Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-10 / 308. szám

2 DunQntmt flgplö 1975. november 10., hétfő A NYÍRFÁK vőlegénye Vörös Kánya fa Két ember finom neszezé- se közben a kamera egy — vízzel félig telt — edényre ve­zeti a szemünket. A vízbe bo­gár pottyant, és menekülni szeretne. — Majd kimászik — halljuk, s az edény síkosságá­nak láttán, arra gondolva, hogy a víz még forró is lehet­ne, szurkolunk neki. Akárcsak Jegor Prokugyinnak, akinek a helyzetét Vaszilij Suksin e né­hány lírai képpel mintegy ösz- szefoglalva vetette fel — köl­tői értelemben is helytálló ref­rénként — a film egyik eldu­gott jelenetében — ezzel is utalva arra, hogy a cselek­ményt tekintve a bajbajutott kiútkereséséről van szó. A bajbajutott emberre vá­lasztások kényszerhelyzetei, kínzó kérdések torlaszai me­rednek. Át kell törnie rajtuk! De ki ne érezné döntései sú­lyát, kit ne nyomasztana a vá­lasztás felelőssége, ha egy­szer elhatározta, hogy tuda­tosan, értelmesen akar élni, gazdálkodni éveivel — veti fel a kérdést ragyogó szerzői film­jével tágabb értelemben is Suksin. Aligha tévedünk, ha azt érez­zük, hogy a novellista a fő­hős emberi fejlődésének mé­lyebb tónusú, kontrasztosabb, erőteljesebb körvonalakkal tör­ténő ábrázolása érdekében in­dította el őt éppen a börtön­ből — az értelmes, hasznos emberi élet keresésének — ez- esetben torlaszoktól tarkázott — útjára. Ezt az érzést erősí­ti az is, ha az orosz iroda­lom nagy „fejlődésregényeire”. Tolsztoj — börtönfalak men­tén játszódó — Feltámadásá­ra, vagy Dosztojevszkij regény­helyzeteire gondolunk. De a hős fejlődésének — döntés- kényszerekkel körülvett — nem kevésbé zord terepét, a há­ború halállal szembesítő harc­tereit, lövészárkait is ide so­rolhatjuk, mint Vaszilij Suksin számára kézenfekvő hagyo­mányt — az emberség és az embertelenség szembesítésére. Hogy az emberség kereked­jen felül, arra történelmi ará­nyokban, történelmi távlatok­ban — Suksin által is felmu­tatott, naqyrabecsült — bizto­sítékaink vannak. Az egyes em­ber azonban könnyen eltéved­het. Erre utal a film zárójele­nete is, amikor Jegor Pro- kugyin sógora „igazságot tesz" az alvilági bűnözőkkel szem­bon, de ezzel egyben magát törvényen kívül helyezi — jól érzékeltetve az indulatfütötte cselekvés kísértő határvonalait, amelyeken olyan könnyen át­robog egy gépkocsi, átlép egy ember. . . Tegyük hozzá Suk­sin sugallatára: az, akit nem óv, nem fogad magába a kö­zösség .. . Mert — folytatódik a gondolatsor — a közösség, az emberi kapcsolatok azok, amelyek föltámaszthatnak egy embert, fölébreszthetik, újjá­szülhetik az emberséget. Prokugyin menyasszonykáim­nak nevezi a nyírfákat, sze­mélygépkocsi sofőrként visz- szásnak érzi helyzetét. Megke­resi az anyját, akit 20 éve nem látott, de nem fedi fel magát. Sír és nevet egyszerre, átérez­ve milyen sokszoros, milyen sú­lyos az ö szabadsága, és ezzel együtt milyen sokszoros a fe­lelőssége életével, az élettel szemben, amely hallgatag, nem mondja meg, mi a szándéka a 40 éves férfivel, akinek a feje fölött a vörös kányafán „korán kárognak még" a varjak . . . Hányfelé léphetne innen az író, a rendező, a színész? Aki ezesetben egyetlen személy, és aki túlzás nélkül mondhatjuk szellemi önarcképét rajzolta meg a valamennyiönk számá­ra ismerős és mégis sok alap­vetően újat mondó Vörös Ká­nyafában, amelynek igazsá­gaihoz, jelképeihez, mint alap­igazságokhoz, és mint alapvető szimbólumokhoz még sokszor vissza kell térnünk. Bebesi Károly Évzáró a Mecseki Kuttörpárkban Háromszáz­ezer látogató Vezet az elvarázsolt kastély Háromszázezer gyeremk és felnőtt kereste fel a Mecseki Kultúrparkot március 29-től ok­tóber 26-ig — állapították meg a megyei és regionális közmű­velődési feladatokat ellátó Me­cseki Kultúrpark évadzáró ér­tekezletén november 3-án. Ez a szám ötvenezerrel haladja meg a tavalyi látogatottságot. Az állatkertbe 142 000-en, a Vidám Parkba 115 000-en láto­gattak el. Az úttörővasúton majdnem 27 000 gyerek uta­zott, míg a KRESZ-parkban tíz­ezer érdeklődő fordult meg. Dr. Fülöp István igazgató tájékoztatójában elsősorban a közművelődési feladatokat rész­letezte. Legalább félszáz bio­lógiai és természetvédelmi té­májú előadást tartottak a pat­ronáló üzemeknek, így a MÉV, a VOLÁN, a Kesztyűgyár, a Köztisztasági Vállalat szocia­lista brigádjainak. A brigádta­gok és a Mecseki SZOT-üdülő beutaltjai részére ötvenhat al­kalommal szerveztek állatkerti szakvezetést. Rendszeresen meghívták őket a Vidám Park szabadtéri színpadán szereplő öntevékeny művészeti csopor­tok bemutatóira is. A program­ból nem hiányoztak a brigád- ta Iái kozák sem. Az intézményt húsz üzem, gyár, termelőszövetkezet és is­kola segíti társadalmi munká­val. Az idei 29 000 társadalmi munkaóra eredménye 290 000 forint. Elkészült a forgócska, a kaktuszház, fácánröpde, etető­rács, az asztafosműhely, felújí­tották egyebek között a dod- gemet, a vitorlázó játékot, az Ében elefánt az őserdőben A legjobbak a televízióban is szerepelhetnek Három megye gyermek bábosainak vetélkedője Pécsett Tam-tam dobszó kíséri az ében elefántot az őserdőben, porolófából készült a két sudár fa egy másik együttes darab­jában, ahol a narrátor szerint olyan királylány lakik, mint vi­rágos kertben *a harmatos ró­zsaszál . .. A furulyaszó, mely a mindent megoldó herceget segíti útján Hegedűs Kati, ötödikes, szek­szárdi kislány megszólaltatásá­ban hallik:- Olyan jó, hogy a gyerekek örülnek, meg nevetnek. Én saj­nos még kicsi vagyok, nem na­gyon érem fel a bábukat, de úttörővasútat, a repülő körhin­tát, a karámokat, az állatkerti villamoshálózatot. Az úttörő- vasútra fordított társadalmi munka értéke megközelíti a negyedmilliót. Most épül a nagyragadozó-ház, a biológiai oktatóterem, a ragadozó-óvóda. A közkedvelt állatkerti bioló­gia-órákon 1100 óvodás, álta­lános és középiskolás vett részt. Az iskolások, sőt felnőttek szá­mára rajz-, fotó-, irodalmi- és játékötlet-pályázatokat hirdet­tek. Színes diavetítéssel egybe­kötött előadásokra került sor pécsi és vidéki iskolákban. Ezen kívül gimnazistáknak pá­lyaválasztási tanácsadással szolgálnak. A KRESZ-parkban négyezer tanuló ismerkedett a kölcsönzött vagy a magával hozott játék járműveken szer­vezett oktatás keretében a köz­lekedés szabályaival. Az év legkedveltebb játéká­nak a dodgem, a halászat, a búvárhalászat bizonyult. Az el­varázsolt kastély ma is a nép­szerűségi listán vezet. Az el; múlt évhez viszonyítva fokozó­dott az érdeklődés a zsákba­macska, a kanyargó, borosdo­bóló iránt, de sokan ültek fel a lovas- és láncoshintákra is.- Csuti J. ­Barátsági magyar filmnapok Jugoszláviában Barátsági magyar filmnapok kezdődtek tegnap Jugoszláviá­ban, a magyar lakta Baranya háromszög több településén. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat és a Beli Manastiri Népi Egyetem közös rendezésé­ben november 9—16-ig a kö­0 Szovremennyik Színház vendégszereplése Hétfőtől Budapesten vendég­szerepei a szovjet kultúra nap­jai rendezvénysorozata alkal­mából a világhírű moszkvai Szovremennyik Színház társuló, ta. A neves moszkvai együttes művészei vasárnap a Fészek Művészklubban találkoztak a magyar sajtó képviselőivel, színházi, kulturális életünk szá­mos ismert személyiségével. A szovjet együttes műsorán — mint vezetői elmondták — há­rom sikeres produkciójuk sze­repel. Hétfőn este mutatják be M. Roscsin Szerelvény a hát­országba című drámáját, ked­den és szerdán pedig Gorkij drámáját az Éjjeli menedék­helyet. Turnéjuk befejezéseként november 13-án, V. Rozov örökké élnek című drámáját tűzik műsorra. zönség előzetes választása alapján öt magyar filmet vetí­tenek a filmszínházakban. Hazánkban az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1958-as hatá­rozata és az 1972-es alkotmány- módosítás szellemében immár négy éve rendeznek nemzeti­ségi filmnapokat. Baranyában, a Megyei Pártbizottság kulturá­lis programja értelmében éven­te lebonyolítják a délszláv, né­met és magyar nemzetiségi filmnapokat. Ez alkalmakkor már szinte hagyománnyá vált, hogy nálunk még be nem mu­tatott alkotásokat tűznek mű­sorra. A magyarországi sikeres rendezvények alapján a Hor­vátországi Magyarok Szövetsé­ge és a Beli Manastiri Népi Egyetem kezdeményezésére az elmúlt évben Jugoszláviában is rendeztek hasonló filmnapokat. A magasabb színvonalú és na­gyobb érdeklődésű rendezvé­nyekre azonban az idén kerül sor. A november 9-16. közötti ba­rátsági magyar filmnapok kere­tében levetítik Az aranyember, A dunai hajós, A fekete város, a Jutalomutazás és a Csínom Palkó című magyar filmeket. A barátsági magyar filmna­pok ünnepélyes megnyitását tegnap tartották Batinán, ahol Bernics Ferenc, a Baranya me- megyei Tanács művelődési osz­tályának vezetője mondott be­szédet. A Baranya megyei Mo­ziüzemi Vállalatot Rejtő János igazgató képviselte. A meg­nyitó után levetítették Az arany­ember című filmet. RÓZSAFA BÜSZKESÉGE Az ország legjobb úttörőtüzoltói Egy évig őrizték a zászlót Még a született baranyai is kétszer elmormolja magában: Rózsafa, Rózsafa .. . hol is van az a község? Aztán egyszer- csak nyolc kis ember — Patai János, Kiss Nándor, Hollósi Sándor, Csákó Kálmán, Bog­dán László, Bogdán Vendel, Wágner Csaba, Nyers Tibor — jóvoltából megismerte őket az ország. Rózsafa neve elhang­zott a televízióban a rózsafai gyerekek szerepeltek a rádió­ban, és a szigetvári járás kis te­lepülésének lakói most már nyugodtan mondhatják: „ne­künk is van mivel büszkélked­Ez a szerény büszkeség jel­lemezte az ünnepet, amelyet tegnap délelőtt ültek Rózsa­fán. A községi önkéntes tűz­oltó egyesület — a Baranya megyei Tűzvédelmi Albizottság döntése alapján — egy évig őrizhetik azt a csapatzászlót, amelyet a Baranya megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szö­vetségei adományoztak a me­gye önkéntes tűzoltóinak, — jelképesen 7 ezer embernek. Most hetediziglen cserélt „gazdát” a zászló: őrizték egy- egy évig a siklósiak, a pécs- várodiak, a dunaszekcsőiek, a dencsházaiak, a sásdiak és a majsiak, — akik tegnap elis­merő szavak kíséretében át­adták a rózsafai önkéntes tűz­oltóknak. Az elismerést — a zászló-őrzés jogát — minden évben komoly feltételekhez kö­tötték. Az az önkéntes tűzoltó egyesület kaphatta meg, ame­lyik a legtöbbet tett a terme­lőszövetkezet tűzvédelmi hely­zetének javítása érdekében. Az idén a feltételek között talán ez volt a legfontosabb: az az egyesület kapja a zászlót, ame­lyik a több fokozatú tűzoltó­versenyben a legjobb ered­ményt éri el. És ezek vitatha­tatlanul a rózsafaiak voltak. A község úttörő-tűzoltói — a 800- as kismotor fecskendő szerelés­ben — a felnőtteknek is dicső­ségére váló eredménnyel, or­szágosan az első helyen vé­geztek. Ezt már azzal tetézték, hogy az idén először megren­dezett nemzetközi versenyen a második legjobbnak bizonyul­tak. Ezért kaphatták meg a rózsafaiak a zászlót, — mert bár a kiváló eredményt a legfiatalabbak érték el, min­denkinek, szinte az egész köz­ségnek része volt abban, hogy ilyen kimagasló teljesítményt nyújtottak. Kedves, szép, hangulatos ünnepségen vették át a zász­lót. örömükben sokan osztoz­tak, eljött az ünnepségre — többek között — Petöh Sándor, az MSZMP Szigetvári Járási Bizottságának titkára, Pirisi Já­nos, a Baranya megyei Ta­nács Vb. Szigetvári járási Hi­vatalának elnöke, Dukics Ká­roly, alezredes, megyei tűzoltó parancsnok-helyettes. Eredmé­nyeiket dr. Molnár István, a Megyei Tanács igazgatási osz­tályának vezetője méltatta, — a gyerekek Nemeshegyi Beatrix-tói, a megyei úttörő titkártól vehették át a Szolgá­lati érem elismerést. Ez alka­lommal a Tűzbiztonsági érem arany fokozatát kapta . Háttá József, a helyi termelőszövet­kezet elnöke, Varga György, a majsi tsz elnökhelyettese pe­dig ezüst fokozatot kapott. Ki­váló Tűzvédelmi munkáért ki­tüntetést kapott Kiss Nándor, a rózsafai tanács elnöke, a Tűzvédelmi munkáért kitünte­tést Koiics Pálné és Szentke­reszti László vehette át. Kovács Kálmán rózsafai önkéntes tűz­oltó százados, az önkéntes tűz­oltó egyesület parancsnoka 30 éves szolgálatért bronz koszo­rús érmet kapott. D. K. J. ha nagyobb leszek majd sokat utazhatok — mondja Hegedűs Kati. Már két napja, non-stop mű­sorként gyönyörködhet a zsűri a baranyai, és a tolnai és a somogyi gyerek-bábszínjátszók műsorában. A tét meglehető­sen nagy, hiszen arról van szó, hogy a legjobb produkciókat bemutatják a tv „Játsszunk bábszínházát!” sorozatában. Egy-egy produkció után han­gos a Doktor Sándor Művelő­dési Központ folyosója a sok kisdiáktól, cipelik a paraváno­kat, a bábokat, közöttük nem egy felnőtt irányitgatja őket. — Óvónőképzősök vagyunk, válaszolja két „nagy lány", mi is qyerekbábosok voltunk, most már nekünk is van önálló cso­portunk. A zsűri több mint egy órás értékelésénél is többször elhang­zott az együttes vezető taná­rak természetes, szép, gyerme­ki játékot irányító munkája. Aki maga is gyerekbábos volt, sok-sok tapasztalattal indulhat később saját csoportjánál. Egyelőre 3 tájegységi bemu­tatót látott a zsűri - tagjai kö­zött a Kulturális Minisztérium, a TV és az Állami Bábszínház képviselői — ez azonban még csak a kezdet, mert a 13-szor 40 perces műsorhoz 80 csopor­tot néznek meg az egész or­szágban. November 23-ig érte­sítik a csoportok vezetőit, kinek a produkciójára, bábjára, for­gatókönyvére tart igényt a te­levízió. A fellépések utáni ér­tékelésnél mindenki hasznos út- ravalókat kapott. A szempon­tok közül a mondanivaló, a formai megoldások, az elren­dezés, a gyerekek ritmusérzé­ke, szép, kifejező beszédük, a természetes játék és a bábok elkészítése voltak a döntőek. Az együttes értékelésnél el­hangzott, hogy a kétnapos ne­mes vetélkedése^ ofyan magas szintű produkciókat láttak, hogy ezekből már össze lehet­ne állítani a sorozatot. Ami viszont hiányzott, az új, a me­rész kezdeményezések a dara­bok kiválasztásánál. A legtöb­bet már kívülről tudták a részt­vevők. Az ilyen jellegű sereg­szemléknek persze a legna­gyobb tanulsága mindig az, hogy egymástól is sokat tanul­nak a versenyzők, felnőttek és gyerekek egyaránt. Hárságyj Margit Pécsi muzsikusok hangversenye Sosztakovics és Prokofiev kamaraművei Számos zenei csemegét - ritkán hallható kamaramuzsikát ígér a Kulturális Rendezvények Irodája és a Zeneművészek Szövetségének a rendezésében sorrakerülő hangverseny no­vember 12-én este fél 8 óra­kor. A szovjet kultúra napjai ke­retében megrendezendő hang­versenyen a város legnevesebb hangszeres szólistái és kamarar muzsikusai lépnek föl a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa társaságában. A műsorban Sosztakovics Poémák című kórusműve, vala­mint nyolc zongora-prelüdje, Prokovjev III. zongora-szonátá­ja és Kvintettje, Nagovisin fuvola-zongora-szonátája és Zagorszkij Rapszódiája hang­zik el. A Liszt-terem, kissé hosszúra nyúlt felújítása után, ez alka­lommal már ismét várja a hangverseny-látogatókat.

Next

/
Thumbnails
Contents