kötelezettség a Polgári Törvénykönyv szerint magában foglalja — a szálláson, az étkeztetésen és a ruházáson felül — a gondozást, a gyógyíttatást, az ápolást és az eltemettetést is. A szerződő felek azonban megállapodhatnak abban, hogy az eltartót ezek közül egyes kötelezettségek nem terhelik, vagy azok helyett, illetőleg azok mellett más szolgáltatásokkal tartozik. Az életjáradéki szerződésben az eltartó arra vállal kötelezettséget, hogy a másik fél részére rendszeres időszakonként meghatározott pénzösszeget szolgáltat. A fő különbség a tartási és az életjáradéki szerződés között tehát az, hogy az utóbbi esetben az eltartó nem köteles a másik féllel a saját háztartásában együtt élni. További fontos különbség, hogy az életjáradéki szerződés nem ad jogot a lakásbérleti jogviszony folytatására — még együttélés esetén sem — kivéve, ha a tartósan teljesített tartási szerződést életjáradéki szerződéssé változtatták át. Az öröklési szerződéssel az örökhagyó arra kötelezi magát, hogy a másik felet tartás, vagy életjáradék fejében örökösévé teszi. A fő különbség az öröklési szerződés és a tartási (életjáradéki) szerződés között az, hogy az örökhagyó a tartás ellenértékét nem a szerződés megkötésekor, előre ruházza át az eltartóra, hanem az eltartó (örökös) az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgy tulajdonjogát csak az örökhagyó halálakor szerzi meg. A szerződések megkötésével kcpcsolatban a leglényegesebb szempont az, hogy mindhárom szerződést írásban kell megkötni és ezen felül az öröklési szerződéseknek alakiságára az írásbeli végrendeletekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Célszerű tehát, ha a szerződések megkötésével a szerződő felek az ügyvédi munkaközösségeket bízzák meg. A hivatalok igazgatási osztályai a szerződések jóváhagyása előtt kötelesek a helyszínen megvizsgálni a szerződő felek személyes körülményeit. Ennek során felvilágosítást kell adni a feleknek jogaikról és kötelezettségeikről és meg kell győződniük arról, hogy oz eltartók a szerződésben vállalt kötelezettségeiket teljesíteni tudják-e. Szerződések módosítása, felbontása Az igazgatási osztályoknak a szerződések jóváhagyását meg kell tagadni, ha azok tartalma nem felel meg a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek. Az igazgatási osztályok viszont megtagadhatják a szerződések jóváhagyását, ha azt állapítják meg, hogy a szerződések nem tudnák céljukat tartósan betölteni. Abban az esetben, ha a hivatal igazgatási osztálya a szerződés jóváhagyását megtagadja, az érdekelt ügyfelek fellebbezést nyújthatnak be. Ha a fellebbezést elbíráló igazgatási osztály II. fokú határozatában a szerződés jóváhagyását ugyancsak megtagadná, a szerződést kötő felek az illetékes járásbíróságon az igazgatási osztály ellen keresetet nyújthatnak be a határozat rendelkezései ellen. Amennyiben a már jóváhagyott szerződéseket a szerződő felek módosítják, felbontják, vogy megszüntetik, továbbá a tartási szerződéseket életjáradéki szerződésekké változtatják át, ezt a tényt 30 napon belül kötelesek bejelenteni annál az igazgatási osztálynál, ahol szerződésüket jóváhagyták. Rendkívül fontos rendelkezéseket tartalmaznak a lakásügyi jogszabályok a lakásbérleti jogviszony folytatása érdekében kötött tartási szerződésekkel kapcsolatban. Ezen rendelkezések értelmében ugyanis a lakásbérleti jogviszony folytatásának eltartási szerződés esetében a bérlő halálát követően abban az esetben van helye, ha a tartási szerződés jóváhagyásától a bérlő haláláig legalább hat hónap eltelt, az eltartó a bérlő halálakor — legalább hat hónapja állandó jelleggel — a lakásban lakott, Az Ajkai Timföldgyár és Alumíniumkohó formaöntödéje felajánl 1976. JANUÁRTÓL 1 db Bühler H—400—D típusú függőleges hidegkamrás gépére, továbbá 1976. II. FÉLÉVÉTŐL további 2 db azonos típusú öntőgépre szabad gyártási kapacitást. Szerszám biztosítása esetén soronkivüli gyártás! További szerszámok gyártását szerszámüzemünk a kapacitása függvényében is vállalja. Ügyintéző: Salamon József. Telefon: Ajka, 14/318. — Telex: 03, 22.34 továbbá a tartási kötelezettségét teljesítette. Igen fontos, hogy állampolgár tulajdonában álló lakás esetében az eltartó a lakásbérleti jogviszonyt a fenti feltételek fennállása esetén is csak akkor folytathatja, ha a bérbeadó, a lakás tulajdonosa a tartási szerződés megkötéséhez előzetesen hozzájárult. Közös megegyezés alapján A lakásbérleti jogviszony megszerzésére szolgálati lakásra, vagy vállalati bérlakásra nem köthető tartási szerződés. Életjáradéki szerződés megkötése során a leggyakoribb eset az, amikor az eltartó életjáradék fizetési kötelezettség teljesítését vállalja, ennek fejében viszont az eltartott a szerződés jóváhagyásával egyidejűleg bizonyos ingatlanának tulajdonjogát ruházza rá az eltartójára. A hivatalok igazgatási osztályainak a tartási és az élet- járadéki szerződések hatósági jóváhagyása előtt vizsgálni kell azt is, hogy a szerződés nem ellentétes-e a telek-, lakás- és üdülőtulajdonra vonatkozó egyéb jogszabályokkal. Abban az esetben ugyanis, ha az eltartó mór rendelkezik lakás-, telek-, vagy üdülőtulajdonnal, tartási és életjáradéki szerződés megkötésével újabb ingatlantulajdont csak akkor szerezhet, ha a tulajdonszerzési korlátozás alól felmentést kapott. Amenyiben ilyen felmentés nem áll rendelkezésére, a hivatalok igazgatási osztályainak a szerződés jóváhagyását meg kell taaadni. öröklési szerződés esetében az említett kérdések előzetes vizsgálatára nincs szükség, mivel az ingatlanszerzési korlátozások az öröklés útján történő tulajdonszerzésre nem vonatkoznak. Végezetül meg kell említeni, hogy a meqkötött és jóváhagyott szerződések teljesítését a hivatalok igazgatási osztályai évenként rendszeresen ellenőrzik. Amennyibén az osztály megállapítja, hogy a szerződő felek között a teljesítéssel kapcsolatban vita keletkezett, megkísérli a békéltetést. Az iqazgatási osztályoknak azon- bcn arra nincsen hatáskörük, hogy a szerződéseket felbontsák. A szerződések módosítására, felbontására, megszüntetésére és átváltoztatására a szerződő felek közös megegyezése alapján, ennek hiányában pedig a Járásbíróságon kezdeményezett per során kerülhet sor. Dr. Tallián Frigyes főtanácsos Pécs m. város Tanácsa V. B. igazgatási osztályvezető-helyettes A nemzetiségi iskolákról Az oktatási miniszter utasításban szabályozta a nemzetiségi tanítási nyelvű, valamint a nemzetiség anyanyelvét tantárgyként tanító általános iskolások tanulócsoportjainak létszámhatárait. Ez között rögzíti: a nemzetiségi tanítási nyelvű osztott és részben osztott általános iskolák — általános iskolai tagozatok — önálló tanulócsoportjait a korábbi, érvényben lévő miniszteri utasításban meghatározott létszámhatárok és elvek alapján kell szervezni. Amennyiben az utasítás alapján szervezett tanulócsoportok létszáma bármely évfolyamban eléri, vagy meghaladja a 31 -et, a nemzetiségi nyelven tanított tantárgyak óráira az adott tanuló- csoport két csoportra bontható. Hz elozes H Dili KRESZ-iskolőja A KRESZ Függelék meghatározza az előzés fogalmát. „Előzés: jármüvei az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás." Ebből következik, hogy nem előzés az álló jármű mellett történő elhaladás. Az álló vagy menő gyalogos mellett való elhaladás sem előzés. Előfeltételek Az előzésnek továbbra is öt előfeltétele van, azonban a feltételek új szabályokat is tartalmaznak: 1) Előzni abban az esetben szabad, ha az előzés céljából igénybe venni kívánt forgalmi sáv olyan távolságban szabad, hogy — figyelemmel az előzni kívánó és a megelőzendő jármű sebessége közötti különbségre — az előzés a szembejövő forgalmat nem zavarja. A forgalmi sávnak olyan távolságban kell szabadnak lenni, amekkora távolság az előzés biztonságos befejezéséhez szükséges. Erről meg kell győződni, tehát a szabad kilátás továbbra is előzési feltétel. A szembejövő jármű tényleges sebességét kell felmérni, ugyanis számítani kell arra, hogy esetleg nem tartja be a sebességkorlátozást. Az új rendelkezésekből arra kel! következtetni, hogy amennyiben két szembejövő jármű közül az egyik előzésre, a másik pedig kikerülésre készül fel, úgy a kikerülésre készülő járműnek van elsőbbsége. A túl csekély sebességkülönbséggel végrehajtott, hosszú távolságon szinte cm-ről cm-re kikényszerített előzés nem tekinthető szabályosnak. 2) További előfeltétel: az előzni kívánó jármű előzését más jármű nem kezdte meg. Ez a szabály két jármű egymás' közötti viszonyából indul ki. Az elől haladó nem kezdhet előzésbe, ha a mögötte levő az előzést mór megkezdte. Pl. az 1. ábrán B jármű előzésbe nem kezdhet, és ilyen szándékát nem is jelezheti, míg A jármű be nem fejezi az előzést. zavarásnak kell tekinteni. Pl. szabálytalanul hajtja végre az előzést az a járművezető, aki tudja, hogy annak befejezése után rögtön lassítani fog, mert jobbra be akar kanyarodni egy mellékutcába. (2. ábra) Általános szabály, hogy az előzést balról kell végrehajtani, Csak jobbról szabad előzni: a) a balra bekanyarodási szándékot jelző járművet, amely szabályosan besorolt; b) azt a villamost, amely az úttest közepén levő pályán közlekedik. Jobbról is szabad előzni a villogó sárga fényjelzést használó járművet. Tilalmak (1. ábra) 3) A második előfeltételt kiegészíti a harmadik, amely szerint akkor szabad előzni, ha az előzni kívánó jármű előtt ugyanabban a forgalmi sávban haladó másik jármű előzési szándékot nem jelzett. Az előzni kívánó jármű vezetőjét csak a közvetlenül előtte haladó jármű irányjelzése kötelezi. Pl. a 2. ábrán B jármű előzésbe nem kezdhet, amíg A jármű be nem fejezi az előzést. 4) A megelőzendő jármű mellett megfelelő oldaltávolságot kell tartani, amely függ a jármű sebességétől és jellegétől. Általában elfogadott az egy méteres oldaltávolság, de pl. kerékpáros megelőzésénél ez inkább legyen valamivel nagyobb 5) Az utolsó előfeltétel, hogy a vezető az előzés befejezése után a járművel a megelőzött jármű elé, annak zavarása nélkül vissza tudjon térni. A fékezésre kényszerítést Tilos előzni: 1) a megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet; 2) mindenféle tisztázatlan forgalmi helyzetben, ha mást bármilyen okból veszélyeztet; 3) kijelölt gyalogosátkelőhelyen és közvetlenül előtte; 4) villamost közvetlenül olyan megállóhely előtt, ahol az utasok fel- és leszállása az úttestre történik; 5) be nem látható útkanyarulatban, buk- kanóban, kivéve, ha az úttesten egyirányú forgalom van, vagy felfestették a záróvonalat; 6) vasúti átjáróban és közvetlenül előtte; 7) útkereszteződésben és közvetlenül előtte. Az általános szabálytól eltérően néhány esetben szabad előzni útkereszteződésben: a) ha a forgalmat rendőr vagy fényjelző készülék irányítja és az előzés az úttest menetirány szerinti bal oldalának igénybevételével nem jár; b) ha a járműnek a keresztező útról mindegyik irányból érkező járművel szemben elsőbbsége van. Ez teljesen új rendelkezés. Az elsőbbséggel kapcsolatban eligazítást adhat a „Főútvonal” vagy „Útkereszteződés alárendelt úttal” jelzőtábla. A földút és kövesút kereszteződésénél a köves úton haladó előzhet. Megengedett az előzés, ha az előzni kívánó jármű baloldalon lévő úttorkolatnál halad, ahol a jobbkészszabály alapján elsőbbsége van; c) útkereszteződésben lehet előzni körforgalmú úton is; d) és ha a járművel csak jobbról szabad előzni. A 6. és 7. pontban leírt tilalom nem vonatkozik a kétkerekű motorkerékpárnak, segédmotoros kerékpárnak és kerékpárnak gépjárművel való előzésére. A régi szabályok szerint kötelező volt hangjelzést adni előzésnél. Ez annyiban változott, hogy lakott területen kívül az előzési szándék jelzése, céljából szabad hangjelzést adni. Az előzési szándékot — ha az előzés irányváltoztatással jár - irányjelzéssel jelezni kell. Általános szabály előírja, hogy az irányváltoztatást irányjelzéssel kell jelezni. Ebből következik, hogy az előzés befejezésekor a visszasorclást is jelezni kell, mert irányváltoztatás. Dr. Nagykálozi Zoltán
