Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-26 / 324. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt Ilanlö XXXII. évfolyam, 324. szám 1975. november 26., szerda Ára: 80 fillér Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja üli a Ulest tart ISZIUIF» Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi lamint az V. ötéves terv és az 1976. évi terv Bizottságának ülését november 26-ra össze- és állami költségvetés irányelveire vonatkozó .... . . ... .... . , javaslat megvitatását indítványozza a Központi A Politikai Bizottság a IV. oteves nepgazda- ' 3 sági terv teljesítésével foglalkozó jelentés, va- Bizottságnak. Testvéri kapcsolatainkat gazdagítja Szovjet könyvkiállítás nyílott Pécsett Nyitás: 1976. Június? Helyzetjelentés a pécsi szálloda építéséréi v|v Harminckét-féle díszítőelem az erkélyeken £ „Műanyag” vakolat a mellvéden Ki javítson a munkáján? Kézenfekvő, hogy a kérdésre azt feleljük: mindenki. Mert való igaz, nincs olyan emberi foglalatosság, melyet ne lehetne jobban, tökéletesebben, a korábbinál célszerűbben csinálni. S napjainkban ezt külső és belső okok egyaránt sürgetik, hiszen a külkereskedelmi forgalom egyensúlyának javítása, a termelési szerkezet átalakításának gyorsítása, seregnyi más, hasonló teendő mindenkitől jobb munkát követel. Mégis, óvakodjunk a hamari általánosításoktól, könnyen tévútra terelhet. Sűrű eset ugyanis, hogy azoknak szól, azokhoz jut el elsőként a biztatás, akik húzzák a szekeret. Nyersebben fogalmazva: javítani az tud a munkáján, aki már ma is hasznosan cselekszik. Aki mímeli a munkát, aki lázas igyekezettel palástolja a semmittevést, azt először nem a jobbra, hanem magára a munkára kell rávenni. Közösségek sora, egyének nagy tábora bizonyítja napról napra, hogy érzi, s érti a társadalmi követelményeket, a tisztességes, teljes szívvel, tudással megoldott feladatok egymásutánjának jelentőségét. Jogos a feltételezés: az ilyen közösségeket, embereket különösebben nem kell sarkallni, maguktól is kutatják a hatékonyabbat, az össztársadalmi és a helyi érdekekhez közelebb állót. Mégis, mintha napjainkban nekik szólna elsősorban a társadalmi érdekek megfogalmazásából született figyelmeztetés: jobban kell dolgozni. Rendben van, hisz’ ezekben a közösségekben — környezetükben - is rejlenek tartalékok, méq feltáratlan források, s teremtődnek újak a munka során. Indokolt azonban megkérdezni, mi lesz azokkal a közösségekkel és egyénekkel, amelyek, akik a keveset sem érzik kötelességüknek, azt nézik, miként bújhatnak ki a terhek alól, hogyan érvényesíthetik a gyakorlatban azt a felfogást, hogy fogjuk meg és vigyétek. Évezredek bölcsességét summázza a hinduk egyik közmondása: ügyetlen munkás a szerszámait szidja. Mi tagadás, szűkebb és tágabb környezetünkben nem nehéz fölfedezni ezeket a „munkásokat". Azokat, akik - legyen beosztásuk, munkakörük bármi - mindenért másokat hibáztatnak, gondjaink forrását külső okokban keresik, akik úgy hiszik, rajtuk nem múlt, múlik semmi sem. Tévedés lenne valamennyiüket egy kalap alá venni, s azt mondani, lógósok, lusták, az a közös bennük, hogy elmennének a munka temetésére. Igen, ilyenek is vannak, A lógós, a lusta fülöncsipése az egyszerűbb. Nehezebb földeríteni azokat, akik mintha dolgoznának, mintha nagyon is sok nehezednék a vállukra, de ténylegesen nem gyarapítják közös eredményeinket. Nehezebb a meglelésük, de távolról sem elképzelhetetlen. Ehhez azonban kisebb és nagyobb kollektívák öntudatos fegyelme, szigorúsága szükségeltetik. Bár igaz, mindannyian dolgozhatunk jobban, javíthatunk munkánkon, ám elérkezett az ideje, hogy akikre ráillik, azok megtanulják: ami mások részére nemes biztatás, az számukra - mivel a kevesebbnél is kevesebbet kap tőlük a társadalom - most már parancs. Mészáros Ottó A fasizmus felett aratott győzelem 30. évfordulója alkalmából Budapest után Pécsett is megrendezik a szovjet könyvkiállítást a POTE aulájában. A bemutató megnyitója előtt dr. Nagy lózsel, az MSZMP KB tagja, a Baranya megyei Pártbizottság első titkára fogadta a szovjet küldöttséget és tájékoztatást adott Baranya életéről. A tájékoztatón részt vett Szafalló Pufato/ics Pulatov, a Tadzsik Szocialista Szövetségi Köztársaság Minisztertanácsa Könyvkiadói, Nyomdai és Könyvkereskedelmi Állami Bizottságának elnöke, Jurij Pron- csenko, a Szovjetunió magyar- országi nagykövetségének titkára, NyikolaJ Alekszandrovics Zarin, a kiállítás igazgatója, Bocz József, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága titkára, ■ Takács Gyula, a Megyei Tanács elnökhelyettese, Pál Rózsa, a Kulturális Minisztérium Kiadói Főigazgatóságának helyettes vezetője, Drucker Tibor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének főtitkára, Lukács János, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára, Szentirányi József, a Városi Pártbizottság titkára, Papp Imre, Pécs város Tanácsának elnökhelyettese. Ezt követően került sor az ünnepélyes megnyitóra. A Dobó István Gimnázium Bartók Béla Kamarakórusának műsora után dr. Barta Ottó, a POTE rektorhelyettese köszöntötte a vendégeket és a megjelenteket, majd dr. Nagy József mondott ünnepi beszédet: — Talán első hallásra meglepőnek tűnik, de tény, hogy Magyarországon a szovjet kultúra hatásának kezdete időben majdnem egybeesik — magában a fiatal szovjet országban — a szovjet kultúra kezdetével. Alighogy az új társadalmi rend Oroszországban megszilárdult, s a fegyveres harc múltán egy új műveltség, új művészet, új tudomány megteremtése került napirendre. Ennek híre eljutott hozzánk és foglalkoztatni kezdte a magyar társadalmat is. A felszabadulás előtti idők ismertetése után a következőket mondta:- A szovjet kultúra hatásának eredményeként hazánkban 1945 és 1974 között 78,5 millió példányban jelentek meg szovjet könyvek, évente 10 millió ember nézett meg, vagy néz meg szovjet filmeket. Qe idesorolhatnám a szovjet és a magyar kultúra élő kapcsolatainak bizonyítékaként azt is, hogy kölcsönösen tizenöt kötetes válogatást adunk ki egymás irodalmából. Ezt követően arról beszélt, hogy Baranya lakossága különösen sok és neves szovjet művészt ünnepelhetett személyesen is, és számos üzem, intézmény tart állandó kapcsolatot a Szovjetunióval. Dr. Nagy József beszédét így fejezte be:- Kívánom, hogy a szovjet könyv ünnepe, a jelenlegi kiállítás újabb és újabb művek megismerése révén járuljon hozzá a Szovjetunióval, a Szovjetunió népeivel való szoros testvéri kapcsolataink további gazdagításához, erősítéséhez. Szafulló Pulatovics Pulatov, a szovjet—magyar kulturális kapcsolatokról beszélt:- 1952 óta a Szovjetunióban rendszeresen megrendezik a magyar kultúra napjait, 1955- től pedig Magyarországon minden évben a Szovjetunió valamely szocialista köztársaságának kulturális napját. Az utóbbi 25 év során magyar fordításban csaknem kétezer orosz és más szovjet nemzetiségű irodalmi mű jelent meg több mint 20 milliós példányban. Ezt követően a Tadzsik Szocialista Szövetségi Köztársaság könyvkiadásáról beszélt és a tadzsik nép magyarországi kapcsolatait méltatta, majd így fejezte be: — Engedjék meg, hogy mély hálámat fejezzem ki magyar barátaimnak a meleg és szívélyes fogadtatásért, s azért a lehetőségért, hogy megrendezhettük a szovjet könyvek kiállítását, s Pécs városának pedig a hatalmas érdeklődésért. A kiállítás megnyitása után a vendégek és a megjelentek megtekintették a 2200 kötetes szovjet könyvkiállítást. A kiállításon az idegen nyelvű könyvesbolt tart könyvárusítást. A szovjet könyvek bemutatóját december 4-ig tekinthetik meg az érdeklődők. „Hotel Pannónia — B.-kategóriájú szálloda Pécs legszebb pontján, patinás műemléki környezetben - 118 szobával várja a Mecsek-aljára érkező vendégeket." No, nem most! Addig, amíg ilyen hirdetés vagy plakát megjelenhet bárhol is, éppen hét hónapnak kell még eltelnie. Pécs új szállodájának átadását ugyanis 1976. május 31-re ígérte az Építőipari Vállalat, s ha ez így is lesz, akkor a Hungária Szálloda és Étterem Vállalat június végén nyit. A képzelt hirdetéshez pedig csak annyit fűzünk még hozzá, hogy a 118 szoba közül ötször kettő összenyitható (tehát gyakorlatilag négyszemélyes), 15 pedig háromszemélyesre pót- ágyazható. A Link Péter szekszárdi építész tervezte szállodában javában folynak a belső szakipari munkák, s külsőre is egyre inkább elnyeri végleges képét. A látványosabb külső munkák keretében történt meg az egyik szárnyon az erkélyek pi- rogránit-burkolása, amelyet Fürtös György keramikus tervezett. A díszítőelemekből, amelyet a FIM Pécsi Porcelángyára készítette — egy-egy erkélynél 32-félét használnak fel. Elképzelhető tehát, hogy nem egyszerű munka ez. Pfeil Frigyes kőműves-brigádja mégis szinte rutinszerűen végzi már. Igaz, az első néhány erkélynél méq kellett tűnődni, s az első kísérletnél az elemeket még csak a művezetői iroda padlóján rakták ki. Egy-egy erkély burkolása még most is három ember kát műszakjába kerül. Ezzel egyidejűleg készül a falfelületek helyszíni műkőburkolata. A burkoló-munkákkal csak addiq foglalkozhatnak, amigaz időjárás engedi (az utóbbi napokban úgy tűnik, hogy már nem sokáig), s akkor tavasszal folytathatják, amikor „belép” egy harmadik fajta burkoló anyag is. A nagy előregyórtott betonfelületek, az étterem feljárata és mellvédje fehéres színű, Cehalin nevezetű műanyag-vakolatot kap. Az új szálloda tetejét még kátránypapír borítja. Oda ún. műemléki pala kerül majd. Ez a szokásostól eltérő méretű és színű — ez esetben vöröses- barna — tetőfedő anyag. Az étterem feletti tető a látható homlokzati csúcsoknak megfelelő nyeregtető-sávokat kap — vörösréz-lemez borítással. A szobákban, az étteremben, a recepciónál nagyrészt helyükön vannak már a fa és fém nyílászárók, s a napokban kezdték meq a majdani főbejárat előtti — az étterem terasza alatt lévő — út betonozását. Folytatódnak a barbakán várkert restaurálásának munká latai. Seres Éva felv. A szovjet könyvkíállitás ünnepélyes megnyitóján dr. Barta Ottó, a POTE rektorhelyettese köszöntötte a vendégeket és a megjelenteket.
