Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-21 / 349. szám
1975:^ecember 21., vasárnap Dünantuli napló 3 Áíját«LÓ adók Siklós, Mohács és Komió térségében Hétezer állomással bővítik a pécsi telelonközpontol Tóth Illés vezérigazgató-helyettes a Magyar Posta fejlesztési terveiről A Magyar Posta történelmének legnehezebb időszakát éli: majdhogynem krónikussá vált a kézbesítők, valamint a telefonközpont-kezelők hiánya, a távbeszélő ellátottság meg sem közelíti az európai színvonalat. Tradíció Tóth Illés, a Magyar Posta vezérigazgató helyettese Pécsett tanulmányozta a problémát, majd gondokról, a következő tervciklus fejlesztési elképzeléseiről adott interjút munkatársunknak, — A Magyar Posta mindig híres volt gyorsaságáról, pontosságáról. Ám az utóbbi időben mintha megkopott volna ez a tradíció. — Annak ellenére, hogy az utóbbi években dinamikusabban javult a bérhelyzetünk, a postás szakma továbbra sem tartozik a divatos foglalkozások közé. Létszámfejlesztési lehetőségeink nagyon is szolidak. A kényszerűség vitt bennünket arra, hogy a kézbesítőhiány ellensúlyozása érdekében bevezessük a külterületeken a tám- ponti levélszekrényes rendszert. A kézbesítő gépkocsik menetrendszerűen érkeznek, s ha valakinek pénzküldeménye érkezett, arról előre .értesítést kap. A helyszínen intézik a csomagfelvételt és kiadást is, ez viszont könnyítés, mert a külterületeken élőknek nem szükséges a távolabb lévő postát felkeresni. A kézbesítő szolgálat mindig közvetlen kapcsolatteremtést jelentett, s így van ez ma is. Amíg kézzel írott levelet kell továbbítanunk, ez a tevékenység nem tűri a technikát. A sűrűn lakott területeken nem megoldható a gépkocsival történő kézbesítés, hiszen házról házra le kell állítani a kocsit. Egyetlen megoldás kínálkozik, ez pedig az előszállítás. — Mit értenek ez alatt? — A kézbesítők anyagát kijelölt bázishelyekre visszük, ezzel lecsökkentve a gyaloglást, meggyorsítva a kézbesítési időt. A góchivatalokból természetesen már hagyományos úton jut el a küldemény a címzettnek: legyen az akár levél vagy hírlap. Fejlesztési elképzeléseink között egyébként a levélosztályozó automaták alkalmazása is szerepel. Budapesten hamarosan munkába állítunk egy óránként huszonöt- ezer levél osztályozására képes berendezést, ami kétszázötven „irányba” válogatja szét a küldeményeket. Várakozók- Telefon-„vonalon" mi várható?- A következő tervciklusban 13,7 milliárd forint áll rendelkezésünkre. Ez az összeg ahhoz elegendő, hogy az eddigi fejlesztési ütemet tartsuk, de ugrásszerű javulásra továbbra sem számíthatunk. Nyolcmilli- árd forintot költünk a hazai telefonhálózat korszerűsítésére, ennek ellenére a helyzet tovább romlik. Ez a látszólagos ellentmondás abban keresendő, hogy ki kell cserélnünk az elavult és több mint harminc éve működő Rotary rendszerű telefonközpontokat: a kényszer- helyzetből adódóan negyvenezer készülékkel kevesebbet tudunk bekapcsolni a telefonhálózatba, mint ebben a tervidőszakbon, országosan egyébként 180 000 ember vár telefonra, tőlük tehát további türelmet kérünk.- Am a telefonközpontok rekonstrukciója, újak létesítése, csak a dolgok egyik oldala. Elavult a kábelhálózat is, az esőzések következtében sokszor órákra megbénulnak a telefon- vonalak. A kábe.ek kicserélése sem várathat magára. Ehhez viszont a Magyar Kóbelművek rekonstrukciójára van szükség, mert jelenleg a hazai igények alig több, mint 60 százalékát tudják csak kielégíteni. A távA pécsi posta jelenlegi telefonközpontja Fotó: Erb-János közlési koncepció szerint legalább tíz évvel elmaradtunk a követelményektől. A tervek szerint 1990-re hozzuk be az elmaradást. Debrecenben, Salgótarjánban, Szegeden, valamint Egerben most épülnek a pécsihez hasonló telefonközpontok. A baranyai megyeszékhely tehát lépéselőnyben van. — Persze ez csak látszólagos, hiszen jelenleg is legalább négyezren várnak telefonra. És a helyzet 1976-ban tovább romlik a Konzum Áruház, a nyomda, a kenyérgyár, az új szálloda, és óvodák átadását követően. — Terveink között szerepel a pécsi központ bővítése. A százhuszonegymiflió forintba kerülő beruházás hétezer új telefonvonalat jelent majd Pécsnek: átadását 1980-ra tervezzük. Az ötödik ötéves terv időszakában egyébként több baranyai helységben korszerűsítjük, illetve bővítjük a központokat. így Sellyén a jövő esztendőben 120 állomással bővül a telefonközpont, a szigetvári túlterheltség csökkentése érdekében 240 vonalat kap a város: az új központ építését a jövő esztendőben szeretnénk befejezni. A szigetvár—kaposvári vasút megszűntét követően, a légvezeték helyett földkábelt építünk, ami növeli 'az üzembiztonságot és a beszéd- minőséget is a járási székhely és Ibafa között. A siklósi központ bővítése sem várathat magára: 1978-ra kétszáz új telefonelőfizető kaphat készüléket. Változások — A siklósiak, a mohácsiak, valamint a komlóiak joggal pa-< naszkodnak a televízió egyes műsorának rossz vételi lehetősége miatt. Várható-e változás? — Mielőtt a kérdésre válaszolnék, hadd kezdjem Pécs- csel! A misinai relé jövő esztendőben két URH adót kap, s 1978-ban beállítjuk a televízió biztonságosabb műsorszórását elősegítő tartalék adót .is: az említett fejlesztésekre több mint tizennyolcmillió forintot költünk. Tizenkétmillió forintot emészt fel a televízió egyes programját átjátszó adók kiépítése. Siklóson 1977-ben, Mohácson három év múlva, Komlón pedig a következő tervciklus utolsó előtti esztendeiében lépnek üzembe ezek a berendezések. Ezzel az említett körzetekben is megszűnnek a vételi zavarok. Salamon Gyula A termelési rendszerek sikere Baranyában Iparszerű termelés hetvenhatezer hektáron A most záruló gazdasági évet. a mezőgazdasági termelési rendszerek gyors térhódítása jellemezte Baranyában. Az egyes növények rendszerbe vont iparszerű termelését alig három évvel ezelőtt kezdték el a megyében. Az első rendszer- gazda a CPS — mai nevén röviden IKR — volt, amely 1972- ben alig néhány ezer hektáron működött. Ma a legnagyobb növénytermelési rendszerek mind megtalálhatók a megyében. Körzeti kirendeltséget hozott létre Pécsett a bajai és a szekszárdi rendszer, Ócsárdon pedig a nagyigmándi IKR. Időközben baranyai rendszerek is létrejöttek, a Bólyi Állami Gazdaság gesztorságával a PISO borsó-szója rendszer, a „Solanum" burgonya rendszer a Szentlőrinci Állami Gazdaság rendszere, a babarci búzatermelési rendszer a BBR, és a mohácsi—sombereki burgonya- termelő társulás. E gyors térhódítás során 1975-re Baranya mezőgazdasági nagyüzemeinek 80 százaléka tagja lett valamelyik termelési rendszernek. Kezdetben még csak a kukoricát termelték rendszerben, azóta kiszélesedett a növények skálája is, s ma 76 000 hektár szántóföldön folyik iparszerű termelés. Ebben az évben a kukorica 80 százalékát már zárt rendszerben termelték, 42 nagyüzem 53 hektáron állította elő iparszerűen ezt a fontos takarmánynövényt. A burgonyát három nagyüzem 735 hektáron a nagyüzemi vetésterület 60,9 százalékán termeli zárt rendszerben. A búzát 23 nagyüzem több mint 18 000 hektáron a terület 27,9 százalékán, a szóját és borsót 9 nagyüzem 4100 hektáron a terület 42 százalékán termelte már az idén zárt rendszerben. A rendszerekben megkövetelt technológiai fegyelem hatására javult a termelés színvonala, javult a munka- és üzemszervezés. A termelési rendszerek működése nyomán rövid idő alatt jelentős eredmények születtek Baranyában is. Az IKR rendszer taggazdaságai ha-onként 47,5 mázsás átlagtermeléssel indultak 1972-ben. Ebben az évben viszont a rendszer 12 taggazdasága 17 500 hektár átlagában több mint 60 mázsás kukoricatermést takarított be. A szekszárdi KSZE rendszernek 19 taggazdasága van a megyében. Ezek az üzemek 21 400 hektáron ugyancsak 60 mázsa feletti átlagtermést értek el, hektáronként 15 mázsával többet mint az indulás évében. A BKR 7 taggazdasága 11 400 hektár átlagában 53 mázsás kukoricatermést ért el. Bolyban ez év nyarán felépült egy modern szója feldolgozó üzem, ahol a taggazdaságokban termelt szójavető- mag kikészítését végzik. Ez a rendszer látja el szójavetőmag- gal az országot. Ugyancsak az idén épült fel a mohácsi—sombereki burgonyatermelési társulás 500 vagonos manipulá- lója és 200 vagonos burgonyatárolója, Vajszlón pedig a SOLANUM rendszer 200 vagonos burgonyatárolója. Itt megkezdték a burgonya-hálós csomagolását is, s rövidesen megkezdik a burgonyapor és granulátum gyártását. Fiatal kutatók nyertes pályamunkái A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága nagy figyelmet szentel a fiatal tudományos erők támogatására, kezdeti tudományos eredményeik felkarolására. Ezért — elsősorban a déldunántúli — fiatal, tudományos fokozattal eddig nem rendelkező kutatók számára ez- évben pályázatot írt ki. A pólyatételek egy része kifejezetten Dél-Dunántúl — Baranya, Somogy, Tolna, Vas, Zala megye — igényeihez kapcsolódott. A beérkezett pályamunkák közül I. díjat nyert: Bunyevácz lózsel pécsi csoportvezető vegyészmérnök: Élővizek ipari szennyvizek által történő szeny- nyeződésének csökkentése; dr. Bánhegyi Mihály pécsi kutató- mérnök és Gombos Andor pécsi kutatómérnök: Nagykiterjedésű bányatérségeket veszélyeztető oxigén tüzek oltására hatékony módszer és berendezés kialakítása című dolgozatával. Második díjban részesült: Nagy Sándorné, az SZMT politikai munkatársa: Életmódkutatás tapasztalatai a DÉDÁSZ- nál. Dr. Barakonyi Károlyné pécsi főiskolai tanársegéd: Áp- rófalvak Baranyában, és Kaszás Ferenc pécsi főiskolai adjunktus és Orbán József pécsi főiskolai adjunktus: Eljárás a pécsi pincék és üregek megszüntetésére pernyegázbeton- nal című munkájával. Dr. Fó- nay Károly, pécsi lakos: Az üzemorvosi gondozás feladata és helye a chronikus betegek gondozásában című művével. Harmadik díjat kapott: Dr. Legányi Jenő mohácsi körzeti orvos: A körzeti ellátás feladata a krónikus betegek gondozásában. Nádor Iván szekszárdi okleveles gépész- és gazdasági mérnök: Komplex gyártmány, gyártás és gyárfejlesztés megvalósítása hálótervezési módszerek gyakorlati alkalmazásával szövetkezeteknél, valamint Balog József né pécsi kutató: A pályaválasztás tényezői cimű pályamunkájáért. A pályamunkákért kitűzött díjakat ez év december végén adják át. N. I. lUemcsak a papírért... Betanított munkások A gép sokat tud, az ember többet akar tudni A gép tudja, hogy mit ** kell csinálni. Beállit- ják, programozzák, bekapcsolják .. . S az ember? - Az egyik elvégzi a programozást, a beállítást, - a másik kiszolgálja a gépet. A gép pontosan tartja a másodperceket, szá- zadmillimélereket, az ember felügyel rá, a kések, csiszolók alá helyezi a munkada-i rabot. Hónolónak hívják, — becsületes magyar nevén húzóköszörű. A MOM komlói gyáregységében apró ipari gyémántokkal, a fékhengerek falát csiszolja tükrösre, század- milliméternyi pontosságúra. Skronya Imréné másfél éve dolgozik ezen a félautomata gépen. Gombokat nyomogat, nézi a műszereket, s pontosan tudja, rendben megy-e a munka. — Mennyi idő alatt tanult meg bánni a géppel? — Egy-két hétig tartott, amíg belejöttem. Persze, ha valami hiba van, vagy egy új munkadarabhoz kell beállítani a gépet, ahhoz itt vannak a szakemberek.- Nem nehéz dolgozni rajta?- Egyáltalán nem. És a fizetés sem rossz. Meg lehet keresni a két- és félezer forintot is. A revolver esztergákon — egy egész műveletsort elvégző gépeket hívják így - többségükben szintén betanított munkások dolgoznak. A szakmunkás állítja be a gépet, köszörüli a késeket, a többi már rutinmunka. — Három nap alatt megtanultam, hogy mit, hogyan kell csinálni — mondja Hoicska Fe- rencné. *- Országos jelenség a forgácsoló szakmunkások hiánya - mondja Bobáj János, a MOM komlói gyáregységének igazgatója. — Ez alól mi sem vagyunk kivételek, hiszen gyárunk hosszabb távra a forgácsoló munkákra szakosodik, a szakember utánpótlás viszont évente legfeljebb harmincnegyven esztergályos, A gyár igyekszik saját szakembergárdáját a maga erejéből megoldani. Jelenleg 122 tanulót oktatnak, de már tervezik egy új tanműhely létesítését, ahol száznyolcvanon sajátíthatják el az esztergályos szakmát. — A járműprogramban veszünk részt, olajfékeket készítünk. A munkadarabok megmunkálása nagy pontosságot igényel, helyenként 16-20 mikron a tűréshatár. Feltétlen szükség volt a géppark korszerűsítésére. Négy évvel ezelőtt gépeink átlagos kora meghaladta a 15 évet, jövőre már a két és fél évet sem éri el. Ezeket a berendezéseket betanított munkások is működtethetik.- A korszerűsítés tehát ellensúlyozza a szakképzettek hiá. nyát? — Csak bizonyos mértékig. Az üzemzavarok elhárítása, az automata és félautomata gépek pontos beállítása még nagyobb szakértelmet igényel. De az sem jó, ha a gépek mellett dolgozó emberek munkája mechanikussá válik. A társalgás hangereje a forgácsoló üzemben a kiabálással kezdődik. Nehéz revolver esztergák robaja, fel-felpattanó fémforgács, olajos kéz és munkaruha - ez itt természetes. Csak a sok fejkendő, az szokatlan. — A forgácsolóban a betanított munkások hetven százaléka nő — mondja Lerch Imre üzemvezető, majd gyorsan hozzáteszi: és közülük sokan járnak tanfolyamra, szakmunkások akarnak lenni. Köztük Benedek Lajosné, akinek pedig van már szakmája: műszerész, de az automata köszörűgépen most betanított munkás. — Megszerzem a forgácsoló szakmát is. Mert így mi vagyok most? Semmi. Ha ez így túlzás, mindenesetre dicséretes elégedetlenség. No, és az sem mellékes, hogy a kollektív szerződés értelmében a két szakmával rendelkezők 5 százalék béremelést kapnak. Mihályfi László is a második szakmunkásbizonyítvány megszerzésére készül. Villanyszerelő az eredeti szakmája, de ő is a forgácsoláshoz húz. Mindemellett ő javítja a gépeket, ha üzemzavar van, még éjjel is üzennek érte. A legnagyobb ugrás Cseke Margité. Ö varrónő volt. Most naphosszat a revolver eszterga mellett áll, olajoson és — erősen bizonygatja — elégedetten.- Édesapám is esztergályos. Lehet, hogy ezért ís, de nagyon szeretem ezt a szakmát. Én is járok a tanfolyamra, másfél év múlva szakmunkás leszek.- így több lesz a fizetés.- Nem ez a lényeg. Többet akarok tudni a munkámról. Mi az, amit csinálok, és miért csinálom? Nemcsak egy részfeladatnak, hanem az egésznek szeretnék örülni, ha sikerül. A gép tudja, hogy mit kell csinálni. Beállítják, programozzák, bekapcsolják. És az ember? Megtanulja, hogyan kell bánni vele. De egy idő múlva azt is tudni akarja, hogy mit, miért csinál. Tanulni kezd. És nemcsak a papírért. Kurucz Gyula
