Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-03 / 302. szám
Három kérdés — két vezetőhöz Integráció — a betegek érdekében Pécsnek csak járóbetegellátása van • • Öncélúan nem szabad Három lépésben megoldható Napirenden az egészségügy jobb szervezése, az integráció gondolata. Ma még csak az elképzelések születésének idejében vagyunk, a vélemények cseréje égetően szükséges. Mi a véleménye erről a miniszteri rendeletről dr. Bank Józsefnek, a Megyei Kórház igazgató főorvosának és dr. Telkes Józsefnek, a pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények főigazgató főorvosának? Három kérdést tettünk fel — ők válaszolnak. ben oldaná meg a fekvőintézeti hátteret, az első lépésben ezt a kórházat kellene kiegészíteni a hiányzó betegosztályokkal. Utána pedig egyesíteni kell a pécsi és megyei intézményeket. A harmadik lépés már csak az új struktúra „bejáratása" volna ... A magam részéről már holnap boldogan állnék a progresszív ügy szolgálatába.-KpMennyit „füstölünk”? A sziréna hangja vé- gigsivit a pécsbá- nyatelepi dombok felett, majd elül a Karolina-völgy fái közt. Kisvártatva tompa dörrenések hallatszanak, talpunk alatt enyhén megremeg a föld. A kis domb, melyet korábban körbefa- ragtak a markolók, rajta a három fával, már csak egy jókora törmelékhalmaz. Itt is hozzáférhetnek a szénhez a Külfejtési Üzem bányászai. Dübörgő Karolina Tízholdas külfejtés Pécs határában Évente 350 ezer tonna szén a Hőerőműnek © Mit tort az integráció legnagyobb jelentőségének? Dr. Bank József: Ezt a rendeletet a betegek jobb ellátásáért hozták, azt hivatott szolgálni. Ha itt ezt nem tudjuk elérni, ne is integráljunk, öncélúan nem szabad. A legjelentősebb volna, ha kialakíthatnánk az egységes egészség- ügyi szemléletet. Dr. Telkes József: Pécsnek jelenleg csak járóbetegellátása van. Az integráció meg kell, hogy oldja ennek a járóbetegellátásnak a kórházi hátterét. Az egységes irányítás, szemlélet kialakítása a legfontosabb, eddig erre csak igyekezetünk volt, eredményünk kevés. © Hogyan mutatkozik ez meg majd a gyakorlatban? Dr. Bank József: Igen tetemes anyagi és szellemi megtakarítást jelentene. Kevesebb röntgenfilm fogyna, kevesebb vegyszerre volna szükség a laboratóriumokban. Arról nem is beszélve, hogy a beteget nem tennénk ki kétszer, háromszor ugyanannak a vizsgálatnak. Vinné leletét, amit elfogadhatónak ítélne a magasabb szintű ellátás is. Ha mi küldünk egy beteget a klinikára, leletének ugyanaz a sorsa, mint amikor hozzánk küldi a körzeti orvos. Ezen változtatnunk kell." Dr. Telkes József: Az ország legnagyobb rendelőintézete a miénk, napi 842 szakorvosi órában látjuk el a betegeket. Ha megvolna a fekvőbeteg-intézet háttere, az ellátás sokkal rugalmasabb, a beteg útja egyenesebb lehetne. Könnyebb volna az orvosok, szakdolgozók mozgatása is. © Milyen módot javasolna Pécsett az integrációs rendelet végrehajtásához? Dr. Bank József: Nem hiszem, hogy építkezni kell. Ha öt „négyszázágyast" építenének, az sem oldaná meg Pécs gondjait. Közkórház-rendelőintézeti egységet kell létrehozni. A megoldások módjain most dolgoznak az illetékesek, én csak egyet mondhatok: ne szubjektív szempontok, hanem a betegek jobb ellátása vezérelje a végrehajtás módját. Dr. Telkes József: Három lépésben megoldható lenne. Mivel a Megyei Kórház csak részA család személyiség- formáló szerepe A Népművelési Intézet és a Doktor Sándor Művelődési Központ pszichológiai kísérletsorozatának részeként izgalmasnak ígérkező, nyilvános kerekasztal- beszélgetésre kerül sor november 4-én, kedden este fél hatkor Pécsett, a Ságvári Művelődési Házban. (Hajnóczy u. 41.) A beszélgetés résztvevői lesznek dr. Berényi Ildikó ideggyógyász, a Gyermek-ideggondozó Intézet munkatársa, dr. Csiky Ottó, a Megyei Bíróság elnöke, dr. Kézdy Balázs pszichiáter, a Mentálhygiéniai Intézet munkatársa és dr. Kóczán György, a POTE Marxizmus Tanszékének tanársegéde. A beszélgetést Szelényi Lajos, a Doktor Sándor Művelődési Központ főelőadója, a kísérletsorozat technikai irányítója vezeti. — Ez év januárjában nyitottuk meg a Karolina-külfejtést — mondja Radnóti János főaknász. — Szeptember tizenötödikétől robbanthatunk csak, addig kizárólag a markolókkal rabolhattunk. Kemény munka volt, ez látszik. Már az ötödik szintnél tartanak, több mint tíz hold- nyi ez a hatalmas fekete völgy. A peremén itt is, ott is házak, néhány közülük lakó nélkül, üresen. — Eleinte nehezen ment a ki- költöztetés, helyenként most is problémáink vannak — mondja a főaknász. Vagy a kiutalt cserelakás nem megfelelő, vagy éppenséggel nincs beköltözhető lakás. — Nem jelentenek veszélyt a robbantások a környező házakra, vagy lakóikra? — Egyáltalán nem. Ha jól előkészítették a robbantást, ötven méterre már oda mernék állni. Egyébként 300 méter a biztonsági távolság, beljebb nem tartózkodhat senki. Rendszerint nyolc-kilenc őrt állítunk, ha rosszak a látási viszonyok, akkor többet is. — Nem volt eddig probléma senkivel? — Egyszer kaptunk egy bejelentést, hogy kő repült valakinek az udvarába. Azonnal vizsgálatot tartottunk az üzemvezetővel és a főmérnökkel együtt. Kiderült, fizikai lehetetlenség, hogy odáig elmenjen a törmelék. A múlt hét péntekén robbantották a kis dombot, 50 kiló paxittal. Tavi Antalnénak is el kellett hagyni a lakását erre az időre, a fokozott biztonság kedvéért. — En még csak megvolnék, mert tudja, egy kicsit nagyot hallok. De a férjem már nemigen tud nyugodni. A gépek zaja, a robbantások . . . Mennénk már innen minél előbb. A kis szoba sarkában nagy kartondobozok, bennük a nélkülözhető holmi. Költözni készül a család. — Meszesre, vagy a Szigeti városrészre mennénk szívesebben. De a kiutalást még mindig nem kaptuk meg, — Fáj a szivük, itthagyni a régi környezetet. . . — Én 1924 óta ezen a vidéken lakom. Nagyon szép környék volt ez valamikor. A kertben megtermett a konyhára való zöldség, volt egy kis gyümölcsös is. Tudom, hogy szükség van a szénre, nem is szólok én, de persze, hogy nem mindegy. • Vasas és Pécsbányatelep külfejtési munkáit a Széchenyi- aknai főhadiszállásról irányítják. Szilas László főmérnök már a következő középtávú tervekről beszél. — A következő ötéves tervben 350 ezer tonna szenet adunk évente a Pécsi Hőerőműnek. A megkutatott szén- vagyon mintegy kétmillió tonna. Ez elegendőnek látszik a terv teljesítéséhez. Korszerűsítjük a gépparkot is, új kotró- és tológépeket, új fúróberendezéseket állítunk munkába.- És öt év után, mi lesz a sorsa a külfejtésnek?- A szénkészlet kutatása tovább folytatódik. Ha lesz igény a külfejtés szenére, továbbra is fejlesztjük az üzemet.- Ez területfejlesztést is jelent. Mi lesz a környék lakóival?- Erről még korai lenne beszélni, de becsléseink szerint 20-25 családot érint. Kurucz Gyula Születőben egy új cigaretta Még elképzelni is borzasztó, milyen lehet Baranya megye dohányosainak tüdeje. Évente egymilliárd szál cigarettát füstölnek el a megyében. Ha azt számítjuk, hogy az országban mintegy 24 milliárd darab fogy egy évben, akkor nem nehéz kiszámítani, hogy Baranya ugyancsak az élen „füstöl . Harmincegy fajtából válogathatnak a cigaretta kedvelői. Mint Benke Vilmosné, a Dohcnyértékesítő és Készletező Vállalat Baranya megyei kirendeltségének vezetője elmondta, a népszerűségi versenyben magasan vezet a Fecske. Havonta átlagosan 25—30 millió darabot szállítanak Baranya minden csücskébe. A jelek szerint jobban vigyáznak egészségükre a dohányzók, mert egyre inkább a filteres cigarettát keresik. Előretört a Románc, havi forgalma 14—15 millió darab. Népszerű lett a füstszűrös Symphonia, ebből 7—8 millió szálat füstölünk el havonta. Ezt a karriert — úgy tűnik — a Fiitól rovására futotta be, mert ez utóbbiból egy éve már alig 1—2 millió fogy. A régi sztárok közül, bár egy-, re csökkenő mennyiséggel, még mindig jól tartja magát a Kossuth és a Munkás, havi 10—12 millió szállal. A Pécsi Dohánygyár mindig is ismert volt kísérletező kedvéről. jgy született meg a már közkedvelt Sopianae, amely a hagyományos filterek 30 százalékos szűrőképességével szemben, 45—50 százalékban szűri ki a káros anyagokat. Már folynak és befejezéshez közelednek a kísérletek egy új termék előállításával, amelynek minden eddiginél kellemesebb füstje lesz, a multifilter szűrőhatékonysága eléri a 60 százalékot is. Várhatóan még a jövő év első felében megkezdhetik a gyártását. K. Gy. az építőipari gépesítő vállalat 1976. január 5-i belépéssel, építőipari toronydaru-kezelői tanfolyamra beiskoláz Jelentkezhet minden 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező FÉRFI ÉS NŐI DOLGOZÓ, 18—40 éves korig. Jelentkezés írásban, rövid önéletrajz leadásával. A tanfolyam 3 hónapos, mely időszakra munkabért és különélési díjat fizetünk. Jelentkezési határidő: 1975. november 30. Levélcím : építőipari gépesítő vállalat 1734 Budapest, Pf. 35. Öregnek lenni Elnéptelenedő napközik Évek óta erősödő és nagyszerűen bevált formája volt a szociális gondoskodásnak a napközi otthonok létesítése az öregek számára. Mint minden újdonsággal, ezzel szemben is elég nagy volt az ellenállás eleinte az öregek körében, aztán megszokták és meg is szerették a napköziket. Nemrég azonban kevésbé jó híreket kaptunk. — Elnéptelenednek a napközik — mondta dr. Jáni Lajos, a megyei főorvos helyettese - kilenc helyről érkeztek olyan információk, hogy erős létszámcsökkenés mutatkozik. Vajszló, Vókány, Mohács .. . ♦ Mohács, délután egy óra. Szép, szürke ház falán függ a tábla: öregek napközije. Bemegyünk a városi szociális előadóval, hárman — öregasszonyok — ebédelnek. — Kint voltunk a temetőben — mondják. A többiek az ebéd utáni sziesztát töltik. Az egyik néni alszik a fotelban. Hárman fe- küsznek a heverőn. Egy heverő üres — noszogatják egyőjüket, hogy feküdjön le. Megszámolom a jelenlevőket: tizenhatan vannak. — Negyvenötön voltunk — mondják. ♦ Faddi Istvánná a hetven- nyolcadik évében van. Otthonában leljük. Szép rend van, televízió, kályha van a szobájában. Faddi néni combnyak- törött volt, járni, ha nehezen is, azért már tud. A szomszédos utcában lakik, mégsem jár a napközibe, csuk étkezik. — A vacsora már sokunknak nem kell — mondja — aztán a munkát is megcsinálom én itthon, szívesen. Faddi néni szépen kézimunkázik. Elég kevés derül ki mindabból, amit mond, mégis kibogozom, hogy nem szeret a heverőért veszekedni, meg szívesebben dolgozik otthonában. Vilma nénit nem találjuk. A szomszédja azt mondja, biztosan a temetőben van .. . Ilyenkor megszállják a temetőt az öregek. Vilma néni sem jár már a napközibe. Kovács Lajosné sem. Harmincon hagyták ott. Miért? ♦ — Most változtatunk a helyzeten — mondja dr. Metz József városi-járási főorvos — az öregek nem szerették a merev rendszabályokat. Naponta nyolc órát ott kellett tartózkodniok a helyiségben, ha elkéstek valamiről, baj volt, szóval egy kicsit több szabadságot igényeltek. öregnek lenni ezek szerint bonyolult dolog. De rendkívül örvendetes volt a hír, hogy Mohácson rájöttek a bajok okára és változtatnak rajta. Az öregek napközije klub jellegű lesz — akkor jönnek-mennek a tagok, amikor akarnak. S ha nem akarnak dolgozni, nem muszáj. — Nemcsak én vagyok a híve ennek a formának — mondta dr. Réder Ferenc, a megyei szociálpolitikai csoportvezető főorvos — hanem a jogszabály is lehetővé teszi ezt. Sokkal szabadabb légkört kell a napközikben kialakítani ahhoz, hogy az öregek jól érezzék magukat. Gazdag programokat, jóleső elfoglaltságot, aktív pihenést... Végülis: dolgoztak ők már életükben eleget, elég volt a muszáj parancsából. Adjunk többet nekik. Kampis Péter nettói □ Kétmillió tonna szén a Men dombok alatt
