Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-19 / 317. szám
e Dunántúlt napló 1975. november 19., szerda Harminc éve alakult a Batsányi János Társaság A demokratikus irodalom bölcsője Pécsett 1920. január 18-án alakult meg az első irodalmi társaság: „Pacsi Tudományos Irodalmi és Művészeti Társaság" címen. 1931. június 10-én ezt követte a: „Janus Pannonius Társaság", majd 1937-ben a pécsi egyetemi hallgatók által alapított: „Batsányi János Kör". Valamennyi közül kétségtelenül a 30 évvel ezelőtt, 1945. november 18-án megalakult: „Batsányi János Irodalmi Társaság" volt a legdemokratikusabb szellemű. 1945. szeptember 2-án az „Új Dunántúl” című pécsi napilapban vetődött fel először ez utóbbi társaság megalapításának gondolata. „A kulturális decentralizáció gondolata régóta kísért a magyar életben, de most, hogy a demokratikus Magyarország megszületett és a nagyobb vidéki gócpontokban dolgozó írók is inkább szóhoz juthatnak, ez a gondolat reméljük, hamarosan meg is valósul" — írta a lap. És 1945. november 18-án délelőtt az egykori vármegye- háza, a mai járási tanács kistanácstermében megtartott gyűlésen megalakult a Batsányi János Irodalmi Társaság, azzal a céllal, hogy nemcsak a Pécsett élő, vagy innen elszármazott írókat, hanem egész Dunántúl szellemi életében szerepet játszó toliforgatókat egyesítse, tömörítse. A Társaság alapszabályait Csuka Zoltán ismertette, majd megválasztották a tiszteletbeli, rendes és levelező tagokat, valamint a Társaság vezetőségét. Elnök lett: Várkonyi Nándor. Társelnökök: Illyés Gyula és Sásdi Sándor, ügyvezető titkár: Csuka Zoltán, titkár: Csorba Győző, jegyző: Kopányi György, pénztáros: Kőő Kálmán, ellenőr: Vörös Márton, jogtanácsos: Ormos György, könyvtáros: Angyal Endre. Az igazgató-tanács elnöke: Boros István, társelnökök: Bárdosi Németh János és Kardos Tibor. Az alakuló ülésen ott volt Kodály Zoltán is, akit tiszteletbeli taggá választottak. Hangsúlyozta, milyen nagy szerepe van a vidéken élő írók működésének. Ez nem jelent egyáltalán provincializmust — mondotta — sőt ellenkezőleg, az egyetemes irodalom elmélyülését és gazdagodását! Amíg a Janus Pannonius Társaság fennállása alatt a nagy humanista költő szellemében tevékenykedett, a Batsányi János Irodalmi Társaság a kultúra demokratizálását, az irodalom és a nép közötti kapcsolat megteremtését tűzte ki feladatául. Programjában szerepelt irodalmi estek és felolvasó ülések, író—olvasó találkozók megrendezése Pécsett és más baranyai városokban, újabb írói nemzedék nevelése, pályadíjak kiírása, folyóirat és könyvkiadás, valamint a Pécsett évente megszervezendő Dunántúli Helikon. A Társaság 1945. december 15-én tartotta meg első felolvasó ülését telt ház mellett. 1946. március 10-én újabb, nagysikerű ülésre került sor. Keresztury Dezső, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Sásdi Sándor és Takács Gyula olvastak fel műveikből. Ugyanebben az évben Pécsen kívül más baranyai helységekben, így többek között Mohácson és Pécsváradon is tartottak vándorgyűlést. A Társaság tevékenyen szerepelt a május 20—21-én megrendezett Pécsi Kultúrnapokon is. Végül, de nem utolsó sorban 1947. április 13-án a Magyar—Jugoszláv Társaság és a Batsányi János Irodalmi Társaság közös előadást tartott, amelyen fellépett Miroslav Krleza és Kranjec Mirko jugoszláv író is. A Társaság átvette a „Sorsunk”, valamint a „Dunántúl" című irodalmi folyóirat szerkesztését is. Mindkét lap „Dunáid/" címmel új rovatot nyitott, amelyben a Magyarországgal szomszédos népek, nemzetek és nemzetiségek kulturális életét ismertette. A Társaság szépirodalmi könyvtársorozatában jelent meg Csorba Győző, Kopányi György, András Endre verseskötete, Hunyady József és Mészöly Miklós novellagyűjteménye. Csányi László szerkesztésében pedig napvilágot látott a „Batsányi János válogatott művei" című kiadvány is. A Társaság 1950-ben oszlott fel, amikor Pécsett megalakult a Magyar írók Pécsi Csoportja. Harminc év távlatából megállapíthatjuk, hogy a Batsányi János Irodalmi Társaság a felszabadulás utáni években betöltötte hivatását: pezsgő irodalmi életet teremtett Baranyában. Világító fáklya lett az újszülött demokratikus irodalom bölcsőjénél. Pusztai József Bélyeg E hó végén jelenik meg a 7 címletből álló és 15 forint név. értékű ikon-sorozat. Az ábrázolt ikonokat a szentendrei Szerb Egyházművészeti Múzeum magyarországi anyagából válogatták. LOVAK 31 ALBUMBAN 300 ezer forintnak megfelelő összegért ajánlottak megvételre Düsseldorfban árverésen egy különleges gyűjteményt, A 31 pompás albumban elhelyezett bélyegek kizárólag lovakat ábrázoltak. A négylábúakért rajongó filetalista harminc fejezetre osztotta fel az anyagot, amelyek közül megemlítjük a kocsijátékokat, az ókori ábrázolásokat, a lovagokat és királyokat nemes paripákon, címereket ábrázoló részeket. Az albumokban már a bélyeget megelőző, témába vágó bélyeg, zéseket is megtaláljuk 1819-től kezdve. 100 AZ EGYESÜLT Államokban Gazdag bélyegkiadóssal köszönti az Egyesült Államok postája az ország fennállásának 200. évfordulóját. Félszáz bélyegből álló sorozat (!) összefüggően, egyetlen ívben nyomtatva elénk tárja az ötven szövetségi állam lobogóját. A Függetlenségi Nyilatkozat, az USA alapokmányának részletei 32 tagú sorozatban olvashatók majd. Többek között megemlékeznek még a polgári repülés 50 éves jubileumáról, a telefon feltalálásának centenáriumáról, a függetlenséq napjáról. A gyűjtők körében vegyes érzelmeket váltott ki, hogy ösz- szesen 100 új bélyeg kiadását tervezik. SZÍNEK ÉS BÉLYEGEK Az emberi szem tízmillió árnyalatot képes megkülönböztetni a szakértők véleménye szerint. A bélyegek világában nem kell ilyen sokféle színt felismerni, de még árnyalatnyi eltérések is szolgálhatnak komoly értékkülönbözet alapjául. Az első bélyegünk, az 1871. évi kőnyomatos 2 krajcáros narancs- sárga változata 377 forintot, a citromsárga színű példány ennek az összegnek a háromszorosát éri. Eleinte azonos postai szolgáltatásokra minden országban egyforma színű példányokat bocsátottak ki, például a külföldre menő levelek díját kék színű értékcikk fedezte. Perzsiában az 1898. évi sorozatot új színekben kellett nyomni, mert az eredetiből nagyobb mennyiséget elloptak. Honismereti szabadiíceum Mohácson AH hódoltság kulturális hagyatékai 1526 ★ 1 A mohácsi csatavesztés utáni másfél évszázad rC mi reális értékelése még napjainkban is W' gondot okoz a szak- embereknek. A ko- 1976 r°bbi évek során merőben ellentétes vélemények hangzottak el a másfél évszázados török hódoltság hatásáról. A csata évfordulójának jegyében a Mohácson megrendezett Honismereti szabadlíceumon Bálint Sándor, a JATE nyugalmazott professzora tartott előadást a hódoltság kulturális hagyatékairól. * De hát hol indulhatott meg ez a kultúra, amikor országrésznyi területek néptelenedtek el? A falvak népe az úgynevezett hász városokba szökött a harácsoló szpáhik elől — Szeged, Kecskemét, Hódmezővásárhely stb. — melyek a portával álltak kapcsolatban, s így a lakossáq anyagi egzisztenciája biztosított volt. Baranya megőrizte középkori települési képét. Itt, úgy ahogy sikerült megoldani a szpáhikkal való együttélést. A helyben maradt lakosság és a XVIII. században betelepült horvátok, szerbek, bosnyákok, bunyevácok, sokácok együtt kezdték meg az újjáépítést. A még ma is fellelhető török kulturális értékek felsorolása szinte lehetetlen, hiszen Baranyában oly sok van belőlük. A megyében, de másutt is mecsetek sorára épültek q későbbi keresztény templomok. Ilyen Mohácson a Szent Mihály templom, de a Barátok temploma is, mely egy török fürdő maradványaira épült., A baranyai és a somogyi templomok jelentős részében a szenteltvíztartók egykor a törökök rituális mosdó edényei voltak. Ugyancsak oszmán hatás a A nemrégiben felújított Jakováli Haszán dzsámi korhű berendezése Pécsett. A dzsámi q legépebben maradt török építészeti emlékek egyike hazánkban. protestáns templomok asztalterítőinek törökös mintázata is. Balkáni hatás érződik számos városunk településszerkezetén: például Pécsett a Havi hegy és környéke. A birkatenyésztés ugyancsak a törökséggel együtt terjedt el Magyarországon, amikor nálunk is felismerték a gyapjú jelentőségét. Ma már nemzeti eledelnek számít, főrképp az Alföldön a tarhonya. Ezt a perzsa eredetű ételt a janicsárok hozták be táborikonyháikkal, mint jól tárolható és könnyen -elkészíthető eledelt. Igen jelentős a kertkultúrákra való hatásuk. A mai udvarok kis virágoskertjei a török kultúra nyomait őrzik. Törökkori oklevelekben olvashatjuk, hogy a nem hódoltsági területen élő magyar urak gyakran kerestek török foglyokat, akik értettek a kertészkedéshez. Ezeket bosztánoknak említik, s az ő révükön került hozzánk a tulipán, és a törökszegfű is. Ugyancsak török közvetítésnek köszönhetjük a XVIII. században a dohányt. Nem véletlen tehát, hogy épp q török lakta településeken virágzott fel a dohánytermesztés. A paprikát, ami újvilági növény, megint- csa.k a törökök hozták be. A XVII. század végén vagy a XVIII. század elején bukkan fel a töröklakta településeken, Sze. ged környékén és a Sárközben. A paprika eredetileg malária elleni orvosság volt. A magjával őrölt paprikát pálinkával keverték, s ezzel izzasztották ki a betegből a gyilkos kórt. Csak jóval később kezdték borspótló fűszerként alkalmazni. A kukorica ugyancsak a Balkánon keresztül jutott el hozzánk. Erdélyben törökbúzának nevezik. A nálunk ma már oly kedvelt édességek is török emléket őriznek a magyarnak hitt töltöttkáposztával együtt. Igen jelentős volt a törökség hatása a viseletkultúránkra. Korabeli források szerint csak nehezen lehetett megkülönböztetni a török és a magyar harcosokat. A kaftán például az uralkodóosztály kedvelt viseletévé vált. Oszmán emlékeket őriznek a ruházati termékeket előállító mesterségek is: skó- fium készítőik, a török bőrművesek, tímárok, papucsosok, díszítőasszonyok. Ez utóbbiakat bujáknak nevezték, s igen nagy becsben tartották őket. A hagyomány szerint valamelyik Pálffy uraság hites asszonya így parancsolt férjére: Aztán haza ne merészeljen kegyelmed gyünni buja nélkül! A törökség szellemi hagyománya legalább olyan nagy jelentőségű, mint a mindennapok használati kultúrája. Sőt talán »még egy fokkal tovább biztosította a folytonosságot, hiszen a hódoltság megszűnte után sok török nem akart visszatérni hazájába. Szeged környékén a mai nap is élnek Halál vezetéknevű családok - eredetük ugyancsak török. Szókincsünkben igen gazdag tárházát találjuk ennek az örökségnek. Ilyen a már említett harácsol és a betyár szavunk is. A betyár eredetileq munka- nélküli legényt jelentett. Azután a kesza, nyakba akasztható erszény; az eveng venyigére fűzött szőlőfürtök, a dili pedig a magyar félkegyelmű szó nálunk is használt török megfelelője.- * * * Hangszereink sorát többek között a tamburával és a tárogatóval — töröksíp — gazdagították. Irodalmunkba számos a törökséggel kapcsolatos, mon. da és ballada került. Ilyen a Mohács környéki sokácsáq busó históriája, a Szilágyi és a Haj- mási balladája. Szapáry mondáját pedig országszerte ismerik. Jubileumi évkönyv Ünnepi évkönyvet jelentetett meg a felszabadulás 30. évfordulójára a PTE Állam- és Jogtudományi Karónak Tudományos Bizottsága* A kötet 14 tanulmányában a Jogi Karon oktatott és művelt tudományágak képviselői szakterületük egy-egy időszerű problémájáról fejtik ki nézeteiket A 236 oldalas, impozáns külsőben megjelent kötet mindegyik tanulmánya tehát jelentős, időszerű problémával foglalkozik és szinte kivétel nélkül az állami és jogi intézmények tökéletesítését, a szocialista demokrácia bővítését kívánja előmozdítani. Dr. Adóm Antal egyetemi tanár a kormányzati munka szerveit, a kormányzati tevékenység főbb tárgyköreit és gyakorlásának rendjét vizsgálja tanulmányában. Különös gondot fordít a kül- és belpolitika kialakítására, a kormányzati szintű koordinációra, a népgazdasági tervezésre, a jogszabályalkotásra, valamint a kormányzati szervek felelősségére. Dr. Benedek Ferenc egyetemi docens a szenátusi határozatok egyik fajtáját, a senatuscousultum Macedo- nianum keletkezésének körülményeit és céljait dolgozza fel a római jog köréből. Az említett határozat - amelyet feltehetően i. u. 51-ben vagy 52-ben hozott a sena- tus — egyrészt kultúrtörténeti szempontból jelentős, másrészt pedig a szenátusi törvényhozásnak a szokásostól eltérő, de a társadalmi fejlődés szempontjából nagy- jelentőségű döntése. Dr. Bihari Ottó egyetemi tanár a szocialista államszervezet, mint korszerű állam- szervezet fejlődésének és fejlesztésének lehetőségeit világítja meg, mindenekelőtt arra keresve választ, hogy a mai értelemben vett modernizálás egybeesik-e a korábbi elképzelésekkel. Széleskörűen elemzi az állam- szervezeten belül rendelkezésre álló kereteket, amelyek korszerűsítése mint politikai és tudományos kérdés jelentkezik. Dr. Csizmadia Andor egyetemi tanár a felszabadulás utáni 30 év alkotmányfejlődését tekinti át. A tanulmány vezérfonalának annak sokoldalú és meggyőző bizonyítása tekinthető, hogy a gazdasági-társadalmi változások az elmúlt 30 év alatt miként hatottak alkotmányfejlődésünkre. Külön fejezetben részletesen jellemzi a szerző az 1972-ben bekövetkezett alkotmánymódosítás főbb sajátosságait. Dr. Farkas József egyetemi tanár a polgári eljárásjog újabb fejlődési irányait mutatja be. Elöljáróban megállapítja, hogy a polgári per- rendtartás 1972-ben történt harmadik módosítása mindenekelőtt a polgári eljárásjog fejlődését a társadalom fejlődésével hozta összhangba. Majd az egyes jogintézmények fejlesztésén keresztül meggyőzően bizonyítja, hogy a hivatkozott módosítás hatása az egész polgári eljárás jogra kiterjed. Dr. Földes Iván egyetemi tanár tanulmányában a szövetkezetek együttműködésének főbb kérdéseit dolgozza fel. A szövetkezeti mozgalom fejlődésének felvázolásán keresztül mutatja be az együttműködés különböző területeinek a kialakulását. Ezzel párhuzamosan sokoldalúan bizonyítja az együttműködés előnyeit, indokoltságát, gazdasági és társadalmi szükségességét. Dr. Földvári József egyetemi tanár az új Büntető Törvénykönyv előkészítésével kapcsolatban a büntetési rendszer néhány kérdéséről fejti ki véleményét. Elöljáróban a büntetőjog és a büntetés céljai között fennálló összefüggéseket világítja meg, rámutatva, hogy ehhez kapcsolódóan a büntetőjogi felelősség területének körülhatárolása sem mellőzhető. A szankció-rend szer körében külön foglalkozik azokkal a büntetésekkel, amelyek szabadságvesztés nélkül is elérhetik a kívánt társadalmi célt. Dr. Herczegh Géza egyetemi docens a humanitárius nemzetközi jog és az arányosság elvéről írt tanulmányt. A humanitárius nemzetközi jog megerősítése és fejlesztése lényegében a háború áldozatainak védelmét szolgálja és ennek egyik részkérdése az arányosság elve. A szerző részletesen bizonyítja ez utóbbi jelentőségét, továbbá felvázolja az ezzel kapcsolatos és folyamatban lévő kodifikációs munka nehézségeit és bonyolult összefüggését. Dr. Lőrincz Ernő egyetemi docens és dr. Tamás Lajos egyetemi adjunktus a népgazdaság és a lakosság szolgálatában álló két új szerződéstípust dolqozott fel. A beruházási szerződések bemutatása és elemzése során arra az alapvető következtetésre jutottak, hogy a jogi szabályozás ma már több vonatkozásban módosításra, kiegészítésre szorul. A közszolgáltatási szerződések körében mindenekelőtt ezek jogi szempontból történő értékelését végezték el és ka- rakterizálták a három csoportba sorolt szolgáltatásokat. Dr. Pap Tibor egyetemi tanár szinte társadalmunk egészét érintő problémákról készített tanulmányt, amelyben a társadalmi iaények és a családjogi törvény módosításának összefüggéseit világítja meg. A törvény módosításának főbb célkitűzései után sokoldalúan vizsgálja azokat az okokat és körülményeket, amelyek következtében a változtatások időszerűvé váltak. Dr. Román László egyetemi docens a szocialista munkajog integráltsága és differenciálásának aktuális elvi kérdéseiről fejti ki nézeteit. Ennek keretében több oldalról megvilágítja a munkajogi alapelvek jelentőségét, hangsúlyozva, hogy ezek egzisztenciája nem jogalkotói hatáskörbe tartozó kérdés. A továbbiakban — a szabályozás differenciálásának időszerűségéből kiindulva — felvázolja a munkajogban ható alapelveket. Dr. Száméi Lajos egyetemi tanár tanulmányában azt vizsgálja, hogy a szocialista államigazgatási jogban milyen a törvényesség és méltányosság kapcsolata. A szocialista törvényesség talajáról kiindulva meggyőzően bizonyítja, hogy a méltányosság gyakorlása ctak jogszabályi keretek (korlátok) között valósulhat meg. Ezzel összhangban azonban állást foglal amellett, hogy a méltányosság érvényesülési terét a jogi szabályozáson keresztül tágítani kell. Dr. Szotáczky Mihály egyetemi tanár a marxista párt helyét és szerepét elemzi a szocialista társadalom politikai rendszerében, A politikai rendszer fogalmának és alkotó elemeinek meghatározása után bemutatja a marxista párt szerepét hazánk politikai rendszerében. A tanulmány záró fejezetében a marxista párt irányító tevékenységének a módját jellemzi a szerző, Dr. Vargha László egyetemi tanár a büntetőeljárás alapelveinek új szabályozásáról készített tanulmányt. Az alapelv meghatározásából kiindulva bizonyítja, hogy az új szabályozás (1973. évi I. törvény) három vonatkozásában tér el a korábbitól. Részletesebben öt alapelv — „az ártatlanság vélelme", a személyi szabadság és más állampolgári jogok biztosítása, a védelem, a jogorvoslati jogosultság és a közvetlenség — új szabályozásához fűz megjegyzéseket a szerző. Dr. Iváncsics Imre egyetemi adjunktus
