Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-05 / 304. szám

1975. november 5., szerda Dünaatult napló 3 Kulturális életünk fejlesztésének 15 éves terve (7.) nHUi«eszetí életilnlc fejlesztésének irányai Sorozatunk befejező ré­szében a Megyei Pártbi­zottság 1975. szeptember 12-i ülésén elfogadott fel­adattervnek a megye mű­vészeti életének fejleszté­sével foglalkozó fejezetét ismertetjük. A Megyei Pártbizottság meg­állapította, hogy a művészek feladata korunk hiteles ábrá­zolása. Az alkotók azonosulja­nak a néppel, a művészeti al­kotások a népről, a néphez szóljanak, a szocializmust épí­tő magyar nép életét, munká­ját, harcát fejezzék ki. A mű­vészek szabadon választhatnak a módszerek és megoldások között, de harcolni kell a sem­mitmondó formalizmus, a sznob­ság és a színvonalatlanság el­len. Ezekben a kérdésekben a nézeteket ideológiai vitákban lehet tisztázni. A szocialista művészet útjai és módszerei többfelé ágazhatnak, de végső fokon egy cél felé vezethetnek: a szocialista társadalom ábrá­zolása és fejlődésének mind nagyobb távlatokat felölelő, aktív támogatása felé, A feladatterv felhívja arra a figyelmet, hogy a tömegek mű­vészi ízléskultúrájának fejlesz­tése nagyon fontos. A művészi ízlést a legfogékonyabb korban — gyermek és ifjúsági korosz­tály — lehet a legintenzíveb­ben fejleszteni. Ennek érdeké­ben a tárgyi és személyi fel­tételek fokozatos teljessé téte­le mellett a művészeti nevelést szolgáló intézmények és a köz- művelődés, valamint az isko­lák tervszerű együttműködésére van szükség. Törekedni kell a hivatásos művészet és az öntevékeny művészeti mozgalom közötti kapcsolatok erősítésére is. Sür­gető feladat a szocialista mű­vészetkritikai bázis és a művé­szetpolitikai irányítás megerő­sítése. Az irodalom és művé­szetkritika a marxista esztétika alapelveinek gyakorlati érvé­nyesítésével határzottabban se­gítheti a művészet szocialista értékrendjének kialakítását, színvonalas, érvelő és közért­hető elemzéseivel meggyőzően befolyásolhatja a közönséget és az alkotói világot. Támo­gatni kell a művészet és a kö­zönség kapcsolatának, •kölcsön­hatásának erősödését. A mű­vészeti alkotóműhelyekben a belső viták, az ideológiai és politikai felelősség erősítése segítheti elő a szocialista esz- meiségű, közéleti elkötelezett­ségű irodalmat és művészetet. Az ilyen alkotásoknak, művek­nek élvezniük kell a legna­gyobb megbecsülést. A pártbizottság megerősítet­te, hogy a megye művészeti életének fejlettségi színvonala, differenciáltsága lehetővé teszi a különböző művészeti ágak arányos fejlesztését. A művé­szeti alkotó munka fejlesztésé­nek fontos feltétele az itt élő és ulkotó művészek körének szélesítése, élet- és munkakö­rülményeiknek fokozatos javí­tása. Az egyes művészeti ágak távlati fejlesztési célkitűzései­nek megjelölése során a fel­adatterv elsőként a baranyai irodalmi élet szocialista tartal­mának erősítését tartja szüksé­gesnek. Ennek érdekében több, a társadalmi valósághoz műfa­jilag is közelebbálló irodalmi riport és szociográfia megjele­nése kívánatos. A színvonalas és kiegyensúlyozott szépirodal­mon belül erősödjön a próza, a lírában kapjanak nagyobb hangsúlyt a társadalmi állás- foglalást kifejező alkotások. Mindezek elősegítésében nagy feladata van a megyében szer­kesztett irodalmi folyóiratnak, a Jelenkornak és az Irócso- portnak. A képzőművészetben, az al­kalmazott művészetek területén az a cél. hogy kerüljön jobban előtérbe a komplex környezet­tervezés, melyben megvalósul többek között a képző- és iparművészet, a plakát és rek­lámgrafika, az ipari formater­vezés együttműködése. Elsősor­ban olyan műalkotások létre­hozását kell ösztönözni, melyek színvonalasok, közérthetően áb­rázolják fejlődő szocialista je­lenünket és alakuló jövőnket. Küzdjünk a giccs és az arisz­tokratikus veszély ellen. Az épí­tészettel kapcsolatos társadal­mi igény növekedése az épí­tészeti kultúra általános fejlesz­tését teszi szükségessé. Előtér­be került a városrendezés és az emberi környezet céltudatos védelmének, esztétikus formá­lásának igénye. A zeneművészet fejlesztésé­nek fő célja, hogy a jó zene minél több emberhez jusson el, melynek egyik feltétele az igényes közönségbázis szélesí­tése. Ebben alapozó jellegű intézménynek tekinthető az ének-'zenei oktatás, a nevelést nyújtó iskola, valamint az ama­tőr ének-zenei mozgalom. ' A pártbizottság feladatterve nagy figyelmet fordítva fog­lalkozik színházi életünk hely­zetével, jövőjével. Megállapít­ja, hogy a Pécsi Nemzeti Szín­háznak elsődleges feladata, hogy székhelyén pezsgő szín­házi életet teremtsen, s ezen túl elégítse ki a megyei és a regionális igényeket is. A szín­ház jelenlegi helyzetét figye­lembe véve állapítja meg, hogy a tartalmi fejlesztés mel­lett figyelmet érdemel a szín­ház tárgyi, technikai és gaz­dasági fejlesztése is. Az utób­bi évek műsorpolitikája és mű­vészeti munkája azt igazolja, hogy a színház megmaradt a magyar színházi élet egyik po­litikus, művészi vállalkozásai­ban igényes műhelyének. Hű maradt eredeti célkitűzéseihez: a népszerűség, korszerűség, eredetiség programjához. Ezt az élet által igazolt koncepciót kívánatos a jövőben is fenn­tartani úgy, hogy a korszerű­ség és eredetiség mindinkább az egyértelmű szocialista tar­talom igényes művészi kifeje­zését jelentse. Kívánatos a kö­zönségbázis erősítése, elsősor­ban a munkásság és az ifjú­ság körében. Végezetül a feladatterv né­hány sajátos művészeti ággal kapcsolatos fejlesztési felada­tokra hívja fel a figyelmet. így: elismerve a Bóbita Bábegyüt­tes tevékenységének eredmé­nyességét, szükségesnek tartja személyi, tárgyi és műszaki fel­tételeinek javítását, fokozato­san hivatásos bábszínházzá való fejlesztését. Indokolt to­vábbá a fotóművészet művészi elismertségének és támogatá­sának növelése, lehetőséget biztosítva alkotóinak a rend­szeres bemutatkozásra, fokozva az ösztönző támogatást is. M. E. A Pécsett tanuló hatezer egyetemista és főiskolás kép­zésének egyik modern, sarka­latos pontja az integrált tan­tárgyi egységek kialakítása. Csakhogy a tantárgyi integ­ráció, amely kétségtelenül az egysíkúság, s rossz értelmű szakosodás ellen hat, nem min­den tudományban lehetséges. Az orvostudományi képzés in­tegrációját például megalapoz­za az emberi test, amely integ­rálható. De a humán tudomá­nyokban inkább a koordináció jelenti a megoldást. Ebben a Pécsi Tudományegyetem Állom­ás Joqtudományi Karának két tanszéke is eredményesen tevé­kenykedik. A Polgári Jogi és Polgári Eljárásjogi tanszék az orszáq másik két jogi kara számára is példát mutatott: három évvel ezelőtt dr.Farkas József professzor irányításával elkezdte a tantárqyi koordiná­ciót. Erről kértünk most tájé­koztatást dr. Farkas József tan­székvezető professzortól: — A koordináció és az in­tegráció között az a lényeges különbség, hogy a koordinálás­nál csak tekintettel vagyunk a másik tárgyra, amellyel koor­dináljuk az oktatást, de — szemben az integrációval — mindkét tárqy önállósága meg­marad. Elképzelésünk szerint a polgári eljáráshoz tartozó va­lamennyi anyagi jog, tehát a családjog, munkajog, szövetke­zeti jog, államigazgatási jog, pénzügyi jog, államjog koordi­nálása is a feladatunk. A pé­csi koron másik koordinációs munka is van, mégpedig a büntetőjoa és büntető eljárási jog tanszéken, s ott igen szép Remekművek a Szovjetunió múzeumaiból Világhírű szovjet múzeumok, a Leningrádi Ermitázs és az Orosz Múzeum, a Moszkvai Tre­tyakov Képtár és a Puskin Mú­zeum gyűjteményéből rende­zett kiállítást nyitottak meg kedden a Szépművészeti Mú­zeumban. A „Remekművek a Szovjetunió múzeumaiból" cí­mű tárlat viszonzása a buda­pesti múzeumok ezévi moszkvai kiállításának. A bemutatott 35 festmény között láthatók a hol­land és flamand festészet, töb­bek közt Rembrandt, Jan Steen, Pieter de Hooch és Van Dyck alkotásai. A francia művészetet Gauguin, Matisse, Cézanne, Monet, Picasso, Renoir és má­sok művei képviselik. Az orosz festészet büszkeségei, mint Repin, Levickij, Szeröv, Roko- tov, Szurikov arcképekkel, míg Levitán, Vasznyecov, Aleksze- jev moszkvai látképekkel, a szü­lőföld tájaival mutatkoznak be a kiállításon. A kiállítás de­cember 1-ig tekinthető meg. eredményeket ért el. Mi egy­előre csak a polgári jogot és a polgári eljárási jogot koordi­náljuk. Tervbe vettük a többivel való koordinációt is, de ez egyelőre nehézségfokba ütkö­zik. — Az alap tehát, hogy min­den anyagi jognak megvan a maga eljárásjoga? — Igen. Sőt, a gyakorlatban nincsen veaytiszta jogeset. Ha például egy. jogásztól kölcsön­ügyletben kérnek véleményt, akkor az a jogász mindjárt ar­ra is gondol, hogy mi lesz, ho az ügyletből per lesz. Vagyis figyel az eljárási jogra is. Ugyanígy kevés kivételtől elte­kintve öncélú eljárás nincsen, minden valamilyen anyagi jog­igény érvényesítéséért indul meq az eljárás. A diák sem kiváló, ha korrekt eljárási sza­bályok szerint szerkeszt meg egy ítéletet, de annak az érde­mi része, — a tételes anyagi, jog — rossz. A koordinált ok­tatás lényege tehát, hogy a kettő együttes alkalmazására készítsük fel a hallgatókat. — Milyen változtatást kívánt ez az oktatás hagyományos szerkezetéhez képest? — Csak annyit, hogy a har­madik év második félévében a gyakorlati oktatás során koor­dinált gyakorlatokat tartunk. A hallgatók a joqeseteket mind anyagi joq, mind eljárásjog szempontiából megtárgyalják és megoldják. Például a kere­setlevéltől a másodfokú ítéletig minden eljárási szakaszban al­kalmazzák a tételes anyagi jo­got1, beleértve az elsőfokú íté­letet s annak fellebbezését is. Vagyis nem joghallgatóként, hanem ügyvédként, jogtaná­csosként kapják a feladatot. — Mindez azt jelenti, hogy kész jogászok képzésére törek­szenek? — Semmiképpen sem jelenti. Mi a gyakorlati élet kérdései­be bizonyos fokig betekintő, elméletileg képzett, az életre felkészített, de mégis kezdő jo­gászokat bocsátunk ki. Az igazi koordinált oktatás eredményét gyakorlatban maid a volt hall- qató megyei bíró korában le­het lemérni . . . Bizonyos ered­ménye azonban máris van. A már végzett hallgatói szerint megkönnyítettük a fogalmazók, ügyvédjelöltek első lépéseit. Már első nap megírnak eqy- egy beadványt. Pedig az eset­leg kitűnő vizsgaeredményekkel induló kezdő jogászok, önbi­zalmát is ez törte meg elő­ször . .. Földessy Dénes Hat pécs-baranyai együttes a televíziós válogatón Fejlődött az iskolai bábjáték 1976 első negyedében a Ma­gyar Televízió ismét műsorára tűzi a gyermek bábegyüttesek kivételes népszerűségű ,,Játsz- szunk bábszínházai!" című ve­télkedő jellegű sorozatadását. Az adássorozat előkészítése most folyik. Az úttörő szövet­ség, a tv és a bábjátszás or­szágos szakembereiből álló bi­zottság sorra járja a kijelölt területi központokat, megtekinti és kiválasztja az adássorozat szerkesztése szempontjából leg­fontosabb és legszínvonalasabb produkciókat. Ezen az „előzsü- rizésen" a megyék legjobb gyermek bábegyüttesei vehet­nek részt. Azok a csoportok, amelyek a tavaszi úttörő mű­vészeti seregszemléken már bi­zonyítottak. Az idei évben Pécs is területi bemutató központ. November 8-án délután három megyé: Baranya, Tolna és Somogy ti­zenöt gyermekbábegyüttese mutatja be tudása legjavát a szakmai közönség, illetve bi­zottság előtt. Közülük választják ki a Magyar Televízió szerkesz­tői azt a két-három együttest, amelyik a valószínűleg január­ban meginduló sorozatban a megyéjüket képviseli majd. Három évvel ezelőtt a bizott­ság Pécs-Baranya négy cso­portja közül választhatott. Szá­muk az idei évben kettővel több, ami arra enged követ­keztetni, hogy az utóbbi évek­ben - elsősorban Pécsett - so­kat fejlődött az általános isko­lai bábművészet. A területi szakmai bemuta­tón Baranyából Siklós és Szentlőrinc; Pécsről a Pécs- Vasos /.; a Karikás Frigyesről elnevezett; az Alkotmány ut­cai és a meszesi általános is­kolák bábjátszó együttesei kö­zül választják ki, kiket látha­tunk majd a képernyőn a jövő évben. Koordináció a jogi karon A hallgatót kérdezik, az ügyvéd felel... írta Eugen Eschner — fordította Csorba Győzd Gergő király Bemutató a Pécsi Nemzeti Színház gyermekszínházában Gergő királlyá magyaro­don Eugen Eschner Jörg ki­rálya. Ez a magyarítás pe­dig előhívta a két ország színházi kultúrája közötti eltéréseket. Egyazon világ­nézeti táborba való tarto­zás mellett is élnek azért az évszázadok kifejezési for­mái, mint sajátos, egyéni ízek, hangulatok, egy-egy nép világának biztos kon­túrjai. Eugen Eschner gyer­mekdarabjában is benne van a sajátos német szín­ház“ kultúra. Az a nagyon reális, igen határozott szín­padi világ, amely Goethe weimari színházától Rein- hardton át Brechtiq elég jellemző a német színházi művészetre. Kemény, hatá­rozott világ, határozott gon­dolatok, egyenes, sőt, néha kemény színházi nyelveze­ten. Amennyire a francia színház az intuíció csodája, a német teátrum világa nemegyszer a fegyelem cso­dáját jelenti. A Jörg király­ból is a céltudatos nevelés ereje feszül, s e tekintetben tiszteletre méltó szándékú alkotás. Különösen tisztelet, re méltó az alapeszméje: a küzdelem az emberi el­nyomás ellen. Általánosítha­tó ez az elnyomás, hiszen a Jörg királyban egy griff szipolyozza az országokat, a klasszikus görög mondá­ban egy sárkány, s végig az európai irodalomban ilyen­olyan formában élnek ezek a sárkány-griff szimbólu­mok, s jelzik a legkülönbö­zőbb korokban új alakban jelentkező terrort. Kár, hogy egy ponton vakvágányra szalad ez az egyenes irá­nyú nevelési akarat. A tör­ténet végén piaci kofák nadrágolják el — a hőst. Kár ezért a fordulatért, hi­szen a qyermekközönség egyszerű jelképvilágában a hősök mindig tiszták, min­dig erősek, mindig jók, min­dig szépek, — és nemigen tudják őket piaci kofák el- fenekelni. Mert az elfene- kelt hősök - nem hősök, nem példaképek. Mind­emellett fontos, tiszta szán­dékot is kíván a gyerekek­be sugallni Eugen Eschner: a mindennapok sokféle el­nyomására ráirányítani a gyermeklélek piciny, de ér­zékeny reflektorait. Mégis jó volt, hogy a Pé­csi Nemzeti Színház Gyer­mekszínháza nem csak be­mutatta ezt a darabot, ha­nem meg is magyarította. Elsőül Csorba Győző for­dítása révén kapott magyar színeket; Jörg királyból Gergő király lett, s nem csak a szavak, hanem a gondolatok is magyar ízt nyertek. Hazai rendező is állította színpadra: Vass Károly. Kettejük es a színé­szek munkája révén a Ge,r- gő király megkapta azt a melegséget, ami feltétlenül kívántatik a magyar szín­házban, a mediterrán kul­túrával átszőtt magyar mű­vészetben. A rendező szí­nészvezetése határozottan törekedett az egyértelmű, világos mondanivalóra, s a gyermekközönség jelzés- rendszereihez igazodott. Se­gítségére volt Szivler József játékmester és Mándoky Kálmán rendezőasszisztens. Fordítónak és rendezőnek ezt a magyarra átültető szándékát jól aláhúzta a színészcsapat. .Galambos György alakítása messze ki­magaslik. A legpontosabban eltalálta a mese játékstílu­sát, ízesen tudott szenilis lenni, jelzésrendszere úgy didaktikus, hogy kedves és színes is egyben. Mihók Éva a hercegnő megformálási lehetőségei közül a határo­zottabb, erőteljesebb eszkö­zöket választotta, szépen, pontosan. Pogány György- gyel egy régi pécsi színész­dinasztia tért vissza Pécsre — ő Pogány György opera­énekes unokája és Pogány Margit színművésznő fia. Tiszta pátosszal alakította Gergőt. De csupaszín alakot for­mált meg az érdekes Szilá­gyi István, s a kedves hu­morú Faludy László is. Négy mozgalmas mesefigura Ku­tas Béla, Fülöp Mihály, Ko­vács Dénes és Takács Gyu­la szerepformáláso. Sikere­sen ismerkedett a pécsi kö­zönséggel Balázsi Gyula, akinek színészegyéniségéből sugárzik a hős szerepkör. Szivler József ezúttal is markánsan fogalmazott. Apó-ja az emberi akarat fontos alakja a darabban. Bobor György megint egy kis szerepben nyújtott igen jó karaktert. Monori Ferenc kereskedője mellett Arany Kató és Szirmay Ottilia a maga lendületes alakításá­val igen sok jelenetnek megadta az alaphangját. Figyelemre méltó volt Bökö- nyi László, Radnay Zsolt, a sokoldalú Timkó Tamás és valamennyiük igazi mese­maszkja, amely Léka László munkája. F, D.

Next

/
Thumbnails
Contents