Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-29 / 327. szám

Dunántúlt nqptö 1975. november 29., szombat ICÖZLENIEIUY III. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1975. november 26-27-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) Hozónk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjának megvalósításában. Előrehala­dás van a termelésszakosítás­ban, a közös vállalkozások lét­rehozásában, s ez lehetővé te­szi a nagysorozatú, gazdasá­gos termelést. Szakosítás és kooperáció valósul meg az au­tóbuszok és a személygépko­csik, valamint a számítógépek gyártásában. Elkezdődött a KGST-tagállamok nyersanyog. és energiaszükségletének kielé­gítését szolgáló közös beruhá­zási tevékenység. Épül az orenburgi gázvezeték és a 750 kilovoltos villamos vezeték. A magyar-szovjet olefin-, valc- mint a magyar—lengyel vegyi- szál-egyezményeknek megfe­lelően elkezdődött a termelés. m A Központi Bizottság külön is értékelte a IV. ötéves terv be­fejező évének gazdasági mun­káját. Megállapította, hogy 1975-ben a társadalmi terme­lés és a termelékenység a ter­vezettnek megfelelően növek­szik. A nemzeti jövedelem 5, az ipar termelése 6 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé pedig az előző év kiemelkedő ered­ményénél 1 százalékkal na­gyobb. Az életszínvonal emelésének előirányzatai túlteljesültek. A fogyasztói árszínvonal a terve­zettnek megfelelően alakul Az egy lakosra jutó reáljövedelem a tervezett 3,5 százalékkal szemben 4,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 2,5 százalék helyett mintegy 4 szá­zalékkal, a lakosság fogyasztá­sa a tervezett 4 százalékkal szemben, 5 százalékkal nőtt. II. A Központi Bizottság — összhangban a párt XI. kong­resszusának határozatával — az V. ötéves terv legfőbb cél­jául a fejlett szocialista tár­sadalom építésének folytatását jelöli meg. A népgazdasági tervezés és "irányítás színvona­lának emelésével, a tudomány és a technika eredményeinek széleskörű felhasználásával, a termelés korszerűsítésével és bővítésével, a nemzetközi gaz­dasági együttműködésből — különösen a KGST-országok közötti gazdasági együttműkö­désből — adódó, lehetőségek kihasználásával magasabb szintre emeljük a szocializmus anyagi-technikai bázisát, dol­gozó népünk életszínvonalát. Új ötéves tervünk megvalósí­tásával gyarapítjuk a nemzeti vagyont és megfelelő színvo­nalon tartjuk az ország védel­mi képességét. Hazánkban jelenleg a to­vábbi gazdasági fejlődés dön­tő feltétele a társadalmi ter­melés hatékonyságának erő­teljes növelése, a népgazda­ság egyensúlyi helyzetének ja­vítása. Kerüljenek még job­ban előtérbe a gazdasági nö­vekedés intenzív tényezői, emelkedjék gyorsabban a mun­ka termelékenysége, fokozód­jék a beruházások hatékony­sága, csökkenjenek a termelé­si ráfordítások, erőteljesen ja­vuljon az álló- és forgóeszkö­zök kihasználása, valósuljon meg fokozott takarékosság az energia- és anyag-felhaszná­lásban. A Központi Bizottság az 1976—1980. évekre szóló V. öt­éves népgazdasági terv fő elő­irányzatait a következőkben határozta meg: I A nemzeti jövede­lem 30—32 száza­lékkal növekedjék. A fogyasztás és a felhalmozás együttesen ennél kisebb mér­tékben, 23—25 százalékkal emelkedhet. A termelés bőví­tését egészében a munka ter­melékenységének növelésével kell biztosítani. A gozdasógi fejlődés az egész tervidőszak­ban legyen időarányos és egyenletes ütemű. 2 Az ipart, a népgaz­daság vezető ágát * a tervidőszakban tovább kell korszerűsíteni és fejleszteni. A termelés 33—35 százalékkal növekedjék. Ezt a magasabb termelési kultúra szélesebb körű elterjesztésével, a gazdaságtalan termelés visz- szaszorításával, a hazai és nemzetközi munkamegosztás, a szakosítás és kooperáció bő­vítésével, az irányítás és szer­vezés további javításával kell elérni. A fejlesztés segítse elő a hazai szükségletek maga­sabb színvonalú kielégítését és az ipari termékek nemzetközi versenyképességének fokozá­sát. Az ipar termelési szerkeze­tének átalakításában megha­tározó jelentőségű ágazatok és vállalatok élvezzenek előnyt. A rendelkezésre álló munkaerőt ott kell foglalkoztatni, ahol a legjobban szolgálja mai és távlati céljainkat. Folytatni kell a központi iparfejlesztési programok — az alumíniumipari, a petrolké­miai, a számítástechnikai, a földgázprogram — végrehaj­tását. A járműgyártás fejlesz­tésének és a könnyűszerkeze­tes építési mód elterjesztésé­nek programját be kell fejezni. Az iparfejlesztésben — főleg a feldolgozó ágazatokban — kapjon nagyobb teret a kor­szerűsítést szolgáló rekonstruk­ció. Folytatódjék a ruházati ipar rekonstrukciója. 3 Az építőipar terme- lése 30—33 száza­lékkal növekedjék. Szervezettebb, gondosabb munkával gyorsuljon az épít­kezések kivitelezése, különösen a szakipari és szerelési tevé­kenység. Az erőket a gazda­sági, társadalmi fejlődés szeri- pontjából alapvető beruházá­sokra kell koncentrálni. Meg kell gátolni az indokolatlan költségemelkedést. 4 A mezőgazdaság termelése 16—18 százalékkal növe­kedjék; fokozottabban elégítse ki az ipar mezőgazdasági ere­detű nyersanyag-szükségletei­nek kielégítését, biztosítsa a lakosság kiegyensúlyozott ellá­tását, növelje az exportot. A szocialista nagyüzemek fő fel­adata a hozamok további erő­teljes növelése. Ennek érdeké­ben célszerűbben hasznosítsák a meglevő technikai bázist — gépeket, gazdasági épületeket, vegyi anyagokat -, használják ki jobban termelési lehetősé­geiket, nagyobb mértékben ho­nosítsák meg a nagy hozamú, produktív fajtákat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szarvasmarha­állomány, elsősorban a tehén- állomány gyarapítására, a tej­termelés növelésére, a zöld­ség-, a gyümölcs- és szőlőter­mesztésre. Az ország cukor­szükségletét döntően hazai teimelésből kell fedezni. Az állami gazdaságok mu­tassanak példát a termelés ha­tékonyságának fokozásában. A mezőgazdaság élenjáró szo­cialista üzemei, állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek folytassák a magas színvonalú termelési rendszerek elterjesz­tését. A jól gazdálkodó ter­melőszövetkezetek növeljék tel­jesítményeiket, a közepesek zárkózzanak fel hozzájuk, a gyengék pedig a természeti adottságaiknak jobban meg­felelő termelési kultúra kiala­kításával érjék el a közepesek szintjét. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek terme­lésének fejlesztése mellett vál­tozatlanul fontos feladat a ház­táji és kisegítő gazdaságok­ban rejlő lehetőségek kihasz­nálásának ösztönzése és tá­mogatása, a megtermelt áruk átvételének jobb megszerve­zése. 5 A szállítás össztel­jesítménye — a ha- * zai és a nemzetkö­zi szükségletekkel összhangban — 35 százalékkal növekedjék. Folytatódjék a közlekedésben kulcsszerepet betöltő vasút rekonstrukciója, a fővonalak és csomópontok korszerűsítése, az átállás a villamos- és diesel­vontatásra. A fejlesztésben továbbra is kapjon megfelelő helyet a közúti közlekedés. A fővárosban és az öt nagyvá­rosban a tömegközlekedés ja­vításának változatlanul el­sőbbséget kell biztosítani. Épüljön tovább a budapesti metró. 6 A szocialista szek­tor beruházásait * 850—870 milliárd formtban kell előirányozni. Ez a IV. ötéves terv idején meg­valósult beruházásokhoz ké­pest 25—26 százalékos növe­kedést jelent. Az erőket a meg­kezdett létesítmények mielőb­bi befejezésére és a tervidő­szak első felében induló nagy- beruházásokra kell összponto­sítani. Az új beruházásokat a népgazdaság szükségletei alapján, az eddigieknél szi­gorúbban kell rangsorolni. Nö­vekedjék a versenyképes ex­portot szolgáló, gyorsan meg­valósítható és rövid idő alatt megtérülő befektetések rész­aránya. 7 Fejlesztési célja i n k- kai összhangban még nagyobb mér­tékben vegyünk részt a nem­zetközi munkamegosztásban. A nemzetközi gazdasági kap­csolatok bővülése segítse elő a népgazdaság kiegyensúlyo­zottabb fejlődését, a hatékony­ság fokozását, a gyorsabb mű­szaki haladást', a termelési szer­kezet ála[akítását, a nyers­anyag- és energiaszükséglet kielégítését. A külkereskedelmi áruforgalom a nemzeti jövede­lemnél gyorsabban, 45-48 szá­zalékkal növekedjék. A kivitel a behozatalnál nagyobb ütem­ben bővüljön. A legnagyobb figyelmet a Szovjetunióval, a KGST-orszá- gokkal fennálló kapcsolatok sokoldalú fejlesztésére fordít­juk. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integrá­ció megvalósításában. Növel­jük részvételünket az energe­tikai és nyersanyag-kitermelő ágazatok közös beruházási te­vékenységében, az ipari sza­kosodásban és kooperációban, a mezőgazdasági együttműkö­désben. A külkereskedelmi forgalom a KGST-országokkal 1976 és 1980 között.40 százalékot meg­haladóan növekedjék. Legyen elsőrangú feladat a következő ötéves tervidőszakra szóló ál­lamközi megállapodások telje­sítése. A kölcsönös előnyök és ér­dekek alapján a gazdasági kapcsolatok kiegyensúlyozott és hatékony bővítésére kell tö­rekedni a tőkés országokkal. A külkereskedelmi forgalom nö­velésén túlmenően törekedjünk aktív gazdasági együttműkö­désre, kezdeményezzünk ter­melési kooperációkat, licenc­vásárlásokkal segítsük elő a fejlett technika átvételét. Az eddiginél is gyorsabban bővüljenek kapcsolataink a gyarmati sorból felszabadult, az önálló nemzeti fejlődés út­jára lépett országokkal. Növe­kedjék a gazdaságos kivitel, valamint a nyersanyagok, fél­kész-, és késztermékek behoza­tala. Nemzetközi gazdasági tevé­kenységünk, a népgazdaság fejlődéséhez szükséges beho­zatal és kivitel szilárd bázison valósuljon meg, s távlataiban is tervszerű legyen. Az ötéves terv idő- t szakában a lakos­ság életszínvonala - a gazdasági fejlődéssel összhangban — rendszeresen 8, emelkedjék, életkörülményei javuljanak. A lakosság reáljövedelme 18 —20 százalékkal, a munkások és alkalmazottak reálbére 14 —16 százalékkal növekedjék. A munka szerinti elosztás el­vének következetes érvényesí­tésével ösztönözni kell a na­gyobb teljesítményekre, a ha­tékonyabb munkára. A kere­setek a végzett munka meny- nyiségével és minőségével összhangban emelkedjenek. Továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a nagy­üzemi munkásság jövedelem- viszonyaira, munka- és élet- körülményeinek alakulására. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekben dolgozók reál­keresete a munkásokéval, al­kalmazottakéval azonos ütem­ben növekedjék. Az egyes ter­melőszövetkezetek közötti in­dokolatlan jövedelmi különb­ségek mérséklődjenek. Alapvető követelmény, hogy az árak kellően tükrözzék a hazai ráfordításokat és a nem­zetközi árarányokat. Ez szük­ségessé teszi, hogy mind a ter­melői, mind a fogyasztói árak bizonyos körében központi in­tézkedésekre kerüljön sor. Az árintézkedések segítsék a ter­melés hatékonyságának növe­lését, a népgazdasági egyen­súly javítását. A fogyasztói ár­változások az életszínvonal-po­litikai célokkal, a reálbér és a reáljövedelem tervezett növe­kedésével összhangban való­suljanak meg. Biztosítani kell az árak alakulásának tervsze­rű irányítását, az árfegyelem erősítését, az árak szigorú el­lenőrzését, az indokolatlan ár­emelések és a visszaélések megelőzését. Az alapvető fo­gyasztási cikkek árának eme­lését jövedelempolitikai intéz­kedésekkel ellensúlyozni kell. Biztosítani kell a vásárlóerő és az árualapok összhangját. A termelő és a kereskedelmi vállalatok tegyenek megfelelő intézkedéseket az áruellátás és a lakossági szolgáltatósok színvonalának emelésére, a vá­sárlási körülmények javítására. A társadalmi gondoskodás fejlesztésében a jövőben is alapvető törekvésünk a dolgo­zó nők, a több gyermekes csa­lódok és az idősek helyzeté­nek javítása. Az állam na­gyobb mértékben járuljon hoz­zá a gyermekek eltartásához. Növekedjék az évi nyugdíjki­egészítés összege, növelni kell az alacsony nyugdíjakat. Társadalmi, politikai cél­jainkkal összhangban nagy fi­gyelmet kell fordítani a lakás- helyzet javítására. Tartani kell a lakásépítés dinamikus üte­mét; 420—440 ezer lakás épül­jön, az állami lakások száma 150—160 ezer legyen. A lakás­építés elsősorban Budapesten, a nagyvárosokban, az ipari centrumokban gyorsuljon. A lakások felújítására és kar­bantartására szolgáló eszkö­zöket célszerűbben használják fel. Nagy figyelmet kell fordíta­ni az egészségügy feljesztésé- re, mindenekelőtt a kórházi ágyak számának növelésére és o betegellátás színvonalának emelésére. A gyermekek szá­mának növekedése mellett is biztosítani kell az óvodai ellá­tás elért színvonalát. Javuljon a bölcsődei ellátás, főként a fővárosban, a megyei városok­ban és az ipari központokban. 9 A közművelődés in­tézményhálózatának fejlesztésével és korszierűsítésével, a kulturális szolgáltatások bővítésével to­vább kell javítani a lakosság, elsősorban a munkásság és az ifjúság kulturális ellátását. Változatlanul nagy fontossá­gú feladat az általános iskolai oktatás és a szakmunkáskép­zés színvonalának emelése és tárgyi feltételeinek javítása. A Központi Bizottság meg- tés irányelveit és azokat a kö- vitatta az 1976. évi népgazda- vetkézőkben hagyta jóvá: sági terv és állami költségve­a növekedés százalékában A nemzeti jövedelem 5—5,5 A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 3 Az ipari termelés 6< Az országos építési-szerelési tevékenység 3—6 A mezőgazdasági termékek termelése 3,5—4 Az egy lakosra jutó nomináljövedelem 7,8 Az egy lakosra jutó reáljövedelem 3 Az egy munkás—alkalmazott keresőre jutó nominálbér 6,3 Az egy munkás—alkalmazott keresőre jutó reálbér 1,5 Az egy termelőszövetkezeti keresőre jutó reálkereset 1,5 A fogyasztói árszínvonal 4,5 A kiskereskedelmi áruforgalom 4—5 A szocialista szektor beruházásainak összege 148—150 milliárd Ft Az elkészüilő lakások száma 82 ezer db ebből állami lakás 28 ezer db. Az 1976. évi tervben kitű­zött gazdaságpolitikai célok si­keres megvalósítása döntő je­lentőségű az V. ötéves terv megalapozásában, az elkövet­kező esztendők kiegyensúlyo­zott fejlődésében. Ez az irá­nyításban, a végrehajtásban és a’z ellenőrzésben határozott magatartást, fegyelmezett mun­kát követel, a személyi felelős­ség növelését igényli. Ennek érdekében már 1976- ban érvényesüljenek a követ­kező főbb követelmények: — növekedjék a gazdaságos és versenyképes termékek ará­nya, csökkenjen a gazdaságta­lan termékek gyártása; — lényegesen javuljon a népgazdaság exportképessége, szélesedjenek a tartós és biz­tonságos értékesítési kapcso­latok; — intézkedni kell a munka­erőgazdálkodás javítására, a munakerő tervszerű átcsoporto­sítására, az adminisztratív lét­szám csökekntésére, a munka- fegyelem erősítésére; — gondoskodni kell az energia és a nyersanyag ész­szerű felhasználásáról, a ta­karékos gazdálkodást általá­nossá kell tenni. E célokat szolqálják a gaz­dasági szabályozók 1976. janu­ár 1-ével életbe lépő módosí­tásai. 1976-ban három nagyberu­házás kezdődhet meg: a Dunai Vasmű konverteres acélműve, a Tiszai Vegyi Kombinát új gyár­részleggel való bővítése és a zalaegerszegi hűtőház építése. Budapesten át kell adni a forgalomnak a metró Nagy­várad tér és Deák tér közötti szakaszát. Az életszínvonal — a gazda­sági lehetőségekkel összhang­ban — szerényebb mértékben emelkedhet, mint a korábbi években. Központi bérintézke­désekre 700 millió Ft fordítha­tó. Ez fedezetet nyújt január 1-től a bölcsődei és az óvo­dai dolgozók béremelésére, va­lamint vállalati bérpreferenciá­ra. Ezenkívül január 1-től az évenkénti nyugdíjkiegészítés legkisebb összegét havi 30 Ft helyett 50 Ft-ban kell megál­lapítani. 1976-ban sor kerül a mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tagok nyugdíjkorha­tárának egy évvel történő le­szállítására. \ IV. Dolgozó népünk a IV. öt­éves terv megvalósítása során eredményes munkát végzett, maradandót alkotott, büszke lehet az elért sikerekre. A Köz­ponti Bizottság elismerését fe­jezi ki mindazoknak, akik helyt állásukkal, felelősségteljes, szorgalmas munkájukkal hoz­zájárultak szocialista hazánk fejlődéséhez. Az elmúlt évek­ben is sok gondon, nehézsé­gen lettünk úrrá, de munkánk egyes fogyatékosságai miatt lehetőségeinket nem tudtuk teljesen kiaknázni. Még nagy tartalékok vannak a termelés­ben, a termelő berendezések, a munkaidő jobb kihasználásá­ban, a tudomány eredményei­nek felhasználásában, a mű­szaki haladás gyorsításában, az irányító tevékenység szín­vonalának további emelésében, a szervezettség erősítésében, a fegyelmezett munkában. A Központi Bizottság szilárd meggyőződése, hogy az V. öt­éves terv megvalósításával, a XI. pártkongresszus iránymu­tatását követve, tovább hala­dunk a fejlett szocialista tár­sadalom építésében. A célok reálisak, a terv teljesítésének hazai és nemzetközi feltételei adottak, illetve megteremthe­tők. Az V. ötéves terv, valamint az 1976-os népgazdasági terv megvalósítása hazánk minden állampolgárától kezdeménye­zőkészséget és fegyelmezett munkát igényel. Népünk érde­ke, hogy társadalmunk anyagi és szellemi erőit, országunk adottságait a tervben foglalt célok szolgálatában jól hasz­nosítsuk. A Központi Bizottság számít dolgozó népünk cse­lekvő támogatására. Felkéri az üzemek, a termelőszövetkeze­tek, az intézmények dolgozóit: vegyenek részt az V. ötéves terv végrehajtását segítő szo­cialista munkaverseny-mozgal- makban. A minisztériumok és a főha­tóságok, a gazdasági irányító és felügyeleti szervek segítsék a vállalatokat, üzemeket, szö­vetkezeteket abban, hogy sa­ját feladataikat az éves terv és az V. ötéves népgazdasági terv gazdaságpolitikai céljai­val összhangban alakítsák ki. A vállalati tervek alapozzák meg a hatékonyabb munkát, reálisan irányozzák elő a he­lyi fejlesztést és a jövedelmek növelését. A gazdasági feladatok telje­sítése most nagyobb igényeket támaszt a vezetőkkel szemben. A tennivalók jó elvégzése a vállalati önállóság körülményei között színvonalas, kezdemé­nyező, irányító munkát követel. A vezetők osszák meg gondjai­kat. elképzeléseiket a kollek­tívával, támaszkodjanak' a dol­gozók alkotó tettrekészségére. A gazdasági építő munká­ban, céljaink egységes kép­viseletében és megvalósításá­ban nagy felelősség hárul a pártszervezetekre, a párt tag­jaira. A kommunisták képvisel­jék következetesen a párt gaz­daságpolitikáját, a népgazda­sági tervet, és személyes helyt­állással mutassanak példát a munkában. A pártszervezetek erősítsék politikai, gazdaság­irányító, szervező és ellenőrző tevékenységüket. Határozottan támogassák a terv megvalósí­tásán dolgozó gazdasági ve­zetőket. Segítsék elő, hogy a vállalati feladatokról a dolgo­zók megfelelő tájékoztatást kapjanak. Igényeljék, bátorít­sák az aktivitást, az egészsé­ges kritikai szellemet. Szerezze­nek érvényt annak az elvnek, hogy aki a közösségért többet tesz, nagyobb erkölcsi és anya­gi megbecsülésben részesüljön. A Központi Bizottság bizo­nyos abban, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa, a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, a Magyar Nők Országos Taná­csa, az Országos Szövetkezeti Tanács, a tömegszervezetek, tö­megmozgalmak vezetői a ma­guk területén mindent megtesz­nek gazdasági terveink meg­valósításáért. A szakszervezetekben, a tö­megszervezetekben, a szövet­kezetekben és a tömegmozgal­makban tevékenykedő kommu­nisták és aktivisták' mozgósít­sák a dolgozókat a gazdasági feladatok jó megoldására. A Kommunista Ifjúsági Szövetség legyen kezdeményezője a fia­talok újabb konkrét vállalásai­nak, az országos és a helyi ak­cióknak. Pártunk felhívja a munkás- osztályt, a termelőszövetkezeti parasztságot és az értelmisé­get, a szocializmus minden hí­vét, egész népünket, hogy az 1976. évi és az új ötéves nép- gazdasági tervünk valóra vál­tását tekintse közös nemzeti ügynek.

Next

/
Thumbnails
Contents