Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-27 / 325. szám

Dunántúli ngplö 1975. november 27., csütörtök Hegyhát előrelép Ez év elején a járás 64 pártszer­vezetének 140 küldötte tanácsko­zott Sásdon. A beszámoló és a hozzászólások átfogták az egész járás munkáját. Szót ejtettek a Hegyhát 38 000 lakójának életé­ről. Mi történt azóta? Erről be­szélgettünk d r. V i d a Jó­zseffel, a Sásdi Járási Pált- bizottság első titkárával. Rendszerekben — Több felszólaló foglal­kozott gazdaság-politikai kér­désekkel, sürgetve a KB mun­ka- és üzemszervezéssel fog­lalkozó határozatának vég­rehajtását. Milyen intézke­dések történtek? — Járásunk mezőgazdasági jellegű, jelentős az állatte­nyésztés. Az elmúlt években hét szakosított szarvasmarha-tele­pet építettünk, ebből hat ha­táridőre elkészült. Egyedül a felsőmindszenti termelőszövet­kezet négyszáz férőhelyes hús­hasznosítású szarvasmarha tele­pének elkészítése nem látszik biztosítottnak ez év végére. S ha már a beruházásoknál tar­tok, hadd említsem meg: po­zitívnek ítélem, hogy több ter­melőszövetkezet a szakosított telepet saját mago építette. Például az egyházaskozári, mó- gocsi, gödrei. Ezek jó minőség­ben, 15—20 százalékkal ol­csóbban és határidőre-elkészül­tek. A saját kivitelű beruházá­sokat tartjuk a legcélszerűbb­nek és — ahol ennek felté­telei adottak — ott a jövő­ben is ezeket a kezdeményezé­seket, törekvéseket támogatjuk. Jelentős fejlődésről adhatunk számot a zárt termelési rend­szerek kialakításában. Ennek köszönhető többek között, hogy a kukorica átlagtermése a já­rásban több éve 50 mázsa hek­táronként. Rendszerben termel­jük a cukorrépát is. A jövőben szorgalmazzuk a kenyérgabona zártrendszerű termesztésének el­terjedését. A járási pártértekezlet ha­tározatot hozott: a járási párt- bizottság kezdeményezze a já­rás egészét magában foglaló agrokémiai központ megszerve­zését. Az előkészületeket el­végeztük — a Bikali Állami Gazdaság lesz ennek a köz­pontnak a gesztora. Nagy gondot fordítottunk a takarékos gazdálkodás szorgal­mazására. Év elején elkészül­tek a gazdálkodó egységek ta­karékossági tervei. Ezek meg­valósításában figyelemre méltó eredményeket értek el. Intézkedéseket tettünk, hogy a kongresszusi munkaverseny erőteljesebben folytatódjék, mert megítélésünk szerint len­dülete némileg csökkent. Eb­ben közrejátszott az is, hogy ez a fontos mozgalom nem ka­pott olyan támogatást a párt­ós gazdaságvezetők részéről, mint a kongresszust megelőző időszakban. Iskolák, óvodák — A pártértekezleten Füzes Elekné megemlítette, hogy ei járás közoktatási és közmű­velődési hálózata elmarad a megyei színvonaltól . . . — Ez a mi véleményünk is. A felzárkózás érdekében meg­határoztuk a feladatokat és Megvalósulnak a járási pártértekezleten elhangzott javaslatok elkészítettük a járás kulturális ágazata ötéves fejlesztési ter­vét. Ezek közül néhányat: a járásban az óvodáskorú gyere­kek mintegy 80 százalékát sze­retnénk óvodában elhelyezni. Sásdon, Vásárosdombón, Ma- gyarhertelenden, Kishajmáson, Mázaszászváron kívánunk óvo­dát építeni, örömmel mondha­tom: már eddig is jelentős ösz- szegű anyagi hozzájárulás ér­kezett a sásdi termelőszövet­kezet üzemi pártszervezetének felhívására. Intézmények, üze­mek dolgozói és a lakosság is nagy számban ajánlották fel egy napi munkabérüket. Re­mélünk állami támogatást is. A következő ötéves tervidőszak­ban három új iskola megépí­tését látjuk szükségesnek: Sás­don, Bikaion és Egyházaskozá- ron, valamint a baranyajenői és gödrei iskolakörzetben. Több községben iskolabővítésre van igény. Sásdon a maholnap életveszélyes járási művelődé­si ház helyett újat kell épí­teni. — Többen szóltok a la­kossági szolgáltatásokról. Javult-e a helyzet azóta? — Anyagi eszközök híján le­hetőségeink eléggé korlátozot­tak. Ennek ellenére van fejlő­dés. Például a Sásdi Építőipari Szövetkezet keretében javasla­tunkra lakáskarbantartó részle­get szerveztek. Több községben ebben az évben a Pécsi Pa­tyolat Vállalat textilbegyűjtő he­lyet létesített. A Patyolat az ötödik ötéves terv időszakára Sásdon gyorstisztító szalon lé­tesítését vállalta, a nagyközsé­gi tanács ad erre a célra he­lyiséget. A járásban több mint 60 község van, így nehéz a szolgáltatási feladat megoldá­sa. Sokat segítenek a szolgál­tatások terén a némileg nö­vekvő számú kisiparosok, va­lamint a munkaviszony mellett működő kisiparosok. Célunk, hogy a nagyobb községekben fejlesszük elsősorban a szolgál­tató hálózatot. Kezdeményezé­sünk eredményeként a szolgál­tatás javításában jónéhány ter­melőszövetkezetünk is részt vál­lal. A mágocsi gépjavító állo­más pedig gépjármű szervizt létesített. Biztató eredmények A járási pártértekezleten még számos más javaslat is elhang­zott. Ábel János például a párt tömegpropaganda munká­jának javítását, több, jóképes­ségű propagandista beállítá­sát, a pártoktatás tárgyi félté­Felmérik városunkban a vízvezeték-hálózatot Pécs város víz-, csapadék- és szennyvízvezetékének rendszeréről készített térké­pet a Pécsi Vízmű Vállalat. A MÉLYÉPTERV nemcsak feltérképezi a közműrend­szert, hanem szakvéleményt is ad jelenlegi állagáról. A MÉLYÉPTERV dolgozói hat „Csanda” műszerrel — azaz feltárás nélkül — álla­pítják meg a vezetékek nyomvonalát. A térképezési, feltárási munkát 1973. ja­nuár 1-én kezdték, Mesze­sen ez év december 31-ig eljutnak a Petőfi és Kolozs utca, illetve a pécs—báta- széki vasútvonaltól északra eső területig. A szerződés értelmében 1976. december 31-ig a Tüzér utca, Kürt ut­ca vonaláig térképezik fel a közműrendszert. Évente 200—250 kilométer hosszú vezetékszakaszt ké­pesek felmérni. A munkák teljes befejezése 1978-ban várható. teleinek javítását szolgalmaz- ta. Van fejlődés ezen a terü­leten is. Intézkedéseinket a pártbizottság ötéves tömeg­propaganda tervében fogal­maztuk meg. A járási pártértekezleten és azóta felmerült javaslatok vég­rehajtásához hozzákezdtünk. Több területen biztató ered­ményekről adhatunk számot, a feladatok nagyrészének megol­dása azonban még előttünk áll — mondta befejezésül dr. Vida József. Garay Ferenc Közel 600 000 pár kesztyű gyártása szerepel a pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet ez évi tervében. Az említett meny- nyiségböl 130 ezer pár a BNV-n is díjazott síkesztyű Reméljük, senki sem vitatja... 181||il|ligg|;~' Mm_____I .................I.._9HHh M űemlék vörösfenyőből „Még ebben a félévben" címmel közöltük a Dunántúli Napló 1974. február 12-j szá­mában, hogy a Baranya me­gyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat a Sallai utcában gyer­mekcipő-boltot létesít, „önki- szolgáló rendszert terveznek a legkorszerűbb berendezésekkel. - írtuk akkor. - A bolt nyitását 1974. június 15-re tervezik, s jövőre már évi nyolcmillió fo­rintos forgalomra számítanak." A nyitás és a nyolcmillós forgalom azonban elmaradt. Egy bírósági ügy született he­lyette. 210 ezer forintos kártérítés egy fa­burkolatért? Bolt helyi ség Helyett tárgyalóterem A42QQa*Ft í 1974-ben az Ifjúsági Áruhá- • zat és a Gólya Aruházat önki- szolgáló rendszerűvé alakította át a Meruker. Ezt követően úgy határoztak, hogy gyermek­cipőket egy külön üzletben, a Sallai utcában fognak árusító- • ni. Ez lett volna Pécsett az el­ső ilyen üzlet, korszerű beren­dezéssel, széles választékkal. Tavaly augusztusban azonban közbeszólt a Belvárosi Áruház emlékezetes leszakadása, s a leendő cipőbolt helyére ideig­lenesen az áruház konfekció osztályát kellett költöztetni. Közben elkészült a Belvárosi Áruház, s ismét előkerült a ci­pőbolt ügye. A vállalat megegyezett az építőkkel: 1975. július 15. lett volna a munkakezdés ideje, augusztus 31 -e pedig a befeje­zésé. Szeptember elején szeret, tek volna nyitani. De csak sze­rettek volna ... Az üzlethelyiség ugyanis Ká­roly János szabó kisiparos tu­lajdona, akinek a vállalat évi 42 ezer forint bért fizet. Itt ko­rábban is üzlet volt, 1947-ben berendezését és árukészletét ál. Jamosították, magát az ingat­lant nem. Júniusban a Meruker aján­lott levélben közölte Károly Já­nossal, hogy szeretné felújítani az üzletet és kérte járuljon hoz­zá. Beleegyezés helyett a tulaj­donos kérdéssel válaszolt: mi­lyen 'boltot kíván a Meruker nyitani? — Ruházati boltot, pontosabban cipő szaküzletet — közölte a vállalat. Károly Já­nos nem járult hozzá a fel­újításhoz, mert szerinte jó álla­potban van az üzlet, ami pe­dig nem, azt különben is a Meruker tette tönkre. (Ez igaz is, épp ezért kellene felújítani.) Sőt, a boltban olyanok voltak a körülmények, hogy az SZMT munkavédelmi felelőse tavaly megtiltotta a működést, s csak a Belvárosi Áruház leszakadá­sa utáni kényszerhelyzetben tartottak mégis nyitva. Mivel az átalakítási munkák között építési engedélyhez kö­tött tevékenység is szerepel — WC létesítése, homlokzat-reno­válás. neonfelirat stb — minden­képpen szükség volt a tulajdo­nos beleegyezésére, különben nem kaphatnak építési enge­délyt. Ezért Orbán Jenő, a Meruker főosztályvezetője sze­mélyesen tárgyalt Károly Já­nossal, aki közölte, hogy ne ve­le, hanem lányával, dr. So- mogyvári Róbertnével — aki a II. kerületi Hivatal igazgatási osztályának helyettes vezetője — lépjenek érintkezésbe. 11(11 v ' ’ V-' í:- ■■"■'' 1 í> I í I "3 a I f-i i t | -i a m A gyalogosoknak s fizetni kell! Biztosítás Dr. Somogyváriné közölte, hogy a bolt fából készült bur­kolata és árutartói nem tekint, hetőjj berendezési tárgyaknak — tehát ezeket nem államosít­hatták 47-ben — így, ha azokat lebontják, fizessen a vállalat 300 000 forint kártérítést. Ké­sőbb mérsékelte 210 000 forint­ra, mégpedig egy „szakvéle­ménnyel" alátámasztva. Ezt egy asztalos tette, aki annak idején készítette ezt a burkola­tot. Az asztalos szerint a vörös­fenyőből készült burkolat mű­emlék . . . Egyébként a 30-as években készült. Dr. Somogyváriné végül is kö­zölte: eláll a követeléstől, s másnap hozza a beleegyezést. Helyette azonban levél jött egy ügyvédtől, aki értesítette a- vállalatot, hogy a jövőben csak ő és Kátply János járhat el az ügyben. Károly János pedig fenntartja korábbi álláspontját, nem járul hozzá, a családta­gok nyilatkozatait nem tartja magára nézve kötelezőnek és kifejezetten megtiltja a fabur­kolat lebontását. Közben a Meruker még jú­niusban - közterület foglalási engedélyt kért a járdára a II. kerületi Hivataltól. A levélre nem levél, hanem egy telefon érkezett válaszként a Hivatal műszaki osztályától, hogy nem engedélyezik a közterületfog­lalási engedélyt, és hogy ne nyúljanak a faburkolathoz ... Mármost csak az a kérdés, miért keverte a Hivatal a köz­területfoglalási engedélyhez az ettől független faburkolat ügyét, amikor a Meruker nem erről írt a levelében. Igen jól ismerhetik a Hivatalnál az egyes ingatlanokat, ha azt is tudják, melyikben, milyen a burkolat... Az írásbeli kérésre persze nem írásban válaszol­tak. Közben a Meruker benyújtót ta építési engedély iránti ké­relmét a külső homlokzat rend behozására és a neon elhelye­zésére. Nem kapták meg. Erre a Meruker a bírósághoz fordult. Itt tart pillanatnyilag az ügy s ki tudja hol, és főként, mikor ér véget. Csakhogy: a Meruker állami támogatást kapott az üzlet lét­rehozására, s ezt a pénzt eb­ben az évben fel kellene hasz­nálnia. Gyermekcipőt a Sallai utcában egy háromszor hét méteres „lyukban" árusítanak ahol se raktár, se folyóvíz, se árubemutatás. Csak úgy do­bozból. biztonság? A kérdések önként adódnak. Miért nem segíti a tanácsi ügyintézés azt az állami válla­latot, amelyik a lakosság jobb ellátásáért dolgozik? Hogy állít­hat valaki -olyasmit, hogy a korszerűsítés után valami kor­szerűtlenebb lesz? Mire föl ne­veznek „műemléknek” egy egy­szerű deszkából készült negyven éves faburkolatot? Véleményünk szerint nyissák meg előbb a boltot és aztán vitatkozzanak. A köz érdeke mindenképpen ezt kívánná, s hogy a köz érdeke előbbre va­ló — reméljük — senki nem vi­tatja . .. Panics György A járdán sétált egy édes­anya a kisfiával. A hatéves gyermek egyszercsak kitépte ke­zét az anyjáéból, s egy autó elé ugrott. A kocsi vezetője — hogy elkerülje a balesetet - elrántotta a kormányt és neki­szaladt egy villanyoszlopnak. A gyereknek hajaszála sem gör­bült, az autóban és a villany- oszlopban viszont nyolcezer fo­rint kár keletkezett. A személy- gépkocsinak nem volt cascója, a Biztosító viszont a kötelező felelősségbiztosítás alapján nem fizetett, mert nem gép­jármű okozta a kárt. Polgári peres útra került az ügy. A bíróság megítélte a kárössze­get, de a gyermekét egyedül nevelő, meglehetősen alacsony fizetésből élő asszony nem tu­dott fizetni. Hasonló esetek nap mint nap előfordulnak a közutakon. Tavaly például Baranya megyé­ben közel 300 balesetnél mű­ködtek közre a gyalogosok mint okozók, vagy mint a bal­eset szenvedő alanyai. Aki másnak kárt okoz, kö­teles megtéríteni - hangzik rö­viden és magyarul a jog ál­láspontja. A gépjárművezető által oko­zott kórt - vétkességtől függet­lenül — megtéríti az Állami Biztosító. Legalábbis az idegen személyben vagy objektumban okozott kárt. A Biztosító ugyan­is a felelősségbiztosítás alap­ján átvállalja a kárt a biztosí­tottól, A gyalogosnak és a kerék­párosnak, valamint a segéd­motorkerékpárosnak nincs kö­telező felelősségbiztosítása. Az általuk okozott kárt nekik kell megtéríteniük. A bíróság fize­tésre is kötelezi őket, de pél­dául egy alacsony jövedelmű nyugdíjastól nemigen lehet „behajtani" 8—10 000 forintot. 1976. január 1-től — úgy ter­vezik" — félig-meddig helyére kerül ez a kérdés. Az Állami Biztosító kibővíti a lakás- és háztartási biztosítást a gyalo­gos felelősségbiztosítással. Akinek tehát lakásbiztosítása van, s gyalogosként balesetet okoz, a Biztosító fizet majd helyette. A kerékpárra eddig is vonatkozott ez a rendelkezés. Az új biztosítási forma azon­ban csak félmegoldás. Ugyan­is nem kötelező. A közutakon tehát megintcsak két „csoport’’ közlekedik majd: akinek van, s akinek nincs biztosítása. A tervezett új biztosítás tehát nem jelent végleges megol­dást. Nem vagyok biztosítási szakember, nem tudóm, hogyan lehetne megalkotni egy önálló gyalogosbiztosítást. De ha ilyen nem lesz — annak elle­nére, hogy reklámót csinálnánk az Állami Biztosítónak - mégis­csak azt kell mondanunk: jó lenne, ha minél többen — leg­alább az idősebbek — kötné­nek új típusú lakásbiztosítást. A saját érdekükben. Panics Decemberi vásárok December 7. Pécs, országos állat- és kirakóvásár és orszá­gos autó- és motorvásár. De­cember 8. Siklós, országos ál­lat- és kirakóvásár. December 10. Szentlőrinc, országos állat- és kirakóvásár és országos autó- és motorvásár. December 12. Szigetvár, országos állat- és kirakóvásár. December 14. Pécs, országos autó- és motorvásár. December 15. Mohács, orszá­gos állat- és kirakóvásár. De­cember 17. Vajszló, országos állat- és kirakóvásár. December 21. Mohács, országos autó- és motorvásár.

Next

/
Thumbnails
Contents