Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-06 / 305. szám

1975. november 6., csütörtök Dunántúli napló 3 Nem maradhat senki munka nélkül A szanálás nem felszámolás. A cél: gazda­ságossá tenni a veszteséges vállalatot A gazdaságtalan termékszer­kezetű, veszteségesen gazdál­kodó vállalatokról és szövetke­zetekről szóló híradásban időnként elhangzik, hogy a gazdálkodó szervnél szanálási eljárást rendelnek el. Az új­ságolvasók, rádióhallgatók kö­rében többen a gazdálkodó szerv felszámolására gondol­nak a szanálási eljárás elren­delésekor. Nem erről van szó. Ha egy gazdaságtalanul mű­ködő vállalat termékszerkezeté­nek megváltoztatásához külső erőforrás is szükséges, ha a ve­zetés hibájából, vagy egyéb tényező folytán a gazdálkodás veszteségessé, a gazdálkodó szerv tartósan fizetésképtelen­né válik, a felügyeleti szerv szanálási eljárást rendel el. (Szanálni—pénzügyileg rendbe- tenni). Az eljárást erre a célra létrehozott szanálási bizottság végzi, a bizottságban pénz­ügyi, közgazdasági, műszaki szakismeretekkel rendelkező szakemberek vesznek részt. A bizottság megvizsgálja a vállalat, vagy szövetkezet múlt­beli tevékenységét (esetleg több évre visszamenőleg), a veszteség okát, a jövőbeni ered­ményes gazdálkodás megte­remtésének technológiai, mun­kaszervezési, műszaki fejlesztési feltételeit; a veszteségnek, a ter­melés korszerűsítésének pénz­ügyi rendezési módját (forrá­sát), meghatározza azok körét, akik felelősek a gazdaságta­lan tevékenységért. A vizsgálat­ról a bizottság jelentést készít a szanálást elrendelő felügye­leti szerv részére. A jelentés a vizsgálat eredményén kívül tartalmazza a bizottság javas­latát is a teendő intézkedések­re. A megtett, intézkedések eredményeként a gazdálkodó egység tovább folytatja tevé­kenységét, most már gazdasá­gosan. A gazdálkodó egység felszá­molására csak abban az eset­ben kerül sor, ha a gazdálko­dó szerv önállóságának fenn­tartása, az addigi tevékenység folytatása, vagy tevékenységé­nek módosítása gazdaságta­lannak látszik. Ebben az egyéb­ként ritka esetben sem fordul­hat elő, hogy a felszámolt szerv dolgozói munka nélkül maradjanak. Dr. Hadnagy Árpád Megtakarított milliók Eredményes intézkedések I A Pécsi Szikra Nyomda | új könyvkötő gépei Eredményesnek bizonyultak a pécsi tanácsi ipari vállalatok takarékossági intézkedései: ez év első felében a megyeszék­hely négy vállalata közel 3,2 millió forintot „spórolt" meg, mely a tervezett évi összes megtakarítás több mint 64 szá­zaléka. • Ez év első felében a Pécsi (Bútorgyár több mint egymillió forintot takarított meg. Az energiával való takarékosság fontos lépését tették meg a bú­torgyáriak: áttértek központi fűtésre, amely az elavult egye­di fűtésnél sokkalta gazdasá­gosabb. Az anyagokkal is igyekeztek takarékosan bánni: különböző szabászati ésszerűsítésekkel a bútorlap felhasználás gazdasá­gosabbá vált, ugyanez mond­ható el a színes farostlemezek szabásáról is. A szélhibás bú­torlapok sem herdálódtak el, ennek célszerű felhasználását is megoldották. A ragasztó- anyagként használt műgyantá­ból is csak kevés ment veszen­dőbe. Praktikusabb csomago­lási módszer kialakításával 13 százalékkal csökkentették a bútorcsomagoló papír mennyi­ségét. Az említett takarékosabb anyagfelhasználásból 228 ezer forintjuk származott az első fél­évben. Köztudott, hogy csak nehéz­ségek árán és igen drágán juthatunk importanyaghoz, — a bútorgyár elsőként tért ót az importot helyettesítő hazai gyártmányú élfólia felhaszná­lására. Az átlagos állományi létszám valamennyi pécsi tanácsi ipari vállalatnál nőtt, kivéve a Bútor­gyárat. Sajnos, azonban a gyár munkásainak fluktuációja emel­kedett és csökkent a munkások száma. A hatékony munkaszer­vezésnek, valamint az ésszerű gépesítésnek köszönhető — két automata gerendás csiszológé­pet, ragasztó-keverőt, valamint egy körfűrész élezőt helyeztek üzembe — a termelés növeke­dése. A Fémipari Vállalatnál is átgondolt takarékossági tervet dolgoztak ki, melynek egyik je­lentős része az ésszerűbb ener­giafelhasználást írja elő. A vál­lalat II. számú üzemében kész a központi fűtés, melynek hasz­na éppen ezekben a napokban mutatkozik meg. Az egyedi olajfűtésű helyiségeknek meg­határozták a fogyasztási nor­máját. Rendszeresen ellenőr­zik a gépek olajfogyasztását. Az olajfolyások megszünteté­sét szolgáló, hiánycikknek szá­mító tömítőgyűrűk helyettesí­tésére speciális gumisütő szer­számot használnak. A fáradt­olaj begyűjtés is tervszerűen halad, amelyet tisztítás után ismét felhasználnak. Jelentősen csökkentették — az ésszerűbb darabolással — a huzalhulladékot, és az egyéb munkafolyamatok során kelet­kező hulladék mennyiségét, amely 22 ezer forint megtakarí­tást eredményezett. A minőségi követelményeket megtartva, az egyes termékek falvastagságát csökkentették, így is takarékos­kodtak az anyaggal. Felülvizs­gálták az anyagnormákat. A la­katosüzem szerszámozottságá­nak javításával nemcsak a se­lejt csökkent, hanem jelentős költségmegtakarítást is elértek. Az intézkedések hatására a vállalat több, mint 150 ezer forintot takarított meg. A gépek folyamatos kihasz­nálásával, az állásidők mini­málisra töténő csökkentésével igyekeznek megtakarítani az energiát a Szikra Nyomdában. 53 ezer forint hasznuk szárma­zott célszerűbb papírvágások­ból, a leeső, máskor hulladékba kerülő papír felhasználásából. A Pécsi Szolgáltatóipari Vál­lalat jelentős eredményeket ért el a takarékossági mozgalom­ban: közel 1,9 millió forint meg­takarítással büszkélkedhetnek ez ideig. A vállalat célul tűzte ki, hogy a tavalyi üzem- és fűtőanyag felhasználást tíz százalékkal csökkentik. A villamosenergia felhasználásánál öt százalékos megtakarítást terveztek, mind­kettőt túlteljesítették: az első félévre 47 ezer 500 forintos megtakarítás helyett 60 ezer forintot „spóroltak” meg. Féléves szinten jól gazdál­kodtak a különböző anyagok­kal: a könyvkötő részleg, a szol­gáltató- és a bútorüzem mint­egy 260 ezer forintot takarított meg. Végezetül annyit: amint azt a városi tanács ipari osztályá­nak jelentése megállapítja: ör­vendetes, hogy a vállalatok ta­karékossági tervei jól beillesz­kedtek a gazdasági egységek érdekkörébe. Az sem lebecsü­lendő, hogy a legjobb eredmé­nyek a takarékossági mozga­lomban az üzem- és munka- szervezés, a hatékonyság növe­lése területén születtek. Ez is bizonyíték arra, hogy a vállala­tok jelentős tartalékokkal ren­delkeznek, melyeknek tervszerű kiaknázása a jövő feladata. (Mécs) Aranyérmes bútorok sorozatgyártásban A Pécs II. szekrénysor Bár mindig így lenne! — a bemutatás után a népszerűnek bizonyult terméket rövid időn belül meg lehetne kapni az üzletekben. Mert. hogy nem így van ... Igen gyakran hall­juk a „szép, szép, csak mikor gyártják?" jogos megjegyzést a különböző termékbemutató­kon, vásárokon. Az idei Pécsi Ipari Vásáron a tetszetős Hor­tenzia bútorgarnitúrát is illették effajta megjegyzéssel, ezúttal alaptalanul: a PIV aranyérmes termékét néhány héten belül sorozatban gyártja a Pécsi Fa­ipari Szövetkezet. A korszerű gyártmányszerke­zet kialakítása, valamint a nagyüzemi szériagyártás tech­nológiája tette szükségessé a Faipari Szövetkezet újvonalú garnitúrájának kialakítását, melynek terveit a BÚTORÉRT Műszaki Fejlesztési Irodája ké­szítette. A nagyüzemi gyártásra alkal­mas Hortenzia garnitúra, mely­nek alapanyaga hazai gyártá­sú forgácslap és furnér, szek­rénysorból, tv-szekrényből és -egy dohányzóasztalból áll. A 4,5 méter hosszú és 185 centi­méter magas szekrénysort öt 90 centis elem alkotja, eb­ből két elem a két akasztós szekrény, két elem könyvespolc, egy pedig lenyitható írószek­rény. A tv-szekrényt és a do­hányzóasztalt — melyben bár­szekrényt helyeztek el — kétfé­le változatban állítják elő. A világos és sötét színválto­zatban gyártásra kerülő szoba­berendezés előnye az elemek variálhatósága; zárt rakodótere 1,5 köbméteres, és az ára sem lesz vészes: a furnér minősé­gétől függően 15—17 ezer fo­rint. A „Hortenzia" gyártására felkészült a szövetkezet: az alapanyagokat és a speciális gépeket beszerezték. így nincs akadálya annak, hogy a gyár­tás november közepén megin­dulhasson, s az év végén a Mecsek Áruházban lehessen vásárolni belőle. A Faipari Szövetkezet nem­csak ezzel az egy új termékkel jelenik meg a piacon. Két hete láttak hozzá a Pécs II. elneve­zésű garnitúra gyártásához. A szekrénysor négy, egy méter hosszú, 185 centiméter magas elemből áll, melyek közül ket­tő akasztós szekrény, egy lenyí­ló ajtós írószekrény, egy pedig fiókos szekrény. A garnitúrához a „Hortenziához" hasonló tv- szekrény és dohányzóasztal tartozik. Egyelőre az ára nem ismeretes, de az biztos, hogy olcsóbb lesz, mint a Hortenzia garnitúra. Előreláthatólag a Pécs II. típusú bútor november végén megjelenik az üzletek­ben. A Hortenziái bútorgarnitúra Kovács, újító és konstruktőr Józsi bácsi türelmetlen volt. Biztatták, hogy már szerkesztik az új gépet, nemsokára elké­szülnek a rajzok. Erre ő azt mondta: „Mondják meg, hogy mit kell tudnia a gépnek, majd én megcsinálom. Aztán leraj­zolhatják, ha akarják." így is lett. * Aki ismeri Reider Józsefet, hallotta róla ezt a történetet. Azt is tudja, hogy igaz. Évek­kel ezelőtt történt Szabadszent­királyon. Kovács a tanult szak­mája, hat elemit végzett és kétszeres kiváló újító. A leg­kényesebb munkákat is elvégzi a gyalugépen, kiváló géplaka­tos, marós, mellesleg inkább gépkonstruktőr, mint újító.- Ha most itt egybehorda­nák az összes gépet, amit ed­dig csináltam, azt hiszem el­csodálkozna - mondja a büsz- kélkedés legcsekélyebb jele nélkül. Hirtelenjében nem is tudja, melyiket említse. A menetvágó gépet-e, vagy a th-rablót, amin nyolc évig folyt az újítási hu­zavona. (Ettől függetlenül si­kerrel használták közben a bá­nyászok.) De ott van az asz­talos szerszám, egy univerzális abrichter, amit 1952-ben ké­szített, s amely ma is korsze­rűbb, többet tud, mint a jelen­legi gyári konstrukciók. Ezeket mind Pécsbányán csinálta, ahol 13 évig dolgozott.- Miért vált meg a bányá­tól? — Kétezernégyszáz-kétezerhat- száz forint volt a fizetésem. Ez kevés volt, hiszen akkor építettem házat, el kellett tarta­nom a feleségemet és nevelni a lányomat. Meg sokat is dol­goztam. Egy idő után már túl­ságosan is természetesnek tar­tották, hogy ha valamit meg kell oldani, akkor „majd a Józsi bácsi ...” Dolgozott Lyukóbányán, Bu­dapesten, Pécsbányán, a sza­badszentkirályi tsz-ben, és most az újpetrei Petőfi Tsz lakatos üzemében mint nyugdíjas. Itt készített legutóbb egy hidrau­likus présgépet, amivel forra­dalmasították az alumínium konténerek gyártását. Mindig töri a fejét valamin, soha nem tud nyugodni. Igaz, néha a főnökei sem nyugodtak nélküle. — Már inaskoromban úgy megpengettem az üllőt, hogy az öreg kovács, aki még a mesterem mestere volt, estén­ként leballagott a műhelybe, hallgatni a vas muzsikáját. De igazán mindig a gépeket sze­rettem. A legnagyobb örömöm az, ha alkothatok. így mondja: „alkothatok”, s valahogy egyáltalán nem érzi az ember túlzottnak a szót. Nem hagy békén a gondolat. Milyen lehet az alkotás folya­mata annál az embernél, aki egy polgári iskolás mértanköny- vet vett, s abból tanulta a sík­idomok, testek geometriai sza­bályait.- Hogyan születik meg egy új gép? — Tudom, hogy mire kell a gép. Végiggondolom, nekiállok és megcsinálom. — Tervrajzok, számítások nél­kül? — Csak az esztergályosoknak adok skiccet, mert én nem esztergólyozok. Egyébként min­den a fejemben van már, ami­kor hozzáfogok, mindjárt az anyaghoz nyúlok. De abba so­hasem kezdek bele, amiben nem vagyok biztos. — Sosem érték kudarcok? — A gépeimben még nem csalódtam. És más sem. A lakatos üzemben most ké­szülnek egy betonkeverő gép prototípusának elkészítésével. NSZK-dokumentációk alapján. Józsi bácsi pedig már azon töri a fejét, hogyan lehetne olcsóbban, egyszerűbben elő­állítani. — Mi adja az erőt ma is, túl a hatvanon az örökös tenni- akaráshoz? — Csak az az igazi szakem­ber, aki tud örülni a munká­jának. Inaskorom óta azt tar­tom legfontosabbnak: szépen, pontosan, komolyan dolgozni. Kurucz Gyula A Pécsi Bútorgyár felületkezelő üzemrésze

Next

/
Thumbnails
Contents