Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-04 / 303. szám

© Dunántúlt ngplö 1975. november 4., kedd „Intézkedés történt” Ismervén a közönségnek a valóságos problémák irán. ti mohó érdeklődését, fel­tételezem, hogy az olyan riportokat, amelyek valami­lyen panasz, gond nyomán indulnak el, rengetegen né­zik. Vannak műsorok, ame­lyek sűrítik az ilyen témá­kat, ilyesmi a Nyitott borí­ték is. A tévének ez a „le­velezési rovata" tényleg le­velezési rovat, a nézők pa­naszos leveleiből válogat­ják ki a legérdekesebbeket vagy legközérdekűbbeket, s ezeket dolgozzák fel ripor­tokban. Az ezelőtti adást nem láttam, de többektől hallot­tam emlegetni a „János kór­házi esetet.” Ebből nyilván­valóan következik, hogy az eset nagy tömegek érdek­lődését keltette fel, érde­keit vagy nyugalmát zavar­ta meg, tehát a dolog, ahogy mondani szokták, nagy port vert fel. Olvasom azután a tévé­újságban a pársoros előze­tesben: „A műsor ezúttal az elmúlt két hónap két leg­izgalmasabb riportjában fel­merült kérdésre is választ kér. Megtudhatjuk, milyen intézkedés történt a János Kórházban (ahonnan hosz- szú vándorútra indult a be­teg) . .." Nos, kezdődik a beszél­getés a fővárosi tanács megfelelő egészségügyi ille­tékesével, s én is, mint va- lószínűleq az egész ország, hegyezem a fülem. „Meg­tudhatjuk, milyen intézkedés történt. . .” Aztán meg is tudjuk, hogy az illetékes mélyen elítéli ezt a jelen­séget. Antihumánus maga­tartás. Na meg persze, többféle állásfoglalás, ren­delet is van, ami épp az ellenkezőjét írja elő. Fél­mondatos utalás az orvosi esküre. Furcsállom magam, ban, hogy nem ezt mond­ták elsőnek, de megértem, mert az eskü nyilván nem elég, ha még rendelet is kell mellé megerősítésnek. S akik elvégezték a bete­gen az életmentő műtétet? Megtudjuk, hogy ez a természetes. Utóbbiban egyet is érte­nék, de mi következik ez­után? Kérdés, hogy tehát milyen intézkedés történt. . . Igen, természetesen, intéz­kedés történt, sőt, intézke­dések történtek. De mégis? A személyi vonatkozásokat részletesen nem ismerem, mondja az illetékes. De a lényeg amúgyis az, hogy megnyugodhatnak az em­berek, ilyen nem fog töb­bet előfordulni. Az illetékes tehát nem in­formál engem, a közvéle­ményt, hanem megnyugtat. Hinnem kell neki, mást nem tehetek. Bizonyítékokat nem követelhetek, mert én, a közvélemény nem vagyok bíróság. Itélkezhetem, de bizonyos illetékesek bizo­nyos esetekben egyáltalán nem törődnek ezzel. Ha a tévé vagy más „nyilvános­ság" nekik szegezi a kér­dést, milyen intézkedés tör­tént, azt felelik, hogy tör­tént. Nem mondanám mindezt, ha nem harapózna a sze­münk láttára ez a magatar­tás. Lám, a fentemlített mű­sorban szereplő másik ügy­ben, a „szemét-ügyben" az illetékesek beérték egy le­véllel', aztán nem csináltak semmit. Nem róhatjukfel ne­kik, hiszen egy panaszt elhá­rító levél megfogalmazása, amelyben kijelentik, hogy intézkedés történt, nyilván akkora erőfeszítést jelent, hogy az intézkedésre már nem futja . . . Hallatna Erzsébet A gyermek fejlődését az biztosítja legin­kább, ha szerető családi körben nő fel, ahol bizto­sítják mindazokat a szük­ségleteket, amelyek testi, szellemi fejlődését legin­kább elősegítik. Ez nap­jainkban azonban még részben csak kivánalom. Sajnos sok olyan kiskorú van, aki nem él rendezett családi körülmények kö­zött, s nincsenek meg a szükséges feltételek a fej­lődéséhez. Ugyanakkor szerencse, hogy társadal­munkban sok olyan felnőtt ember él, aki a gyerme­ket szereti, szükségét ér­zi annak, hogy a leendő nemzedék jövőjéről gon­doskodjon. A kettő elő­fordulása tette szükséges­sé az örökbefogadás intéz­ményének fenntartását, jo­gi szabályozását. Az aláb­biakban erről az örökbe­fogadásról adunk olva­sóink részére tájékozta­tást. Az örökbefogadás csak ké­relemre indítható meg, amint azt az 1/1974. (VI. 27.) O. M. sz. rendelet 185. §-a előírja. Az örökbefogadás döntő vál­tozást jelent úgy az örökbefo­gadott, mint az örökbefogadó életében. Ezért a gyámhatóság előzetesen alapos körültekintő eljárást folytat annak érdeké­ben, hogy a legkörültekintőbb módon tudjon dönteni az örök- befogadási kérelem ügyében. Ezért határozathozatal előtt a gyámhatóság meghallgatja — az örökbefogadót; — az örökbefogadandó vér szerinti szülőjét; — a gyámot vagy eseti gondnokot, ha nem a szülő a törvényes képviselő; — a cselekvőképességet ki­záró gondnokság alatt álló vér szerinti szülő gondnokát, ille­tőleg ha a vér szerinti szülő cselekvőképtelen ugyan, de nincs gondnokság alá helyez­ve, a részére kirendelt ideig­lenes vagy eseti gondnokot; — az örökbefogadandót — gyermeket —, ha tizenkettedik életévét betöltötte; — az egyedülálló örökbe­fogadó együttélő házastársát. A meghallgatásról a gyám­hatóság jegyzőkönyvet készít és a jogszabályban meghatá­rozott adatokat, körülményeket, nyilatkozatokat rögzíti. Ugyancsak az eljárás során környezettanulmány útján győ­ződik meg a gyámhatóság ar­ról, hogy az örökbefogadandó fejlődése, eltartása és helyes irányú nevelése az örökbefo­gadónál biztosított-e, valamint, hogy a kiskorúnak az örökbe­fogadó által történt gondozás- bavétele óta a kiskorú beillesz­kedett-e a családi körbe, ille­tőleg erre utaló jelek mindkét részről tapasztalhatók-e. A szükséges eljárás lefoly­tatása után, az adatok beszer­zését követően kerül sor a ké­relem elbírálására. A hatályos rendelkezések ér­Az eljárás csak kérelemre indítható meg Csak ha alkalmas családi kapcsolat létesítésére... Mikor szükséges a szülői hozzájárulás? telmében az örökbefogadást csak akkor lehet engedélyezni, ha a) az örökbefogadást az ér­dekeltek egyetértőleg kérik; b) az örökbefogadandó nem külföldi állampolgár és az el­járás megindításakor még kis­korú; c) az örökbefogadó cselek­vőképes személy és nem áll szülői felügyelet megszünteté­sét vagy közügyektől való el­tiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt; d) az örökbefogadáshoz az örökbefogadandó szülője, tör­vényes képviselője, valamint a házasságban élő örökbefoga­dó házastársa hozzájárult; e) az örökbefogadók házas- tó rsak; f) az örökbefogadás az örök­befogadandó érdekében áll, közérdeket nem sért, az örök- befogadó és az örökbefoga­dandó között családi kapcso­lat létesítésére alkalmas. 'A jogszabályban meghatá­rozott esetekben a gyámható­ság a szülő hozzájáruló nyilat­kozata nélkül is engedélyezheti az örökbefogadást. Nem szükséges az örökbe­fogadáshoz annak a szülőnek a hozzájárulása, a) aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírói íté­let hatálya alatt áll; b) akinek szülői felügyelete a gyermek feletti intézeti gyám­ság miatt szünetel; c) aki cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen tartózkodik; d) aki gyermeke örökbefo­gadásához már hozzájárult úgy, hogy az örökbefogadó személyét vagy személyi ada­tait nem ismeri. Az örökbefogadott családi neveként általában az örökbe­fogadó családi nevét kell meg­állapítani. A jogszabály lehe­tőséget biztosít arra, hogy a gyámhatóság kivételes ese'tben megengedje, hogy az örökbe­fogadandó — örökbefogadott — megtarthassa korábbi csa­ládi nevét. El kell még mondanunk, hogy a jogszabályi rendelke­zések értelmében az örökbefo­gadásnak az alább ismert ese­tei vannak: a) klasszikus örökbefogadás. A vér szerinti szülők ismerik az örökbefogadó személyét. Pél­dául: korábbi házasságból származó gyermek örökbefoga­dása, b) állami gondozott gyer­mek örökbefogadása. Az örök- befogadás engedélyezése előtt a vér szerinti szülőt a lehető­ségekhez képest meg kell hall­gatni, c) incognito örökbefogadás. A szülő úgy is adhat hozzá­járuló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és sze­mélyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni I Az eljárás befejezéseként hozott örökbefogadásról szóló határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon megtámadni nem lehet. Végezetül meg kell említe­nünk, hogy a jogszabályban meghatározott esetekben lehe­tőség van arra, hogy az'örök- befogadást a későbbiek során felbontsák. Gőt palota Fenekpusztan A Keszthelyi Balatoni Mú­zeum munkatársai befejezték a fenékpusztai ásatás első szaka­szát, s most összegezik az ered­ményeket. A római városban — amely­nek alapvonalai részletesen már kibontakoztak a régészek térképein — eddig mintegy 800 négyzetméteres területet tártak fel. Felszínre hozták az erőd­falak, a sarokbástyák egy ré­szét, feltártak két ókeresztény bazilikát és rátaláltak egy na­gyobb palotaszerű épületre, amely minden valószínűség sze­rint Nagy Theodorik keleti gót király szülőháza volt. Felszínre került egy hajdani római kato­nai objektum és a környező őr­ségek péksége, körülötte földbe mélyesztett gabonatároló hom­bárokkal. Az ásatások során, a déli erődfal feltárása közben, kiter­jedt temetkezési helyeket fedez­tek fel. A feltárt sírok a nép­vándorláskori idők gazdag le­letanyagával szolgálnak. A DN KRESZ-iskolaja Gyalogosok közlekedése, magatartás a gyalogosokkal szemben A gyalogosnak a járdán kell közlekednie. Amennyiben járda nincs, az útpadkán, a leálló­sávon, vagy a kerékpárúton kell haladnia. Ha az úton sem jár­da, sem útpadka, sem leálló­sáv, sem kerékpárút nincs, vagy az nem járható, a gyalogosok­nak az úttest szélén egy sorban kell közlekedniök. Ilyen esetben lakott területen az úttest bárme­lyik szélén mehetnek, lakott te­rületen kívül azonban csak a menetirány szerinti bal oldalon. Az úttest menetirány szerinti jobb szélén kell közlekedni: 1. az emberi erővel tolt vagy hajtott betegszállító-kocsival; 2. a segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló gyalogosnak; 3. ha a gyalogos olyan tárgyat visz, amely méretei miatt a gya­logos forgalmat zavarná. Az ilyen tárggyal közlekedő gyalo­gosnak éjszaka és korlátozott látási viszonyok között lámpát kell vinnie. „Zebrán99! És ha nincs? Lényeges új szabály, hogy minden úttestén csak a kijelölt gyalogos-átkelőhelyen mehet át a gyalogos, ha ilyen van a kö­zelben. A „közelben" megjelö­lés 50—60 méternél nem na­gyobb távolságot jelent. A zeb- rasávozással megjelölt helyen kell átmenni és nem- mellette. Szabálytalanul jár el az a gya­logos, aki az útburkolati jeltől néhány méterre közlekedik. A gyalogos-átkelőhelyet új jelző­táblával jelölik meg. (1. ábra.)----------------- Ez a tábla azt A jelzi, hogy az út­testet a táblánál útburkolati jellel kijelölt gyalogos- ----------------- átkelőhely keresz­tezi. Különösen fontos lesz ez a téli időszakban, amikor az út­burkolati jel — pl. hóesés miatt — nem látható. Amennyiben a közelben kijelölt gyalogos­átkelőhely nincs, a gyalogos a legrövidebb áthaladást biztosító irányban az alábbi helyeken mehet át az úttesten: 1. lakott területen levő főútvonalon az útkereszteződésnél a járda É rtesítjük vásárlóinkat, hogy ma 10 órakor Komlón y a Kossuth Lajos utca 125. szám alatt megnyitjuk önkiszolgáló elpakoltunkat! gazdag Áruválaszték a DÉL-DUNÁNTÚLI CIPŐNAGYKER vállalat áruiból PÉCS SZÜLETTEK Molnár Tímea, Jozifek Attila, Kiss Gábor, Horváth Zoltán, Lengyel Zsuzsanna, Késmárki Judit, Bedegi Viktor, Tóth Attila, Kovacsics József, Baksa László, Várszegi Györgyi, Ba­logh Agnes, Végh Regina, Ludvig Péter, Kurucsai József, Novák Ro­land, Király Tímea, Kőszegi Gábor, Berkics Tamás, Kovács Gábor, Wel- lesz Anett, Patonai Erzsébet, Csep- regi Kitti, Hochsteiger József, Bé- kefi Olivér, Wágner Mariann, Jantkó Gábor, Papp Hajnalka, Csorbics Szilvia, Rumbach Krisztián, Szabó Anita, Cséplő László, Abay-Nemes Adél, Asztalos Csaba, Szalai Lajos, Deutsch József. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Tombi János és Bertok Mária, Molnár Csaba és Mecseki Irén, Du­dás Zoltán és Balogh Mária, Zsu- beráts József és Friedrich Erika, Villant Ottó és Kuhn Anna, Komlói János és Beda Katalin, Moldován András és Horváth Valéria, Németh István és Teschner Mária, Nováko- vics Zoltán és Horváth Julianna, Marsay Péter és Dudás Gyöngyi, Rozner Béla és Barics Elza, Lieb- hardt László és dr. Szubotics Mar­git, Gausling Georg és Bucsku Er­zsébet, Szabó-Bakos György és Kő­vágó Mária, Müller Lajos és Bíró Mária, Kropf József és Gelencsér Erzsébet, Makra József és Töreki Sorolta, Simon András és Szatmáry Margit, Juczi Ferenc és Hódosán Irén, Rausch Zoltán és Rüll Márta, Ács László és Barna Éva, Lukács László és Kócsó Mária, Fülöp Gyula és Nagy Mária, Miskolczi Mihály és Kunos Ildikó, Goján László és Bíró Ágnes, Csibra Ferenc és Kiss Judit, Erős Zoltán és Kosa Gabriel­la, Breitenbach János és Veres Mar­git, Kiss Árpád és Czakó Márta, Marat József és Szederkényi Mária, Kovács Mihály és Ács Márta, Sze- pes András és Schlichtherle Ilona, Kun András és Heisz Margit, Om- böli Imre és Csáki Zsuzsanna, Ru­dolf Miklós és Grócz Anna, Hám Antal és Jutási Irén, Módos Ernő és Cserjési Mária, Vukman Tibor és Bedecs Ilona, Fülöp László és Er- dősi Zsuzsanna, Paul Henrik és Szabó Márta, Hoffer János és Varga Piroska, Szántóy Attila és Lenger Éva, Stayer László és Buli Mária, Kiss László és Zimmermann Irén, Bogár József és Palai Julianna, Bognár Miklós és Kovács- Mária, Hrisztov-Balkov Iván és Tancsa Er­zsébet, Lánczos János és Baumgart­ner Anna. MEGHALTAK Keszthelyi János, Zöldhegyi Fe- rencné Sarek Teréz, Báli István, Bog­nár Imréné Klaser Mária, Tóth Kál­mán, Gyimesi Ernőné Köhalmy Ró­zsa, Hoffmann Engelbertné Takács Mária, Gyimesi Adámné Jámbor Róza, Végért Mátyásné Hipp Anna, Morva Lászlóné Urbán Etel, Khien- le Józse*. Bognár Istvánné Péter Júlia, Búsbarna Pál, Pintér István, Reisner Kálmán, Gáli Lajos, Péter Józsefné Sovány Julianna, Gergics Jánosné Stefanies Mária, Vranesics Mihály, Szekeres Józsefné Bogdán Irén. MOHÁCS SZÜLETTEK Bodra Anita, Ságodi Zita, Kröh- ling Renáta, Krász Ágnes, Bogadics Attila, Tóth László, Sebestyén And­rea, Vida Gábor, Divják Tamás, Kárpáti Andrea, Dudás Mariann, Gász Katalin, Ámánn Szilvia, Kal­már György, Till Bernadett, Amb- rózi Roland, Leib Roland, Leib Zsa­nett. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Bajnáczi János és Klics Aranka, Lovák István és Baranyai Ibolya, Járai István és Kupái Erzsébet, Gé- mesi László és Kovács Mária. MEGHALTAK • Amann Jánosné Schaffer Borbála, Jónás Imre. meghosszabbított vonalában; 2. a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén levő jár­dasziget és az ahhoz közelebb eső járda között a járdasziget teljes hosszában; 3. egyéb he­lyen bárhol. A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem 'nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhat­ja vagy megtévesztheti. Ez az általános szabály minden gya­logosra vonatkozik, tehát arra is, aki gyalogos-átkelőhelyen akar áthaladni. A szabályosan közeledő járműhöz viszonyítva a gyalogos úttestre történő lelé- pése ilyen helyen sem lehet váratlan. Elsőbbség A kijelölt gyalogosátkelőhe­lyen áthaladó gyalogosoknak a járművekkel szemben elsőbb­sége van. Ugyancsak elsőbb­sége van az útkereszteződésben áthaladó gyalogosnak azokkal a járművekkel szemben, ame­lyek arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos átha­lad. (2. ábra.) Lényeges változás, hogy nem lesz elsőbbsége a gyalogosnak a villamos-megállóhelynél levő járdasziget és a hozzá közelebb eső járda között. A megkülön­böztető jelzéseket használó gépjárművekkel szemben sincs a gyalogosoknak elsőbbsége. Az új KRESZ szabályai között fontos helyet foglal el a gyaló gosvédelem. Azt az utat, ahol a gyalogosnak elsőbbsége van, járművel csak fokozott óvatos­sággal és mérsékelt sebesség gél szabad megközelíteni. A se­bességet úgy kell megválasz­tani, hogy a járművezető el­sőbbségadási kötelezettségé­nek — a szükséghez képest megállással is — eleget tudjon tenni és e kötelezettségének teljesítése tekintetében a gya­logosokat a jármű sebességével ne tévessze meg. Ebből követ­kezik, hogy a gyalogos-átkelő­hely felé gyorsan haladó és közvetlenül előtte hirtelen fé­kezéssel megálló jármű vezetője nem tesz eleget a gyalogosok­kal szembeni kötelezettségének. Az ilyen magatartás a gyalogo­sokat megijeszti, ez pedig — korábban erre már utaltunk — kimeríti a „zavarás” fogalmát. Meg kell állni! A gyalogosok biztonsága ér­dekében az új KRESZ előírja azt is, hogy a kijelölt gyalogos­átkelőhely előtt álló jármű mel­lett meg kell állni. A régi KRESZ szerint ilyen helyzetben nem mindig kötelező a megállás. Az új szabály alapján a járműve­zetőnek a megállás után csak akkor szabad továbbhaladni, ha meggyőződött arról, hogy azt a gyalogosok elsőbbségének meg­sértése nélkül megteheti. A jár­művezetőnek fokozottan ügyel­nie kell az úttesten egyedül vagy csoportosan haladó gyer­mekek, illetőleg koruk, testi fo­gyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyel­ni felismerhetően nem képes személyek, továbbá a villamos megállóhelynél levő járdasziget mentén áthaladó gyalogosok biztonságának a megóvására. Dr. Nagykálozi Zoltán ■ Képernyő I előtt Örökbefogadás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents