Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)
1975-12-03 / 331. szám
2 Dunántúli napló 1975. december 3., szerda takarmányozást! Jó állattenyésztő megye. Ha Baranya szóba kerül, ez hangzik el helyi, országos tanácskozáson. Ha nemzetközi ösz- szehasonlításra térünk át, előtűnik lemaradásunk, például a tehenek évi tejhozamában. Növénytermesztésben európai és világrekordokat döngetünk, ám az állattenyésztés hozamai elmaradnak az élvonaltól. Oka, hogy nem úgy takarmányozzuk az állatokat, ahogy azt a tudomány diktálja. Korszerű állattenyésztő telepeinken is korszerűtlenül tartjuk és takarmányozzuk az állatokat. A takarmányozási hibák (egyaránt szó van arról, hogy minden gizgazt meg akarunk etetni, máskor túl- etetés történik) betegségeket okoznak. Elhullanak a fiatal állatok, nincs akkora súlygyarapodás a takarmányért, amit várhatnánk. A takarmányok és a takarmányozási hibák kapcsolata egyes betegségekkel — erre kívánt rávilágítani az a tudományos ülés, amelyet tegnap rendeztek a megyei tanács nagytermében az állattenyésztők és állatorvosok részvételével. A két előadó: dr. Kovács Ferenc, az állatorvosi tudományok doktora, az Állatorvostudományi Egyetem rektora és dr. Ványi András, az Országos Állategészségügyi Intézet igazgatója volt. Szakmai kérdésekről volt szó, de valamennyiünket érint, hogy milyen — látszólag kis — dolgok jelentik mezőgazdaságunknak is a legfőbb tartalékokat. Annak a „titoknak" a nyitját, hogy miként érhetnénk el az évi 5—6 ezer literes tejhozamot. Tény: a magyar állatállomány genetikai kapacitása 60—70 százalékban kihasznált, vagyis többre képesek állataink, de a többletet nem tudjuk kihozni belőlük. Oka a nem megfelelő takarmányozás, amit az állatok életük minden szakaszában megsinylenek. Kovács professzor tudományos fejtegetéseiben egy kísérletet említett, amely az ivarzás előtti és utáni szakszerű takarmányozás fontosságát bizonyította. Malacszaporulatról van szó, de nyilván minden haszonállatra nagyjából ez vonatkozik. A rosszul ta- karmányozott állatban a megtermékenyített peték harmadából nem lett malac, a szaporulatból pedig minden ötödik elhullott. A takarmányozásban frontáttörésre van szükség. Az útmutatásokban gazdag tudományos ülés ebben erősítette meg ismételten az állattenyésztők és az állatorvosok hitét. Rajtuk a sor, hogy éljenek mindazzal, amit már nem kell feltalálni. Több ff cat Komlónak! Tervszerű környezetvédelem a bányászvárosban Legalább félévenként kell ellenőrizni néhány komlói üzem levegőszennyezését - hangzott el tegnap Komlón, a városi tanács végrehajtó bizottsága ülésén, ahol - többek között — napirenden szerepelt a környezet védelme is. Néhány esztendeje Komló volt az ország legrosszabb levegőjű városa, azóta sok intézkedés történt, a szennyezések elkerülésére. Tavaly született az a megyei tanácsi határozat, amely szerint a helyi tanácsok köztisztasági rendeletéit ki kell egészíteni környezetvédelmi feladatokkal, s ezért mindenütt — Komlón is — intézkedési tervet dolgoztak ki a környezet védelmére. A tanács ezentúl folyamatosan bekéri az Építésügyi Minőségellenőrzési Intézet és a Mecseki Szénbányák Kutatási Osztálya által végzett mérések eredményeit, amelyek kiterjednek a szennyező források és védőberendezések műszaki állapotára is. Mérik a Szénosztályozó üzem, a Beton- és Vasbetonipari Művek, a Dunántúli Kőbánya Vállalat berendezéseit és levegőszennyezését. Gondot jelent Budafának az odaszállított meddő. Vizsgálják a lehetőségét, hogy olyan helyre szállítsák, ahol nem veszélyezteti a lakott terület levegőjét. Gondoskodnak az épületek közötti parkterület, s a városi közutak mentén levő zöldsávok fásításáról. A környezetvédelmi munkának egy másik, igen fontos területe a vizek szennyezése elleni védekezés. A víznyerő területeken gondoskodni kell a szennyező források elhárításáról. Kiemelten kezelik a ma- gyaregregyi vízgyűjtő területet, valamint a Kőlyuk, Mézes-rét és Mánfa körüli mélyfúrású kutak környékét. Komló jelentős mennyiségű vizet köp Orfűről, a Vízfő-forrásból is. A forrós vízgyűjtő területét is fokozottan védeni kell tehát a szennyeződésektől. Felszámolják majd a Kaszárnya-patak és mellékágainak valamint a Márfa-patak- nak és mellékágainak szennyezettségét. Felmérik a csurga- lékvízek hatását, s elrendelik a patakokba kerülő ipari szennyvíz előzetes derítését, tisztítását is.- kampis Szocialista módon A tartalmasabb kulturális vállalásokért Egy felmérés tapasztalatai A szocialista brigádok kulturális munkájáról, művelődési igényéről egyre több szó esik az utóbbi időben. Okkal. A szocialista brigádok létének másfél évtizede társadalmunk legnagyobb termelési — és potenciálisan legalábbis — a legnagyobb kulturális tömegmozgalmát is eredményezte. Ezekről az eredményekről több helyütt szóltunk. Szívesen részleteznénk ezúttal is a mozgalom sikereit a művelődésben, mert ilyenek is vannak. Ez a témakör azonban sokkal bonyolultabb a másik kettőnél. Nehezebb lemérni, mint a százalékban kimutatható termelési vállalásokat; ugyanakkor könnyen a művelődés eredményeinek látszik sokszor az, ami csak szórakozás vagy esetleg az Számítógépes üzemirányítási rendszer fl gépipar országos kollokviuma Pécsett Számítógépes üzemirányítási rendszerek a kohászat és a gépipar területén — ez a témája annak a háromnapos országos konferenciának, amely teg- nóp kezdődött Pécsett, a Doktor Sándor Művelődési Házban a Gépipari Tudományos Egyesület szakosztálya és pécsi szervezete, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület rendezésében. A kollokviumot, amely a Kohó- és Gépipari Minisztérium támogatósával jött létre, azzal a céllal szervezték, hogy az érintett vállalatok és intézetek szakembereivel megismertessék és megvitassák a termelési folyamatok végrehajtási szintjeinek számítógépesítési lehetőségeit az e téren meglévő jelentősebb nemzetközi és hazai tapasztalatokat és kezdeményezéseket továbbá, hogy ajánlásokat adjanak a vállalatoknak a fenti rendszerek kialakítására, megvalósítására. A számítógépes üzemirányítási rendszerek megvalósításának hazai tapasztalatai mellett két világhírű cég, az amerikai IBM és a nyugatnémet Siemens cég tapasztalatairól lesz szó. Beruházási konferenciát rendeznek Mindig is izgalmas téma volt a beruházás, most méginkább az, hiszen a jövő évtől érvénybe lépő módosított közgazda- sági szabályzók lényeges változtatásokat irányoznak elő e téren. Hogyan is lesz a jövőben? Ezzel kívánják megismertetni ■ a vállalati beruházási szakembereket azon a kétnapos országos konferencián, amelyet csütörtökön és pénteken rendez a pécsi Ifjúsági Házban a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei szervezete. A konferencia első napján az Állami Fejlesztési Bank és a Magyar Nemzeti Bank vezető szakemberei felvázolják a következő ötéves terv beruházási politikájának lényeges vonásait, a pénzügyi forrásokat, azok felhasználási lehetőségeit és feltételeit, a pénzügyi lebonyolítást. A másik oldalon az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium szakemberei ismertetik az építő- és építőanyagipari kapacitás-fejlesztési célkitűzéseket, a pályázati rendszert és az építési igények kielégítésének várható színvonalát. Az országos konferencia második napján a beruházások műszaki és gazdasági előkészítéséről, szervezéséről és lebonyolításáról, az ezzel kapcsolatos módszertani ajánlásokról, s az értékelemzésről, mint a beruházások tervezésének egyik módsz.eréről lesz szó. Az előadók egyetemi és főiskolai tanárok, országos vállalatok szakemberei és egy lengyel előadó, aki a beruházások lebonyolításának lengyel gyakorlatát ismerteti. Cukorrépakiültél dollárért Az idén több mint 1100 hek. tárral növelték cukorrépa területüket a baranyai gazdaságok. A többletet a Kaposvári Cukorgyár nem tudja időben feldolgozni. Ezért került sor 5000 vago- nos cukorrépa export szerződés megkötésére. A hét végén Baranyából megindult az export két közeli jugoszláv cukorgyárnak. A megye különböző pontjain lévő termésből naponta 200 vagon cukorrépát raknak be és szállítanak el vasúton és kamionokban. A jugoszláv fél dollárért fizet o cukorrépáért — 17,5 dollárt tonnánként — ami lehetőséget nyújt arra, hogy szükség esetén a világ, piacon ezért a dollárért cukrot vásárolhasson az ország. A jubileumra emlékplakett Az ötven év felét a rádiónál töltötte Budapest - Moszkva- Budapest- Pécs ülünk, s tűnődve nézzük egymást. Az asztalon egy zacskóban sajt, kifli, időnként megjelenik egy rohanó alak, harap egyet, eltűnik. Ajtó nyílik, kéziratok lobognak, ingujjban vitatkozik valaki valakivel — zajlik az élet a stúdióban. A kávéillat emlékképeket idéz, még csönd van, nem tudom, mit kérdezzek tőle, hiszen kolléga, ő is tudja mindazt, amit én, jobban is. Szóval...?- Vidéken - kezdi, aztán elhallgat. Egy kis csönd kerülget most bennünket, érzem, hogy mit akart mondani, ugyanazt érzem, amit ő, hogy nagyon jó itt lenni, csak egyes esetekben Magyarország ne lenne azonos Budapesttel. Nem folytatja. A többiek már várják. Éppen utazik Budapestre, a központi ünnepségre, ahol átveheti né- hányad-magával a jubileumi emlékplakettet. Huszonöt esztendeje rádiós. „Rádiós” — ez fogalom. Valomi különös légkör veszi körül a hangoknak ezt a boszorkánykonyháját. Ennek is köszönheti végül, hogy rádiós lett. És nemcsak ő, ikertestvére, Margit is.- Óvónőképzőt végeztünk mindketten - emlékezik Nógrádi Erzsi, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának munkatársa — s az óvodások műsorát készítettük. Margit azonnal a rádiónál ragadt, én még egy évig óvó- nősködtem, hittem abban, hogy a világon a legszebb foglalkozás gyermekekkel bánni . . . A rádió győzött. Az ikrek hangját megismerték a hallgatók, ők pedig ismerkedtek a szakmával. Tizenhat órák . . . Erzsit minden érdekelte. A zene, a technikai munka, minden, ami a rádiózással egyáltalán kapcsolatos. ötvennégyben Varga Józseffel együtt került ki Moszkvába, ahol a magyar adás bemondói voltak. Két és fél évig végezte ezt a munkát, amit azelőtt az illegalitásban kint élő magyarok láttak el. — Tizenhárom éve nevezték ki a férjemet a Pécsi Nemzeti Színház igazgatójává - mondja - akkor kerültem Pécsre. Szeretek itt dolgozni, most is szeretem a gyerekeket, az öregeket . . . Jólesik, ha megismernek, s itt ez gyakran előfordul. A stúdió alapszervezetének párttitkára. Az egészségügy és a szociálpolitika két fő területe, innen meríti riportjainak témáit. Most egy kicsit ünnepélyes és halk mindkettőnk hangulata, de már egy hét múlva . . . Mehet a telefon, hogy hol a pokolban jár a gépkocsi, miért nem telefonáltak ide, miért nem fogad X elvtárs . . . Már ki is zökkentünk. Ű már úton van, búcsúzik, meg- illetődötten, halkan és ünnepé, lyesen gratulálok neki.- kampis sem... Egyszóval bonyolult dolog, mégis, sokféle módon kimutatható, lemérhető szocialista brigádjaink viszonya a művelődéshez. Ezt a célt szolgálják az SZMT tavasszal végzett felmérései csakúgy, mint a hasonló országos törekvések. Jó részben ismert: sok a kívánnivaló még a szocialista brigádok többségének kulturális vállalásai, azok tartalma iránt. Erről győződhettünk meg tegnap az SZMT kulturális bizottságának ülésén is, ahol arról tanácskoztak, hogyan lehetne a brigádok művelődése tartalmasabb, megítélésük pedig reálisabb. Mindenekelőtt nagyobb és több segítséget kell adni hozzá. Első sorban a megye mintegy 5800 brigádvezetőiének és ezen a téren sok minden történik. Nyolc témakörben tanfolyamot indítottak részükre. Ennek keretében bőséges támogatást kapnak arra is: milyen legyen, hogyan alakuljon ki a brigádtagok kulturális vállalása. Az idei évben egyelőre Pécs-Baranya 132 üzemében 1938 brigádvezető részére kezdődött meg ez a tanfolyam, jövőre tömegessé válik Ami nagyon biztató: az előadók 40 százaléka az üzemi értelmiség köréből jött. Technikusok, igazgatóhelyettesek, mérnökök, közgazdászok, jogászok stb., olyanok, akik szívügyüknek tekintik gazdasági munkájuk mellett a munkahelyi közművelődést. Kívánatos lenne, ha számuk gyarapodna a jövőben, ez a munkahelyi köz- művelődés fejlődésének egyik záloga lehetne. Hogyan lehetne a brigádok illetve briaádtagok kulturális vállalásait tartalmasabbá tenni? A legfontosabb volna, hogy e vállalások legyenek személyre szólóak, önkéntesek és konkrét tartalmúak Ne a többség presszionáló hatása érvényesüljön, hanem az, hogy milyen új ismeretek szerzése jelenthet valóban magasabb műveltséget egy-egy brigádtag számára. A kollektív vállalásokat pedig közösen határozzák el. A kirándulások középpontjában ismeretszerzés, hazánk fölfedezése álljon és ne a tájjellegű borok „megismerése” legyen az elsődleaes cél. Egy hasonló ismeretekre szomjazó brigád egyik tagjáról például beírták a naplóba, hogy nem teljesítette kulturális vállalásait. Miért? Nem vett részt a közös megmozdulásokban. Nem volt ideje, tanulti: két osztályt is befejezett egy év alatt... Sok ehhez hasonló példát is felsorolhatnánk. Nem ezek gyarapítása a cél, hanem az, hogy a rossz példa kevesebb legyen és több a valóban tartalmas kulturális vállalás. Ezt segítik a brigádvezetők most indult tanfolyamai, a különböző kiadványok, ajánlások és végső fokon ezt hozza közelebb majd a jövő évben a SZOT és a Kulturális Minisztérium közös állásfoglalása is a szocialista brigádok művelődéséről és a teljesítés értékeléséről. W. E. MOTORKERÉKPÁROK MZ 250-es 13 000 Ft-ért MZ 125-ös 8 000 Ft-ért P. 10-es 9 000 Ft-ért P. 20-as 10 000 Ft-ért A PÉCSVÁRADI VAS-MÜSZAKI ÁRUHÁZBAN CSAK AMÍG A KÉSZLET TART.