Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-26 / 324. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt Ilanlö XXXII. évfolyam, 324. szám 1975. november 26., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja üli a Ulest tart ISZIUIF» Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi lamint az V. ötéves terv és az 1976. évi terv Bizottságának ülését november 26-ra össze- és állami költségvetés irányelveire vonatkozó .... . . ... .... . , javaslat megvitatását indítványozza a Központi A Politikai Bizottság a IV. oteves nepgazda- ' 3 sági terv teljesítésével foglalkozó jelentés, va- Bizottságnak. Testvéri kapcsolatainkat gazdagítja Szovjet könyvkiállítás nyílott Pécsett Nyitás: 1976. Június? Helyzetjelentés a pécsi szálloda építéséréi v|v Harminckét-féle díszítőelem az erkélyeken £ „Műanyag” vakolat a mellvéden Ki javítson a munkáján? Kézenfekvő, hogy a kérdésre azt feleljük: mindenki. Mert való igaz, nincs olyan emberi foglalatosság, melyet ne lehet­ne jobban, tökéletesebben, a korábbinál célszerűbben csi­nálni. S napjainkban ezt külső és belső okok egyaránt sürge­tik, hiszen a külkereskedelmi forgalom egyensúlyának javítá­sa, a termelési szerkezet átala­kításának gyorsítása, seregnyi más, hasonló teendő mindenki­től jobb munkát követel. Még­is, óvakodjunk a hamari álta­lánosításoktól, könnyen tévútra terelhet. Sűrű eset ugyanis, hogy azoknak szól, azokhoz jut el elsőként a biztatás, akik húzzák a szekeret. Nyersebben fogalmazva: ja­vítani az tud a munkáján, aki már ma is hasznosan cselek­szik. Aki mímeli a munkát, aki lázas igyekezettel palástolja a semmittevést, azt először nem a jobbra, hanem magára a munkára kell rávenni. Közösségek sora, egyének nagy tábora bizonyítja napról napra, hogy érzi, s érti a tár­sadalmi követelményeket, a tisztességes, teljes szívvel, tu­dással megoldott feladatok egymásutánjának jelentőségét. Jogos a feltételezés: az ilyen közösségeket, embereket külö­nösebben nem kell sarkallni, maguktól is kutatják a haté­konyabbat, az össztársadalmi és a helyi érdekekhez közelebb állót. Mégis, mintha napjaink­ban nekik szólna elsősorban a társadalmi érdekek megfogal­mazásából született figyelmez­tetés: jobban kell dolgozni. Rendben van, hisz’ ezekben a közösségekben — környeze­tükben - is rejlenek tartalékok, méq feltáratlan források, s te­remtődnek újak a munka so­rán. Indokolt azonban meg­kérdezni, mi lesz azokkal a kö­zösségekkel és egyénekkel, amelyek, akik a keveset sem érzik kötelességüknek, azt nézik, miként bújhatnak ki a terhek alól, hogyan érvényesíthetik a gyakorlatban azt a felfogást, hogy fogjuk meg és vigyétek. Évezredek bölcsességét sum­mázza a hinduk egyik közmon­dása: ügyetlen munkás a szer­számait szidja. Mi tagadás, szűkebb és tágabb környeze­tünkben nem nehéz fölfedezni ezeket a „munkásokat". Azo­kat, akik - legyen beosztásuk, munkakörük bármi - mindenért másokat hibáztatnak, gondjaink forrását külső okokban keresik, akik úgy hiszik, rajtuk nem múlt, múlik semmi sem. Téve­dés lenne valamennyiüket egy kalap alá venni, s azt monda­ni, lógósok, lusták, az a közös bennük, hogy elmennének a munka temetésére. Igen, ilye­nek is vannak, A lógós, a lusta fülöncsipése az egyszerűbb. Nehezebb föl­deríteni azokat, akik mintha dolgoznának, mintha nagyon is sok nehezednék a vállukra, de ténylegesen nem gyarapítják közös eredményeinket. Nehe­zebb a meglelésük, de távolról sem elképzelhetetlen. Ehhez azonban kisebb és na­gyobb kollektívák öntudatos fe­gyelme, szigorúsága szükségel­tetik. Bár igaz, mindannyian dol­gozhatunk jobban, javíthatunk munkánkon, ám elérkezett az ideje, hogy akikre ráillik, azok megtanulják: ami mások részé­re nemes biztatás, az számuk­ra - mivel a kevesebbnél is ke­vesebbet kap tőlük a társa­dalom - most már parancs. Mészáros Ottó A fasizmus felett aratott győ­zelem 30. évfordulója alkalmá­ból Budapest után Pécsett is megrendezik a szovjet könyv­kiállítást a POTE aulájában. A bemutató megnyitója előtt dr. Nagy lózsel, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Párt­bizottság első titkára fogadta a szovjet küldöttséget és tájé­koztatást adott Baranya életé­ről. A tájékoztatón részt vett Szafalló Pufato/ics Pulatov, a Tadzsik Szocialista Szövetségi Köztársaság Minisztertanácsa Könyvkiadói, Nyomdai és Könyvkereskedelmi Állami Bi­zottságának elnöke, Jurij Pron- csenko, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének tit­kára, NyikolaJ Alekszandrovics Zarin, a kiállítás igazgatója, Bocz József, az MSZMP Bara­nya megyei Bizottsága titkára, ■ Takács Gyula, a Megyei Ta­nács elnökhelyettese, Pál Ró­zsa, a Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának he­lyettes vezetője, Drucker Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének főtitkára, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottsá­gának első titkára, Szentirányi József, a Városi Pártbizottság titkára, Papp Imre, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese. Ezt követően került sor az ünnepélyes megnyitóra. A Do­bó István Gimnázium Bartók Béla Kamarakórusának műsora után dr. Barta Ottó, a POTE rektorhelyettese köszöntötte a vendégeket és a megjelente­ket, majd dr. Nagy József mon­dott ünnepi beszédet: — Talán első hallásra meg­lepőnek tűnik, de tény, hogy Magyarországon a szovjet kul­túra hatásának kezdete időben majdnem egybeesik — magá­ban a fiatal szovjet ország­ban — a szovjet kultúra kezde­tével. Alighogy az új társadal­mi rend Oroszországban meg­szilárdult, s a fegyveres harc múltán egy új műveltség, új művészet, új tudomány megte­remtése került napirendre. En­nek híre eljutott hozzánk és foglalkoztatni kezdte a magyar társadalmat is. A felszabadulás előtti idők ismertetése után a következő­ket mondta:- A szovjet kultúra hatásá­nak eredményeként hazánkban 1945 és 1974 között 78,5 millió példányban jelentek meg szov­jet könyvek, évente 10 millió ember nézett meg, vagy néz meg szovjet filmeket. Qe ide­sorolhatnám a szovjet és a ma­gyar kultúra élő kapcsolatai­nak bizonyítékaként azt is, hogy kölcsönösen tizenöt köte­tes válogatást adunk ki egy­más irodalmából. Ezt követően arról beszélt, hogy Baranya lakossága külö­nösen sok és neves szovjet mű­vészt ünnepelhetett személye­sen is, és számos üzem, intéz­mény tart állandó kapcsolatot a Szovjetunióval. Dr. Nagy József beszédét így fejezte be:- Kívánom, hogy a szovjet könyv ünnepe, a jelenlegi ki­állítás újabb és újabb művek megismerése révén járuljon hozzá a Szovjetunióval, a Szov­jetunió népeivel való szoros testvéri kapcsolataink további gazdagításához, erősítéséhez. Szafulló Pulatovics Pulatov, a szovjet—magyar kulturális kapcsolatokról beszélt:- 1952 óta a Szovjetunióban rendszeresen megrendezik a magyar kultúra napjait, 1955- től pedig Magyarországon min­den évben a Szovjetunió vala­mely szocialista köztársaságá­nak kulturális napját. Az utób­bi 25 év során magyar fordí­tásban csaknem kétezer orosz és más szovjet nemzetiségű irodalmi mű jelent meg több mint 20 milliós példányban. Ezt követően a Tadzsik Szo­cialista Szövetségi Köztársaság könyvkiadásáról beszélt és a tadzsik nép magyarországi kap­csolatait méltatta, majd így fe­jezte be: — Engedjék meg, hogy mély hálámat fejezzem ki magyar barátaimnak a meleg és szívé­lyes fogadtatásért, s azért a lehetőségért, hogy megrendez­hettük a szovjet könyvek ki­állítását, s Pécs városának pe­dig a hatalmas érdeklődésért. A kiállítás megnyitása után a vendégek és a megjelentek megtekintették a 2200 kötetes szovjet könyvkiállítást. A kiállí­táson az idegen nyelvű köny­vesbolt tart könyvárusítást. A szovjet könyvek bemutatóját december 4-ig tekinthetik meg az érdeklődők. „Hotel Pannónia — B.-kate­góriájú szálloda Pécs legszebb pontján, patinás műemléki kör­nyezetben - 118 szobával vár­ja a Mecsek-aljára érkező ven­dégeket." No, nem most! Ad­dig, amíg ilyen hirdetés vagy plakát megjelenhet bárhol is, éppen hét hónapnak kell még eltelnie. Pécs új szállodájának átadását ugyanis 1976. május 31-re ígérte az Építőipari Vál­lalat, s ha ez így is lesz, akkor a Hungária Szálloda és Étte­rem Vállalat június végén nyit. A képzelt hirdetéshez pedig csak annyit fűzünk még hozzá, hogy a 118 szoba közül ötször kettő összenyitható (tehát gya­korlatilag négyszemélyes), 15 pedig háromszemélyesre pót- ágyazható. A Link Péter szekszárdi épí­tész tervezte szállodában javá­ban folynak a belső szakipari munkák, s külsőre is egyre in­kább elnyeri végleges képét. A látványosabb külső mun­kák keretében történt meg az egyik szárnyon az erkélyek pi- rogránit-burkolása, amelyet Fürtös György keramikus terve­zett. A díszítőelemekből, ame­lyet a FIM Pécsi Porcelángyá­ra készítette — egy-egy erkély­nél 32-félét használnak fel. El­képzelhető tehát, hogy nem egyszerű munka ez. Pfeil Fri­gyes kőműves-brigádja mégis szinte rutinszerűen végzi már. Igaz, az első néhány erkélynél méq kellett tűnődni, s az első kísérletnél az elemeket még csak a művezetői iroda padló­ján rakták ki. Egy-egy erkély burkolása még most is három ember kát műszakjába kerül. Ezzel egyidejűleg készül a fal­felületek helyszíni műkőburko­lata. A burkoló-munkákkal csak addiq foglalkozhatnak, amigaz időjárás engedi (az utóbbi na­pokban úgy tűnik, hogy már nem sokáig), s akkor tavasszal folytathatják, amikor „belép” egy harmadik fajta burkoló anyag is. A nagy előregyórtott betonfelületek, az étterem fel­járata és mellvédje fehéres színű, Cehalin nevezetű mű­anyag-vakolatot kap. Az új szálloda tetejét még kátránypapír borítja. Oda ún. műemléki pala kerül majd. Ez a szokásostól eltérő méretű és színű — ez esetben vöröses- barna — tetőfedő anyag. Az ét­terem feletti tető a látható homlokzati csúcsoknak megfe­lelő nyeregtető-sávokat kap — vörösréz-lemez borítással. A szobákban, az étteremben, a recepciónál nagyrészt helyü­kön vannak már a fa és fém nyílászárók, s a napokban kezdték meq a majdani főbe­járat előtti — az étterem tera­sza alatt lévő — út betonozá­sát. Folytatódnak a barbakán várkert restaurálásának munká latai. Seres Éva felv. A szovjet könyvkíállitás ünnepélyes megnyitóján dr. Barta Ottó, a POTE rektorhelyettese kö­szöntötte a vendégeket és a megjelenteket.

Next

/
Thumbnails
Contents