Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-06 / 305. szám

IO Dunántúli napló 1975. november 6., csütörtök PÚ* wfeöfi&lce# válaszol „Lyukak az utakon” Dr. Tóth Károly Leveleink nyomában A szerkesztőség postájából Biztonságot a gyalog járóknak Csak hűtötten tárolható ja az ABC áruház előtti busz­megálló. Itt tömeges átkelés van, nem éppen biztonságosan. Erre a pontra is elkelne egy zebra. Javasolnám továbbá, hogy a lebontott ház telkén — pár ko­csi salakkal — ideiglenes par­kolóhelyet létesítsenek. Az ÁBC nagy forgalma és az autók szá­ma megérdemelné ezt. Szigeti László két kivételtől eltekintve — a legtöbb üzletben — még a nyári meleg hónapokban is — hűtés nélkül tárolták. Jó lenne, ha az üzletvezetők el­olvasnák az árun lévő magyar szövegű felhívást és annak megfelelően kezelnék a kérdé­ses árukat. A Dunántúli Naplóban meg­jelent cikk — egyes utak ál­lapotára hivatkozva — az út­fenntartás különböző kérdé­seivel foglalkozott. Megállapí­tásai valósak, de következte­tései tájékozottság híján egyes kérdésekben tévesek. Az útfenntartás, kormányrendelet alapján megyei városokban a kerületi hivatalok feladata, de felügyeleti, irányítási és városi szintű gazdálkodási szempont­ból a városi tanács tevékeny­ségében . (is jelentős súllyal szerepel. Fenntartás és korszerűsítés A rendelkezésre álló pénz­eszközök mértékének megíté­lésénél figyelembe kell venni, hogy közepesen fejlett ország vagyunk, 1000 dollár körüli évi fajlagos nemzeti jövedelemmel, és hogy az ország költségveté­sének elosztásánál a IV. öt­éves tervben az országos utak fajlagosan ötször annyi pénzt kaptak, mint a tanácsi utak. Ez utóbbi arány az V. ötéves tervben sem változik. Pécsett a folyamatos kar­bantartás mellett tervszerű megelőző karbantartást is vé­geznek, ennek egy részét a városi tanács végezteti. A IV. ötéves tervben az út­fenntartásra fordított össze­gek megközelítették az útkor­szerűsítési ráfordításokat. Te­kintettel arra, hogy az utak állapotának javítását fonto­sabb feladatnak tekintjük, mint a növekvő forgalom zavartalan levezetését, az V. ötéves terv­Olvastam a Dunántúli Nap­lóban, hogy megalakult Pécsett a Kertbarátok Klubja. Néhány gondolattal én is szeretnék hozzájárulni e mozgalomhoz. Baranyában vannak már kert­társulások és ezek — mint itt Komlón is — jól működnek. Jó lenne, ha e Kertbarátok Klubja ügyeit is elsősorban az AFÉSZ- ek intéznék. (Gondolok itt ol­csóbb műtrágyára, istálló- és fekáltrágya beszerzésére, illetve helyszínre szállítására.) A ker- tészkedőket a vetőmagellátás biztosításával is segíthetnék. Például a zöldségpalánta, a gyümölcsfaoltvány és szőlőolt­vány ellátást is a jelenleginél jobban kellene biztosítani. A Naplónak a hét egyik nap­ján általános kertészeti taná­csokat kellene adnia, — ami korábban volt is — amit csak pór hónapja szüntetett meg. Tanácsot kellene adni a kis­kert tulajdonosoknak arról is, hoqy mely szakkönyveket tanul­mányozzák át, hogy sikéresen kertészkedhessenek. Gondoskodni kellene arróf, hogy az ÁFÉSZ-ek mindenkor Szondázzanak a munkahelyen is A Dunántúli Naplóban ol­vastam, hogy Pécsett alkoholiz­mus elleni tájértekezlel volt. Igen, védekezzünk az alkoho­lizmus ellen, de hogyan? Azt még senki sem írta le, hogyan lehet ez ellen védekezni, mikör minden utcasarkon ott az ital­bolt, de még a pályaudvaron, a vonaton és az autóbuszokon is az ülés alól árulják a sört. Sokan, mielőtt munkába men­nek, előbb az italboltot keresik fel és így nem csoda, ha bal­eset történik a munkahelyen. A munkahelyeken, még a me­zőgazdaságban is be kellene vezetni a szondázást. Talán ez­zel csökkenne az italozók szá­ma. Ozv. Kata Józsefné ben az összes úthitelen belül növelni kívánjuk a fenntartási kiadásokat, a korszerűsítés ro­vására is, mert a cikkel ellen­tétben az útfenntartást nem hatékonysági, hanem közleke­désbiztonsági kérdésnek tart­juk. Útfelbontás, helyreállítás Igen fontos — hatósági jel­legű — tanácsi tevékenység az útfelbontások (amelyek szük­ségességét vagy elkerülhetet­lenségét külön cikkben lehet­ne csak taglalni) megfelelő helyreállításának előírása. En­nek érdekében a városi tanács az utóbbi időben két irányel­vet adott ki, egyet a műszaki, egyet a hatósági tevékeny­ségre. Az irányelveket megkap­ták a kerületi hivatalokon kí­vül a beruházók, kivitelezők is. A kerületi hivatalok ennek szellemében nem tűrik el — a szakszerűtlen munkákat, amit a Kodály Zoltán utca is bizonyít, ahol a kivitelező je­lenleg harmadszor állítja hely­re Ugyanazt a felvágást. Végül néhány szót a cikkben is említett felderítő, ellenőrző és ügyeleti szolgálatról. Pé­csett 1974 második felében hoztuk létre a kerületi hivata­lokkal az útfelügyelői hálóza­tot, amelynek legfontosabb fel­adata az utak állapotának helyszíni ellenőrzése. Az útfel­ügyelők legutóbb például fel­mérték a tanácsi, fontosabb út­vonalak hibáit és megszünte­tésükre az intézkedéseket, át is vegyék a termékeket még abban az esetben is, ha a he­lyi piacon nem tudják értékesí­teni. (Esetleg konzervgyárban értékesítse az ÁFÉSZ.) Kötelezni kellene a tanácso­kat, hogy a parlagterületeket (Komlón 220 kát. hold ilyen föld van), — ha másképpen nem — a tulajdonosok meg­kérdezése nélkül is (amennyi­ben évek óta nem művelik a földet és tanácsi felszólításra sem hajlandók megművelni) legalább 5—10 évre bérbead­hassák. Komlóra például más, távoli községekből hozzák a zöldség- és gyümölcsárut, pe­dig a parlagterületek megmű­velésével önellátó lehetne és vállalkozók is lennének e föl­dek megmunkálására. Magam részéről felajánlok minden se­gítséget e mozgalom céljaira. Dr. Berényi István Komló, Mecsekfalui út 2. anyagi lehetőségeik határáig, folyamatosan megteszik. A ta­nácsi utak hibáit az illetékes kerületi hivatalokhoz kell beje­lenteni. A város motorizációs fejlett­sége országosan kimagasló, mind a személygépkocsik, mind a tehergépkocsik fajla­gos értékét tekintve, Budapes­tet is megelőzi. Ez a tény és az utak nagyfokú elhasználó- dottsága a városi tanácsot arra készteti, hogy minden lehetséges intézkedést megte­gyen a helyzet javításának érdekében, melyek eredményei részben ma is láthatók és re­méljük, hogy a jövőben még feltűnőbbek lesznek. Lovas Attila, a városi tanács vb. építési és közlekedési osztályának csoportvezető főmérnöke Nem számoltak a következ­ményekkel „Ez év júliusában történt, hogy a pécsi István u. 41. sz. alatti megrokkant házból „veszélyez- tetettség” címén kilakoltattak egy családot, majd röviddel ezután a tetőt bedöntötték, hogy a házat alkalmatlanná tegyék újabb beköltözésre. De csak fél­munkát végeztek, mert a szoba födémét meghagyták, s azóta ezt a helyiséget éjjelente gya­nús személyek veszik birtokukba. Még ennél is kellemetlenebb, hogy a szeméttől és gaztól elborított telken elsziaporodtak a rágcsálók. Nagyon félő, hogy a hideg idő beálltával áthúzód­nak a mi lakásainkba is, ami­re sajnos volt már példa. Problémánkkal úgyszólván minden hatóságot felkerestünk, de a sajnálkozáson kívül még ígére­tet sem kaptunk panaszunk or­voslására. Az István utcai lakók 25 aláírás A helyszínen készült kép el­lentmond a levél befejező sorainak. Mert lám, ha ígére­tet nem is kaptak az István utcaiak, helyette maga a tett jelentkezett egy dózer képé­ben. Ott a szemünk láttára néhány köbméternyi földet le is „harapott” a telek sarkából, de csak amolyan ráérősen, mert majd két órát kellett várnia a szállító gépkocsi megérkezéséig. (gy hát nekünk is volt időnk bőven arra, hogy a levél alá­íróinak egyik-másikához be­csöngessünk. Többek között Adrián Lászlónéhoz, az utca lakóbizottsági elnökéhez. Mi, Kodály utcai lakók sürgő­sen kérünk, — ha lehet — két gyalogátkelőhelyet. Az Attila ut­ca folytatása és a Bőrklinika kö­zött igen sok gyermek közleke­dik, a járművek itt érik el leg­nagyobb sebességüket. Rendkí­vül veszélyessé teszi a gyerme­kek átkelését a sok parkoló és állandó jelleggel itt rostokoló (rendszám nélküli) autó is. Az utca másik veszélyes pont­ismerőseimnek és jómagám­nak is több ízben okozott bosszúságot, hogy a pécsi üzletekben vásárolt, nem ép­pen olcsó iringli, illetve lazac halkonzerv romlott volt. Saj­nos, ennek oka a gondatlan árukezelés. Ezek a termékek úgynevezett félkonzervek, me­lyek csak hűtötten tárolhatók. Megfigyelésem szerint — egy­— Őszintén szólva megle­pett, hogy hozzáfogtak a munkához, mert néhány hóna­pon át csak elutasító válaszo­kat kaptunk — mondotta. — A KŐJÁL-tól azt, hogy — mi­után bontásról van szó — ez nem tartozik rájuk. Amikor tiltakoztam, hogy a romok el­tüntetése elsősorban egész­ségügyi követelmény, mert egyet jelent a ház udvarán összegyülemlett szemét el­szállításával és az elszaporo­dott patkányok megsemmisíté­sével, a válasz az volt, hogy a panaszunkkal forduljunk a Köz- tisztasági Vállalathoz. „Fordultak” is, de ez az út­juk sem járt nagyobb ered­ménnyel. Nem zárkóztak el a munkától, de csak azzal a fel­tétellel, ha keresnek valakit, aki megrendeli. Ez volt a leg­reménytelenebb vállalkozásuk, pedig ebbe már bevonták a tanácstagjukat is. — A városi tanácson kezd­tük, ahonnan átküldték ben­nünket a kerületi hivatalhoz. Ott aztán rövid úton „meg­győztek" bennünket arról, hogy minden további fáradozásunk hiábavaló. Mondták ugyan, hogy a tanács rendelte el a veszélyeztetett család kilakol­tatását, de a ház lebontása és eltakarítása a tulajdonos fel­adata. Azaz csak volna a fel­adata, de mivel az egész csa­lád alkoholista, munkakerülő, így hiába is köteleznék vagy büntetnék őket, úgysem hajta­nák végre a tanácsi utasí­tást ... Hát így következett be, hogy egyetlen család miatt az egész utca „veszélyeztetett" helyzet­be került. A patkányok vándor­útra keltek, és a lakók rémü­letére befészkelődtek a há­zakba. Agresszivitásukról csak egyetlen példát említünk. A romház közelében lakó, R. l-né mondotta el, hogy a pongyolá­jában bújt meg egy ilyen „szörnyeteg”. — Csak amikor gyanútlanul magamra vettem, akkor észlel­tem, hogy valami motoszkál a hátamon. Rémületemben oda­kaptam, vesztemre, mert a menekülése előtt megharapta a nyakamat. Tulajdonképpen pillanatok alatt történt mindez, de még ma is ájulás környékez, ha csak rá gondolok . . . Ezekután sorra kellett volna vennünk az ügyben illetékes hatóságokat. De mit kérdez­hettünk, vagy mit kérhettünk volna számon, amikor a saját fotónkkal is dokumentáljuk, hogy munkába álltak, és talán a végére is járnak amikorra e sorok megjelennek. Azért egy kérdésünk vagy inkább meg­jegyzésünk mégis csak ide kívánkozik. Ha a tanács már négy hó­nappal ezelőtt számolt azzal, hogy a tulajdonossal szemben nem tud mit kezdeni a hatá­rozatával, miért halogatta eny- nyi időn át a romház lebontá­sát? Valószínűleg azért, mert nem számolt a következmé­nyekkel, melyek most már megduplázott költséggel jár­nak. Ugyanis nem az utcabe­liek feladata, hogy „keressenek valakit", aki megrendeli a bontás utáni nem is akármilyen munkát a Köztisztasági Válla­latnál. Ehhez javaslatként any- nyit, hogy nem ártana, ha előbb jól körülnéznének a romházzal szomszédos kertek gazzal, kacattal borított zugai­ban is, melyek nemcsak mene­dékei, hanem „hídfői” is a már támadásba lendült rágcsálók­nak. E házigazdákat — szerencsé­re kevesen vannak — a tör­vény szigorával kötelezzék ar­ra, hogy haladék nélkül tün­tessék el e „tenyésztelepeket”. P. Gy. Jogi tanácsadó Balog l.-né olvasónk azt kér­dezi, hogy a gyámhatóság mikor gondoskodik a kiskorú gyermek ólhelyezéséről? Az 1/1974. (VI. 27.) O. M. sz. rendelet 94. §-a értelmében a gyámhatóság a kiskorú intézeti elhelyezéséről gondoskodik, ha a) a kiskorú testi, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését, nevelését a család egész­ségügyi körülményei, ked­vezőtlen lakáshelyzete, il­letőleg a szülők elfoglalt­sága akadályozza, felté­ve, ha e körülmények ki­alakulása nem a szülők hibájából történt: b) a szülők munkaképtele­nek, vagy munkaviszony­ban állnak ugyan, de szo­ciális helyzetük miatt a kiskorúról sem ők, sem a tartásra köteles hozzátar­tozók családjukban önhi­bájukon kívül gondoskod­ni nem tudnak: c) A szülő a családjogi tör­vény 48. § (3) bekezdése szerint járult hozzá gyer­meke örökbefogadásához és a kiskorút máshol el­helyezni nem lehet; d) az a) és b) pontban meg­jelölt okokat védő- és óv­intézkedéssel vagy rend­szeres nevelési segély fo­lyósításával megszüntetni nem lehet. A képezhetetlen értelmi vagy mozgásszervi fogyatékos kiskorú intézeti elhelyezéséről az egész­ségügyi szakigazgatási szerv útján kell gondoskodni. Takács J.-né kérdezi, hogy mikor, milyen körülmények között van lehetőség a gyer­mekgondozási segély meg­szakítására ? A jogszabályi rendelkezések értelmében a gyermekgondozá­si segélyen lévő anya bármikor megszakíthatja azt. A megsza- kítási szándékát azonban 30 nappal korábban közölni kell a munkáltatójával. A gyermekgondozási segély folyósításának megszakítósára akkor van lehetőség, ha azt a dolgozó nő személyi vagy csa­ládi körülményei indokolttá te­szik. Ilyen indok lehet: — a férj, illetve az eltartó halála vagy tartós megbetege­dése, — katonai szolgálatra való bevonulása, szabadságvesztés büntetése, — az életközösség megszakí­tása, — a nő újabb szülése vagy tartós betegsége. Tartós betegségről általában akkor beszélünk, ha a beteg­ség időtartama 30 napnál hosz- szabb és keresőképtelenséggel együtt jár. A most felsorolt esetekben az okok megszűnése után, vagy a körülmények változása folytán lehetőség van arra, hogy a gyermekgondozási segélyt a kisgyermekes anya újból meg­kapja. Egyéb esetekben általában nincs mód a gyermekgondozási segély újra-folyósításónak. A jogszabály azonban ilyen esetekben is lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató egy a I k a I om m a I engedélyezze a segély folyósítását. H. N. jeligés olvasónk kérde­zi, hogy a termelőszövetke­zetben tagként eltöltött évek közül beszámitják-e azt az évet, amelyben nem érte el a 120 munkaegységet? Abban az esetben, ha olva­sónk a nyugdíj megállapítása iránti kérelmét 1975. július 1. napja után terjeszti elő, akkor lehetőség van arra, hogy a munkaegység mennyiségének arányában számítsanak be időt abból az évből, amelyben nem érte el a 120 munkaegységet. A jogszabályi rendelkezés ér­telmében a naptári évből any- nyiszor harminc napot kell fi­gyelembe venni, ahányszor a tag közös munkával t i z, nő hét munkaegységet teljesített, de legfeljebb a tagsági idő naptári tartalmát, ha a tagság egész éven át nem állott fenn. FIATALOK! A MÁV DOMBÓVÁRI VONTATÁSI FŐNÖKSÉG KORSZERŰ, NAGY TELJESÍTMÉNYŰ diesel villamos mozdonyra gépkezelőket vesz fel Alkalmazási feltételek: 8 általános iskolai végzettség, 18 éves életkor, egészségügyi alkalmasság Juttatások: utazási teljesítménytől függően 3200—4000 forint havi kereset, egyenruha, utazási kedvezmény. A későbbiekben a diesel-szerelő szakma, illetve diesel mozdonyvezetői képesítés megszerzéséhez lehetőséget biz­tosítunk. Jelentkezés a Főnökség vezetőjénél. I Az olvass véleménye Több szakmai segítséget a kiskerttulajdonosoknak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents