Dunántúli napló, 1975. december (32. évfolyam, 329-359. szám)

1975-12-16 / 344. szám

1975. december 16., kedd Dunántúlt napló 3 Hogyan oldják meg másutt? Rába-MAN Diesel-motorok A közelmúltban a III. országos városépí­tési tanácskozásnak adott otthont a 900 éves Szolnok. A tanácskozáson sokszor esett szó a társadalmi munkáról, mint jelentős te­lepülésfejlesztési tényező­ről. Szolnokon jól élnek a lehetőséggel, és sajátos módszert alakítottak ki a társadalmi munka szerve­zésére ’és irányítására. Hogyan is csinálják tehát Szolnokon? — Amikor ez iránt érdeklődtünk Kukri Béla váro­si tanácselnöktől, ő egy sok­szorosított füzetet adott át. A címe: Társadalmi munkában végezhető feladatok Szolnok városban — 1975. év. — Ebben a füzetben adtuk közre azoknak a feladatoknak a jegyzékét, amelyeket a váro­sukat szerető szolnokiak a ju­bileum évében elvégezhetnek. A részletes munkaprogramot megkapta minden pártszerve­zet, népfront-bizottság, vállala­ti szakszervezeti bizottság, in­tézményi vezető és természete­sen minden tanácstag. Leír­tuk a füzetben, hogy mi kell, s ehhez anyagot, irányítást adunk... A program 81 tételt sorol fel, s köztük olyanok vannak, mint például a tiszaligeti sportkombinát parkosítása, sza­nált épületek bontása, köztéri várostérkép és létesítménybe­mutató elkészítése, szabad­strand létesítése, tiszaligeti körqát töltése, erdei tornapá­lyák, kispályák építése, napo­zószékek, erkélyládák, műkő kerti vázák készítése, fedett autóbuszvárók építése . . . Van aztán parkfenntartás, fásítás, játszótéri játékok készítése és természetesen iskoláknál, óvó­dáknál, bölcsődéknél végezhe­tő munkák sora. A jegyzék pontosan feltünteti, hogy ese­tenként milyen szakképzettséget nem igénylő, szakmunkát vagy gépi munkát igénylő feladatról van szó, s mikor végezhető el Társadalmi munka — szolnoki módon # Jó módszer óvodaépítésre • Jegyzék a feladatokról mélynek a neve, akit a tanács az illető munka szakmai irá­nyítására kijelölt. Nyilvánvalóan alapos előké­születet, szakszerű tervezést igényelt a program kidolgozá­sa. Megvalósulására pedig biz­tosíték a jubileumi esztendő egyébként is lelkesítő hangu­latán túl az is, hogy a 70 ezer lakosú városban tavaly 20 ezer ember társadalmi munkában mintegy 32 millió forint értéket hozott létre. Ez igen jelentős tétel a városfejlesztés mérlegé­ben. Mivel magyarázza ezt a tanácselnök? — Fiatal a város. A lakos­ság átlagos életkora alig .haladja meg a 30 évet. Ez ön­maga ad lendületet. A lakos­ság közvetlenül érzi az utóbbi 3—4 év intenzív városfejlesz­tésének eredményeit, ami szin­tén ösztönzően hat a város fej­lesztésében való részvételre. Nyílt várospolitikát folytatunk: gondjainkat, tennivalóinkat kü­lönböző fórumokon beszéljük meg a lakossággal, mert azt akarjuk, hogy mindig megfele­lő tájékozottsággal kell rendel­keznie a várospolitika időszerű kérdéseit illetően. fogással. A vállalatok, intézmé­nyek — tehetségüktől függően 50 000—1,5 millió forintért „megvettek” egy-egy óvodai helyet. A hozzájárulás ellen­szolgáltatásaként a város kö­telezte magát, hogy az új óvo­dákban 5 éven át helyet biz­tosít az illető vállalatoknál dol­gozók gyermekeinek. Ez is fi­gyelemreméltó módszer. Győrből A győri Rába Magyar Va­gon- és Gépgyárban 1969-ben avatták fel a közúti jármű- gyártás egyik büszkeségét a Rába-Man Diesel-motorgyárat. Építésében a nyugatnémet Man és a francia Renault cég szak­emberei is közreműködtek. Most került le a 60 ezredik nagyteljesítményű Diesel-motor a szerelőszalagokról, amelyet Diósgyőrbe szállítanak. A leg­több motort autóbuszba építet­ték be, de több száz kamion közlekedik már Rába-Man mo­torral. Szóló motorként is sokat értékesített a gyár. Dunai ha­jókat, könnyű motorvonatokat ugyancsak hajtanak győri mo­torok. A hagyományosnak szá­mító európai piacokon kívül újabban Közel-Keletre, több dél-amerikai országba és Afri­kába is eljutnak a győri Diesel­motorok. A gyárnak alig van több mint ezer dolgozója, még­is az idei éves termelési érték túlhaladja a három és félmil- liárd forintot. Hársfai István Bizonyára ide lehet sorolni az óvodaépítésében elért ered­ményeket is. Mint mindenütt, Szolnokon is kevés volt az óvodai férőhely. Társadalmi összefogással mégis sikerült olyan helyzetet teremteni, hogy tavaly már minden fizikai dol­gozó gyermekét felvehették óvodába, idén pedig minden iskolába kerülő gyermeknek tudtak helyet biztosítani. A ju­a munka. És minden tételnél megtalálható pontos címmel, telefonszámmal annak a sze­bileumi évben három, egyen­ként 100 férőhelyes óvoda épült Szolnokon társadalmi össze­Az épülő Konzum Áruház. Megkérdeztük: Helyzetjelentés M a Konzum Áruházból Miért hiánycikk az édesipari termék? Megépül-e időben az önkiszolgáló étterem ? Tavaly augusztusban kezdő­dött: egyre másra tűntek el az üzletek polcairól egyes csoko­ládé fajták, cukorkák, csokolá­dés díszdobozok, linzerek. Azóta hiánycikk az édesipari termék, illetve meglehetősen szegényes a választók. Dísz­dobozból például jó, ha egy­két fajta akad, pedig azelőtt legalább tízfélét lehetett kapni. Kevés a savanyúcukorka, a ka­kaó, s nem igen lehet válogat­ni a teasütemények között sem. A Baranya—Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat raktárai is üresek. Ami érkezik, azt azonnal kiszállítják az üzletek­be, de választék nincs. — Mi a hiány oka, s mikor várható változás? A kérdésre dr. Huszár Jánostól, a Magyar Édesipar vezérigazgató-helyet­tesétől kértünk választ.- Magyarországon hat nagy édesipari gyár működik, vala­mennyi meglehetősen korsze­rűtlen. Az elmúlt évtizedben a gyárak műszaki állapotát, gép­parkját nem fejlesztették — vá­laszolta dr. Huszár János. — Nemcsak a technológia ma­radt korszerűtlen, de súlyos munkaerő-gondokkal is küzd az ipar. Különösen a négy buda­pesti gyárban kevés a munkás. Közben — mint az élelmiszer- ipar más területein is — rend­kívüli módon megnőtt a keres­let az édesség iránt. — A megoldás csak egy le­het: korszerűsíteni kell a gyá­rakat. A szerencsi gyár re­konstrukciója most folyik, s az év végére elkészül az üzem. Jövőre 600 vagonnal gyárt majd többet az édesipar, mint az idén, de ez a mennyiség is mesz- sze elmarad majd az igények­től. Lényeges javulás csak 1977 körül várható. A termelés további növelése érdekében egyébként jövőre termelői ár­rendezés várható. A lehetősé­gekhez képest már most is mindent megteszünk a több ter­melés érdekében. A balatoni SZOT üdülőkben például 500 alkalmazottat télen édesipari termékek csomagolásával fog­lalkoztatunk. De termelőszövet­kezetekben, állami gazdaságok­ban is folyik hasonló mnuka. — És a karácsonyi cikkek? — Sem szaloncukorból, sem csokoládéfigurákból nem lesz hiány, ezekből minden igényt kielégít az édesipar. Lassan-lassan „öltözik" a Konzum Áruház. A Fémmunkás Vállalat szakmunkásai szere­lik a fém nyílászárókat — eny- nyiben áll egyelőre az „öltöz­ködés". 1976. június 30. a vállalt átadási határidő, a nyitás leg­végső dátuma pediq november 7, Pillanatnyilag mintegy ötve- nen dolgoznak az áruházon, s ennyi munkás el is vész a nagy épületben. Tetőt szigetelnek, válaszfalakat húznak, különfé­le vezetékeket szerelnek ... Ha az ütemezés szerint szerelné már a Csőszerelőipari Vállalat a légkondicionáló berendezés csőhálózatát (és lenne elegen­dő ember is), akkor már az ál­mennyezet szerelésére is lehet­ne gondolni. Ha a belső fű­tésszerelés meglenne és a táv­fűtő vezeték is ideért volna, ta­lán téliesített körülmények kö­zött lehetne dolgozni. Ehelyett januártól fólialeplekkel rekesz­tik kívül a szelet, a tél hide­gét. Mindazonáltal remélhető, hogy a BÉV a jövő év első felében „meghajtja" itt a mun­kát, hogy a június 30-i határ­idő teljesüljön. Az építkezésről még annyit, hogy véglegesen rendeződött a mozgólépcső ügye. A MÉ­SZÖV és az áruház vezetői tár­gyaltak a közelmúltban a szov­jet MASINOEXPORT céggel, s a megállapodás szerint a szov­jet fél májustól szállítja és sze­reli a mozgólépcsőt. Az áruháznak van már 94 beiskolázott tanulója, s leg­utóbb a Zrínyi Miklós kereske­delmi szakközépiskolában két osztályfőnöki órán mutatták be a Konzum Áruházat az áruház vezetői az 1976-ban végző nö­vendékeknek azzal, hogy kö­zülük eladókat, pénztárosokat nyerjenek meg. A jelentkezők­nek január 1 -tői 400 forint tár­sadalmi ösztöndíjat fizetnek. Visszatérve a Kossuth térre, feltétlenül említést érdemel az is, hogy mi lesz a szomszéd­ban. Úgy volt, hogy még eb­ben az évben hozzákezd az Építőipari Vállalat a PTV—ME- SZÖV-irodaház és a 2000 ada­gos önkiszolgáló étterem épí­téséhez. Nos, ez nem történt meg és előzetes információk szerint 1976-ban — egyéb kö­telezettségei miatt — igen sze­rény mértékben kezdi a munkát a BÉV. Emiatt félő, hogy a Pécs belvárosában annyira hiányzó tömegétkeztetési helyre még nagyon sokat kell várni. Vajon nem kaphatna kedvezőbb be­sorolást a létesítmény? Egymást érik a kérdőívek Papíráradat Termelés helyett adminisztráció? A közelmúltban jelent meg egy rendelet, miszerint minden 250 dolgozónál többet foglalkoztató üzem­ben fel kell mérni a fizikai dolgozók továbbtanulási szándékait. A 250—3000 fős üzemekben 1977. május 31-ig kell ezt a felmérést elvégezni, a 3000 fősnél nagyobb üzemekben pedig 1975. november 30-ig kel­lett volna. Kellett volna, mert a rendelet nemrégen jelent meg, s nemhogy idő, de energia, ember sem akadt <j végrehajtására. Ez persze nem is csoda, mert nem kis munkáról van szó. Mindenekelőtt a dolgozó­kat írásban tájékoztatni kell a továbbtanulási lehetősé­gekről. Egy körülbelül 4-5 oldalas kiadványban tehető meg. Ezt követően minden szóbanforgó vállalatnak a saját költségén ki kell nyom­tatnia a 25 kérdést tartal­mazó, ugyancsak ötoldalas kérdőívet, azt el kell juttat­nia a dolgozókhoz, majd begyűjteni, értékelni, össze­síteni és továbbítani. Vala­ki kiszámította, hogy az ak­ció országos szinten több vagon papírt igényel . .. Csak aztán a végén nehogy egyszerre indítsák a minisz­tériumba. Érdemes egyébként meg­nézni, miről is szól a kérdő­ív. Ilyen kérdések sorakoz­nak a felmérésben: Szándé- kozik-e továbbtanulni? Ha igen, miért? Ha nem, miért? Utóbbihoz tartozik egy érdekes alpont is: ta­lán mert a közelmúltban fejezett be valamilyen ta­nulást? (Mi az, hogy a kö­zelmúltban?) Az egyik pécsi nagyválla­latnál a fizikai állomány­ban évi 20-25 százalékos az elvándorlás, ami azt je­lenti, hogy a fizikai dolgo­zók egy jelentős rétege öt év alatt teljesen kicserélő­dik. Aki pediq ennél a vál­lalatnál arról nyilatkozott, hogy tovább szeretne ta­nulni, nem biztos, hogy új munkahelyén megmarad a szándéka. Változhatnak a körülményei, új vállalatának is mások lehetnek a lehe­tőségei és az igényei. Most már csak az a kérdés, hogy ezekután mennyire lesz meg, alapozott az a döntés, ame­lyet egy ilyen — nem egé­szen valós tényeken alapu­ló — felmérés nyomán hoz­nak. De akad itt más problé­ma is. Egyik pécsi üzem párttitkára arról panaszko­dott, hogy ezekután képte­lenek végrehajtani egy sor más határozatot, intézke­dést. Mindnyájan tudjuk: az íróasztalok, - néhol a lát­szatmunkahelyek is — meg­lehetősen elszaporodtak. Ugyanúgy nő a papírmun­ka, mint a papír mennyisé­ge. Ugyanakkor célunk az alkalmazotti létszám ésszerű csökkentése. De hogyan? Ki fogja akkor ezeket a munkákat elvégezni? Végül arra szorulunk, hogy a ter­melésből vegyünk ki embe­reket kérdőívfeldolgozásra? Mert kérdőív van bőven. Az elmúlt évben a szocialista brigádtagokat kérdezték meg, milyenek a körülmé­nyeik, hogyan művelődnek, szórakoznak slb? Aztán ha­sonló dolgokra kíváncsi a KISZ, a szakszervezet, a sporthivatal, a népfront, s ki tudná tovább sorolni. S mindegyik szerv jószándé- kúan, de abban a biztos tu­datban, hogy az övé a leg­fontosabb. S mindehhez jön még a Statisztikai Hivatal, amelyik feladatánál és rendelteté­sénél fogva amúgyis rend­szeresen gyűjti az adato­kat a különböző intézmé­nyekről. Csakhogy a hiva­tal adataira kiváncsiak az al- és főhatóságok is, de nem várják meg, míg azo­kat kiadják, hanem párhu­zamosan kérdeznek. A me­gyei képviselőcsoport ülésén hallottam egyszer, hogy akadt vállalat, ahonnan ugyanazt az adatot egy hó­nap alatt öt helyről kérték. Hogy a fizikai dolgozók továbbtanulására, annak se­gítésére, a munkásosztály vezető szerepének erősíté­sére szükség van - senki nem vitatja. Ezt a tényt, feladatot a Központi Bi­zottság közművelődésről szóló ismert határozata is kimondja, megerősíti. Az is jó dolog, hogy a határozat végrehajtásában a KISZ- nek, a SZOT-na k, a TOT- nak és sok más szervnek megvannak a maga felada­tai. Csakhogy a végrehaj­táshoz mindenki úgy fog hozzá, hogy megindítja a felméréseket, a papírok ára­datát. Felmérnek, megálla­pítanak, intézkednek, ter­vek születnek, s egyszercsak elborít bennünket a papír. A vállalatok házinyomdá­kat állítanak majd fel. kü­lön osztályokat hoznak lét­re a felmérések elvégzésé­re, értékelésére. Aztán egy- szercsak ezek az osztályok önálló vállalattá nőnek, irodaházakat építenek, s úgy járunk, mint az egyszeri tsz műanyagüzemével, ahol egyébként nagyszerűen gaz­dálkodtak, csak éppen nem a mezőgazdaságban .. Panics György Karácsonyi forgalom a postán — Már most a szokásosnak kétszerese a levél és a cso­magforgatom, amely az ünne­pek előtti napokban még to­vább növekszik — közölte hét­fői tájékoztatóján Juhari Ist­vánná posta vezérigazgató­helyettes. Elmondotta, hogy a hét vé­gére az ünnep előtti napokra 3 millió levél és csaknem száz­ezer csomag továbbításával számolnak a keleti pályaudvari postakombinátban. Ismertette azokat az intézkedéseket is, amelyek a forgalom minél za­vartalanabb lebonyolítását szolgálják. Szokás szerint ko­rábban, már hétfőn megkezd­ték a decemberben esedékes nyugdíj-utalványok kifizetését. 1 millió 750 ezer nyuglíjas kap­ja kézhez az ünnepek előtt a pénzét. Megerősítették és 375 rendkívüli járattal bővítették a vasúti postaszállítást. A csomag kézbesítés gyorsítására a 750 saját kocsihoz több mint 400 teherautót béreltek a csúcs- időszakra.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents