Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-11 / 309. szám

s Dunántúli napló 1975. november 11., kedd ü Iqlcssseserelcröi • A minőségi csere két formája • A teljesítés és elutasítás oka • Mi nem tekinthető minőségi cserének? Rendőri jelzések, forgalomirányító fényjelző készülékek A DN KRESZ-ISKOLÁJA m Ideálok -este 10 után Régebben csak bosszankod­tam. Ez a mostani már más. Talán megdöbbenésnek nevez­hetném. A gyermekekről lesz szó meg a televízióról. Akarjuk, nem akarjuk — nézik. Tájékozód­nak a világban a televízió se­gítségével. Innen is ezerszám merítik a tapasztalatokat: ho­gyan kell élni, mi a fontos a világban, min nevetnek vagy min sírnak a felnőttek. Tíz vagy nyolc vagy talán már hat év fölött unják a gügyö­gést, ami nekik szól, másra fi­gyelnek. Lesik a felnőtteket, amikor az utcán mennek, ami­kor ordítanak, amikor egymás­közt beszélgetnek. A tévében megnézik, ami érdekli őket. Nyolckor vagy kilenckor ágy­ban a helyük, különben meg­ette a fene a másnapi isko­lát. Délután, kora este minden­féle műsorok vannak, de késő este egyszercsak valami olyan, amit nagyon jó lenne látni a gyerekeknek. A „serdültebb vagy serdületlenebb ifjúság­nak" . . . így zárták ki a gyerekeket abból a szomorú, de hősies kalandból, ami a Mont Blanc csúcsának megmászására irá­nyult. Sport az alpinizmus? Per­sze, sport is. De úgyszólván képletes formája annak az ősi emberi igyekezetnek, hogy megpróbáljuk célba venni, le­győzni a magasságokat, a nehézségeket, a végtelent. A férfias bátorság, a nehézségek vállalása, a bajtársiasság esz­méje szófukar egyszerűségé­ben úgy jelent meg ebben a filmben, hogy legalább egy szavazatot letett volna az asz­talra az ifjúság ideáljairól foly­tatott, gyakran nagyon meddő vitában. Dean Read pedig csak há­romnegyed tíztől fért el a tévé zsúfolt műsoridejében . . . Kü­lönös véletlen. Milyen egy mai ,,menő fej”? Nyekteti a gitárt, nem politizál, unalmas neki a munka? Dean Read, amellett, hogy divatos“ énekes, ugyan­csak divatos filmszínész, rodeo- bajnok és egyebek, „melles­leg" politizál is. Börtönt vál­lal, Chiléről énekel szerte a vi­lágban. Nem is tudják nálunk a fiatalok hogy kicsoda. Azért ültek talán olyan fagyos meg­hatottságban körülötte? Ha nem tudják kicsoda, el is le­het azt mondani. Valóban, hát mihez igazod­janak a fiatalok? Mit ismerje­nek meg, hol keressék az ideálokat? Tele van a világ ér­tékes emberekkel, de sokuk erőfeszítései, teljesítménye, te­hetsége, esze vagy tisztessége nehezen megjeleníthető. Egy tudós vagy művész küzdelme az értékért és az értelemért, bármilyen gigantikus is, tény­leg nehezebben nyomonkövet- hető. Meg kellene hát ragadni minden alkalmat, amikor az a kis romantika felkeltheti az érdeklődést. Sokan sokfelé szeretik han­goztatni a közhelyet: az ifjú­ságnak legalább olyan jó szel­lemi táplálékot kell adni, mint a felnőtteknek. De ez igaz, mert ők még tanulékonyak. Ehelyett azt látom, hogy gyer­mektápláléknak a Motoregeret szánják. Nem mintha nem len­ne „jópofa" film, dehát egy kis időtöltő röhögésen kívül mire jó. Az is amerikai, meg Dean Read is. És nem mond­hatjuk nyugodt lelkiismeret­tel, hogy „tessék választani, lelkűk rajta" . . . Hallatna Erzsébet A lakásügyi jogszabályok a lakáscserének két esetét szabá­lyozzák. Az egyik eset, amely a köztudatban „minőségi csere” néven terjedt el az, amikor a tanácsi bérlakás bérlője, illetve a tanácsi értékesítésé (szövet­kezeti) lakás tulajdonosa azzal a kérelemmel fordul a lakás­ügyi hatósághoz, hogy meglévő lakása helyett másik, részére megfelelőbb lakást biztosítson. A másik esetben a lakások bérlői egymás között megálla­podnak abban, hogy a bérle­ményeiket képező lakásokat egymással elcserélik. 1. A lakáscsere első fajtáját az 1/1974. (I. 9.) MT számú ren­delettel módosított és kiegészí­tett 1/1971. (II. 8.) Korm. számú rendelet 14. és 43. §-a szabá­lyozza. A szabályozás értelmé­ben a tanácsi bérlakás bérlője kérheti a lakásügyi hatóságtól: hogy lakásának beköltözhető állapotban való átadása elle­nében ajánljon fel részére — lakásigényének mértékét meg nem haladó azonos vagy kisebb szobaszámú, de alacso­nyabb komfortfokozatú, — minőségi csereként azonos szobaszámú, de magasabb komfortfokozatú, vagy azonos szobaszámú és komfortfokozatú, de más szempontból értéke­sebb (pl. nagyobb alapterületű) tanácsi bérlakást, — illetve tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakást. A tanácsi értékesítésű (szö­vetkezeti) lakás tulajdonosa kérheti, hogy a lakásügyi ható­ság meglévő lakását újraelosz­tásra vegye vissza és juttasson részére — azonos vagy kisebb szoba­számú, de alacsonyabb kom­fortfokozatú, — azonos szobaszámú maga­sabb komfortfokozatú vagy rr.ás szempontból értékesebb (jobb fekvésű, nagyobb alapterületű), — magasabb, de jogos lakás­igényét meg nem haladó szo­baszámú másik tanácsi értéke­sítésű (szövetkezeti) lakást. Az ilyen kérelmeket a lakás­ügyi hatóság a lakás kiutalási és értékesítési névjegyzékbe történő felvétel mellőzésével teljesítheti. Nem teljesíthető a lakáski­utalási névjegyzék mellőzésével és nem minősül lakáscserének az a kérelem, amelyben a bér­lő meglévő tanácsi bérlakása Március /-to/ új ruhaméretezés Többéves széles körű ruhá­zati méretkutatás, sikeres pró­baárusítások sora előzte meg a belkereskedelmi és a köny- nyűipari miniszter együttes ren­deletét az új testalkat-típusok szerint felsőruházati cikkek gyártásáról és forgalomba ho­zataláról. Az életkörülmények változá­sával, az életszínvonal emel­kedésével erősebbek, nagyob­bak lettek a gyerekek, nyúlán­kabbak a fiatalok és nehezeb­bek a felnőttek. Ezzel szemben a még érvényben lévő méret­táblázatok az elmúlt húsz év alatt vajmi kevéssé igazodtak a testalkatváltozásokhoz. En­nek orvoslására az új rendelet előírja, hogy 1976. január 1- től a belkereskedelem csak az új szabványok alapján rendel­het termelőüzemektől — a ren­delet mellékletében részlete­zett — felsőruházati cikkeket. S viszont: az iparvállalatok, szö­vetkezetek szintén 1976. január 1-től már kizárólagosan csak a rendeletben meghatározott szabványelőírások szerint gyár­tott felsőruházati termékeket szállíthatnak belkereskedelmi partnereiknek. A most érvényben lévő mé­retezéssel eddig a lakosság mintegy 40—45 százalékát le­hetett készruhával ellátni, az új szabványok lehetővé teszik ennek az aránynak 80—85 százalékra növelését. helyett nagyobb szobaszámú tanácsi bérlakás juttatását kéri. Az ilyen kérelem lakásigénylés, és csak akkor teljesíthető, ha a kérelmező a Lakásügyi Társa­dalmi Bizottság javaslata alap­ján felkerül a lakáshoz jutta- tandók névjegyzékére. E rendel­kezés alól kivételt képeznek a három vagy több gyermekes családok, akik kérhetik, hogy a lakásügyi hatóság részükre meglévő tanácsi bérlakásuk he­lyett nagyobb tanácsi bérlakást juttasson. Kérelmüket a lakás­ügyi hatóság a névjegyzékre történő felvétel mellőzésével is teljesítheti. 3. 1/1974, (I. 9.) MT számú ren­delettel módosított és kiegészí­tett 1 1971, (II. 8.) Korm. számú rendelet 90-93. §-a és ennek végrehajtási rendelete szabá­lyozza a lakáscsere második fajtáját. A jogszabály lehetősé­get ad arra, hogy a bérlő la­kását másik lakásra elcserélje. A lakáscsere szerződést írásba kell foglalni, ahhoz a bérbe­adó, állami lakás cseréje ese­tén a lakással rendelkező szerv, (tanácsi bérlakásnál a lakás­ügyi hatóság) tartási szerződés esetében az eltartó, bérlőtársi jogviszony cseréje esetén a bérlőtárs valamint további bér­lőkiválasztás! joggal rendelkező közületi szerv hozzájárulása szükséges. A tanácsi bérlaká­sokra vonatkozó lakáscsere szerződést a hozzájárulás meg­adása és a lakások kiutalása céljából ahhoz a lakásügyi ha­tósághoz kell benyújtani, amelynek területén a tanácsi bérlakások vannak, Pécsett az illetékes kerületi hivatal igaz­gatási osztályához. Ha a cserével érintett taná­csi bérlakások különböző lakás­ügyi hatóságok területén van­nak, a csereszerződést bárme­lyik tanácsi bérlakás fekvése szerint illetékes kerületi hivatal igazgatási osztályához be lehet nyújtani, A csereszerződést a hatóság nyilatkozatával együtt továbbítja. A csere jóváhagyá­sa vagy megtagadása tárgyá­ban az a hatóság határoz, amelyhez az iratok utolsónak érkeznek. A benyújtott lakáscsere szer­ződést a lakásügyi hatóság megvizsgálja, és a csere jóvá­hagyása vagy megtagadása te­kintetében határozattal dönt. A fent hivatkozott jogszabály fel­sorolja azokat az eseteket, ami­kor a hatóság a lakáscsere jó­váhagyását köteles megtagad­ni, és azokat az eseteket is, amikor a hatóság mérlegeli azt, hogy a csereszerződést jó- váhagyja-e vagy sem. A lakáscseréhez kért hozzá­járulást köteles megtagadni a lakásügyi hatóság, ha — a cserélő fél lakáscsere folytán lakásigényének mértékét meghaladó szobaszámú lakás­hoz jutna, — a lakáscseréhez az érde­keltek nem járultak hozzá, — társbérleti lakrészbe tar­tósan beteg személy kerülne, illetőleg a társbérleti lakrészbe költöző személyek száma meg­haladná a lakrészre megálla­pítható lakásigény mértékének alsó határát, — az elcserélni kívánt lakásra a bérlő lakásbérleti jogviszonya meghatározott időre vagy vala­mely feltétel bekövetkezéséig terjed ki, — a felek szándéka ténylege- nen nem lakáscserére, hanem a lakásbérleti jogviszony jogel­lenes átruházására irányul. A. A felsorolt esetekben a la­kásügyi hatóság a benyújtott lakáscsere szerződés jóváha­gyását köteles megtagadni. Megtagadhatja a fentieken túl a lakásügyi hatóság a jóváha­gyást, ha a cserélő fél lakás­csere útján az elcseréltnél ta- gyobb szobaszámú lakáshoz jutna, illetve ha a lakáscsere folytán a bérlő és a vele együtt lakó személyek ténylegesen rosszabb körülmények közé jut­nának. Az a cserélő fél, aki ki­sebb vtékű lakáshoz jut vagy hátrányosabb helyzetbe kerül, a lakáscsere szerződésben pénz­beli térítést köthet ki, a pénz­beli térítés mértékét a felek megállapodása határozza meg. A lakáscsere szerződésből ere­dő viták eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik. Dr. Éles Gyuláné Pécs megyei város Tanácsa V. B. igazgatási osztály főelőadója Ha ellenőrzés vagy egyéb célból a rendőr a járművet meg akarja állítani, karját füg­gőlegesen feltartja, vagy jelző­tárcsával jelez, fehér fényű lámpát körbe forgat, piros fé­nyű lámpát tart a jármű felé. Síppal vagy más módon is ad­ható jelzés a megállásra. Pl. ha a rendőrségi géokocsi hátsó ablakában „STOP! ELLENŐR­ZÉS" villogó felirat jelenik meg, a megelőzött jármű köteles megállni. Minden megállásra adott jelzés esetében a rendőr előtt, az úttest jobb szélére hú­zódva kell megállni. A rendőr karjelzései Útkereszteződésben a rendőr jelzései a következők: a) a rendőr mindkét karját oldal irányban kinyújtja, vagy a vállával párhuzamos irány­ban szabad utat jelez. (E jelzés megegyezik a forgalomirányító lámpa zöld fényével). Ha jelzőtábla nem tiltja, a járművel egyenesen, jobbra vagy balra lehet tovább ha­ladni. A szabad jelzésre a gya­logos is áthaladhat az úttesten. b) Ha a rendőr a karját füg­gőlegesen feltartja a forgalom irányának megváltozását jelzi. (A jelzés megegyezik a forga­lomirányító jelzőlámpa sárga, piros-sárga fényével.) E jelzésre jármüvei a keresz­teződés előtt meg kell állni. Ha már biztonságosan meg­állni nem lehet, akkor az út­kereszteződésen még áthalad­hat a jármű. Biztonságos meg­álláson azt kell érteni, ha a tényleges léktávolság elegendő ahhoz, hogy az előírt helyen meg lehessen állni. Gyalogos e jelzésre a járdáról nem lép­het le. Ha az útkereszteződés elég széles, akkor a balra ka­nyarodó jármű az útkeresztező­dés közepéig behajthat szabad jelzésre, ha közben a lámpa sárgára váltott -át, a szembe­jövő forgalom megállt, sárga fényjelzés alatt befejezheti a kanya rodást. c) A rendőr kinyújtott kar­jára vagy vállára merőleges irány tilosat jelez. (E jelzés megegyezik a forgalomirányító jelzőlámpa piros fényével.) A jelzésre a kereszteződés előtt meg kell állni, továbbhaladni tilos. Gyalogosok az úttestre nem léphetnek le. Kiegészítő karjelzések A rendőr külön intése (jelzé­se) nélkül is bekanyarodhatnak a szabad irányból érkező jár­művek, jobbra kis ívben, balra nagy ívben a rendőrt megkerül­ve, a szembejövő forgalom za­varása nélkül. A rendőr maga előtt és maga mellett kis ívben is engedélyezheti a balra be- kanyarodást. Vízszintes karjá­nak maga felé intésével a se­besség növelésére, karjának le- és felfelé mozgatásával a se­besség csökkentésére utasítja a jármű vezetőjét. r Általános tudnivalók: 1. Ha a kereszteződés előtt kanyarodást tiltó vagy kötelező haladási irányt jelző tábla van, a tábla hatálya a forgalom- irányításkor is érvényes, kivéve ha a rendőr utasítást ad a ti­los irányban való továbbhala­dásra. 2. Forgalomirányítás esetén szabad jelzéskor az „ÁLLJ! El­sőbbségadás kötelező" és az „Elsőbbségadás kötelező" táb­lák hatálya nem érvényes. 3. Ha ellentétes a rendőri karjelzés a lámpa jelzéssel, a rendőr jelzését kell figyelembe venni. 4. Az egyes forgalmi sávok felett elhelyezett jelzőlámpa alatt lévő kötelező haladási irányt mutató tábla csak az abban a forgalmi sávban köz­lekedő jármüvekre vonatkozik. 5. A lámpa zöld fényjelzése nyíl alakjában is világíthat, ami egyben kötelező haladást je­lent. 6. Ha a fényjelzckészülék mellett kiegészítő lámpa van és zöld nyíl alakú fényjelzést ad, a nyíl által mutatott irányban lehet haladni, függetlenül attól, hogy a fényjelző készüléken melyik fény világít. 7. Nem szabad az útkeresz­teződésbe behajtani zöld fény­jelzésre, ha forgalmi torlódás miatt a zöld fényjelzés tartama alatt előreláthatólag a keresz­teződést nem lehet elhagyni. 8. Az egy lámpából álló, vagy a 3 lámpából álló fény- jelzőkészülék villogó sárga fé­nye fokozott óvatosságra és kö­rültekintésre hívja fel a figyel­met. E jelzésnél a keresztező­désnél lévő valamennyi jelző­tábla jelentése érvényes. Pl. ha „Állj! Elsőbbségadás kötelező" tábla van kitéve, állandóan vil­log a sárga fény, a vezetőnek meg kell állnia. 9. A megkülönböztető jelzé­seket használó gépjárművek pi­ros jelzésre is áthaladhatnak! Fényjelző készülékek Két lámpából álló lényjelző készülék: Felül köralakú piros, alatta köralakú sárga fényű lámpából áll. Működése: villo­gó sárga: szabad utat jelez, majd ezt követően folyamato, sárga: meg kell állni, ha pir,-5: tilos tovább haladni, A piros után ismét villogó sárga fény következik, a továbbhaladás megengedett. A fényjelző ké­szüléket villamos, vagy megkü­lönböztető jelzéseket használó gépjárművek áthaladásának vagy kihajtásának (pl. mentő­állomás, tűzoltóság előtt) biz­tosítására lehet alkalmazni. Kerékpárúton közlekedő jár­művek forgalmának irányításá­ra szolgáló fényjelző készülék: három kerékpárt ábrázoló (fe­lül piros, középen sárga, alul zöld fényű) lámpából áll. A lámpa működése megegyezik a 3 fényű lámpa működésével és közlekedési szabályaival. Új lámpa A váltakozó irányú lorgalom irányítására szolgál ez ,,X” ala­kú piros és a lefelé mutató nyíl alakú zöld fényű lámpa, amely piros vagy zöld fényjel­zést ad. Többsávos úton alkalmazha­tó, ahol a napszaknak meg­felelően lehet a forgalom szá­mára a forgalmi sávokat vál­toztatni. Pl. egy nagyvárosba bevezető úton, ahol a reggeli forgalom többszöröse a kifelé jövő forgalomnak. Ekkor a lám­pát úgy kapcsolják be, hogy jóval több sáv legyen a befelé menő forgalom számára. Dél­után ugyanez fordítva. A lámpát minden sáv felett elhelyezik. A piros „X” a to­vábbhaladás tilalmát, a lefelé mutató zöld nyíl pedig a to­vábbhaladás lehetőségét jelzi. A forgalmi sávokat kettős te­relővonal választja el egymás­tól. A másik sávra ráhajtani tilos. Litványi Tibor TfXTIL , QUHáUm-. KM f/ CMÖfMM-, fflO/OMf GffP ff/ Ti/rriTóenMnotxis KláLÜTá/ A BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRKÖZPONTBAN, A .B" PAVILONBAN BUDAPEST X.. DOBI ISTVÁN ÚT 10. /A VOLT ALBERTIRSAI ÚT/. BEJÁRAT AZ I. ÉS II. SZ. KAPUN. NYITVA: NOVEMBER 12-TÖL 1 8-IG. NAPONTA 10-TÖL 17 ÓRÁIG.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents