Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-11 / 309. szám

1975. november 11., kedd Dünantult Tlaplo 3 n piachoz igazodó szemlelettel Rugalmas termelés a tégla- iparban | •• rr Jovore az igények kielégítése a cél Tavaly leült a téglaipar. Óriási pangás volt a piacon, nem akart vásárolni senki. A Baranya—Tolna megyei Tégla­ipari Vállalat gyárainak udva­rán felhalmozódtak a tégla­hegyek. A vállalat szokásos év végi készlete 4—5 millió darab; az elmúlt év vége ennek tíz­szeresét hozta. S bár a készle­tet „könyvelői művelettel'' át­vette a TDZÉP, hogy ne váljon fizetésképtelenné a vállalat, a téglahegyeket nem tudták el­szippantani. A pangás a téglaiparon be­lül itt, a Dél-Dunántúfon je­lentkezett legerősebben. Az építő számol*.* Ma sem tudja senki, miért csökkent 1974-ben ilyen hirtelen az építési kedv. Talán az ipar­ban lezajlott korszerűsítések, új gyárak belépése hozott olyan dömpinget, ami a tégla kur­rens-jellegét lefaragta. S mi tagadás az ipar megpróbálta nevelni a piacot: bővítette vá­lasztékát, s a blokktégla meg­jelenésével egycsapásra hódíta­ni akart. A vállalat számára e téglában van a haszon — s népgazdasági szinten is hasz­nos lenne, ha ebből építenének —, a tervező, az építő és a beruházó azonban fanyalog, ha a blokkról hall. Kevésbé sze­reti, mert — mondják — kevés­bé tud bánni vele. Pedig előnyei kézenfekvőek. A gyár örül, ha blokkot készít­het, mert a termelés gyorsabb, azonos falköbméterhez keve­sebb agyag kell, kevesebb hő a kiégetéshez, nagyobb a ke­mencék átbocsátóképessége, - s oz új üzemeket is erre Tele­pítették. Az építő is jól jár ve­le: gorsabban falazhat, a blokk kiváló hő- és hangszigetelést ad, kevesebb habarcs kell hoz­zá stb... Az egyetlen, amit a téglaipar nem vett számításba, hoqy kissé drágábban kínálja a blokkot, mint a másik téglát. Az építő pedig számol ... s csak aztán dönt. YiitányMvesá újra ét Hl A készletek felhalmozódása miatt — és mert igen sok volt az elavult, gazdaságtalanul ter­melő téglagyár — kilencet be­zártak Baranyában. Többet vég­leg, néhányat pedig ideigle-. nesen. Gondolván, ha újabb hiány jelentkezik, ezeket az üzemeket azonnal be lehet ál­lítani a termelésbe. Sokáig nem kellett várni: az eladatlannak hitt hegyeket elvitték, s ma már például az új mohácsi tégla­gyár kapujában a kemence előtt várnak a fuvarosok. Bk— Iwapa A téglaipar megszívlelte a blokk-gondot, s több gyárat — így a görcsönyit is — átállítot­ták ismét hagyományos tégla­gyártásra. Országos szinten Mohácson sikerült legjobban az átállás, pedig így is egy­millió kistégla-egységgel keve­sebbet tudnak gyártani, mint a blokkból. Nem túl előnyös, de még mindig jobb, mint raktár­ra termelni. S amire kevesen gondoltak, a téglaiparban is előtérbe került a rugalmasabb termelés-politika, a termék- váltás kérdése. A jövő évi ter­veket ennek figyelembe vételé­vel készítették el: a téqlások termékeikkel ,,zongorázni" fog­nak. Mit is jelent ez? Amit a piac kér Jövőre, évkezdéskor, ameddig lehet, a vállalat gyáraiban kis­méretű tömörtéglát fognak gyártani. Aztán — figyelve a piac jelzéseit — közben-közben g szalagról lejön néhány tétel B—30-as blokk is. Természete­sen attól függően erőltetik vagy lassítják a blokktermelést, hogy mennyi áll a gyárudvaron belő­le. fgy aztán 1976-ban elké­szülhet vállalati szinten 202 mil­lió tégla — kisméretű egység­ben számolva — és 15 millió cserép. Érdekes, hogy vajon mikép­pen alakul e 202 millión belül a különféle termékek aránya. Az biztos, hogy a vállalat leg­jobban menő terméke, a báta- széki vázkerámia termelését fo­kozzák — 69 millió darab a jövő évi terv. Egyébként e ter­mék igen közkedvelt az Alföl­dön: ott a hagyományos tég­la elé helyezik, de eljutott híre határainkon túlra is. Abu-Dhabi sejkje a gyár két-két és fél havi termelését elvitte „palota­építésre". A hagyományos és a blokktégla aránya 64:36 lesz a hagyományos téqla javára — a terv szerint. Ez az arány azonban rugalmas: ha több blokk kell — és ekkor jár jól a gyár -, többet gyártanak, ha kevesebb, kevesebbet. Végül: a bérek Valamikor a 3. helyen állt a téglások bére az országos bér­táblázaton, most a nyolcadikon- tizediken. A téglás szakma nem a.-legvonzóbb — érthető, igen megerőltető, nagy állóképessé­get bíró fizikai munkát köve­tel —, ezért aztán nem mind­egy, hogy mit fizet. Az idén és jövőre a bérek emelését központi segítség te­szi lehetővé: a téglaipar kapott 4,5 százalékot azzal, hogy he­lyileg e 4,5 százalékkal lehet a béreket igazítani. Oda, ahol nagyobb a létszámgond, töb­bet adhatnak, oda, ahol rend van, kevesebbet. Kozma Ferenc Mit ír elő a szabvány? Szezon után a sörről Amikor a cipőtalpnak le kell válnia Ismertetőnkben — ilyen is­mertetőket szívesen és rend­szeresen közlünk a Magyar Szabványügyi Hivatal tájékoz­tatói alapján — a sörök és a cipők minőségéről lesz szó. Az előbbire 1976. január else­jével, az utóbbira az idén, ok­tóber elsejével lépett életbe az új szabvány. Mindkettő faj­súlyos téma: az egy főre jutó évi sörfogyasztás 60 liter, csaknem kétszer annyi, mint az egy főre jutó borfogyasz­tás, a sör tehát nemzeti itallá lépett elő; a cipő pedig köz­tudottan mindig is szorított. Az életbe lépő új sörszab­vány kötelező előírásai szerint a sör egy-egy sörfajtán belül csak egy minőségben hozható Fiatalok — választott testületekben Felelősséggel a Első helyen a munka megszerettetése „Az ifjúság körében fo­lyó eszmei, politikai neve­lésben növelni kell a tár­sadalom minden szerve­zetének, minden tagjának felelősségét és aktivitá­sát... A KISZ-szervezetek neveljék fiatalságunkat önállóságra, kezdeménye­zésre és kötelességtudás­ra. (Az MSZMP XI. kong­resszusának határozatá­ból.) A fiatalok nevelésének egyik formája: a politikai képzés. Ehhez nyújt segítséget a Pécs Városi KISZ Bizottság mellett működő Politikai Képzési Bi­zottság. Vezetője Sulyok Mária, a Vasas Szövetkezet KlSZ-tit- kára. — Már a középiskolában is KISZ-vezetőségi tag voltam — mondja — mostani munkahe­lyemen pedig előbb vezetőségi tagnak választottak, majd 1973-ban KISZ-titkár lettem. Ez év januárjában fejezte be tanulmányait Budapesten a KISZ KB 5 hónapos vezetőkép­ző iskoláján. Elég sok elfoglaltsággal jár elvégezni a munkahelyi fel­adatot, hisz ön a szövetkezet munkaügyi előadója, s meg­felelni a társadalmi kötelezett­ségeknek is. — A szövetkezetben dolgozó fiatalokat, KISZ-tagokat nem könnyű szervezetileg összefog­ni, mert öt helyen vannak a telepek. De a fiatalok érdekeit azért lehet képviselni, többek között a szövetkezet vezetőségi ülésein is, amelyeken rendsze­resen részt vesznek. Kérik, meg­hallgatják véleményemet. Legtöbb munkája a Politikai Képzési Bizottság vezetői funk­ciójából adódik. — Különösen most, amikor a képzési év kezdődik, Pécsett 14 000 fiatal vesz részt a KISZ politikai képzés különböző formáiban; az ifjúsági vitakör­ben, az aktivisták körében, a titkárképző tanfolyamokon. Ezeket a képzési formákat irá­nyítja az ötven tagú munka- bizottság, amelynek 25 fős elő­adói gárdája van. Macsó Rózsa, a pécsi Tempó Ktsz KISZ-titkára, 1973. óta a KISZ Pécs Városi Végrehajtó Bizottságának tagja, ez év ta­vaszától a munkahelyi pártszer­vezet vezetőségének és az MSZMP Pécs Városi Bizottsá­gának is tagja. — Tétlenkedésre nincs sok időm — mondja. — És ha még azt is hozzáteszem, hogy ta­vasszal fejeztem be a nyom­daipari szakközépiskolát és rö­videsen képesítőzöm, valóban jól kell beosztanom az időmet szakmai és társadalmi mun­kám elvégzésére. — Funkciói közül melyik a legkedveltebb? — Valamennyit szívesen vég­zem. Egyrészt mert kedvelem a nagyközösség érdekében vég­zett tevékenységet, másrészt pedig, mert mindenütt időszerű és fontos témákat vitatunk meg. — Például? — Több példát tudnék mon­dani, de most csak egyről, a szakmunkásképzésről. Munka­helyemről is vannak tapaszta­lataim ebben a témában. A KISZ VB is megtárgyalta a problémát, átfogva a helyzetet Pécs városára —, és erről tár­gyalt a városi pártbizottság is. A pártbizottság tagjává tör­tént meválaszt ása után — mint mondja — nagy érdeklődéssel vesz részt az ülésen . . . — Tapasztalatom, hogy köz­érdekű témákat mélyreható elemzések alá vonnak. Hadd hi­vatkozzak ismét a szakmunkás- képzésre. A KISZ VB-n ebben a témában megtárgyalt anyagun­kat is beépítették a pártbizott­sági előterjesztésbe. Javasla­tainkat a pártbizottság is fi­gyelembe vette a határozatok meghozatalakor. Az építőipari technikumban 1962-ben végzett Neumann Ádám a Baranya megyei Épí­tőipari Vállalathoz került, az­óta is ott dolgozik. Hét év óta a vállalat függetlenített KISZ- titkára. Tagja a vállalati párt­bizottságnak, a KISZ Pécs Vá­rosi Végrehcfjtó Bizottságának, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium ifjúságpoliti­kai bizottságának, a Szakszer­vezetek Központi Vezetősége mellett működő ifjúsági bizott­ságnak. — Vállalatunknál több mint ötezren dolgoznak, a létszám fele harminc éven aluli — mondja. — Pécsett és megye- szerte folyó építkezéseken ott vannak a fiatalok. A feladat nagyságára csak egy adat: a vállalat egyéves termelési ér­téke 1 milliárd forint körüli. — A vállalatnak 24 önálló KISZ-alapszervezete van. Eze­ket irányítani, ellenőrizni kell... — Munkásfiatalokról van szó, a választott testületekben az ő érdekükben dolgozom. Nagy figyelmet fordítunk politikai és szakmai képzésükre. Szervezett oktatásban közel ezerhétszáz fiatal vesz részt. Szakmai to­vábbképzésüket a vállalati ok­tatási tanács foqja össze. Csak egy példát hadd említsek: ke­vés az ács. A vállalaton belül indított tanfolyamon segédmun­kásokból képeztünk ácsokat, a napokban vizsgáztak. — Mai elloglaltsága? — A szigetvári kórháznál dol­gozó fiatalok KISZ-gyűlésére megyek. Ez egy hosszabb távú építkezés, ma avatunk ott KISZ-klubot is. Sulyok Maria Macso (torsa Garay Ferenc Neumann Adam forgalomba, azaz nem sorol­ható minőségi osztályokba. A kifogástalan söritalnak többek között tükrösnek, tisztának, üledéktől és zavarodástól men­tesnek kell lennie. A szabvány pontosan meg­határozza a különböző sörfaj­ták íz- és illatkövetelményeit. A 10,5 Balling fokos — 1 Balling fok-= 0,3 alkohol fok — sima, világos söröknek eny­hén kesernyés komlóízük, kel­lemes komlóillatuk van. A Kinizsi sör kesernyésebb kom­lóízű, és kellemes komlóilla­ta van. Az előkelőbb Rocky Cellar-nak kellemes, finom komlóíze és illata van. A ki­mondottan erős, 18 fokos bar­nasöröknél az enyhén keser­nyés komlóíz édeskés, kelle­mes malátaízzel és illattal pá­rosul. A hasonló erősségű Bak sörnek ezzel szemben erőteljes malátaíze és illata van. A szabvány előírásai szerint a 12 fokos pasztőrözött Kinizsi sör 30 napig fogyasztható. A többi 12 fokos, illetve az en­nél erősebb fokú 'sör eltart­hatósága 60 nap. A diétás és a nektár sör a palackozástól számított 40 napig iható. A 12 foknál gyengébb, nem pasztőrözött sörök csak 8 na­pig állnak el. A cimkén egyéb­ként a gyártás napjának fel­tüntetésén kívül szerepelnie kell az eltarthatóság időtarta­mának is, így a vásárló ellen­őrizni tudja a sör frisseségét. Jó tudni azt is, hogy a tartó­sítás nélküli sörök címkéin fel kell tüntetni a „Nem tartósí­tott" vagy a „Nem pasztőrö­zött" feliratokat. * A cipők minőségét, mielőtt forgalomba kerülnének, külön­böző műszeres eljárásokkal vizsgálni, mérni kell. Az októ­ber elsejével életbe lépett új szabvány a lábbelik ráma- és oldalszalag tapadási szilárdsá­gának vizsgálatára vonatkozik. A belső felerősítésű ráma a ci­pő felső és alsó részének ösz- szeerősítő sávjába van bera­gasztva. Ez a talpfelerősítés legfontosabb „alkatrésze", en­nek minőségétől függ gyakor­latilag, hogy a talp leválik-e vagy nem. A külső felerősíté­sű ráma — a nevében is ben­ne van — a cipőtalp és a cipő oldala közé simuló, első­sorban díszítő elem. Ennél sokkal fontosabb funkciója van az oldalszalagnak: ezt a talp és a felsőrész oldalához és a sarokpalásthoz erősítik a ci­pők vízállóságának növelése végett. A szabvány ezeknek a cipő hasznos élettartamát befolyá­soló „alkatrészeknek" a vizs­gálatát, pontosabban vizsgála­ti módszerét írja elő. Egy-egy bizonyos mennyiségű tételből a mintavétel során kivett cipők­ből kivágják a kérdéses cipő­elemeket és 24 óráig 20 Cel- cius fokon, mintegy 65 száza­lékos relatív légnedvesség mel­lett tárolják. Az így „klimati- záIt" elemeket azután szakító­géppel vizsgálják. Magyarán azt, hogy milyen erő kell a belső és külső felerősítésű rá­mának, valamint az oldalsza­lagnak a talptól, illetve a cipő- felsőrésztől való elszakításához, ami a gyakorlati életben egyenlő a cipőtalp leválásá­val. Ha ez a szabványban meghatározott alsó érték alatt van, akkor az abba a típusba tartozó cipőket nem szabad forgalomba hozni. Föld alatti gáztároló A Zala megyei Pusztaede- rics határában hatalmas föld alatti gáztárolót alakítanak ki egy kimerült gázmezőben. A nyári hónapokban az alföldi lelőhelyekről érkező földgázt kompresszorok segítségével sajtolják a mintegy másfél ki­lométer mélységben levő táro­lókba, ahonnan szükség sze­rint lehet kitermelni. A pusz- taedericsi természetes tárolók­ban máris hatvanhatmillió köbméter földgázt tartalékol­nak. A villánykövesdi téglagyár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents