Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)
1975-11-19 / 317. szám
enrv utopia Dunántúlban ke|l gondolkodni Számos kitűnő megoldás a jobb vízellátásra Szombatonként kiürülnek a városok, az emberek a Hét végét az üdülőhelyeken, Balaton- parton töltik. Egy-két gombnyomás, a tolózárak felnyílnak, Pécs, Kaposvár, Nagykanizsa, Veszprém felesleges vize oda áramlik, ahol nagyobb a szükség rá . . . A kép egyáltalán nem utópisztikus, maga a realitás. Épül, teljesedik és komoly elképzelésekkel fejlődik egésszé a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat. realitás Ennek a nagy egésznek egy kis része a Pécs-Mohácsi üzemfőnökség, magyarul az a vezeték, a tisztító-szűrőberendezésekkel együtt, amely a Dunából Pécsre szállítja a vizet. Tegnap munkaértekezletet tartottak üszögpusztán, egyben átadták rendeltetésének az újonnan épített — már a Pécsi Vízmű áltál megkezdett, s az új üzemeltető által befejezett — üzemviteli-szociális épületet. A munkaértekezleten — amelyen ott volt Koós László, az MSZMP Baranya megyei Bizottsága osztályvezetője és dr. Németh Lajos, a Városi Tanács elnökhelyettese is — Rózsavölgyi Imre, a vállalat igazgatója tájékoztatást adott a távlatokról, a fejlesztési elképzelésekről. A *•• rr jovo Tavaly júliusban született meg az az elhatározás, amely kimondta, ■ hogy a pécs—mohácsi Duna-vezetéket a Dunántúli Regionális Vízmű vegye kezelésébe. E döntésnek az adott alapot, hogy Pécs regionális vízműrendszerének kialakítása után be kell kapcsolódnia a Dunántúl egész rendszerébe. A végleges kép - természetesen évtizedek múltán — úgy néz majd ki, hogy a Balaton körül meglévő rendszert meghosszabbítják Kaposvárig, ahová a Mura és a Dráva mentén nyert vizet vezetéken szállítják. De addig vannak aktuális feladatok is. A legsürgősebb megoldanivaló a másik Duna- vezeték megépítése — az építkezés megindítását a jövő évben el kell kezdeni, a kapacitást feltétlenül biztosítani kell. Rózsavölgyi Imre elmondta, hogy ha jövőre megindulhat az építkezés, semmi sincs elkésve, de tovább halogatni enyhén szólva nem célszerű. Szükség van az új vezetékre két okból is. Egyrészt a meglevőt fel kell újítani, e rekonstrukciós munkákhoz vagy egy angol céget kérnek fel, vagy pedig licencet vásárolnak tőlük — amelyik megoldás gazdaságosabb, véAz újonnan átadott üzemviteli épület. gül az valósul meg. A másik ok: el kellene már érni azt, hogy az ipar a számára megfelelő előkezelt vizet használjon és ne a lakosságnak szükséges ivóvíz-minőségű vizet. Szerte az országban vannak rossz példák — Peremarton harmincezer köbméter ivóvizet fogyaszt, Pét nyolcvanat, Veszprém pedig vízellátási, lakossági gondokkal küzd. Nem mintha Pécsett nem találnánk erre példát, és nem szabad az iparra ráhúzni a vizes lepedőt: az ipar tevékenységére óriási szükség van, e mulasztás nem az ipar vezetőinek lelkiismeretét terheli. Azt kell mondanunk viszont, hogy időben vettük észre a problémát, hazánk élő vizei nem járhatnak úgy, mint a fejlett nyugati országokban, ahol jószerével már a baktériumok sem élnek meg a folyókban. Biztosítani kell tehát az ipar számára a neki megfelelő vízmennyiséget, de biztosítani kell a lakosság számára az ivóvizet is. A két Duna-vezeték ezt a célt is hivatott majd szolgálni. Kutatják a Mohácsi-szi- aetet. térszint alatti vízért, s ha lesz, az egyik vezetéken ipari, a másikon kitűnő minőségű ivóvíz áramlik Pécsre. Átemelő telep A jövő esztendőben Szederkényben átemelő telepet létesítenek, nyár végére próbaüzemelésen próbálhatják ki az új létesítményt, amely ideiglenes jelleggel fog működni. Ez biztonságosabbá teszi a vezeték üzemeltetését, másrészt négyezer köbméterrel több vizet jelent Pécsnek, naponta, üszögpusztán megnövelik a szűrőkapacitást is. Szó esett a helyi kutak, víznyerő területek hasznosításáról is. A legcélszerűbb, ha ezeket csúcs-üzemeknek tekintenénk, amiket csak akkor léptetnének be a hálózatba, amikor szükséges. Ehhez természetesen még sok víztározót is építeni kellene, amiket éjszaka feltölthetnének s a fogyasztás idején „rabolhatnának” meg. Számos kitűnő megoldás mutatkozik tehát a vízellátás javítására. Eqy biztos: Pécsnek is Dunántúlban kell gondolkodnia ahhoz, hogy százhatvanezer lakó mindig elegendő, jóízű és nem saras; koszos, kellemetlen ízű és szagú vizet kapjon. Kampis Péter Leone Moszkvába érkezett Giovanni Leone olasz köz- társasági elnök kedden a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének vendégeként hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett. A Vnu- kovói repülőtéren Qz olasz államfőt Nyikolaj Podgornij, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és több más hivatalos személyiség fogadta. Leone három napot tölt Moszkvában, ahol megbeszéléseket folytat a szovjet vezetőkkel, s várhatóan több fontos dokumentumot is aláírnak a Szovjetunió és Olaszország együttműködéséről. (Folytatás az 5. oldalon) Korszerű száritó részleges átadása Bábolna-tfpusú gabonaszárító részleges átadására került sor november 18-án, a Pécs- reménypusztai Új Élet TermeSzámítógép vigyázza a szállításokat A Pannónia Sörgyár intézkedése a tervszerűbb és igazságosabb ellátásért Nincs sör, mert a Pannónia Sörgyár áttért az elektronikára — ilyen, képtelenségnek ható mendemondák terjedtek el az utóbbi időben. Ami igaz, iggz, a Sörgyár valóban elektronikus számítógépre vitte szállítási túraterveit, amitől persze nem lett több a sör, de kevesebb sem, ellenben arról van szó, hogy a jövőben sokkal tervszerűbb, ha tetszik, igazságosabb lesz a sörellátás. Erről tájékoztatott tegnap bennünket dr. Rugási Endre, a Pécsi Sörgyár igazgatója. A sört rendszeres túrajáratok viszik ki a gyárból az üzletekbe és a vendéglátó helyekre. Eddig előfordulhatott és elő is fordult, hogy az egységek jobb vagy gyengébb ellátása a sör- kihordók kegyeitől, netán kényelemszeretetétől (ha valamelyik egység kiesett a járásból, esetleg két hétig feléje sem néztek), másrészt az üzletvezetők ügyességétől, jó kapcsolataitól függött. A jövőben ez nem fordulhat elő. A Sörgyár kényszerpályákra terelte az áruterítést, a SZÜV pécsi adatfeldolgozó központja számítógépének segítségével tételesen feldolgozzák és összesítik a napi és a heti sörszállításokat, így naponta ellenőrizhetik annak tervszerűségét, ha szükséges, azonnal beavatkozhatnak. A sörkihordó, amikor reggel megkapja a túratervét, egyúttal kiállított számlákat is kap, mégpedig bolt és vendéglátó egységekre lebontva. Ezekre a helyekre köteles kimenni, s a számlát lebélyegeztetni, még akkor is, ha az üzlet esetleg nem veszi át a sört. (Az ilyen át nem vett szállítmányokat a jövőben egyébként nem szabad másoknak elpasszolni, visszaviszik a gyárba.) A túra végeztével a számlákat leadják, a gyár átküldi a SZÜV-nek, a SZÜV rögtön elkészíti a napi összesítést és küldi a táblázatokat. Ezeket a táblázatokat aztán a Sörgyár megküldi megrendelőinek is, így azok is ellenőrizhetik, azokra a helyekre, olyan mennyiségben és ütemezésben ment-e ki a sör, ahogyan azt kérték, amiben megállapodtak a Sörgyárral. Egyik sem csaphatja be a másikat. A gépi adatfeldolgozásra való áttérés kétéves előkészítő munka eredménye, bevezetéséi a Pécsi Sörgyár körültekintően szervezte meg. Még a nyáron értesítést küldött valamennyi vevőjének, szóban is tájékoztatta őket, mintapéldányokon is bemutatta az új rendszert. Ennek ellenére az a tapasztalat, a vendéglátó és a kereskedelem Pécsett nem eléggé készítette fel egységeit, s ebből adódhatnak bizonyos félreértések. Az új rendszer, amely a magyar söriparban is újdonság, november elsejével Szigetvár körzetében rajtolt, közben Pécsett is bevezették, év végéig a Sörgyár többi ellátási területein, Tolnában és Bácskában is bevezetik. Megfelelő tapasztalatok birtokában idővel bizonyosan országos gyakorlattá válik. lőszövetkezetben. A több mint húszmillió forint értékű létesítmény alig nyolc hónap alatt készült el a téesz beruházásában. Már áll a százvagonos előtöroló, mellette a mintegy harminc méter magas felvonó, a teljesen automatizált szárító berendezés. Ezen kívül elő- és utótisztítókat szereltek össze. Az utótisztítóból kijövő tört kukoricaszemeket egyébként takarmányként értékesítik. A gépteremben kaptak helyet a gabonaszárítás útját nyomon- követő automaták, de itt található a tűztér is. A B 15-ös típusú szárító óránként 15 tonna gabonát szárít. A kecskeméti szakemberek felállították már a három gabonatároló tornyot is, ezekben egyenként hetvenöt vagon gabonát helyezhetnek el. A szerelő és építő munkában a téesz brigádjain kívül résztvesznek, a mágocsi gépjavító üzem brigádjai is. Felépült az üzemanyagtároló, a mérlegház és elkészült a csaknem ezer négyzetméteres belső úthálózat. Reménypusztán jelenleg már folyik a próbaüzemelés, vagyis szárítják a kukoricát. A téesz egyébként most létesített először gabonaszárítót, előtte ugyanis a kukoricát silózták, és a keményítőgyárnak adták el. Ezen kívül még három tárolótorony is épül, most végzik a szerelők az utolsó simításokat. A budapesti Hőtechnika Vállalat kőművesei megkezdték a Zsolnay Porcelángyár új alagútkemencéjének építését. (Tudósitás a 2. oldalon.) Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja nnepség Remény pusztán Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXII. évfolyam, 317. szám 1975. november 19., szerda Ára: 80 fillér fi megbeszélt napon jön a sörös
