Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-28 / 326. szám

1975. november 28., péntek Dimantult napló 3 Csaknem 20000 lakás épült Pécsett 1961-től 1975-ig Népi ellenőrök vizsgálták Munkás-közművelődés a pécsi vállalatoknál ✓ Uj oktatási, továbbképzési formák Kevés a népművelő A Szigeti úti új lakótelep. A kormány 15 éves lakásfej­lesztési terve értelmében az 1961-től 1975-ig terjedő 15 év alatt egymillió lakást kell fel­építeni az országban. Erre az időszakra Pécsett 16 000 lakás építését terveztük. Az országban először A korábbi évek lakásépíté­séhez viszonyítva a tervezett lakások felépítése igen jelen­tős nagyságúnak tűnt, s meg­valósítása számos probléma elé állította a városépítésben dön­tést hozó és lebonyolító szerve­ket. Meg kellett határozni azo­kat a területeket, ahol ezek a lakások felépíthetők, gondos­kodni kellett a kommunális el­látás — víz, villany, gáz, szennyvíztisztás — fejlesztésé­ről és a lakásokhoz kapcsolódó gyermekintézmények, üzletek felépítéséről. Mindehhez olyan nagy haté­Hőálló, ütés­biztos poharak Hőáiló, ütésbiztos mokkáspo- harak nagyüzemi kísérleti gyár­tását kezdték meg a Salgó­tarjáni öblösüveggyárban a helyi szakemberek saját konst­rukciójú és kivitelezésű beren­dezésén. Az új termék kiáll minden összehasonlítást a ha­sonló rendeltetésű külföldi áru­val. A salgótarjáni gyár még az idén kétszázezer hőkezeit presszós poharat bocsát a ke­reskedelem rendelkezésére, de jövőre már képes a teljes bel­földi kereslet kielégítésére. Ez évente mintegy másfél-kétmil­lió edzett, hőálló, ütésbiztos mokkáspoharat jelent. Úgyszólván a szanálás kü­szöbén állt négy éve a Bara­nya megyei Cipész Szövetke­zet. A kis üzemek javításra ren­dezkedtek be, és ez a tisztes­séges munka ellenére sem volt jövedelmező. Az új vezetőség hamar be­látta, hogy a szolgáltatásokból nem él meg a szövetkezet. Ezért határoztak úgy, hogy a régi tevékenységük megtartá­sával új profilt alakítanak ki: áttértek a konfekció gyártás­ra. Nyilvánvaló volt, hogy a nagylétszámú, erős nagyválla­latok mellett aligha törhetnek be a piacra. így aztán a bébi- és gyermekcipőre szakosodtak. Ebből a minden mennyiség­ben eladható, keresett cikkből konyságú építőipari kapacitás­ra volt szükség, amely biztosít­ja a korszerű, tömeges lakás­építést. Ennek érdekében az országban először Pécsett kez­dődött meg a panel-elemekből összeállított lakóépületek épí­tése. A Baranya megyei Építő­ipari Vállalat ennek az üzem­nek a létrehozására, fejleszté­sére nagy gondot fordított, és ha sokszor nagy nehézségek órán is, de megépítette és tel­jesítette a kitűzött feladatot. A 15 éves program három középtávú tervciklust kapcsolt össze. A feladat megvalósítását a második ötéves tervidőszak­ban kezdtük meg. E tervidő­szakra jellemző volt, hogy a lakásfejlesztés szorosan kap­csolódott a bányászat dinami­kus fejlesztéséhez, először al­kalmaztuk kísérleti jelleggel a paneles építési módot és meg­kezdődött a lakások távfűtés­sel való ellátása. A programot részben új lakó­telepek építésével, részben ré­gi, elavult városrészek rekonst­rukciójával valósítottuk meg. A mindenkori gazdasági lehetősé­gek határozták meg, milyen arányban tudjuk számításba venni a lakásépítésnél — egy­részt magas költségaránya, másrészt a lakásalapot csök­kentő volta miatt. Ilyen meg­gondolások alapján került sor a szigeti városrész rekonstruk­ciójára, amely három tervidő­szakot ölel fel. Korszerűsítés, felújítás Az ötödik ötéves tervidőszak­ban megkezdjük a Budai vá­rosrész szanálását és egy kor­szerű városrész folyamatos, több tervidőszakot felölelő épí­tését. A tervszerű program megva­lósítása érdekében olyan új, még be nem épített területet kellett feltárni, ahol jelentős nagyságú tömeges lakásépí­tést lehet megvalósítani. Ennek érdekében kezdtük meg Lvov- Kertváros területének előkészí­tését és a negyedik ötéves terv­időszakban a lakások átadá­sát. Ugyancsak jelentős lakás­mennyiség megépítése érdeké­ben feltártuk és alapközművek­kel elláttuk a Mecsek-Nyugat területét, ahol elsősorban több­szintes magánerős lakásépítést tervezünk. A 15 éves lakásépítési prog­ram keretében 1961-től 1975-ig 19 485 lakás épült fel váro­sunkban, s ez közel három és félezerrel több a tervezettnél. Ennek ellenére a lakásellátott­ság ;■— ezt is ki kell jelenteni — nem javult jelentősen. Amíg 1960-ban a 100 lakásra jutó személyek száma 361 fő volt, 1975 végére ez 337-re csökken. Ennek oka egyrészt az, hogy a város népessége a vártnál lé­először csak napi 400 párat tudtak készíteni, 1975-re elér­ték a napi nyolcszázas szériát. Manapság egész Dunántúlon kaphatók termékeik, tizennyol- castól harmincas méretig. Négy év előtti árbevételük­nek, a 12 millió forintnak idén dupláját is meghaladják: 28 milliós árbevételt_várnak, 1976- ban pedig további 10 százalé­kos emelkedés lesz. Tavaly munkájukért elnyerték a KISZÖV vándorzászlaját. A Cipész Szövetkezetben 230 nyegesen jobban nőtt, megkö­zelítően több, mint 45 ezerrel, másrészt ebben az időszakban mintegy 2000 lakást szanál­tunk. A 15 év alatt tervidőszakról tervidőszakra javult a lakások korszerűsége, nőtt az alapterü­lete és kedvezően alakult a szobaszám összetétele. Általá­nossá vált a távfűtés bevezeté­se és a melegvíz-szolgáltatás. A lakásprogram másfél évti­zedében felépült 19 485 lakás­ból állami erővel 13 843, ma­gánerővel — OTP-hitelből és kölcsönből — 5642 lakás épült. Különösen a negyedik ötéves tervben volt jelentős a magán­erős lakásépítés, elsősorban a munkás-lakásépítési akció be­vezetése következtében. A ta­nács ebben jelentős anyagi részt vállalt, mert szanálás­mentes, közművesített területet biztosított e lakásépítési forma számára. Jellemzője még a 15 évnek, hogy míg a második ötéves tervidőszakban a tanácson kí­vül egyéb állami, vállalati la­kásként 1834 darab épült, a negyedik ötéves tervidőszakban már csak 287 darab. Ugyan­akkor OTP saját beruházású társasházban 87-ről 1481-re emelkedett az épített lakások száma. Az ötödik ötéves tervidőszak­ban is amellett, hogy növelni szükséges a tanácsi lakásépí­tést, meg kell teremteni a fel­tételeket a még jelentősebb magánerős lakásépítésre is. A telepszerű többszintes lakásépí­tés mellett jelentős a családi ház építés is. Az elmúlt 15 év alatt Pécsett 3550 családi ház épült. Jellemző azonban, hogy ez az építési forma tervidőszak­ról tervidőszakra csökken. A második ötéves tervben még 1868, a negyedikben már csak 727 családi ház épült. Ennek oka részben a családi házzal beépíthető telkek csökkenő volta, másrészt viszont a ma­gánerős lakásépítést elősegítő hitelpolitika nagyobb anyagi támogatást biztosít a telepsze­rű többszintes társasházak épí­tésében résztvevőknek. Az elmúlt 15 évben az új lakások építése mellett a ta­nács jelentős összeget fordított a meglévő lakások korszerűsí­tésére, felújítására. A második és a harmadik ötéves tervidő­szakban 400 millió forintos rá­fordítással 2760, a negyedik öt­éves tervidőszaban 520 millió forint felhasználásával 1480 la­kást újítottunk fel. Teljesítettük a feladatot összegezésképpen megálla­píthatjuk, hogy a lakásépítés­ben kitűzött feladatainkat tel­jesítettük. Ez nem jelenti azon­fő dolgozik, ebből nyolcvanon csak javítással foglalkoznak. Jövőre hét új modell kerül a piacra: a baranya-sportbox- ból készült rugalmas, lágy ki­készítésű gyerekcipők, és a far­mercipők bébi-méretben. A „Bari” márkájú cipők ke­resettek. A szövetkezet jövő évi kapacitásának 90 százalé­kát már lekötötte szerződéssel a Dél-dunántúli Cipőnagykeres­kedelmi és a Fővárosi Cipőbolt Vállalat. Szántó Péter ban azt, hogy nem kellett vol­na még több lakást építenünk. Feladatunk: még több lakás építéséhez szükséges megte­remteni a lehetőséget, tovább kell fejleszteni a lakásépítő­kapacitást, mert elő kell segí­tenünk a lakásproblémák mi­előbbi felszámolását. Dr. Németh Lajos Pécs megyei város Tanácsának elnök- helyettese. Reggel nyolc óra van, a Pécsi Fogászati Klinikán 30— 40 apró ember várakozik. Az asszisztensnő kartonokról a ne­vüket olvassa. A gyerekek egy­más után veszik át a zöldes papírt, aztán a kezelő felé in­dulnak. Egyre inkább csitul a lárma, s amiko.r az első öt gyerek eltűnik a kezelő ajtaja mögött, már teljes a csend. Többségük most, az iskola­fogászaton találkozik először fogorvossal, mégis fél tőle. Dr. Szabó Imre professzor, a Fogászati Klinika igazgatója szerint ma már egyre ritkáb­ban fordul elő, hogy a szülők kifejezetten ijesztgetik a gye­rekeket, de a felnőttek fogor­vostól való idegenkedése át- plántálódik a gyerekekbe. A szülőknek sajnos csak a kiseb­bik része ellenőrizteti rendsze­resen gyermekei fogazatát, hogy elejét vegye a fogak rom­lásának. fontos a megelőzés Megelőzés a feladata az is­kolafogászati szűrésnek is. A mai 6—14 éves korú gyerme­kek nagyrésze a szervezett is- kolafogászqfi szűrés alkalmá­val^ jut el fogorvoshoz. Az éven­ként egyszeri szűrés feltétlen szükséges, hiszen e korosztály tagjainak általában hét szu­vas foguk van. A fogszuvasodás az egyik leggyakoribb „gyermekbeteg­ség”. Kialakulása főként táp­lálkozási szokásainkkal, illetve a nem kielégítő fogápolással magyarázható. Az ideális — Mit tettek a vállalatok ve­zetői a munkások szakmai és közművelődési helyzetének ja­vításáért? Hogyan hajtották végre az erre vonatkozó párt- határozatot és állami intézke­déseket? Ezt vizsgálták meg több pécsi gazdálkodási szerv­nél — 1973-ra és 1974-re visz- szamenőleg — ez év első felé­ben a népi ellenőrök. A vizs­gálatról készült összefoglaló jelentést tárgyalta meg ülésén a minden étkezés utáni fog­mosás — nehezen valósítható meg, ám az esti, lefekvés előt­ti fogápolás elengedhetetlen. Általában mégis, ez marad el, hiszen a gyerek estére már álmos ... Rossz. • [[szokmókt A rosszul kialakult szokások megváltoztatása mellett rend­szeres ellenőrzéssel, kezeléssel lehetne megakadályozni a gye­rekek fogazatának romlását. A kérdés azonban: mire van le­hetőség? — Kevés a fogorvos. Budapesten 3500 lakosra jut egy 6 órás főfoglalkozású fog­orvosi állás. Pécs—Baranya az országos átlag körül mozog, 4900—5000 főre jut egy fog­orvosi állás. Sajnos csak ál­lás, mert az mór egyáltalán nem biztos, Hogy be is van tölt­ve?! A Pécsi Fogászati Klinika 2400 gyerek iskolafogászati el­látását vállalta — önként. Egy-egy osztály tanulóinak vizsgálata általában 3—4 óra alatt történik. Attól függően, hogy hány rossz fogat kell gyógyítani, két-három, szükség esetén 4—5 fogorvos foglalko­zik a gyerekekkel. A pécsi egyetem e négy megye fog­orvos utánpótlásáról gondosko­dik. Két év múlva végez az el­ső húsz hallgató, s ezt köve­tően minden évben húsz-húsz új szakember áll majd többek között a legáltalánosabb gyer­mekbetegség elhárításának szolgálatába. Török Éka a minap a Pécs Városi és Já­rási Népi Ellenőrzési Bizottság, Toller Lászlónak, a városi-járási NEB elnökének előterjesztésé­ben. Az oktatás-képzés helyzetét áttekintve a jelentés megálla­pítja, hogy az utóbbi években fejlődés tapasztalható e téren. A termelő egységek nagy ré­sze felismerte a munkás to­vábbképzés fontosságát, s anyagilag is támogatják a munkásokat. A legtöbb helyen biztosítják a tanulmányi sza­badságot, a taneszközöket, si­keres vizsga esetén a jutalom­szabadságot, a béremelést, kü­lönféle pótlékot adnak. A munkások szakmai-politi­kai képzésében különösen ki­emelkedő eredmények szület­tek a Volánnál, a Tejipari Vál­lalatnál, a Villamos és Gép­javító Szövetkezetben, a FIM Zsolnay Gyárában, a BARA- NYAKER-nél. A Porcelángyár­ban, a Kesztyűgyárban és a MÉV-nél még ennél is tovább mentek, ezek a vállalatok nem­csak támogatják a továbbta­nulni jelentkezőket, de maguk iskolázzák be dolgozóikat. A vizsgált vállalatok zöme utánpótlási gondokkal küzd. Ezért érthető, hogy nagy gon­dot, anyagi erőket fordítanak dolgozóik továbbképzésére. (A megyében évente több, mint tízezren vesznek részt ilyen szakmai oktatásban.) Sok he­lyen ezt összekapcsolják az ál­talános iskola nyolc osztályá­nak az elvégzésével. A nyolc osztályt el nem végzettek szá­ma sajnos a vizsgálat szerint lassú emelkedést mutat. Az iskola rendszerű felnőtt oktatásban a régiek mellett új formák alakultak ki az utóbbi időben. Különösen az üzemi is­kolák, az üzembe kihelyezett tagozatok és osztályok szerve­zése alkalmas a dolgozók to­vábbtanulására. Pécsett a Dol­gozók önálló Általános Iskolá­jában az 1974—75-ös tanév­ben 1178 fő, a beiskolázottak 70,6 százaléka fejezte be ered­ményesen a tanévet. Az üze­mekbe kihelyezett iskolákban tavaly 355 dolgozó, ebben az évben már 557 dolgozó vizs­gázott. A Felnőttek önálló Gimná­ziumában esti- és levelező ta­gozaton 876-an végeztek az idén a lemorzsolódások elle­nére is háromszor annyian, mint az 1972—73-as tanévben. Igaz, hogy itt viszonylag kicsi a mun­kások aránya, akik inkább a szakmai képzettséget is adó szakközépiskolákba jelentkez­nek, ez felel meg jobban vál­lalatuk érdekeinek is. Kevesebb javulás tapasztal­ható a munkásművelődés elő­segítése terén. Noha, a pénz­eszközök nőttek — 1973-hoz képest 20 százalékkal nőtt a vállalati részesedési alapból kulturális célra fordított ösz- szeg, — e pénzek felhaszná­lása legtöbbször nem a mun­kás művelődést segíti elő. A szakmai oktatás továbbképzés támogatósa mellett ezt még sokhelyütt periférikus kérdés­nek tekintik a vezetők. A vizs­gált vállalatok többsége nem készített hosszútávú közművelő­dési tervet, s nem hozták lét­re, s nem működtetik a Köz- művelődési Bizottságot. Füg­getlenített népművelőt a vizs­gált vállalatok közül mindösz- sze egy — a BARANYAKER — alkalmaz. (Egyébként Pécsett összesen 1T üzemi főhivatású népművelő dolgozik, s ebből csak nyolc a szakképzett.) Az a kívánság, hogy minden ezer­nél több munkást foglalkozta­tó gyárban legyen népművelő, azért sem valósulhat meg, mert kevés a szakképzett nép­művelő, beiskolázásukat, kép­zésüket meg kell gyorsítani. Hét új modell a Cipész Szövetkezetnél Éven kén t sz u r ő v iz sgálat Javul a gyermekek fogászati ellátása „Ne félj, nem fáj!" Pillanatkép a gyermekfogászatról.

Next

/
Thumbnails
Contents