Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-30 / 328. szám
1975. november 30., vasárnap Dunántúli nctplö 3 Egy esztendővel a KB határozata után A vállalatok a korábbinál tárgyilago- sabb szemlélettel igyekeznek az 1974. december 5-i KB-határozatot követő intézkedéseiket és eredményeket számbavenni. Az önértékelésekből kitűnik, hogy szinte valamennyi gazdálkodó egység jelentős eredményeket könyvel el a termelékenység emelkedésében. A Baranya egészére vonatkozó adatok mégis hajszálra megegyeznek az elmúlt évivel. A dicséretes törekvések ellenére tehát kritikusabb szemléletre van szükség. A KB határozatát követő egy év alatt sem volt képes néhány gazdasági vezető megérteni, hogy nem takarékossági tervről, nem csupán munka- és üzemszervezési feladatokról, hanem a gazdasági élet minden területére kiterjedő, átgondolt, következetesen megvalósítandó feladatsor szükséges. A vállalatok - sok esetben felettes hatóságaik sürgetésére — gyorsan elkészítették az intézkedési terveket, a végrehajtás azonban a legtöbb helyen csak a fél év befejezését követő mérlegek elkészülte után kezdődtek. Korszerűbb termékek A termékszerkezet ótalaítá- sának szükségszerűsége néhány vállalatra kényszerítő erővel hatott. A Pécsi Bőrgyár növelte bőrruházati termékeinek mennyiségét, a Kesztyűgyár úgyszintén, a Zsolnay gyár a mór-már eladhatatlan padlóburkoló lapok helyett keresett pirogránit lapokat, edényeket, nagy teljesítményű szigetelőket gyárt. A Szék- és Kárpitosipari Vállalat mohácsi ayárában közel tíz esztendő után beszüntetik a Mohács-garnitúrák gyártását. Az új termékek korszerűbbek, külföldön keresettek, előállításukhoz kevesebb importanyagra van szükség. A téglaipar öt esztendeje korszerűsítette termékszerkezetét. Mint kiderült, a piac nem igényelte ezt, most az ésszerű termékszerkezet-átalakítás a kis- méterű tégla gyártására való visszatérést jelenti. A Szigetvári Cipőgyárnak a divatot követő új termékei külföldön és belföldön gyorsan elkelnek. A veszteséges termékek aránya 6,5 százalékról 3,5 százalékra csökkent. További csökkenés a tőkés export-szállításokat veszélyeztetné, amelyek ugyan a vállalati gazdálkodás szempontjából veszteségesek, a népgazdaság számára azonban előnyösek. Az exporttermelés is alapos elemzést kíván: a Cserkúti MEZŐGÉP villányi üzemében például magas anyagfelhasználással, viszonylag alacsony munkaigénnyel tartályokat készítenek, amelyekbe a munkaigényes alkatrészeket külföldön építik be. Kérdés, a népgazdaság számára kifizetődő-e, hogy a drágán beszerzett alapanyagot tulajdonképpen tovább szállítjuk. A termékszerkezet átalakítása a mezőgazdaságban is indokolt, de néhány mezőgazda- sági üzemben a csoportérdekek messze háttérbe szorítják a társadalmi érdekeket. Diósvisz- lón, Drávaszabolcson felszámolták a zöldségtermesztést. Az illetékes pártbizottság erőteljes ösztönzésére vetettek csupán pár hektárt. Semmiképpen sem szabad tűrni, hogy a siklósi járás szövetkezetei a csoportérdekek mindenáron való előtérbe helyezése miatt a zöldségellátást ne segítsék. A siklósi járásban a mező- gazdasági üzemek amúgy is sok kérdőjelet hagynak idei gazdálkodásukban: 50 milliós termeléskiesés van a szövetkezetekben, több mint 30 milliós az állami gazdaságokban, a költségek 7 százalékkal növekedtek, ugyanakkor a dolgozók jövedelem-növekedése 3 százalék körül van. A kapacitások kihasználásaMég lassú a javulás Baranya gazdasági életében # A termelékenységi mutatók befagytak # Törekvések a gazdaságos termékszerkezet kialakítására # Életre kelt a takarékos szemlélet ban sem sikerült a „frontáttörés”. Pécsett a Mechlaborban megszervezték a második műszakot, másutt is néhány tizedes javulást sikerült elérni. Mohácson folyamatos termelés csak a MOFÁ-ban van. A téglagyárban kétszer tízórás termelésre tértek át, a TEMA- FORG egyes üzemeiben bevezették a két műszakot. Szigetváron a DÉDÁSZ és a Volán telepének javító részlegeiben második, illetve harmadik műszakot szerveztek, az így megnövekedett kapacitással esetleg bérmunkákat is tudnak vállalni. Baranya egészét tekintve azonban továbbra is érvényes: mindenütt erőfeszítéseket kell tenni a több műszak bevezetésére. Fia csak néhány gazdasági vezető erőlködik, hogy drága gépeit több műszakon üzemeltesse, könnyen elveszítheti legjobb munkásait, hiszen a szomszédban ugyanannyi pénzért nem kell éjszakázni. Milyen költséggel? A készletgazdálkodást - úgy tűnik — Baranya számos üzemében egyértelműnek ítélték a „spájzolással". A Pécs városi Pártbizottság 25 gazdálkodó egységben folytatott vizsgálatot: kéttőben a korábbival azonos szinten maradtak a készletek, a többiben növekedtek. Komlón azonos a helyzet. A Szigetvári Cipőgyárban, a Konzervgyárban viszont jónak ítélhető a készletgazdálkodás. Egyértelműen persze nem lehet pálcát törni azok felett sem, akik félve, hogy nem lesznek képesek a termeléshez szüksé-- ges anyagokat, alkatrészeket beszerezni, a szükségesnél többet tárolnak. Az anyag- és energiaválság begyűrűzése most eqyes anyagok beszerezhetősége, azonos áron történő beszerezhetősége már-már a termelés gátjává válik. Nem örülhetünk egyértelműen annak, hogy néhány üzemben , Agrokémiában, a Szigetvári Konzervgyárban és cipőgyárban a termelés növekedése a számítottnál is gyorsabb, a költségek azonban korántsem ilyen kedvezőek. A legtöbb pécsi üzemben költség- elemzést alig végeznek, a naturális mutatók emelkedésével megelégedve a fajlagos mutatókkal keveset törődnek. A hatékonysági vizsgálatokkal hasonló a helyzet: inkább csak beszédtéma. Kedvező folyamat, hogy Pécsett is, sőt megyeszerte bővült a teljesítménybérben dolgozók száma — a Pécsi Bőrgyár élen jár ebber. Sok vállalatnál felismerték a normák felülvizsgálásának szükségességét, néhány helyen a Dolgozz hibátlanul! mozgalom jelentőségét. Ennek szervezésében a Hőerőműben Jutottak legjobban előre. A munka- és üzemszervezés területén találhatók a legszebb tervek. A meqvalósításukban azonban bőven vannak még tennivalók. A szigetvári járásban például az újonnan alakult nagy szövetkezetek eddig képtelenek voltak kihasználni az egyesülésből adódó előnyöket. A sokféle állatállomány, a különböző istálló típusok, a különböző vetésszerkezetek gondján még nem tudtak úrrá lenni. Komlón a Carbon, a Déldunántúli Kőbánya, a Városgazdálkodási Vállalat, a Baranya megyei Vízmű Vállalat első lépései biztatóak, nagyobb előrelépés azonban csak a következő esztendőkben várható. Szólni kell a termelő beruházások helyzetéről is. Forintértékben nagyon kedvező a kép, a megvalósítások üteme csaknem mindenütt meghaladja a tervezettet. A valóságban azonban nem ennyire súlyos a helyzet. Vannak jó példák: a Mohácsi Bútorgyár építése úgy tűnik, végre egyenesben van. Komlón a MOM, a Május 1. Ruhagyár, a Mélyfúró és Kutató Vállalat egész sor korszerű termelőberendezést állít munkába elavult gépei helyett. A takarékossági tervek készítése mozgatta meg legjobban a vezetőket, közgazdászokat. Egy esztendő után azt is megállapíthatjuk, hogy az elképzelések jó része megvalósult, az egyenlegekben sok millió forint többlet mutatható ki. Más kérdés, az ellenőrzések során néhány helyen kiderült, hogy a takarékossági tervek csak a pocsékolás felszámolását tartalmazzák, tovább nem jutottak. Fajlagos energiameg- takarítós alig-alig található néhány tervben és persze a valóságban sem. Érdemes szót ejteni a Szigetvári Konzervgyár és a város kiszeseinek kezdeményezéséről: két vagon papír- hulladékot, ugyanennyi fémhulladékot gyűjtöttek. Siklóson az iskolások 15 vagon fémhulladék gyűjtésével ugyancsak dicséretreméltó munkát végeztek — a MÉH azonban csak a pártbizottság külön beavatkozására vette ót. Előrelépés várható Baranya gazdasági egységei megértették, hogy az export- termékek növelése gazdasági életünkben alapvetően fontos feladat. Az 1976-os esztendőben várhatóan előrelépés lesz: Pécsről bőráruk, Szigetvárról cipők és konzerv. Komlóról ruházati cikkek kerülnek nagyobb mennyiségben a külföldi piacokra. Mint írásunk elején említettük, az eddigieknél kritikusabb szemlélettel kell gazdasági életünket vizsgálni. Rövidesen napvilágot látnak a jövő esztendei és az 1976—1980 közötti időszak feladatai, amelyekből egyértelműen kitűnik, hogy csak a KB 1974 decemberi határozatának maradéktalan végrehajtása esetén tudjuk a gazdaság eddigi fejlődési szintjét fenntartani. S hogy ez mennyire fontos, az mindenki számára világos lehet: életszínvonalunk emelkedése a gazdasági eredmények növekedésének függvénye. Lombos! Jenő Az újonnan épüft hosszúhetényi házak. Húsz percre Pécstől Már nem falu. Gyors ütemben fejlődik Hosszúhetény A 6-osról nyílegyenes, cseresznyefás út szalad a Mecseketek. Aztán két merészívű kanyar, s az autó szinte bebukik a faluba. Szemben a Hármashegy, előttünk új házsorok. A Mecsek lábáig kapaszkodnak a házak. Hosszúhe- tényben szinte minden utcában építkeznek, vagy tataroznak. Itt az olajtartályt szerelik be a majdani központi fűtéshez, amott a garázst csempé- zik. És természetesen majd minden új ház kétszintes, s a hagyományos sátortetőt itt is, ott is megbontja egy-egy ötlet. Végigsétálok a községen, hogy feljegyezzem az „intézményeket”. Két húsbolt, két kocsma, egy presszó, gyógyszertár, önkiszolgáló élelmiszer- üzlet, ruházati bolt, műszaki szaküzlet, felvásárló-telep, fodrász, fényképész, takarékszövetkezet, napköziotthonos óvoda, iskola, mozi. Akárcsak egy kisebb városban. — Nem város, de nem is a hagyományos értelemben vett falu Hosszúhetény — mondja Bereczki Tibor tanácselnök. — Létezik egy fogalom: alvóvó- ros. Hát ez olyan alvófalu. Bányásztelepülés. A férfiak többsége Pécsre és Komlóra, a nők a hirdi kenderfonóba és a komlói Carbonba járnak dolgozni. Naponta 1500 ember utazik innen, tizenhat buszjó- ratpár érinti a községet. A vasasi bányában például több hosszúhetényi dolgozik, mint vasasi. Hetény közelében működik egy korszerűsödő erdészeti fűrészüzem, de ez csak kétszáz embernek tud munkát adni. . A 3800 lelket számláló községnek csaknem a fele aludni, meg szőlőt művelni jár haza. Hosszúhetény elsőosztályú borvidék. Sok komlói bányász is vásárolt a hetényi szőlőhegyen 3—400 négyszögöles telket. A szőlőhegy csaknem egy kisebb falu: 670 présházból áll, de már ott is felépült egy kertváros. Az egy főre jutó átlagjövedelem Hosszúhetényben jóval több, mint kétezer forint. A lakosság tavalyi takarékbetétállománya ötmillió forint volt. Évente körülbelül 20 új házra adnak ki építési engedélyt, de legalább ennyit tataroznak egy esztendő alatt.Jjazdag község. Nem építenek új házat fürdőszoba, garázs, korszerű fűtés nélkül, s a régieket is igyekeznek felszerelni a mai lakáskultúra áldásaival. Kivétel nélkül minden családban van tv és 260 személygépkocsit tartanak nyilván a községben. Drágábbnál drágább — s emellett ízléses — kerítéseket építenek, de be lehet kukkantani a kerítés mögé is. Azt mondják a kertészek, ott fejlett a kertkultúra, ahol jól élnek az emberek, s van szabad idejük. Ez a község küllemén is meglátszik. A virágosítási, tisztasági versenyben évek óta dobogós helyezést érnek el. S ami nagyon ritka, tán egyetlen baranyai község sem mondhatja el: Hosszúheténynek nyolc aszfaltozott utcája van. Bereczki Tibor ezt így magyarázza : — A lakosság évek óta félmillió forint értékű társadalmi munkát végez. De például az egyik utca burkolásához önkéntesen 240 ezer forinttal járult hozzá. Mindig megkérdezzük az embereket: egyetérte- nek-e azzal, amit a tanács tervez, segítenének-e? Beleszólhatnak a döntésekbe. És mindig segítenek. De nemcsak a falubéliek. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a környező üzemekkel — amelyekbe dolgozni járnak a hosszúhetényiek—, s a bánya nem egyszer adott már gépet, szállítóeszközt a községi munkákhoz. Hosszúhetény és környéke vonzza az idegent. Hétvégeken hátizsákos, bakancsos turisták szállnak le az autóbuszokról, s indulnak a Keleti- Mecsek szebbnél szebb kirándulóhelyeire. Püspökszentlászlóra, Kisújbányára. Kisújbá- nyát egypár lelkes természetszerető elkeresztelte „magyar sváicnak”. Kisújbányán már kezd kialakulni egy víkend-falu az elnéptelenedő község helyén. Gond is akad persze bőven. A hosszúhetényi üzletek többsége korszerűtlen, a 75 férőhelyes óvodában 95 apróság szorong, 14 felvételi kérelmet így is el kellett utasítani. Harminchét kisiparos dolgozik a faluban, de nincs autószerelő. Új törpevízművet, orvoslakást és rendelőt, postahivatalt kell építeni. Hosszúhetényről István király 1025-ben kelt alapítólevelében esik először szó: Az Ormund- ból, Hetinből és Hofsuhetinből álló községnek már akkor kétezer lakosa volt. Ma Pécsváraddal, az egykori járási székhellyel szinte azonos lélekszámú. Komlótól 10, Pécstől 14 kilométer. Húsz perc az autóbusz menetideje. Nem utazik-e többet, aki naponta Pesterzsébetről Angyalföldre, vagy akárcsak Újmecsekaljáról Kertvárosba jár dolgozni? Az a húsz perc — vagy több —, miért kényelmesebb? Vagy miért jobb n nagyváros piszkos-füstös levegője, zsúfoltsága? Hosszúhetény nem város, de nem is falu. Inkább amolyan alvófalu. Húsz percre Pécstől... Pánics György A Carbon hitelkérelme Növelni a cipőtermelést Fejlesztési elképzelésekben eddig sem volt hiány, meg is ragadott minden alkalmat a fejlesztésre a komlói Carbon Könnyűipari Vállalat. Legutóbb tavaly adott be egy pályázatot a minisztériumhoz, hogy állami támogatást nyerjen, amiből a cipő- és a konfekció- termelést kívánta fejleszteni. Ebből nem lett semmi, végül is úgy döntöttek, saját erőből, hitet igénybevételével futtatják fel a cipőtermelést, amely most éves szinten a 700—750 ezer pár között mozog. Az első elképzelés 60 millióval számolt, ennyit kértek, de ezt a bank kevésnek ítélte a beruházáshoz, tekintettel annak forgóeszköz-vonzatára. így végül 90 millió forintos hitel- kérelmet adtak be a bankhoz, amelynek nagyobbik felét a forgóalapok feltöltésére, 36 millió forintot pedig új gépek beszerzésére és némi építkezésre fordítanák. Ha zöld utat kap a hitelkérelem, a beruházást azonnal indítják, eredményeként pedig a komlóiad cipőtermelése 1980-ban elérhetné az évi 1,2 millió párat. Jutna belőle a hazai, de természetesen a szocialista és a tőkés piacokra is. Bármi legyen a hitelkérelem sorsa, figyelemre méltó a Carbon igyekezete, még akkor is, ha tudjuk, az elkövetkezendő években a vállalatok igencsak szűkében lesznek a fejlesztési forrásoknak. Ez viszont nem zárja ki, hogy újabb és újabb elképzeléseket kovácsoljanak, s az okos elképzelésekkel hitelekért pályázzanak, (— nu —) meg nem varos
