Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-29 / 327. szám
e Dunántúlt ngplö 1975. november 29., szombat A Legenda a nyúlpaprikás- ról Tersánszky művészetének egyik legérettebb darabja. Humánus tisztasága, gazdag jellemrajza, stílusának egyszerűsége, kifejező ereje, természetesen, könnyed előadásmódja avatja a Kakuk Marci mellett legnépszerűbb Ter- sánszky-írássá. Nem véletlen tehát, hogy a Révész György által pár éve filmre vitt Kakuk Marci után Kabay Barna egy másik jeles Tersánszky-fi: gurát választott főhőséül. Az író hőseit, csetlő-botló kisembereit humorral, szeretettel nézi, és egy-egy kis hétköznapi csodával elhozza nekik a megváltás pótlékát, legendásítja életüket. Gazsinak, a Legenda a nyúlpapri- kásról hősének életében ez a csoda egy hozzátévedt mezei nyúl képében jelenik meg. A megalázott, együgyű, nehéz munkában elnyűtt Gazsi, kinek ártatlanságát a gyermekek is megmosolyogják, jóságban, emberségben kimagaslik rideg, kapzsi, önző környezetéből. Alakja egyszerre hétköznapion hiteles, földhözragadtan valóságos és népiesen varázslatos. „Minden falunak van ilyen Gazsija — írja Tersánszky. — Egy olyan megrugdalt, utolsó, toprongyos nyomorult, akinek se rokona, se komája, se tanyája, se babája, mintha az égből, pottyant volna. Miből tengődik? Honnan a türelme, jókedve, alázata? Miben bízik, mihez ragaszkodik az ilyen Gazsi, hogy a szakadatlan lelki megpróbáltatások elől nem ugrik bele az első kútba, amit talál? Csakis merész és képtelen álmok tarthatják a lelket egy ilyen Gazsinak a testi burokjában I" A képtelen és merész álmok netovábbja Gazsi számára egy nyúlpaprikás. Ez a tál nyúlpaprikás több ízben eltávolodik tekintete elől. A holtra fáradt Gazsit a mezőőrék nem kínálják meg abból a rtyúfból, amit ő szerzett. Másodszor pedig, amikor sajnálja leölni a fogságba esett nyulat. Kihasználják, megalázzák, emberszámba is alig veszik. S ő végtelen naivitással igyekszik kedvébe járni mindenkinek. Gyámoltalan jósága még csak aláhúzza a mezőőrék és a hozzájuk hasonlók, a ravasz erősek és kíméletlenek önzését. A filmbeli Gazsi alakját Wojciech Siemion, a varsói Nemzeti Színház művésze kelti életre. Játékának érdeme, hogy megleli a figurában a „szent alázatot" a természet, a dolgok és élőlények iránt. A köznapiságban érzékenységét vesztett szemünk Gazsi tekintetén át ismeretlen és izgalmas tájak felfedezését ígéri mindennapi környezetünkben. A minden élőre kiterjedő szeretete végtelenül esendővé és kiszolgáltatottá is teszi őt. És ez felidéz egy lengyel filmet, a Máté életét, az együgyű Mátét, aki hasonlóképp megőrizte azonosulásra készségét a természettel, oz élőlényekkel. Sajnos, a Legenda... filmfőhőse nem annyira az együgyű hős tiszta filozófiájú példázatát, hanem a falu bolondját teremti meg. Ebben egyaránt részes o színész túljótszása, a szinkronhang modorossága és a rendezés szerepértelmezési hibája. Ezért a film végén, mikor Gazsi a csendben egy titok ígéretével búcsúzik a nézőtől, úgy érezzük, a titok-tudás képességét kifelejtették valahol a filmbeli Gazsiból. Kabay Barna, aki Gyöngyössy Imrével írta a forgatókönyvét, nem fektetett nagy súlyt a dramaturgiai munkára, a film megszerkesztésére. Elsősorban a látványos víziók kötik le figyelmét és erejét. Végülis sikerült Paprikásról, a szegény nyúlról két bőrt lenyúzni egy forgatás alatt: egyidőben elkészült a film két részes TV- változata is, szélesebb körű fogyasztásra. S. A. A hazai csecsemőgyógyászat megalapítója Dr. Heim Pál Tízmillió forint hiányzik a pénztárcából II legnagyobb károkat rongálással okozták Száz évvel ezelőtt, 1875. november 30-án, a fővárosban született dr. Heim Pál gyermek, gyógyász, egyetemi tanár, a hazai csecsemőgyógyászat megalapítója. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1897-ben avatták orvosdokorrá. Budapesten, a Stefánia-kór- házban lehetősége nyílott volna az előmenetelre, de amikor megismerte a Németországban történő kutatások jelentőségét c csecsemőorvostan területén, állásáról lemondott és rövid bécsi tartózkodás utón, Bres- lauba ment Czerny Albert professzor klinikájára. Itt a csecsemők fiziológiájával és patológiájával foglalkozott. 1901- ben tért haza Magyarországra. Tudományos kutatásainak középpontjában a csecsemőkor emésztési zavarainak vizsgálata állott Vizsgálatai kiterjedtek a vitamin-kérdésre, a csecsemőkor szekréciójára, a világra- hozott vérbajra és a tüdőgyulladásra is- A sors iróniája, hogy Heim Pál éppen ez utóbbi betegség áldozata lett. Az első világháború után a Budapesten ideiglenesen elhelyezett pozsonyi egyetem rec- toróvó választották. Rectorsága alatt hozták meg az új törvényt a pozsonyi egyetem Pécsre helyezéséről. Heim Pál így került városunkba, ahol 4 évi megfeszített munka után a mai József Attila utcában lévő gyermek-klinikát megnyitotta. Nemcsak a klinika iaazgató- jo volt, hanem lelkes tanár és orvos, emberszerető, önfeláldozó atyja, jóbarátja minden kis betegének. Dr. Fenyvessy Béta, a pécsi egyetem volt nyilvános rendes tanára így jellemezte Heim Pált, aki egyébként a pécsi egyetemnek 1921-től 1922-ig rectora is volt: „Aki látta őt szerető gonddal virrasztónI egy súlyos beteg kis gyermek ágya mellett, aki látta arcát leiderülni a javulás első jeleire, és vidám pajtásként tréfálkozni kis pácienseivel, aki látta, hogyan érti a gyermekekért aggódó anya gondját és fájdalmát és reményt önteni, annak meg kellett éreznie, hogy ez nem a foglalkozással lelvett modor dolga, hanem a melegen és mélyen érző szív őszinte megnyilvánulása. Heim Pát_ saját gondjával-bajával senkit sem szeretett terhelni, de elemében volt, ha aranyos kedélyével, ártatlan tréfáival másokat felvidíthatott." Mint a Stefánia-Szövetség orvosi osztályának elnöke és mint a gyermekvédelem országos biztosa szervezett, lelkesített városban és falvakban egyaránt. Munkásságának eredményeként néhány évi működése alatt sikerült Pécs város csecsemőhalálozását any- nyira csökkenteni, amire alig volt példa Magyarországon. Része volt abban, hogy Pécsett megnyilt az anya- és csecsemőotthon is. A budapesti tudományegyetem orvostudományi kara meghívta professzorai sorába. Fájó szívvel búcsúzott el Pécstől. Az eg, etem tanári karának levelében többek között ezeket írta : „ígérem, hogy az Erzsébet Tudományegyetemről soha, semmi körülmények között meg nem feledkezem és boldog leszek, ha ezt tettekkel is tudom bizonyítani." Egész orvosnemzedékeket nevelt, nemcsak országos, hanem világhírnévre is tett szert. A Német Gyermekorvos Társaság, mint egyetlen külföldit tagjai sorába választotta. Két előkelő német gyermekorvosi szaklap: a „Monatschrift" és az „Archiv für Kinderheilkunde" szerkesztőbizottságának volt a tagja. Elérte, amire hosszú éveken át készült, 1929-től az ország első gyermekorvosi katedrájára került. Itt azonban nem sokáig működött, mert 1929. október 23-ón Budapesten meghalt. Mi maradt utána? Számos orvostudományi tanulmánya mellett életének két főbb műve: az „Általános heomatolo- gia", amelyet Preisich Károly- lyal közösen írt és Budapesten 1908-ban jelent meg, valamint „A gyermek táplálkozása" című munkája, amely Budapesten 1926-ban látott napvilágot. Pécsett az MSZMP Baranya megyei Bizottságának székházával szemben még ma is ott áll az 1915-ben Pilch Andor terve szerint épült gyermek- gyógyászati klinika, amelynek előkertjében az ő mellszobra látható, alatta mindössze egy szó áll: „Heim"- Amikor szobrát leleplezték, dr. Bozóky Géza, a pécsi egyetem rectora a következőket mondotta: „Halála nagy veszteség volt az orvostudománynak, a közéletnek, Pécs városának, mely alig néhány évi ittlakása után parlamenti képviseletével tisztelte meg, de legfőképpen egyetemünknek . . . midőn barátai és tisztelői áldozatkészségéből készült mellszobrát leleplezzük, arról a helyről fogja hirdetni időkig emlékét, ahol orvosi működésének legküzdelmesebb, de egyben az életnek visszaadott gyermekekre nézve legáldozatosabb évei lolytak le " P. J.- Ha valakinek a pénztárcájából ellopnak száz forintot, „tolvaj”-t_ kiált és felháborodva keresi a tettest. Joggal! Ha a közös vagyont dézsmálja valaki, koránt sincs akkora perpatvar belőle. Pedig ez is jogos lenne. A társadalmi tulajdon védelmére még nem kellően figyelünk oda - mondta évekkel ezelőtt az egyik gazdaságvezető. Jelentős fejlődés Az akkori helyzethez képest jelentős fejlődésről adhatunk számot. Elsősorban az emberek tudatában hoztak változást az’ évek. Javult a társadalmi tulajdon belső és külső ellenőrzése. Jelentős segítséget nyújtott ehhez a bűnüldöző szervek felderítő, megelőző munkája. Az üzemrendészet tevékenységének növekvő színvonala is a fejlődést segítette. Általában: a társadalmi tulajdon védelme egyre jobban az egész társadalom közös ügyévé vált. Mindennek ellenére korántsem mondhatjuk, hogy „minden rendben van". Legutóbb a Baranya Megyei Tanács VB napirendjén szerepelt „A Baranya megye törvényességi helyzetével kapcsolatos ügyészi tapasztalatokról szóló tájékoztató", — ebből idézet: „A társadalmi tulajdonban okozott kár magas, — 1974-ben közel 10 millió forint volt, amelynek csak 27,6 százalékát lehetett nyomozás során megtéríteni. A károkozás 42,2 százaléka a mezőgazdaságban jelentkezik,- ezt követi az ipar 34,4 százalékkal. A legnagyobb károkat gondatlan rongálással okozták, ugyanakkor ezeknél volt legalacsonyabb a kármegtérülés aránya. Számottevő a mezőgazdaságban gondatlan tüzvészokozással elkövetett bűncselekmények aránya, amelyeknek elkövetői szinte kivétel nélkül vagyontalan, vagy csekély jövedelemmel rendelkező személyek, akikkel szemben nincsenek meg a vagyoni elégtétel biztosításának előfeltételei ..." Közel tízmillió forint hiányzik tehát a közös vagyonból, — úgy is mondhatjuk, hogy közel tízmillió forint kár érte a közösség pénztárcáját. Milyen bűncselekmények károsíthatják a társadalmi tulajdont? Sikkasztás, lopás, hűtlen vagy hanyag kezelés, jogtalan elsajátítás, rongálás... Elemzést érdemel a társadalmi vagyont sértő bűncselekmények népgazdasági ágazatok szerinti helyzete. Az iparban az ismertté vált bűncselekmények száma a múlt évben 1973-hoz képest jelentősen csökkent. Nőtt azonban az okozott károk összege, ami főként a gondatlan rongálás következménye. Csak például: kotrógépet szállított egy teherautó, a gépkocsi megcsúszott - a kotrógépben több mint százezer forint kár keletkezett. Ha a vasúton tolatás közben valami ok miatt megrongálódik a vagon — máris jelentős összegű a kár. Gondatlan károkozást követhet el valaki például egy vállalatnál, akire a vállalat vízfelhasználása mennyiségének mérését bízzák. Az egyik pécsi vállalat az igényelt vízkeretet évek óta túllépte, közel félmillió forint volt az elszámolatlan víz értéke.. . A mezőgazdaság területén a múlt évben öz előző évhez képest mintegy 60 százalékkal csökkent az ismertté vált bűn- cselekmények száma. A legtöbb bűncselekmény a termelőszövetkezetekben történik, — ahol a lopás áll az első helyen. Nem az okozott kár nagysága, hanem gyakorisága a nyugtalanítóbb, - ugyanis egy bűncselekményre jutó kár összege nem haladja meg oz 1600 forintot. Ezen a területen is csökkent a sikkasztások száma, azonban az okozott kár változatlanul magas, aminek oka leggyakrabban a már felsorolt elősegítő tényezők között található. Gondatlanságból történik a legtöbb tűzeset, vagy állatelhullás. Az egyik termelőszövetkezetben a vTTlany- áram rossz bekötésének következményeként a sertésállományban közel 180 000 ezer forint kár keletkezett. Az olajkályha szakszerűtlen kezelésének következménye az egyik állami gazdaságban 4000 baromfi pusztulása, — a kár mintegy százezer forint! A luzsoki erdőben gondatlanságból okozott erdőtűz több mint egymillió forint kárt okozott. A kereskedelemben a betöréses lopás, a lopás, a sikkasztás és a csalás okozza a legtöbb kárt. A közös vagyont károsító és elősegítő okok általában ebben az évben is' az elmúlt évhez hasonlóak, ^összegszerű kimutatás még nem áll rendeT- kezésre, - egy adat azonban figyelemre méltó: míg 1974 első félévében 371 volt a társadalmi tulajdont károsító ismertté vált bűncselekmények száma, - 1975 első félévében 407 ilyen jellegű bűncselekményt jegyez a rendőrségi statisztika megyénkben. A gondatlan rongálás okozta kár most is „dobogós helyen" áll . .. — A gondosabban, körültekintőbben végzett munka jelentősen csökkentheti a közös vagyont ért kár összegét - mondja dr. Nagy Árpád alezredes, a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság társadalmi tulajdon védelmi osztályának vezetője. — Ezen kívül különösen jelentősnek tartom a bizonylati fegyelem további szilárdítását. Ehhez tartozik a gazdálkodó egységeknél például a rak- raktári kiadás, bevételezés pontos vezetése is. Általában az anyagmozgatással kapcsolatos előírások, rendeletek betartásában jócskán vannak még tennivalók. És az egyik legfontosabb: a belső és külső ellenőrzés hatékonyságának fokozása. Nem elég, ha a bizonylatok alakilag rendben vannak, — azok tartalmát is ellenőrizni kell. Nem utolsó sorban szükséges: a felügyeletet, ellenőrzést gyakorló szervek egybehangoltan végezzék munkájukat, — ne egymástól függetlenül. Szerezzenek átfogó képet a vizsgált, az ellenőrzött egység tevékenységéről. Mindannyiunk ügye Védeni, őrizni közös pénztárcánkat — mindannyiónk ügye, feladata. Ne hiányozzanak belőle a milliók, de még csak a forintok se! Ha pedig valaki jogtalanul hozzányúl, ,,tolvoj"-t kiáltsunk! Garay Ferenc VALAMIT A MESTEREMBEREKRŐL Az utóbbi időben sokat bajmolodtam iporos mesterékkel. Olyan mesterember még nem akadt, aki az elődjéről jót mondott volna. Vegyünk például egy kőművest: — Hogy fogta azt a cir- fándlit, vagy fándlit?! — mondja undorodva, a hányinger . küszöbén. Kerek nyolc centimétert elmért! - erősködik, majd szalagot vesz elő és bizonyít. A kőműves, az a bizonyos, aki lemérte és kijavította oz előd nyolc centiméterét, elmegy. Légy nyugodt barátom az utód ismét megtalálja. Ha megkérdezed, hogy mit lehet csinálnod, megnyugtat: — Nem lesz könnyű, de valahogy megcsináljuk! Ha azt hiszed, hogy vége, tévedsz. Hümmögni kezd. — Ekkoia állat! - mondja, csak úgy maga elé. Az állat egyébként nem te vagy, az előbbi kőműves. Egyszerre csak lecsapja a malteros kanalat. — Én ezt nem csinálom tovább! — mondja, majd visszaveszi a kanalat és valamit módosít: Másnak nem csinálnám meg! — ez annyit jelent, hogy neked kivételesen meg, de köszönheted a ka- porszakállú jóistennek. Ezzel persze nincs vége. Káromkodik: — Az isten törje le a kezét annak a marhának! Amire a nagy mű elkészül, addigra lényegesen többet tudsz a kőműves szakmából, meg a káromkodásból, mint amennyit gyerekkorod óta összeszedtél. Művelődsz! Ha hozol egy harmadikat, az alábbi derül ki: Az előző kőművesek, hülyék, analfabéták és dilettánsok. Számolni sem tudnak. Miért nem szóltál neki. ■Végül mit csinálhatsz? Nem mérsz! Saccold meg, ha vízszintesnek látod, akkor jó. Centimétert a közeledbe se engedj. Segíts szidni az elődöt. Jobban megy a munka, ha legalább így besegítesz. Ha valami kész, r.e keress ismerőst és szakembert és ne mutogass neki. Semmi értelme és zaklatott leszel. Változtatni úgysem változtathatsz mór. Hogy ez milyen mesteremberre vonatkozik? Órástól a cipészig, a kőművesig, mindenre. — Tanulságként elmesélem egy jóbarátom történetét. Ö a család mindenese. Egyszer elhatározta, hogy beleavatkozik a rádiószerelésbe. Kapott is asszonyt búzditást: — Bezzeg nálunk az apám az mindent megcsinált! (Az elvett leány apja mindig zseni és példakép!) A barátom nekiállt a rádiónak. Mikor kihúzott belőle vagy harminc méter drótot, érezte, hogy ideje abbahagyni. Fölpakolta és elvitte egy rádióshoz. Az belenézett és megszólalt: — Ki •volt az a barom, aki ebbe belemászott?! Bevallotta, pedig nem kellett volna. Nyugodtan megnevezhette volna bármelyik rádióst. Olyan nem akadt, akiről a másik el ne hitt volna minden rosszat. Ha valami ég, működik, melegít, ne engedj a közelébe senkit. A jónál nincs jobb. Annál csak rosszabb van. Szőllösy Kálmán WMífflM Gazsi legendája
