Dunántúli napló, 1975. november (32. évfolyam, 300-328. szám)

1975-11-18 / 316. szám

Dunántúli napló 1975. november 18., kedd Képernyő Drámák Az élet tele van drámákkal. A drámák nem mindig „drá­maiak", néha szép csendesen zajlanak le, lényegük csupán a konfliktus. Emberek, elvek, tévedések, hazugságok, élet­formák ütközése. Ha a televízióban nekigyűr- kőznek egy-egy valódi dráma bemutatásának, az eredmény mindenféle lehet. Adva van a téma, amit valaki megír, dra­maturg agyusztál, rendező po­foz át, színészek „értelmeznek". Olykor éppen a dráma vész el a sok bába között. Minden bi­zonytalan, csak egyvalami biz. tos: a drámáknak kimondottan jót tesz, ha jó író írja őket. Ez már mindenesetre olyan biztosíték, amire építeni lehet. Erre a heti tévéműsorban is akadt néhány példa. Ilyen volt a Steinbeck-elbeszélésből ké­szült amerikai film, az Igában, és főképpen ilyen volt a Gor- kij-dráma szovjet filmváltoza­ta, a Kispolgárok. A Szovjet Televízió estje, amely egyéb­ként is igen gondosan, válto­zatosan, élvezetesen összeválo­gatott műsorokból állt, méltó koronát kapott ezzel a film­mel. Jó példa volt ez a film arra is, hogy a drámáknak azért mégiscsak az tesz a leg­jobbat, ha nemcsak jó író ír­ta őket, hanem jók mindazok, akik megvalósítják. Tovsztono- gov rendező pontosan tudta, hogy hogyan lehet ezt a gor- kiji, keserű gyűlölettel és még- keserűbb szánalommal megírt darabot eljátszani a mai né­zőknek. Éppen annyi szatírát, karakteres humort, megköny- nyebbüít fölényt kevert a kese­rű ízekbe, mint amennyire szük­ség van. És mégvalamit: valami hdőtállót, valami mindig érvé­nyeset az emberek egymáshoz való viszonyában, gyöngeségei- ben, hóbortjaiban. A néző, anélkül, hogy észrevette volna, egyszereseik úgy figyelte ezt a forradalom előtti orosz történe­tet, mint valami mai drámát. Szenvelgő, dologtalan, csak kritizálni képes fiatalok, kapzsi, hatalmaskodó öregek, részeges filozófusok és hasonlók talán nincsenek manapság? Kispol­gárok - talán nincsenek ma­napság? Igaz, nagyszerű szí­nészek sorakoztak fel a film­ben, akik közül, azt hiszem, Percsihin alakítóját, a ragyogó Trofimovot sokan megőrzik em­lékezetükben. Már-már koreo­gráfiái tökéllyel megformált szerepéhez Rajz János hangja simult tökéletesen. S ha már drámáknál tartunk, az élet is tud drámát, sőt, tra­gédiát írni. Radványi Dezső szerkesztő, Kardos Sándor ope­ratőr és Bánki Szilárd rende­ző eredtek néhány ilyen való­ságos tragédia nyomába a Veszély az utakon IV. részében is. Megvallom, korábban én is azok közé tartoztam, akik vi- szolyogtak ettől a műsortól. Miért kell sokkolni az embere­ket, mire jó ez az erőszakos vájkálás az életükben, a tragé­diáikban? De éppen az élet, a szaporodó tragédiák, a sta­tisztika győzi meg az embert. Emberek halála ilyen aprósá­gokon múlik: „azt hittem", „nem is gondoltam”... És mégvalami meggyőzött. A bal­esetet okozók arca, vállvonása. Nem, még mindig nem értik, ök se, pedig ők már öltek. Lehet, hogy nem ülnek többé a kormány mellé. Lehet, hogy mégiscsak megértik, egyszer, hirtelen ... De a többi néhány- százezernek is meg kell érte­nie, s lehetőleg a potenciális tragédia előtt. Hallama Erzsébet A telefonnal Az október 28-ón tartott te- lefonügyeletünkön a1 kereske­delmi ellátottsággal kapcsola­tos kérdésekre válaszoltak az il­letékes vezetők. Több kérdés és válasz közérdeklődésre tarthat számot, ezért lapunkban is kö­zöljük. Dr. Kacskovics Miklós, a Me­gyei Élelmiszerellenőrző és Vegyvizsgáló Intézet igazgatója az alábbi kérdésre adott vá­laszt: KÉRDÉS: Miért „lisztes, tész- tás, szalonnás” időnként az egykilós kenyér? — A 6-os számú üzem ke­nyerét kifogásolta. Ez az üzem egyébként a városban a leg­jobb kenyeret gyártja. Előfor­dulhat azonban, hogy a tech­nológiai fegyelem betartása bi­zonyos nehézségeket okoz. Mindenesetre az az általános gyakorlat a kenyér esetében is fennáll, hogy amennyiben a szabványnak nem felel meg, a boltban visszacserélik. Re­méljük, hogy az új kenyérgyár felépülése, az ott alkalmazott technolóqia ezeket a ritkán előforduló hibákat kiküszöböli. Mikor csomagolták? KÉRDÉS: A csomagolt kávén a lejárat vagy a gyártás nap­ját tüntetik-e fel? — A pörköltkávénál is a csomagoláson a csomagolás napját bélyegzővel fel kell tün­tetni. Legfeljebb három mun­kanap előre bélyegzése a meg­engedett E szabványnak meg­felelően a pörkölt szemeskávé eltarthatósági ideje 6 hót, amit a csomagolási időhöz kell hoz­záadni és ez adja az eltart­hatósági határidő napját. KÉRDÉS: Kifogás merült fel a hernádi Március 15. Tsz ba­romfikészítményeire és ezek kö­zött is elsősorban a belezett csirkére. — A szállítót korábban is figyelmeztettük. A bejelentésre a Baromfi Feldolgozó és For­galmazó Közös Vállalat pécsi telephelyén ellenőrzést tartot­tunk és megállapítottuk, hogy a termékkel kapcsolatban kifo­gások merülhetnek fel (rossz tisztítottság, fekélyes lábak, bél­Az élelmiszerek minősége Zsúfolt üzletek Cipőválaszték sórosság) és ezúttal már sza­bálysértési feljelentéssel illetjük a szállító céget. A Baromfi Feldolgozó és Forgalmazó Kö­zös Vállalat jó lenne, ha újra megpróbálna megegyezni — a korábban sokkal jobb minőség­ben szállító — kaposvári vál­lalattal. KÉRDÉS: Miért nem lehet elolvasni az ömlesztett sajton, a tejeszacskón és a tejszínes dobozon a csomagolási dátu­mot? — Ellenőrzésünk során meg­állapítottuk, hogy a tejeszacs­kók és az ömlesztett sajt jelö­lése zömében megfelelő. A tej­szín jelölésével kapcsolatos be­jelentés azonban valóban reá­lis volt. A Pécsi Tejüzem veze­tője azonnal intézkedett, hogy a használt tejszíncsomagoló­gépet — amely egyébként ga­ranciális volt —, cseréljék ki és helyette másik gépet he­lyezzenek üzembe. Ennek meg­telő működéséről meggyőződ­tünk. Több kérdésre válaszolt dr. Bácskai Frigyes, a Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat igazgatója. Ideiglenes boltok KÉRDÉS: Lvov Kertvárosban a boltok zsúfoltak, kevés az áru, főleg a délutáni órákban már népi lehet kenyeret, tejet kapni. Miért nem látják el jobban a boltokat? — A boltok zsúfoltságát, kis alapterületét, s különösen a Lvov Kertváros üzlethálózatának elégtelenségét többen szóvá tették. Ez a helyzet vállalatunk számára is rendkívül kedvezőt­len, a nem kielégítő vásárlási Képzőművészeti kiállítások Vasárnap országszerte szá­mos képzőművészeti tárlat nyílt. Szegeden a Móra Ferenc Mú­zeum képtárában Körvélyessy Magda budapesti festőművész és Bodrogi Lajos hódmezővá­sárhelyi iparművész kiállításán tájképeket és csendéleteket, illetve modern -vonalú vázákat, és más, rézből domborított dísztárgyakat láthatnak a né­zők. A szekszárdi Babits Mi­hály megyei művelődési köz­pont új tárlata Szily Géza — jelenleg Budapesten élő Tolna megyei — fiatal festőművész temperatechnikával alkotott, festményeit kínálja. Az oroshá­zi művelődési központban Rajki László szobrászművész új alko. tásait mutatják be. 1976-BAN VÉGZŐ FIATALOK, jelentkezzetek szakmunkástanulónak a Ganz-MÁVAG-ba! A tanulmányi ösztöndíjon felül, szerződéskötés esetén társadalmi ösztöndíjat is fizet a vállalat: havi 500— 400—250 forintot. Keresünk kovács, öntő, forgácsoló, hegesztő, lakatos, felvonószerelő és villanyszerelő tanulókat. Legjobb szakmunkásaink a világ külön­böző országaiban dolgozhatnak, saját szervizeinkben. A vidékieknek kollégiumi elhelyezésről, szakmunkás- vizsga után pedig szállásról gondoskodunk. Kulturá­lis, szociális létesítményeink országosan ismertek, a sportolási lehetőséget biztosítjuk. GYERTEK SZAKMUNKÁSTANULÓNAK A GANZ-MAVAGBA! Jelentkezés: a Ganz-MAVAG oktatási osztályán: BUDAPEST Vili., KÖBANYAI U. 37. SZÁM körülmények mellett ezekben a boltokban a munkakörülmények is igen rosszak. A kertvárosi ideiglenes boltok a leggondo­sabb rendelés mellett ÍS csak az igények egy részét tudják kielégíteni. A helyzeten némi­képp segíteni fog, hogy még ebben a hónapban egy kor­szerű húsboltot és tej-kenyér boltot nyitunk. Számottevő vál­tozást azonban csak az ABC áruház jövő évi megnyitása jelent Addig is különös gond­dal szervezzük a terület áru­ellátását — figyelemmel, hogy munka után, a délutáni órák­ban is kaphatók legyenek a napi élelmiszercikkek. KÉRDÉS: Miért aprók a cit­romok? Miért nem lehet kon­denzált tejet kapni, úgy, mint Budapesten? — A citrom változó minősége a citromérés sajátosságaival függ össze. Az egyes érési, il­letve szedési idők között mi­nőségi eltérések vannak. A leg­gyengébb minőséqű a nyáron forgalomba kerülő harmadik termés. — A kondenzált tubusos te­jet Hajdú megyében gyártók. Budapest részére is csak kis mennyiséget tudnak biztosíta­ni, ezért nem kapható nálunk. Hiába keressük KÉRDÉS: Miért nem árusíta­nak Pécsett vadhúst? " — A vadásztársaságok részé­ről esetenként jelentkezik bizo­nyos mennyiségű lőtt vad kíná­lat. Ha tárgyalásaink eredmé­nyesek lesznek, ha meg tud­juk szervezni az érdemleges árubeérkezést és a feldolgozást, feltétlenül bővítjük ezzel a cik­kel is a kínálatot. Friedrich István, a Cipőnagy­kereskedelmi Vállalat árufor­galmi igazgatóhelyettese: KÉRDÉS: Elterjedt nézet a városban, hogy az Önök cége csak néhány gyártól vásárol, ezért szegényes a cipőválasz­ték. — A Cipőnagykereskedelmi Vállalat 6 állami cipőgyártól, 23 ktsZ-től, 5 helyiipari válla­lattól, 5 KGST-államtól, egy­két tőkés szállítótól vásárpl. — Vállalatunk tehát orszá­gosan a legtöbb szállítóval kapcsolatot tart és forgalom te­kintetében három éve az első helyen áll. Az ország lakossá­ga 26, 28 millió pár cipőt vá­sárol s a kielégítettséq nem mondható száz százalékosnak. KÉRDÉS: Miért nehéz hozzá­jutni kényelmes, könnyű, meg­felelő méretű cipőkhöz? — A kereskedelem állandó harcot folytat az iparral a pu­hább bőrök szélesebb alkal­mazásáért. A hazai bőrgyártás alapanyaga a marhabőr és a sertésbőr. A jelentős export melleit a hazai igény sajnos még nem elégíthető ki teljesen és így a sokak által kéréséit vékony, puha, hajlékony, köny- nyű bőrből készült cipő jóval alatta marad a keresletnek. — Többéves probléma a ci­pők méretaránya. Különösen az extra méret — túl kicsi, túl nagy — cipők beszerzése ne­héz. Ez évben vezettük be az extra méretű cipők tartására kijelölt boltokban a kötelező forgalmazást. Pécsett a SalTaf u. 5. szám alatti Express, a Kossuth Lajos u. 7. sz. alatti 31-es, valamint a szigetvári, sásdi és bólyi ÁFÉSZ cipőbol­tok tartják többek között az extra méretű cipőket. Művész­restaurátorok Hétfőn a Magyar Nemzeti Galériában megkezdődött a művész-restaurátorok kétnapos konferenciája, amelyen első íz­ben vitatják meg a képzőmű­vészeti alkotások restaurálásá­nak helyzetét, problémáit, fel­adatait. Megnyitó beszédet Éri István, a múzeumi restaurátor és módszertani központ igazga­tója mondott Elindulás, haladás az úton, sebesség A DN KRESZ-ISKOLÁJA A tömegszállító járművek gyorsabb közlekedését hivatott elősegíteni a Kresz új rendel­kezése. Lakott területen belül a járművek vezetői kötelesek az elindulási szándékot jelző, menetrend szerint közlekedő autóbusznak és trolibusznak a megállóhelyről való elindulását lassítással, szükség esetén meg­állással is lehetővé tenni. A kötelezettség akkor áll fenn, ha ez hirtelen fékezés nélkül meg­tehető. A jobb szélső forgalmi sávba való bekapcsolódását kell lehetővé tenni, ezért a megálló­helyre kisorolni szándékozó, vagy a megállóhelyről nem j külső, hanem a belső forgalmi sávra ráhajtani kívánó autó­busz-, illetve trolibuszvezetőt nem illeti meg ez a lehetőség. Az utóbbi helyzetekre a sávvál­toztatás általános szabályai az irányadgk. Az autóbusz-, il­letve trolibuszvezető irányjelzés­sel csak akkor jelezhet, ha a jármű összes ajtaja becsukó­dott. Az elindulási szándék jelzése után akkor indulhat el, ha meggyőződött annak ve­szélytelenségéről. Az előbbiek­ből következik, hogy az új szabály a nemzetközi egyez­mény szövegét követve nem szól elsőbbségről, hanem köl­csönösen kötelezettséget álla­pít meg a megállóból elindul­ni kívánó, illetőleg a folyama­tos forgalomban haladó jármű­vek vezetőire. A szabályok la­kott területre érvényesek, tehát lakott területen kívül az autó­busz vezetője nem élvezi ezt az előnyt. Jobbra tartva Az úton való haladásnál alapvető szabály, hogy a jár: művel — kivéve az előzést és a kikerülést — az úttest menet­irány szerinti jobb oldalán, az út- és a forgalmi viszonyok ál­tal indokolt mértékben jobbra tartva kell közlekedni. A menet­irány szerinti jobb oldalon is tehát kötelező a jobbra tar­tás. Ahol a járművek egymás melletti haladása nincs külön szabályban megengedve, ott az úttesten továbbra is csak egy sorban szabad közlekedni. A jobbra tartás mértéke függ a jármű sebességétől, az útbur­kolat állapotától, az útmenti létesítményektől és más közle­kedők jogos érdekeitől. (Pl. el­kerülendő a tócsákkal teli út­testen a járókelők beszennye­zése). Ezért szabályosnak kell tekinteni az úttest jobb szélétől ún. „biztonsági táv” tartását. A lassú jármű fogalmához tar­tozó, valamint lassan haladó járművekkel mindenkor szoro­san az úttest jobb szélén kell haladni. Olyan úton, amelyen három, egymástól elkülönített úttest van, járművel a középső és a menetirány szerinti jobb szélső úttesten szabad közlekedni. Az ilyen út középső úttestjén két­irányú, a szélső úttestjein egy­irányú forgalom van. Itt jelzések hiányában az elsőbbség általá­nos szabályait kell alkalmazni. A szélső úttestről a középső úttestre rákanyarodó elsőbbsé­get élvez a középső úttesten haladóval szemben, a középső úttestről jobbra elkanyarodó jármű pedig elsőbbséget köte­les adni a szélső úttest forgal­mának — a jobbkézszabály sze­rint. Sebességhatárok Az új Kresz 26. § (1) bekez­dése rögzíti a sebességhatáro­kat. Az itt meghatározott km/óra sebesség túllépése, valamint a Kresz 30. ábrája által jelzett „Sebességkorlátozás" megsze­gése az ún. „abszolút" gyors­hajtást jelenti. Az „abszolút" sebességhatárokat semmilyen címen nem szabad túllépni, így pl. előzés közben sem. Az egyes járművekkel legfel­jebb a következő sebességgel szabad közlekedni: 1. Személygépkocsival autó­pályán 120 km/óra, lakott te­rületen kívül egyéb úton 100 km/óra, lakott területen 60 km/óra. Amennyiben lakott te­rületen a „Sebességkorlátozás” jelzőtábla 60 km/óránól na­gyobb sebességet jelez, sze­mélygépkocsival legfeljebb a megjelölt sebességgel szabad közlekedni. 2. Egyéb gépjárművel (két­kerekű és oldalkocsis motor­kerékpár, autóbusz, trolibusz, tehergépkocsi, vontató) — ki­véve a motoros triciklit — va­lamint gépjárműből és pótko­csiból álló járműszerelvénnyel (ide tartozik a lakókocsit von­tató személygépkocsi is (autó­pályán 80 km/óra, lakott terüle­ten kívül egyéb úton 70 km/óra, lakott területen 50 km/óra. 3. Villamossal 50 km/óra. 4. Motoros triciklivel, elrom­lott járművet vontató gépjár­művel, segédmotoros kerékpár­ral 40 km/óra.. 5. Mezőgazdasági vontató­val, valamint mezőgazdasági vontatóból és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel 30 km/óra. 6. Lassú járművel, valamint lassú járműből és pótkocsiból álló járműszerelvénnyel 25 km/óra. 7. Olyan járművel, amelynek kerekei fúvott gumiabronccsal felszerelve nincsenek 20 km/óra. 8. Pótkocsinak nem minősülő fék nélküli vontatványt (mun­kagépet) vontató mezőgazdasá­gi vontatóval és lassú jármű­vel 15 km/óra. Az új Kresz külön foglalkozik a már említett sebességhatáro­kon belül a biztonságos sebes­séggel, a járművezető mérlege­lésére bízza a sebesség meg­választását. A Kresz 25. § (1) bekezdéséből és a 26. § (4) bekezdéséből adódó biztonsá­gos sebesség túllépését nevez­zük „relatív" gyorshajtásnak. E szabályoknak az a lényege, hogy a jármű és a rakomány sajátosságait, az út vonalveze­tését, az útburkolat minőségét és állapotát, a forgalmi, idő­járási és a látási viszonyokat figyelembe kell venni az úton történő haladásnál. A jármű sebességét úgy kell megválasz­tani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül, és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítani kell. A jövőben tehát nem lehet a járműveze­tőnek felróni az olyan akadály­nak ütközést; amely igen ne­hezen észlelhető, és amelynek ottlétére az adott körülmények között nem kellett számítani. Dr. Nagykálozi Zoltán I

Next

/
Thumbnails
Contents