Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-22 / 320. szám

1975. november 22., szombat Dunántúlt Tlaplo 3 Megduplázódott Pécsett a közúti forgalom • Munkaigényes közműáthelyezés • Tehermentesítő szakasz a 6-os úton Jól sikerült ügyelet Az őszi mezőgazdasági munkák segítésére az al­katrész ellátásban és a géptorgalmazásban érdekelt vállalatok ügyeleti szolgá­latot tartottak. Az inspek­cióra azért volt szükség, mert a termelők egyre több nagy teljesítményű gépet al­kalmaznak, s ha ezek csak néhány órára is kiesnek a termelésből, lelassul a be­takarítás. A Mezőgép Tröszt szerelőbrigádjai szervizgép­kocsikkal arra vállalkoztak, hogy a hibákat 12—24 órán belül mindenütt kijavítják. Ez sikerült is. Az idei ügyelet során ösz- szesen 1800 esetben száll­tak ki a helyszínre és 22 ezer órát töltöttek a gépek javításával a szerelőbrigá­dok tagjai. Tizenkilencből kilenc? Egyesülés előtt a takarékszövetkezetek Az erős szövetkezetek több hitelt és több kedvezményt nyújthatnak A falusi bankoknak — a taka­rékszövetkezeteknek — országos viszonylatban is jelentős háló­zata épült ki Baranyában. Elis­merésre méltó a fejlődés, amely azonben különbségeket is ta­kar. Például egyik szövetkezet­ben sok a betét, ugyanakkor nem tudja kihelyezni hiteleit, a másik szövetkezetnél éppen for­dított a helyzet, kevesebb köl­csönt tud adni, mint amennyi­re igény volna. A MÉSZÖV elnöksége - te­kintettel a takarékszövetkezetek jövőjére, a betétesek mind ma. Városunk 15 éves fejlődési szakaszát, s annak eredmé­nyességét kutatva, a közúti köz­lekedésfejlesztési témák között két lényeges és összefüggő — a fejlődést hosszú távon meg­határozó - kérdést célszerű fo­kozottabb vizsgálat alá vetni: a városkörnyék (vonzási körén be­lüli) és a város forgalmi kap­csolatát, valamint a városi fő­utak kiépítettségi szintjét. Ezek a kérdések Pécs eseté­ben — sokkal inkább, mint Szegeden, Debrecenben vagy Miskolcon — sorskérdésnek ne­vezhetők egyszerűen azért, mert nálunk nincsenek alternatív le­hetőségek az igénybevehető közlekedési eszközökben. Az autóbuszközlekedés pedig üzemvitelében ugyan rugalmas­nak mondható, de a forgalom­ban — főleg a menetrendsze­rűségben — rendkívül sebezhe­tő és gátolja az egyéb jármű­veket a megengedett sebessé­gük kifejtésében. (Az autóbu­szok átlagos utazási sebessége a város területén 18,2 kilomé­ter óránként.) A város úthálózata immár évtizedek óta változatlanul olyan gerinchálózatból áll, amely jelenleg is korszerűtlen mind vonalvezetésében, mind a közlekedés üzemében. A helyzet megítélésénél min­dig a forgalmi értékekből in­dulunk ki. A motorizáció kezdeti fejlő­dési szakaszában, 1953-tól 1960-ig a 6-os út városi sza­kaszán négyszeresére nőtt a gépjárművek tömege és 1960- ra a csúcsóra-forgalom elérte az egy órára jutó 1000 egy­ségjármű értéket. 1974-ben ez a szám már 2000 volt. Ennek következtében a reggeli és dél­utáni csúcsforgalomban (első­sorban a csomópontok forgal­mában) olyan kényszerhatások jelentkeznek, mint például a várakozás, forgalmi dugók, se­bességcsökkenés. A személy­gépkocsi-forgalom 1970-től 1974-ig 2,1-szeres, a tehergép­kocsi-forgalom 1,96-szoros ér­tékre nőtt, messze meghalad­va a tervezett értéket. Az autó­buszforgalom nagysága pedig eléri a napi 1400-as értéket. A hálózatfejlesztési terv meg­valósítása érdekében sokolda­lú intézkedések születtek. Megvalósult az 58-as, pécs— harkányi főközlekedési úton az ún. Siklósi úti felüljáró — 1' kilométeres útkorszerűsítéssel, csomóponti átépítésekkel együtt, a város és a KPM közös ál­dozatvállalásának eredménye­ként. Ezzel teret kapott mind a várostervező, mind a közleke­déstervező a vasúttól délre eső területek bekapcsolására. Enél- kül ma már nem tudnánk el­képzelni a várost, de különö­sen az új Lvov-Kertvárost. Tud­juk, hogy ez egymagában még nem elégséges. Újabb felül­járóra van szükség a nyugati városrész forgalmának déli irányban történő levezetésére a Tüzér utca és a Páfrány ut­ca között és tovább kell szé­lesíteni az 58-as út kivezető" szakaszát. Megegyezés történt a 6-os út tehermentesítő szakaszának, va­lamint a déli elkerülő nyom­vonalnak a kijelölésében, majd elkezdődött a konkrét tervezés. Kiderült azonban, hogy a fel­adat több milliárdos nagyság- rendű. Sürgette a döntést a pincebeszakadások miatti for­galomterelés megoldása is. így jött létre az a megállapo­dás a város és a KPM vezetői között, hogy gyorsított ütem­ben meg kell építeni a 6-os tehermentesítő utat a 48-as tér­től a Szigeti vámig. A végre­hajtás határideje 1980. Az épí­tést négy ütemre kell bontani a gyors és szakaszos használat­bavétel érdekében. Ugyanakkor a lehetséges módon ki kell szélesíteni a jelenlegi 6-os utat 2x2 forgalmi sávra a 48-as tér­től a Rózsa Ferenc utcáig, va­lamint a Petőfi utcától a Szi­geti vámig. A Budai vámtól a 48-as térig a 6-os út tervezett kiváltása igen bonyolult és költséges, en­nek megvalósítására a követke­ző tervidőszakban nem számít­hatunk. E szakasz részbeni te­hermentesítése a déli ipari úton lehetséges, a csomóponti kap­csolatok további javításával. Több szakaszban ugyancsak épül a történelmi belvárost és a 6-os utat északi oldalon te­hermentesítő északi körút a Nagy Lajos utcától a Petőfi utcáig. Az úthálózat-fejlesztés és kor­szerűsítés egyik legnagyobb akadályát képezték a munka- igényes közmű-áthelyezések. Olyan öröksége ez a városnak, amelyet ugyancsak számításba kell vennünk, hiszen a követ­kező 15 évben sokkal többet kell tennünk a városi közleke­dés hatékonysága — korunknak és gazdasági helyzetünknek megfelelő szolgáltatási szint biztosítása — érdekében. Temesi Ferenc közúti igazgató ÉRTESÍTJÜK KEDVES ÜGYFELEINKET, hogy a szövetkezetünkhöz tartozó egységek NOVEMBER 27 —29 -IG LELTÁROZÁS MIATT javítási munkát nem vállalnak Szervizrészlegünk a leltár ideje alatt is folyamatosan üzemel. GÉPJÁRMŰJAVÍTÓ ÉS VEGYESIPARI SZÖVETKEZET Pécs, Diósi út 49. Termelőkapacitás parlagon t] Kilábal a gondokból a szabad­szentkirályi tsz I3 milliós rekonstrukció A szabadszentkirályi faluvé­gen, a községtől pár száz mé­ternyire áll a Béke Tsz modern sertéstelepe, amiben jó ideje már nem tartanak sertést. Mi­óta a Megyei Állategészség­ügyi Állomás a fertőzött telep teljes felszámolását elrendel­te, — ez 1973-ban történt —, csak a szociális épületek, öl­tözők, fürdők, az üzemi konyha és étkezde, a mázsaház és a telephez épített terménytároló tornyok üzemelnek, amelyekbe minden ősszel betárolnak 120 vagon szemeskukoricát. A 46 millió forintos beruhá­zással épült telepnek évente hatezer hízott sertést kellett volna kibocsátania. Ám alig­hogy az új telepet üzembe he­lyezték, fellépett a brucella- fertőzés s az állományt fel kel­lett számolni. Annakidején a telep elszámolásakor a magas bekerülési költségek miatt a szövetkezetét veszteség érte, szanálták, évről évre súlyos milliókat kellett visszafizetni, s így anyagi erejéből nem futotta a telep újbóli feltöltésére. Il­letve erre még futotta volna, de az ezzel együttjáró telep­rekonstrukció elvégzésére sem­miképp sem. A telepet felül­vizsgáló megyei szakértői bi­zottság ugyanis megállapította, hogy a telepet jelenlegi álla­potában újratelepíteni nem le­het, mivel a gazdaságos üze­melés feltételei nincsenek biz­tosítva. — Igaz, hogy a rekonstruk­cióhoz az állam 50 százalékos támogatást adott — mondja Vadál Béla, a tsz elnöke, aki már a szanálást követően vet­te át. a szövetkezetét, de ezt mindaddig nem kaptuk meg, míg le nem tettük a 30 száza­lék saját erőt és ezen felül zárolt számlára nem helyeztük az új építési költség 20 száza­lékát. Nekünk két év erőgyűj­tés kellett ahhoz, hogy a nagy szanálási hitelterheink mellett A szabadszentkirályi sertéstelep. ezt a pénzt — a rekonstrukció 13 millió forintba fog kerülni — kigazdálkodjuk. A pénz most már együtt van. A MEZÖBER- rel elkészíttettük a kiviteli ter­vet. A kivitelezők magunk le­szünk. Építőbrigádunk most bá­bolnai terményszárítónk befeje­ző munkálataival van elfoglal­va, ezt egy hét múlva átadjuk, s azután rögtön a sertéstelep­hez vonulunk fel. A munlTa egy évig tart majd, a telepet 1976. december 31-én adjuk át s azonnal telepítjük. A rekonst­rukció során mintegy 40 szá­zalékkal növeljük a telep ka­pacitását. szerelnek be. A megnövelt fé­rőhely-kapacitás miatt megdup­lázzák a szellőző berendezések teljesítményét. A férőhely-kapacitást batté­riák beszerelésével növeli a szövetkezet. Az állami támoga­tás megadásakor azt is felté­telül szabták, hogy a tsz köte­les rendszergazdát választani, amely szakmailag irányítja az átalakítást és beüzemelést. A Béke Tsz az ISV-t választotta gesztornak, s már az elmúlt évben belépett az Iparszerű Sertéstartó Szövetkezetek Közös Vállalkozásába. Annakidején nem volt sze­rencsés a teleptípus kiválasz­tása. Nyolc ilyen tömbösített telep épült az országban, s mind a nyolcat korszerűsíteni kell. A tömbösített sertéstele­pen minden egy fedél alatt van, a fiaztatóktól a hizlaldá­kig. Az épületen nincs ablak. A tetővilágítás nem vált be, mert a szimpla üvegezés miatt nagy a páralecsapódás. Nem vált be a padlófűtés sem, a kiömjó víz és a vizelet szinte állandóan gőzölgött. A rekonst­rukció során kicserélik a teljes padozatot, radiátorokkal oldják meg a termek fűtését. Válasz­falak emelésével mesterséges malacnevelő termeket alakíta­nak ki. Ellető battériákat és a malacnevelőbe rácspadlót A telepítéshez a KA-HYB sertést választották ki. A há­romezer hektáros, egykor nagy­hírű Béke Tsz önerőből volt képes kilábalni a szanálást alőidéző és az azt követő ne­héz gazdasági, pénzügyi hely­zetből. A szanálás után olyan helyzetbe kerültek, hogy még traktorvásárlásra sem jutott pénzük. Ekkor léptek be a CPS rendszerbe, azért ebbe, mert itt törlesztésre kaptak gé­pet. Azóta kukoricatermelésüket közel megháromszorozták, az 1973. évi 300 vagonnal szem­ben az idén 800 vagon ku­koricát takarítottak be. A sza­nálási hiteleket visszafizették, az idei tiszta nyereségük eléri a 8 millió forintot. Gyorsan javuló anyagi hely­zetüket jelzi a 340 férőhelyes szakosított tehenészeti telep be­fejezése — tavaly adták át. Tejtermelési átlaguk 3200 li­ter — a legjobbak között van a megyében. Jelzi továbbá a 7 millió forintos terményszárító, ami ez évi beruházásuk. De mutatja a 13 milliós rekonst­rukció vállalása is, ami szinte egyedülálló a megyében, hisz a másik négy, telep-korszerű­sítést végrehajtó szövetkezet­ben — Villány, Nagydobsza, Egyházasharaszti, Vajszlói SER- KÖV - megközelítőleg sem tesz ki ekkora pénzösszeget a re­konstrukció. Ez a rekonstrukció lényege­sen megalapozottabb az erede­ti beruházásnál. S ma minden remény megvan rá, hogy ez a kibővült termelőkapacitás másfél-két év múlva újra árut ad az országnak. — Rné — gasabb fokon való kiszolgálá­sára - már korábban terveze­tet készített, amely szerint az ötödik ötéves tervidőszak végé­re a 19 takarékszövetkezetből 9 szövetkezetét javasol létre­hozni. Az elnökséq időközben az egyesülések meggyorsításá­ra tett javaslatot. Ez év tavaszán négy takarék- szövetkezet tagsága már ki­mondta az egyesülést: Bere- mend Harkánnyal, Ibafa pedig Somogyapátival egyesült. A MÉSZÖV elnöksége most azt javasolja, az érintett tagság még az idén megtartandó rész- közgyűléseken döntsön a to­vábbi egyesülésekről, mégpedig a következők szerint: 1. Duna- szekcső, Mohács és Véménd. Egyesülésükkel a megye leg­erősebb takarékszövetkezete jö­hetne létre. 2. Boly és Lippó. 3. Görcsöny és Szentlőrinc. 4. Mecseknádasd és Olasz. 5. Két- újfalu (siklósi járáshoz tarto­zó körzete) és Vajszló. 6. Két- újfalu (szigetvári járáshoz tar­tozó körzete), Nagydobsza, to­vábbá a már egyesült Ibafa és Somogyapáti. Egyesülésükkel a szigetvári járásban egyetlen ta­karékszövetkezet működne. 7. Magyarszék és Mágocs. 8. Hoz­zájuk jönne még Újpetre, melynek működési területe érintetlen maradna. Az egyesülések eredménye­ként - természetesen, ha a tagság is úgy dönt —, a jövő év január elsejével 9 takarék- szövetkezet jönne létre Bara­nyában. Az egyesülések az erők és a pénzek egyesítését jelentik, lehetővé téve a gaz­dálkodás hatékonyságának és a versenykepességnek a foko­zását, a vezetés színvonalának emelését, az ügyvitel fokoza­tos gépesítését. Ugyanakkor a tagság is többre számíthat, hi­szen nagyobbak lesznek a köl­csönnyújtási lehetőségek, a megerősödött takarékszövetke­zetek d ^jelenleginél több ked­vezményt is nyújthatnak. Takarékszövetkezeteink — csakúgy, mint a fogyasztási szövetkezetek —, amint láttuk, az egyesülések időszakát élik. Olyan szervezeteket igyekeznek létrehozni, amelyek az ötödik ötéves tervidőszak megnehezült gazdasági feltételeinek köze­pette meg tudnak felelni a gazdálkodás és a tagság ál­tal támasztott igényeknek és követelményeknek. A „Sok kicsi, avagy keve­sebb, de nagyobb?" kérdése természetesen a lakásszövetke­zeteknél is felmerül. Itt is az a törekvés, hogy nagyobb szövet­kezetek — s nem külön garázs­szövetkezet is, hanem a kettő együtt — jöjjenek létre. így le­hetővé válik gondnokságok létrehozása, amelyek többet te­hetnek a lakókért, ugyanakkor olcsóbb az ügyvitel és az ad­minisztráció. (- mz -1 Januárban már termel a zalai MOM Zalaegerszeg általános és ipari szerkezetének, fejlődésé­ben jelentős helyet foglal el a Magyar Optikai Művek ottani gyáregységének építése. A mintegy 300 millió forintos be­ruházás Zala megye negyedik ötéves fejlesztési tervén felül készül el. A MOM gyáregységének építőipari szakmunkái befeje­ződtek, s rövidesen végetérnek a termelőcsarnokban a techno­lógiai szerelések, a terv sze­rint a jövő év első napjaiban kezdődik a termelés. A gyár­ban fő termékként a számító­gépek periférikus egységeit ál­lítják elő. yiä* o Je*. 4d tjpumtufft

Next

/
Thumbnails
Contents