Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-30 / 328. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXII. évfolyam, 328. szám 1975. november 30., vasárnap Ára: 1,20 forint Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Egyszer és jól Meflílllllllt 3 CIlkOITépa­exporl Jugoszláviába Naponta két irányvonatot és 16 kamion kocsit indítanak • Úticél Zsupánja és Pélmonosto/ • Enyhít a feldolgozási gondon Őrizni eit o lángot! Csapatotthon-avató a Jókai utcai úttörőknél A z első pillantásra azt hinné az ember, hogy a „Dolgozz hibátla­nul" mozgalomban nincs sem­mi újszerűség. Hiszen nem mai keletű követelmény, hogy a munkát hibátlanul kell elvé­gezni. Aki valamit is adott ma­gára, az szépen dolgozott bár­hol és bármit is elvállalt, vagy, amivel megbízták. Volt idő, amikor a hibátlanul végzett munka létkérdést jelentett, s nem is csupán az egyén szá­mára, de a naqyobb közös­ség, a qyár, a vállalat számá­ra is. A részleteket és a kö­vetkezményeket, úgy vélem, fö­lösleges magyarázni. Az egyre jobban terjedő - közismert nevén — DH-moz- galom arra ösztönzi és neveli a dolgozókat, hogy hibamen­tesen végezzék munkájukat. Tudom, hogy bárki azonnal felteheti a kérdést: mi az, hoqy végezze el rendszeresen és hi­bamentesen a rábízott felada­tot? Hiszen, ha valaki nem így cselekszik, vétséget követ el, meqsérti a technológiai elő­írásokat, vagy egyszerűen nem ismeri a szakmáját, amiből eqyenesen következik a fele­lősségre vonás, az anyagi és az erkölcsi szankció. Gyakran tényleg ez a valóság, mert-ha­nyagság, hozzá nem értés okozza a selejtet. Az persze megint más kérdés, hogy a munkahelyeken miért nem szi­gorúbbak a hanyagul dolgozó emberekkel szemben, vagy miért nem ügyelnek jobban arra, hoqy megfelelő helyen, megfelelő ember dolgozzon. A hibamentes munkarend- szer kiinduló tétele, hoqy a hi­bák okai megismerhetők, te­hát elkerülhetők is. A DH- munkarendszer egyik lényeges követelménye: a leggazdasá­gosabb az a munka, amelyet egyszer, de kifogástalanul haj­tanak véqre. A közgazdász így fogalmaz: nem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy rossz minőségű árut gyártsunk. Magyarázni sem kell, hogy egy jól műkö­dő és hibátlan mosógép töb­bet ér, mint száz hibás. S az is régi igazság, hogy egy da­rab kiváló minőségű terméket gyorsabban lehet elkészíteni, mint kettő darab rosszat. A jó minőségű munka nem csupán fémjelzi a vállalat nevét és megbízhatóságát, hanem köz­vetlenül is befolyásolja a dol­gozók anyagi helyzetét. Azt mondják, hogy az em­berek vállalaton kívül sokkal kevesebbet tévednek, mint a munkahelyükön. A pszicholó­gusok szerint az ember meg­változtatja viselkedését attól függően, hogy milyen fontos­ságot tulajdonít az elvégzen­dő feladatnak. Ebből könnyű levonni a tanulságot: a figyel­metlenségből eredő hibákat úgy is lehet csökkenteni, ha a dolgozók olyan fontosságot tu­lajdonítanak a gyárban vég­zett munkájuknak, mint a ma­gánélet bármely lényeges ese­ményének. Persze a magán­életben is előfordulnak hibák — ez tagadhatatlan — de ezek elkerülésére sokkal nagyobb figyelmet szoktak fordítani az emberek, mint a munkahe­lyen elkövetett hibák ismétlő­désének megelőzésére. Általános panasz, hogy az építkezéseknél sok a gyöngén elvégzett munka. Az első tevé­kenységet végzők már eleve úgy dolgoznak, hogy majd őket követi a garanciális ja­vítók csoportja, és az helyre­hozza a hibákat, de mór el­jutottunk addig, hogy a hiba- kijavítók is elhagynak bizo­nyos dolgokat, és arra számí­tanak, hoqy maid a „szuper korrektúra" rendbehozza. Mi­ért van ez így? Figyelmetlen­ség, hanyagság, szakmai is­meretek hiánya, anyagellátási zavarok, gyenge munka- és üzemszervezés és más egye­bek miatt. A dolqozók gyak­ran mondogatják, hogy rossz az anvag. amellyel kínlódniuk kell. A raqasztó, vagy a fes­ték minősége nem felel meg az előírásoknak. Ezt valahol, valakik elrontották. Valahol minden elkezdődik, és valahol minden véget ér. Úgy vélem, szükségtelen részletezni. A hibaelemzési tapasztala­tok azt bizonyítják, hogy az iparvállalatoknál fellelhető mi­nőségi hibáknak mindössze 20-30 százalékát előzhetnék meg a_dolgozók. A többi hiba jelentős része a termelés rossz előkészítéséből fakad, vala­mint abból, hogy a vállalat nem látja el a dolgozót az önellenőrzéshez nélkülözhetet­lenül szükséges eszközökkel. Például olyan eszközökkel (elő­írás, minta és egyebek), ame­lyek segítségével megtudja, hogy mit várnak el tőle. Az­tán olyan ellenőrző eszközökre is szükség van, amelyekkel pontosan meg lehet állapíta­ni, hogy amit produkált, az megfelel-e a követelmények­nek. S végül nem ártanak az olyan eszközök sem, amelyek­kel meg lehet állapítani, Hogy amit nem jól tesz, azt mikép­pen kell megváltoztatni, hogy meqfeleljen annak, amit tőle elvárnak. E zeket a feltételeket a vezetőknek kell bizto­sítaniuk, hogy a dol­gozók valóban jó munkát tud­janak végezni. A hibák okai­nak felderítésére, és azok megszüntetésére irányúié tö­rekvéseket a vállalatnál szé­leskörűen meg kell ismertetni. Természetesen úgy, hogy min­dig az illető dolgozó tudja meg elsők között, hogy mikor sikerült jól a munkája és mi­kor nem. A DH-mozgalom még nem terjedt el megyénk minden üzemében, de ahol ennek szellemében dolgoznak munkások és vezetők, ott mér­hetően is javulnak az ered­mények. A hasznát mindenki élvezheti, az egyén, a vállalat kollektívája és az egész nép­gazdaság. A hét végén sikerrel fejeződ­tek be a Baranya megyei Ta­nács által kezdeményezett magyar—jugoszláv tárgyalások, amelyek eredményeként 5 ezer vagon cukorrépa exportjára kötött megállapodást a Kapos­vári Cukorgyár a jugoszláv fél­lel. A megállapodás értelmében három ezer vagon répát vona­ton, 2 ezer vagonnal pedig közúton szállítanak el, két jugoszláviai cukorgyárba. A közúti szállítást 16 jugoszláv kamionkocsi végzi, főként a határ közelében lévő gazda­ságokból, illetve gyári depók­ból. A teherautók naponta 80 vagon répát szállítanak el Baranyából, a közeli pélmo- nostori cukorgyárba. A vasúti szállítás a távolabbi — 140 kilométerre fekvő zsupánjai cukorgyárba történik. Az első irányvonatot az éj­szakai órákban indították út­nak a bólyi vasútállomásról, s ma hajnali fél hatkor újabb irányvonat indul el Zsupánjá­ba. A jugoszláv gyárak a meg. óllapodás szerint december vé­géig fogadják a répát. Addig minden nap két irányvonatot indítanak el a bólyi, majd a jövő héttől kezdve a magyar- bólyi és a szigetvári vasútállo­másról. Vasúton napi 120 va­gon, közúton 80 vagon, összesen, napi 200 vagon cukorrépát szállít ki a megyéből csők ju­goszláv exportra a 'gyár, s remélhetőleg ez érezhetően meggyorsítja majd Baranyában a cukorrépa átvétel ütemét. A baranyai cukorrépa export nemcsak a Kaposvári Cukor­gyár de az egész cukoripar feldolgozási gondját enyhíti, ha az idén csak kis mértékben is — túl későn történt e megegye­zés, néhány nappal rövidíti le az átvételi kampányt, országo­san. De hát ez az első eset, hogy az országból cukorrépát szállítunk exportra. A Ke vári Cukorgyárban kapott u .-Koz- tatás szerint a most megindult export nem egyszeri eset, foly­tatása lesz, mivel a jugoszláv partnerrel több évre megálla­podtak. Jövőre már korábban megindul a cukorrépa kiszállí­tása s így optimális időben és a legjobb minőségben tudják átvenni a cukorrépát a bara­nyai termelőktől. így biztosítják, hogy a termelői kedv ne csök­kenjen le, s a nagyüzemek jö­vőre is megtartsák idei megnö­velt cukorrépa termő területei­1, t­A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: a Minisztertanács ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhi­vatal elnökének a hosszú távú terv kidolgozásáról adott tájé­koztatóját, és meghatározta a további feladatokat. Az Országos Tervhivatal el­nöke és az igazságügyminisz­ter előterjesztette a népgazda­ság 1976—1980. évi ötödik öt­éves tervéről szóló törvényja­vaslatot. A pénzügyminiszter az igazságügyminiszterrel közös előterejsztést tett a jövő évi költségvetésről szóló törvényja­vaslatra. A kormány a törvény­Egy évvel ezelőtt, városunk felszabadulásának 30. évfordu­lóján kezdték el Pécsett, a Jó­kai utcai Általános Iskola új épületszárnyának, az úttörő csapatotthonnak, könyvtárnak és klubhelyiségnek az építését. Az ünnepélyes alapkő letételt tavaly, -december 20-án tartot­ták. Több vállalat, üzem vett részt javaslatokat megtárgyalta és úgy határozott, hogy azokat az országgyűlés elé terjeszti. Az Országos Tervhivatal el­nökének előterjesztése alapján a Minisztertanács megtárgyal­ta és jóháhagyto az 1976. évi népgazdasági tervet. A Ma­gyar Nejnzeti Bank elnöke ja­vaslatot tett a jövő évi hitelpo­litikai irányelvekre. A Minisz­tertanács az előterjesztést el­fogadta. Az Országos Anyag- és Ár­hivatal elnökének javaslatára a kormány megtárgyalta és jóvá­hagyta az 1976. évi termelői és fogyasztói árintézkedések ter­vét. az ifjúsági traktus megteremté­sében. A terveket társadalmi munkában készítette el a Pol­lack Mihály Műszaki Főiskola, a kivitelező a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat, a lebonyolí­tó pedig a Pécs—Baranyai Be­ruházó Vállalat volt. Az építés költsége meghaladja a kétmil­lió forintot, melyből a társa dalmi munka értéke mintegy félmilliót tesz ki, egymilliót pe­dig a központi fejlesztési alap­ból kapnak. A társadalmi se­gítséget a MÉV Szolgáltató üzeme, a Pécsi Vízmű, a Pé­csi Szolgóltatóipari Vállalat, a Hőszolgáltató Vállalat, a Dél­dunántúli Vízügyi Igazgatóság, az 506-os Ipari Tanulóintézet, és a szülői munkaközösség nyújtotta. A berendezéshez és a felszereléshez szükséges ösz- szeget a Baranya megyei Ifjú­ságpolitikai Tanács, a Pécs városi Tanács Művelődésügyi Osztálya és a KISZ Baranya megyei Bizottsága biztosította. Tegnap délelőtt Pécs város fel- szabadulása 31. évfordulója al­kalmából rendezték meg az út­törő részleg avató ünnepélyét. Az avatáson megjelentek Raj­nai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának osztály- vezetője, Szentirányi József, az MSZMP városi Bizottságának titkára, Komlódi Józsefné, a KISZ Pécs városi Bizottságának első titkára, Lantos József, a Baranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztályának helyettes vezetője, valamint a segítséget nyújtó vállalatok, üzemek, in­tézmények képviselői. Az iskola igazgatójának, Gábriel Józsefnek köszöntő sza­vai után Wieder Béla, a Pécs városi Tanács elnöke tartott be­szédet. Méltatta társadalmunk eddig elért fejlődési eredmé­nyeit, köszönetét fejezte ki a patronáló intézményeknek. Az új létesítmény átadása egyben az úttörőmozgalom megalaku­lásának — 1976-ban, a tanév második felében — 30. évfor­dulója tiszteletére is történt. Az iskola igazgatója vette át az új létesítményt és adta tovább igazi birtokosainak, a pajtá­soknak. Hangsúlyozta, hogy az ifjúsági otthon elősegíti az eredményesebb oktató-nevelő munkát, de elsősorban az is­kolán kívüli közéletiségre ne­velés, a mozgalmi munka és a szabad idő eltöltésének kul­túrált helye lesz. Lemezjátszók, magnetofonok, több mint öt­ezer könyv, különböző játékok és egy színes televízió készülék áll a gyerekek szolgálatára. Az úttörők köszönetük jeléül gaz­dag irodalmi műsorral kedves­kedtek. B. \ Gazdagh István :í Pál befelezte látogatását Tunéziában Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke és kísérete tunéziai lá­togatásának utolsó napján, szombaton délelőtt vidékre in­dult. Útjára elkísérte Habib Satti, a Tunéziai Köztársaság külügyminisztere. Az Elnöki Ta­nács elnöke Bizertóban koszo­rút helyezett el a függetlensé­gi harcok mártírjainak emlék­művén, majd Menzel Burgiba városán -áthaladva aZ El-Fu- ladz-i vasműbe látogatott el. Habib Satti külügyminiszter délben ebédet adott Losonczi Pál tiszteletére. A látogatás után magyar—tunéziai közös közleményt adtak ki. (Folytatás az 5. oldalon) Ünnepélyes ke­retek között, szü­leik, barátaik, volt munkatársaik jelenlétében, a fsapatzászló előtt tettek esküt teg­nap délelőtt a Petőfi Sándor honvédlaktanyo ifjú katonái. Az ünnepségen jelen volt Megyaszai József, a Megyei Pártbizottság osz­tályvezetője is. Az esküt tett fiatal katonákat a me­gyei KlSZ-bizott- ság nevében Né­meth Csaba üd­vözölte. Fotó: Erb János ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Birtokukba veszik az úttörők az új klubot. Fotó: Kóródi Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents