Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-13 / 311. szám

© Dunántúlt fígplö 1975. november 13., csütörtök Gázos vizek problémái Baranyában Völgyesi-féle gáztalanító a királyegyházi vízműnél. Láttam a memóriát: színtelen folyadék A memória Champollionja az utópia mezsgyéjén? Kevénvvédelem Új gyümölcsfajták A gyümölcstermesztés egyik legfontosabb vállalkozói dön­tése a telepítendő fajták ki­választása, azok mennyiségi arányának meghatározása. A termékújítás és a korszerű ter­mesztési technológiák alkal­mazása állandóan új igénye­ket vet fel, ezek kielégítésé-« hez ismernünk kell nemcsak a piac kívánalmait, az új ter­mesztési módok fajtakövetel­ményeit, hanem a rendelkezés­re álló fajtaválasztékot is. mely ugyanolyan gyorsan vál­tozik. Általános elv, hogy az ül­tetvények felújításának mindig más szaporítóanyaggal (faj­tával, változattal) kell történ­nie, mint amilyen a kivágott ültetvény volt. A jobb fajta az üzem, il­letve a termelő számára rend­kívül gazdaságos, mert a ter­melékenység növelését és az áruminőséq javulását a költ­ségráfordítás jelentősebb foko­zása nélkül valósíthatja meq. Ezért a fajta a rentabilitás eqyik legfontosabb tényezője. Mégsem lehetséges az, hogy csak egy fajtát, a „leggazda­ságosabbat" termesszük. A termesztés munkaszervezési kö­vetelményei (például szüreti idő elnyújtása) és biológiai igényei (például a fajták köl­csönös beporzása), valamint a piac eltérő igényei és a koc­kázat csökkentése több fajta termesztését kívónia meq. Ezek együtt képezik a fajtaválaszté­kot. Az alábbiakban néhány új almafajtát ismertetünk. ALMAFAJTÁK GOLDEN SPUR A Golden Deliciousnak csu­pán növekedési jellegében el­térő változata, mely Franciaor­szágból került hozzánk. Gyü­mölcse valamivel nagyobb és kiegyenlítettebb, mint a Gol­den Delicious. Fája feltűnően gyengébb növekedésű, mint a Golden Deliciousé, a kísérle­tekben oldal- és magassági növekedése mintegy 20—25 százalékkal kisebb, aminek kö­vetkeztében a korona atapte- rülete és űrtartalma 40—50 százalékkal kisebb, mint az alaDfajtáé. Termőképessége ki­váló, de a naqy terméseket csak intenzív körülmények biz­tosításával adja. A kis korona lehetővé teszi sűrűbb telepíté­sét és így területi hozamának nagymértékű növelését. JONADEL A Jonathan és a Delicious keresztezésével előállított faj­ta. Érési ideje szeptember, fo­gyasztási ideje október—ápri­lis. Nagy előnye a Jonathan- nal szemben, hogy a liszthar­matra alig érzékeny. Hátrányos tulajdonsága, hogy gyümölcse éréskor eléagé hullik. A szüret időpontjának megválasztásánál ezt fiqyelembe kell venni. A gyümölcs színe és íze miatt egyáltalán nem hasonlítható a Jonathanhoz. Tárolásra kiváló­an alkalmas (Jonathan-folt nem fordul elő rajta), termés­hozama jó, ezért termesztésre javasolt a fajta. CLOSE Legkorábbi érésű, tetszetős nyári alma. Június végén, jú­lius elején — az Asztrahánit két—hárorji héttel is megelőz­ve — érik. Érése elhúzódó, kö­rülbelül egy hónapig is. Héja sima, viaszos, a gyümölcsöt csaknem teljesen borítja a bor­dópiros fedőszín. Húsa fehér, szemcsés, kásásodó, nem bő levű, kellemes édessavas, üdí­tő. Elhúzódó érése miatt első­sorban hózikerti termesztésre alkalmas. ÉVA A Jonathanból állították elő szelekcióval. Július második fe­lében, augusztus elejéig érik, évjárattól függően hat—tíz nappal az Asztrahán! piros után. A gyümölcse szabályos gömb alakú, egyenletesen sö­tétpiros. Húsa ízletes, sárgás­fehér színű, jól tárolható. Ki­váló termőképességű, korán termőre fordul. Kísérletekben termésmennyisége kétszerese volt az Asztraháni piros ter­méshozamának. Rozs Ferenc Még egyszer a lángoló vízcsapokról A Baranya megyei Vízmű Vállalat mérnökei kifejlesztették a gáztalanító berendezést „Lángoló tűzcsapok" címmel adott hírt a Dunántúli Napló arról, hogy Szigetvár város víz­mű rendszerében megjelent az éghető gáz — a metán. A cikk érthető riadalmat keltett, hi­szen felhívta a figyelmet egy eddig nem észlelt jelenségre és az ezzel együttjáró veszély- forrásra. Szükségesnek látszik, hogy a nagyközönség is tájé­koztatást kapjon e kérdésről, a jelenség okait és a további magatartást illetően. Zárt légtérben Az Alföldön már régen köz­tudott, hogy a legtöbb artézi kútból a vízzel együtt gáz tör fel, melyet a kifolyásnál meg lehet gyújtani és az lobogó lánggal ég. A felszabadulás után ország­szerte rohamos fejlődésnek in­dult a városi és községi víz­művek kiépítése. Az artézi ku­tak jó minőségű vizét szivattyú­val az utcákban lefektetett csőhálózatba nyomták, és a víznek a kiszolgálása az egy­mástól 200—300 méterre el­helyezett közkifolyó csapokon történt. A gázos vizeknél még ekkor sem jelentkezett különö­sebb probléma, mert a köz- kutaknól a kannába vagy vö­dörbe engedett vízből a gáz egy-kettőre elillant. A fejlődés során azonban a községi víz­műveknél is elszaporodtak a házi bekötések. Az utcai köz- kutakból a víz tehát a lakás zárt légterébe került, és ameny- nyiben a víz gázt tartalmazott — jelentkeztek a problémák is. A csap megnyitásával a víz­zel együtt gáz kerül a fürdő­szoba vagy konyha légterébe és különösen nagyobb vízmeny- nyiség vételezésekor, rosszul szellőzött helyiségben össze­gyűlve esetleg elérheti a lob- banási koncentrációt. Szeren­csére azonban ilyen eset be­következésének valószínűsége igen minimális és a jövőben — az időközben bevezetett szi­gorú intézkedések eredménye­ként — ilyen jelenséggel nem is kell számolni. Mitől van? Nézzük most röviden, ho­gyan is kerül a vízbe a gáz? A felszín alatt a talaj kü­lönböző rétegeiben különböző mélységekben lehet jelen gáz. A felszín közelében ma is ke­letkezik gáz lápos, mocsaras területeken, a talajba került szerves növényi anyagok bom­lása következtében. Az ilyen gáz túlnyomó része metán. A mélyebb réteqekben levő víz­ben oldott állapotban lehet je­len olyan földgáz, mely hely­ben keletkezett és akkor jut a felszínre, ha a vízadó réteget mélyfúrású kúttal megcsapol­juk és a vizet kiemeljük. A kőolajmezőket a kőolaj anvakőzetéből származó gáz kíséri és ezek a gázok nagy távolságokra képesek elvándo­rolni a szemcsés, porózus ta­lajrétegben. E vándorlás sebes­ségét, a qáz eqves helyeken történő felhalmozódását ncqv- ban elősegítik különböző fir’d - tani jelenségek: törések, vető­dések. füqqőleges medence mozgások is. A gázok összetételének vizs­gálatából következtetni lehet a keletkezés körülményeire. A ta­laj- és mocsárqázok, és a lig­nit- és kőszéntelepek kísérő- qázai főleg metánból, nitrogén­ből vaqy széndioxidból állnak. A kőolajtelepeket kísérő aózok pedig nehéz szénhidrogének­ből állnak, mint az etán, pro­pán, bután stb. A leggyakoribb gázfajta azonban a metán, mely köztudottan gyúlékony. A metángáz és a levegő keveréke egy bizonyos koncentrációnál robbanásveszélyes. Megállapították azt is, hogy a talaj gáztartalma a mélység­gel együtt növekszik. A gáznak a felsőbb rétegekbe való jutá­sa részben az alulról felfelé való „migráció", vándorlás eredménye, de előidézheti az is, hogy egy mély, fúrt kút pa­lástja mentén — ha az nincs kellően elszigetelve — könnyű­szerrel felfelé áramlik, vagyis egy-egy mélyebb fúrás, melyet hévíz vagy olaj feltárására mé­lyítettek, rövidre zárja az alsó gázos réteqeket az addig qáz- talan felsőbb rétegekkel. Való­színű ilyen jelenséggel állunk szemben Szigetváron és Mar­caliban is, ahol az eddig gáz- talan vízmű kutak szinte egyik napról a másikra elgázosod- tak Csaknem egyidejűleg követ­kezett be a Békéscsabai Kon­zervgyár víztornyának a fel­robbanása, melynek során két szerelő életét vesztette. Ez a szerencsétlenség késztette az illetékes szerveket arra, hogy országos érvényű és igen szí - qorú intézkedéseket vezessenek be a gázos kutak használata terén. Országos felmérés Először is nagyarányú orszá­gos felmérés indult, melynek során mindazon kutak vizét meg kell vizsgáltatni, az erre kijelölt laboratóriumokkal, ahol a gázelőfordulás gyanúja fel­merül. Ha a vizsgálat megálla­pítja a veszélyes gáz jelenlétét az előírt mértéken felül, a víz­ügyi hatóságok azonnal elren­delik a központi gáztalanító berendezések felszerelését, mert előírás szerint a fogyasztókhoz vezető csőrendszerben csak ég­hető gázt nem tartalmazó vizet szabad vezetni. A vizsgálatokat azonban or­szágszerte sok ezer kútra kell elvégezni és a qáztalanítók gyártása és felszerelése is ter­mészetszerűleg hosszabb időt vesz igénybe. Ezért arra az át­meneti időre, amíq ezekre sor kerül, a vízmüvet üzemelő vál­lalatok messzemenő biztonsági intézkedéseket vezetnek be. Ezeket elsődlegesen a vízmű olyan létesítményeinél szüksé­ges alkalmazni, ahol mód van a vízből a leveqőn könnyűszer­rel kiváló qáz felhalmozódásá­ra. Ilyenek elsősorban a víz­tornyok, tároló medencék, kút- aknák. Ilyenkor fokozott szel­lőztetésről kell gondoskodni, ti­los szikrát okozó szerszámokat, műanyag ruhaneműt használni stb. Az ilyen robbanásveszélyes létesítmények kialakítására és az ott történő munkavégzésre ■a Vízügyi balesetelhárító és eqészséqvédő óvórendszabály XII. „Gázos víz tárolása, aáz- talanítása” c. fejezete intézke­dik. Mi a helyzet Baranyában? Az elmúlt évekig a megyé­ben alig pár gázos kutat tar­tottak nyilván, ezek is jórészt nagy mélységű hévízkutak vol­tak. Elsőként a szigetvári víz­mű és a konzervgyár mélyfúrá­sú kútjaiban észlelték a gáz megjelenését, majd a környék­beli községek kútjaiban is. Csertőn, Nagydobszán, Király- egyházán, Szentlőrincen, leg­utóbb pedig Drávaszabolcson és Somberekén. Ezeken a he­lyeken a szükséges intézkedé­sek megtörténtek, illetve folya­matban vannak. Ugyancsak fo­lyamatban van a kutak vizsgá­lata is. Nehéz előre megbecsül­ni e vizsgálatok végeredményét, főleg az elqázosodás tenden­ciáját. Feltehető azonban, hoqy a meqyében levő közel 300 db fúrt kútnak csak elenyésző száza­lékában kell gázzal számolni. Megnyugtató megoldás A gáztalanító berendezés legmegfelelőbb megoldására az Országos Vízügyi Hivatal pá­lyázatot írt ki és a három leg­jobbnak minősített típus jelen­leg kipróbálás és bemérés alatt van. Ugyanakkor a Baranya meqyei Vízmű Vállalat műszaki kollektívája is kidolgozott egy berendezést, melyet sikerrel al­kalmaznak máris a kisdobszai, királyegyházai vízműveknél és felszerelik a Csertői Nevelő- otthon, a szentlőrinci vízmű kútjaira is. A szigetvári vízmű gázos kútjaira átmenetileg a hévízkút gáztalanítóját szerel­ték át, hogy a vízszolgáltatást biztosítani tudják. Megállapíthatjuk a fentiek­ből, hogy a kutak qázossáqa elsősorban a vízszolgáltató vál­lalatok és a felügyeletet gya­korló tanácsi és vízügyi szer­veknek okoz gondot. A vízfogyasztó lakosságra ilyen teher nem nehezedik és a veszélyforrás is minimális, különösen azóta, amióta a szi­gorú intézkedések életbe lép­tek. Szükséges azonban, hoqy a lakossáq figyelemmel kíséiie és betartsa azokat az elővigyó- zatossóqi intézkedéseket, ami­ket a vízszolqáltató ír elő a balesetek elkerülése érdekében. A jelenkori tudomány egyik legnagyobb „varázslója": Un- gár György, magyar származá­sú, 1954 óta Amerikában élő tudós Ö a memória Cham­pollionja. Ismeretes, hogy Champollion fejtette meg az egyiptomi hieroglifákat. Ungár professzor teljesítménye ennél is nagyobb jelentőségű. A hous­toni Baylor College of Medi- cine-ben sikerült megfejtenie a memória néhány titkát. Sőt, még ennél is nagyobb dol­got művelt: kémcsőbe helyez­te a memóriát! Állati agyvelő­ből sikerült kivonnia egy olyan folyadékot, amely az emlékek hordozója és ugyanezt a fo­lyadékot sikerült más állatba átültetnie. Memória­átültetés 1968-ban a houstoni egye­tem 400 egérből álló kísérleti állatállományt bocsátott ren­delkezésére. Ezeken végezte el az agyvelővel kapcsolatos kí­sérleteit. A kísérlet a következőképpen folyik le: Egy fekete és két fehér do­bozt helyez egymás mellé. A három doboz egymásba nyí­lik. Ungar professzor kezébe vesz egy egeret, megsimogat­ja, majd beleteszi a fekete dobozba. Az egér körülnéz új környezetében, majd elhelyez­kedik a fekete dobozban — mert megszereti a sötétséget. Ebben a pillanatban gyen­ge villamos áramütés éri a kísérleti állatot, amely ijedten menekül a szomszédos fehér dobozba. Kis idő múlva azon­ban a sötétség-szeretet ismét felülkerekedik benne és visz- szalopakodik a fekete doboz­ba. De a „kegyetlen" Ungár professzor ismét áramütéssel sújtja. Az egér most már a távolabbi fehér dobozba me­nekül. Ekkorra ugyanis „meg­tanulta", hogy a fekete do­bozban kellemetlen megráz­kódtatások érik. A memóriája visszatartja attól, hogy ismét visszatérjen a fekete doboz­ba. Ungár professzor most kive­szi az egeret, fájdalommente­sen megöli, kiveszi agyvelejét és abból kivon egy sűrű folya­dékot, kémcsőbe helyezi és így szól: „Itt a memória.” Most egy olyan egeret vesz elő, amelyet még soha nem ért áramütés. Injekciót ad agyvelejébe a memória-folya­dékból és a fekete dobozba helyezi. Az egér eszeveszetten menekül az egyik fehér doboz­ba és ott is marad. Ungar professzor szerint va­lóságos memóriaátültetés tör­tént. Az átültetett folyadék nem maga a memória, csak egy emlék hordozóanyaga: a sö­tétség fájdalommal jár. A fo­lyadékot Ungár professzor scotophobin-nak nevezte el. A görög szó sötétségtől való fé­lelmet jelent, öt kilónyi egér- agyvelőből 300 milliomod gramm scotophobint lehet ki­vonni. A folyadék 20 különböző aminosavat tartalmaz. A sco- tophobin injekció hatása 4— 5 napig tart, de Ungár pro­fesszor azt is kikísérletezte, hogy mennyi ideig lehet hűtő- szekrényben tárolni a folyadé­kot. Egyes esetekben két éves tárolás is szóba jöhet. A professzor egyik újabb kí­sérlete az úgynevezett „süket egér" kísérlet. Ismét három do­bozzal dolgozik, de most már nem áramütést alkalmaz, ha­nem kis robbanással ijeszti meg a fekete dobozba helyezett kí­sérleti alanyt. A robbantással keltett zajhatást az egér vé- gülis megszokja, és már a füle botját sem billenti rá. Most agyából kivonja a folyadékot és egy másik egér agyába ül­teti át. Az új kísérleti alany nem reagál többé a zajra. A professzor szerint ez eset­ben szükség-átültetés történt. A folyadékkal tehát sikerült el­érni, hogy a második kísérleti alany ugyanúgy viselkedjék, mintha ő maga szokott volna hozzá a zajhoz. Ez a folyadék, amit most juttatott az egér agyába, nem ugyanaz, mint az előbbi volt: a 20 aminosav helyett csak hatot tartalmaz. Végzett még másik két kí­sérletet is. Az egyik a labi­rintus-kísérlet. Az egeret egy bonyolult labirintusba helyezi, amelynek nagyon nehéz meg­találni a kijáratát. Valahány­szor helytelen irányba indul a kísérleti alany, áramütés éri, így végülis kénytelen rátalálni a kivezető útra. Következik a folyadékkal kezelt második egér, amelyet kezelés után behelyez az útvesztőbe. Ezt az egeret már nem kell áram­ütéssel irányítani, a bonyolult útvesztőben egyenesen a kijá­rat felé tart. Mintha már is­merné az utat. Ismét sikerült kilopni a memóriát az első egér agyából! Következő kérdésünk önma­gától adódik: vajon állati me­móriát lehet-e emberi agyba átültetni? A professzor jelen­legi kísérletei éppen ezt a kérdést akarják tisztázni. Em­beri agyba akarja átültetni a zajokhoz hozzászoktatott egér memóriáját. És meg van győ­ződve arról, hogy kísérlete si­kerülni fog. Az ilyen folyadék­kal ,,beoltott” ember nem rea­gál semmiféle robbanó töltet keltette zajra. Emlékezés mástól? Képzeletünk azonban máris messzebbre ragad. Vajon nem lehetne mesterséges emlékeket kelteni az emberi agyban? A professzor válasza Edgar Poe fantáziáját is túlszárnyalja. El­képzel eqy olyan beteget, aki­nek emlékezőképessége káro­sodást szenvedett. A tudós hű­tőszekrényéből elővesz egy kémcsövet. A benne lévő fo­lyadékból injekciót ad neki és mintegy varázsütésre a páci­ensnek ismét van emlékezőte­hetsége, amely lehet, hogy nem egészen a sajátja, de mégis csak van memóriája, amely hozzásegíti az élet folytatásá­hoz. Mindez természetesen még csak a fantázia világába tar­tozik, méq nem jutottunk el odáig, hogy megkísérelhessük mesterséges emlékek és ta­pasztalatok emberi agyba va­ló átültetését. Ungár profesz- szor mégis optimista. Meg van győződve arról, hogy 10—20 év múlva már ott fogunk tar­tani, hogy a beteg ember sé­rült memóriáiét átültetéssel gyógyítjuk. Akkor az is lehe­tővé válik, hogy az elmebeli elmaradottságot, az öregkori emlékzavart vagy baleset követ­keztében előállt memóriakiesé­seket átültetéssel gyógyíthas­suk. Fekete Károly értesítjük tisztelt vásárlóinkat, HOGY ÖV. 20-AS ÉS OV. 25-OS MINŐSÉGBEN öntöttvas rudak készletről kaphatók Kaphatók továbbá 20—500 mm átmérővel és 500, illetve 1000 mm hosszban. FERROGLOBUS VAS ÉS ACÉL TEK VÁLLALAT Nemesacél Főosztály • Budapest Drégely utca 2—4. szám alatti telepen Telefon: 340-979, 337-382.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents