Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-06 / 305. szám
1975. november 6., csütörtök Dunántúli napló 3 Nem maradhat senki munka nélkül A szanálás nem felszámolás. A cél: gazdaságossá tenni a veszteséges vállalatot A gazdaságtalan termékszerkezetű, veszteségesen gazdálkodó vállalatokról és szövetkezetekről szóló híradásban időnként elhangzik, hogy a gazdálkodó szervnél szanálási eljárást rendelnek el. Az újságolvasók, rádióhallgatók körében többen a gazdálkodó szerv felszámolására gondolnak a szanálási eljárás elrendelésekor. Nem erről van szó. Ha egy gazdaságtalanul működő vállalat termékszerkezetének megváltoztatásához külső erőforrás is szükséges, ha a vezetés hibájából, vagy egyéb tényező folytán a gazdálkodás veszteségessé, a gazdálkodó szerv tartósan fizetésképtelenné válik, a felügyeleti szerv szanálási eljárást rendel el. (Szanálni—pénzügyileg rendbe- tenni). Az eljárást erre a célra létrehozott szanálási bizottság végzi, a bizottságban pénzügyi, közgazdasági, műszaki szakismeretekkel rendelkező szakemberek vesznek részt. A bizottság megvizsgálja a vállalat, vagy szövetkezet múltbeli tevékenységét (esetleg több évre visszamenőleg), a veszteség okát, a jövőbeni eredményes gazdálkodás megteremtésének technológiai, munkaszervezési, műszaki fejlesztési feltételeit; a veszteségnek, a termelés korszerűsítésének pénzügyi rendezési módját (forrását), meghatározza azok körét, akik felelősek a gazdaságtalan tevékenységért. A vizsgálatról a bizottság jelentést készít a szanálást elrendelő felügyeleti szerv részére. A jelentés a vizsgálat eredményén kívül tartalmazza a bizottság javaslatát is a teendő intézkedésekre. A megtett, intézkedések eredményeként a gazdálkodó egység tovább folytatja tevékenységét, most már gazdaságosan. A gazdálkodó egység felszámolására csak abban az esetben kerül sor, ha a gazdálkodó szerv önállóságának fenntartása, az addigi tevékenység folytatása, vagy tevékenységének módosítása gazdaságtalannak látszik. Ebben az egyébként ritka esetben sem fordulhat elő, hogy a felszámolt szerv dolgozói munka nélkül maradjanak. Dr. Hadnagy Árpád Megtakarított milliók Eredményes intézkedések I A Pécsi Szikra Nyomda | új könyvkötő gépei Eredményesnek bizonyultak a pécsi tanácsi ipari vállalatok takarékossági intézkedései: ez év első felében a megyeszékhely négy vállalata közel 3,2 millió forintot „spórolt" meg, mely a tervezett évi összes megtakarítás több mint 64 százaléka. • Ez év első felében a Pécsi (Bútorgyár több mint egymillió forintot takarított meg. Az energiával való takarékosság fontos lépését tették meg a bútorgyáriak: áttértek központi fűtésre, amely az elavult egyedi fűtésnél sokkalta gazdaságosabb. Az anyagokkal is igyekeztek takarékosan bánni: különböző szabászati ésszerűsítésekkel a bútorlap felhasználás gazdaságosabbá vált, ugyanez mondható el a színes farostlemezek szabásáról is. A szélhibás bútorlapok sem herdálódtak el, ennek célszerű felhasználását is megoldották. A ragasztó- anyagként használt műgyantából is csak kevés ment veszendőbe. Praktikusabb csomagolási módszer kialakításával 13 százalékkal csökkentették a bútorcsomagoló papír mennyiségét. Az említett takarékosabb anyagfelhasználásból 228 ezer forintjuk származott az első félévben. Köztudott, hogy csak nehézségek árán és igen drágán juthatunk importanyaghoz, — a bútorgyár elsőként tért ót az importot helyettesítő hazai gyártmányú élfólia felhasználására. Az átlagos állományi létszám valamennyi pécsi tanácsi ipari vállalatnál nőtt, kivéve a Bútorgyárat. Sajnos, azonban a gyár munkásainak fluktuációja emelkedett és csökkent a munkások száma. A hatékony munkaszervezésnek, valamint az ésszerű gépesítésnek köszönhető — két automata gerendás csiszológépet, ragasztó-keverőt, valamint egy körfűrész élezőt helyeztek üzembe — a termelés növekedése. A Fémipari Vállalatnál is átgondolt takarékossági tervet dolgoztak ki, melynek egyik jelentős része az ésszerűbb energiafelhasználást írja elő. A vállalat II. számú üzemében kész a központi fűtés, melynek haszna éppen ezekben a napokban mutatkozik meg. Az egyedi olajfűtésű helyiségeknek meghatározták a fogyasztási normáját. Rendszeresen ellenőrzik a gépek olajfogyasztását. Az olajfolyások megszüntetését szolgáló, hiánycikknek számító tömítőgyűrűk helyettesítésére speciális gumisütő szerszámot használnak. A fáradtolaj begyűjtés is tervszerűen halad, amelyet tisztítás után ismét felhasználnak. Jelentősen csökkentették — az ésszerűbb darabolással — a huzalhulladékot, és az egyéb munkafolyamatok során keletkező hulladék mennyiségét, amely 22 ezer forint megtakarítást eredményezett. A minőségi követelményeket megtartva, az egyes termékek falvastagságát csökkentették, így is takarékoskodtak az anyaggal. Felülvizsgálták az anyagnormákat. A lakatosüzem szerszámozottságának javításával nemcsak a selejt csökkent, hanem jelentős költségmegtakarítást is elértek. Az intézkedések hatására a vállalat több, mint 150 ezer forintot takarított meg. A gépek folyamatos kihasználásával, az állásidők minimálisra töténő csökkentésével igyekeznek megtakarítani az energiát a Szikra Nyomdában. 53 ezer forint hasznuk származott célszerűbb papírvágásokból, a leeső, máskor hulladékba kerülő papír felhasználásából. A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat jelentős eredményeket ért el a takarékossági mozgalomban: közel 1,9 millió forint megtakarítással büszkélkedhetnek ez ideig. A vállalat célul tűzte ki, hogy a tavalyi üzem- és fűtőanyag felhasználást tíz százalékkal csökkentik. A villamosenergia felhasználásánál öt százalékos megtakarítást terveztek, mindkettőt túlteljesítették: az első félévre 47 ezer 500 forintos megtakarítás helyett 60 ezer forintot „spóroltak” meg. Féléves szinten jól gazdálkodtak a különböző anyagokkal: a könyvkötő részleg, a szolgáltató- és a bútorüzem mintegy 260 ezer forintot takarított meg. Végezetül annyit: amint azt a városi tanács ipari osztályának jelentése megállapítja: örvendetes, hogy a vállalatok takarékossági tervei jól beilleszkedtek a gazdasági egységek érdekkörébe. Az sem lebecsülendő, hogy a legjobb eredmények a takarékossági mozgalomban az üzem- és munka- szervezés, a hatékonyság növelése területén születtek. Ez is bizonyíték arra, hogy a vállalatok jelentős tartalékokkal rendelkeznek, melyeknek tervszerű kiaknázása a jövő feladata. (Mécs) Aranyérmes bútorok sorozatgyártásban A Pécs II. szekrénysor Bár mindig így lenne! — a bemutatás után a népszerűnek bizonyult terméket rövid időn belül meg lehetne kapni az üzletekben. Mert. hogy nem így van ... Igen gyakran halljuk a „szép, szép, csak mikor gyártják?" jogos megjegyzést a különböző termékbemutatókon, vásárokon. Az idei Pécsi Ipari Vásáron a tetszetős Hortenzia bútorgarnitúrát is illették effajta megjegyzéssel, ezúttal alaptalanul: a PIV aranyérmes termékét néhány héten belül sorozatban gyártja a Pécsi Faipari Szövetkezet. A korszerű gyártmányszerkezet kialakítása, valamint a nagyüzemi szériagyártás technológiája tette szükségessé a Faipari Szövetkezet újvonalú garnitúrájának kialakítását, melynek terveit a BÚTORÉRT Műszaki Fejlesztési Irodája készítette. A nagyüzemi gyártásra alkalmas Hortenzia garnitúra, melynek alapanyaga hazai gyártású forgácslap és furnér, szekrénysorból, tv-szekrényből és -egy dohányzóasztalból áll. A 4,5 méter hosszú és 185 centiméter magas szekrénysort öt 90 centis elem alkotja, ebből két elem a két akasztós szekrény, két elem könyvespolc, egy pedig lenyitható írószekrény. A tv-szekrényt és a dohányzóasztalt — melyben bárszekrényt helyeztek el — kétféle változatban állítják elő. A világos és sötét színváltozatban gyártásra kerülő szobaberendezés előnye az elemek variálhatósága; zárt rakodótere 1,5 köbméteres, és az ára sem lesz vészes: a furnér minőségétől függően 15—17 ezer forint. A „Hortenzia" gyártására felkészült a szövetkezet: az alapanyagokat és a speciális gépeket beszerezték. így nincs akadálya annak, hogy a gyártás november közepén megindulhasson, s az év végén a Mecsek Áruházban lehessen vásárolni belőle. A Faipari Szövetkezet nemcsak ezzel az egy új termékkel jelenik meg a piacon. Két hete láttak hozzá a Pécs II. elnevezésű garnitúra gyártásához. A szekrénysor négy, egy méter hosszú, 185 centiméter magas elemből áll, melyek közül kettő akasztós szekrény, egy lenyíló ajtós írószekrény, egy pedig fiókos szekrény. A garnitúrához a „Hortenziához" hasonló tv- szekrény és dohányzóasztal tartozik. Egyelőre az ára nem ismeretes, de az biztos, hogy olcsóbb lesz, mint a Hortenzia garnitúra. Előreláthatólag a Pécs II. típusú bútor november végén megjelenik az üzletekben. A Hortenziái bútorgarnitúra Kovács, újító és konstruktőr Józsi bácsi türelmetlen volt. Biztatták, hogy már szerkesztik az új gépet, nemsokára elkészülnek a rajzok. Erre ő azt mondta: „Mondják meg, hogy mit kell tudnia a gépnek, majd én megcsinálom. Aztán lerajzolhatják, ha akarják." így is lett. * Aki ismeri Reider Józsefet, hallotta róla ezt a történetet. Azt is tudja, hogy igaz. Évekkel ezelőtt történt Szabadszentkirályon. Kovács a tanult szakmája, hat elemit végzett és kétszeres kiváló újító. A legkényesebb munkákat is elvégzi a gyalugépen, kiváló géplakatos, marós, mellesleg inkább gépkonstruktőr, mint újító.- Ha most itt egybehordanák az összes gépet, amit eddig csináltam, azt hiszem elcsodálkozna - mondja a büsz- kélkedés legcsekélyebb jele nélkül. Hirtelenjében nem is tudja, melyiket említse. A menetvágó gépet-e, vagy a th-rablót, amin nyolc évig folyt az újítási huzavona. (Ettől függetlenül sikerrel használták közben a bányászok.) De ott van az asztalos szerszám, egy univerzális abrichter, amit 1952-ben készített, s amely ma is korszerűbb, többet tud, mint a jelenlegi gyári konstrukciók. Ezeket mind Pécsbányán csinálta, ahol 13 évig dolgozott.- Miért vált meg a bányától? — Kétezernégyszáz-kétezerhat- száz forint volt a fizetésem. Ez kevés volt, hiszen akkor építettem házat, el kellett tartanom a feleségemet és nevelni a lányomat. Meg sokat is dolgoztam. Egy idő után már túlságosan is természetesnek tartották, hogy ha valamit meg kell oldani, akkor „majd a Józsi bácsi ...” Dolgozott Lyukóbányán, Budapesten, Pécsbányán, a szabadszentkirályi tsz-ben, és most az újpetrei Petőfi Tsz lakatos üzemében mint nyugdíjas. Itt készített legutóbb egy hidraulikus présgépet, amivel forradalmasították az alumínium konténerek gyártását. Mindig töri a fejét valamin, soha nem tud nyugodni. Igaz, néha a főnökei sem nyugodtak nélküle. — Már inaskoromban úgy megpengettem az üllőt, hogy az öreg kovács, aki még a mesterem mestere volt, esténként leballagott a műhelybe, hallgatni a vas muzsikáját. De igazán mindig a gépeket szerettem. A legnagyobb örömöm az, ha alkothatok. így mondja: „alkothatok”, s valahogy egyáltalán nem érzi az ember túlzottnak a szót. Nem hagy békén a gondolat. Milyen lehet az alkotás folyamata annál az embernél, aki egy polgári iskolás mértanköny- vet vett, s abból tanulta a síkidomok, testek geometriai szabályait.- Hogyan születik meg egy új gép? — Tudom, hogy mire kell a gép. Végiggondolom, nekiállok és megcsinálom. — Tervrajzok, számítások nélkül? — Csak az esztergályosoknak adok skiccet, mert én nem esztergólyozok. Egyébként minden a fejemben van már, amikor hozzáfogok, mindjárt az anyaghoz nyúlok. De abba sohasem kezdek bele, amiben nem vagyok biztos. — Sosem érték kudarcok? — A gépeimben még nem csalódtam. És más sem. A lakatos üzemben most készülnek egy betonkeverő gép prototípusának elkészítésével. NSZK-dokumentációk alapján. Józsi bácsi pedig már azon töri a fejét, hogyan lehetne olcsóbban, egyszerűbben előállítani. — Mi adja az erőt ma is, túl a hatvanon az örökös tenni- akaráshoz? — Csak az az igazi szakember, aki tud örülni a munkájának. Inaskorom óta azt tartom legfontosabbnak: szépen, pontosan, komolyan dolgozni. Kurucz Gyula A Pécsi Bútorgyár felületkezelő üzemrésze
